Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-16 / 290. szám

TAXA POŞTALA PLÄTITA IN NUMERAR No. 141.163/1929 mM 3 'Yy Szerkesztősig és k i a. ci 6 h 1 szám. — T clefonszám: 11—09 ­Fiókkiadóhivátai és könyvosztlly: vacak Cluj, Caioa Moţilor 4. Levélem-. Cluj, postafiók So. P. Unirk 9 Telefon: ii — 99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Feieíös szsrhesziő’. OR. GKOIS LÁSZLÓ BBEHwamamma JL\I i J. É V F- OLYA M, 2 9 0. S Z Á M. CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre '420, évente 840 Jej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° pengő. A több! külföldi államokba csa(k a portókülör.bözeOtei töbo. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 16­gHSSSBKLnBEUSB M*B3IS«D^K2E2Ki Hidegvép Bakii állunk, régüese-n így i.s mondhat- »ók: csehül álhmk, Még az a bizonyos an gol „ember az utcáról** se hajtja le már kö­v.öirbösen a fejét, éjjeli nyugalomra. Nem Uis dolog, ha mostanság már a Jamkcsc- fo’yóban a japán repülők ef-el sülye.szlik az amerikai ágyú-naszádot- és bombákkal raknak meg angol őrhaj ókat, amelyek pei- i (Venni tankokat fedeznek. Durva sértegeté­sek. A 'külpolitikai szokásokat és az angol, szász r.épek nemzeti büszkeségét amúgy is meg meg alázták már, mióta kikezdték eze­ket a spanyol vizeken, Sanghajban, ahol egy magas angol külpolitikai tényező, maijdnieim az életével fakó1! egy bérkocsizás alkalmá­ból, találkoztunk a tanulékonyságig!*!. Lám, az Unió mérhette a tekintélyű elnöke is kez­di elveszteni hidegvérét: a jegyzékváltásnk hagyományos útja fölött sürgős levelet küld a japán Mikádó-császárnak és a kél érdekelt nagy demikr'.í’ía állam, a világ feszült hely­zetével nem törődve, már azzal fenyeget, hogy egy további eset során az uUiimáiu- mok veszedelme lépését fogja megkockáz­tatni. Érthető. Elvégre nehéz ilyenkor a hi­degvért megőrizni és egyszer estek elveszti őt az ember. Japán egyébként & hadonászik: t kcPüFiieUe az amerikai közvéleményi, ájiii- Lcr a Wsshlifigio® varázsával övezett ki- lenehteiaí-nti egyezményt fnlnigta és a szig- cítáriguseknak Amerika kívánságára létre­jött brüsszeli értekezletét fenékbe furia. De még több joga van idegességre Angliának, amely az Abesszin ügy óta súlyos mega!á zásokban részes«?. Azt mondják: hidegvér és abban az országban, amely az .,angol flegmáról4- nevezetes: a puszta hivatkozás reá n:ár veszedelmet jelez. De könnyű mon­dani és nehéz megőrizni iA hidegvért, ami­kor im Halifax berlini kirándulása után és Deífccs utazása eLcnére tovább feszv-ídk a spanyol és FöldköziJÎ e n ge r i kérdés fölött sodort hurt, amikor Olaszország, aki egyik kezét a, spanyol,, másikat a japán-—kínai katlan fölött melegíti, most aztán tüntetve kilép a Népszövetségbő'. Igaz, erre már hi­de gyér iLep fölkészültek, de a kész tényt még se lehet hidegvérrel nézni1. Csúnya, nehéz, súlyos, háláló® bonyodalmai'* ezek. Aligha lesz jő vég belőlük. Mintha most már nem lehetne többé gátat vetni, amióta elsütöt­ték a dél amerikai és ázsiai puskák után az európai fegyvereket is Afrikában. Azóta to­vább ment a sortiiz: meg a spanyol és fá- vclk-fleti vérontások, A meleg vér ürní-ése ideijén ped’-g hiábavaló idézel: hidegvér, hi­degvér, meg hidegvér. Nekünk szintén meg va« a saját külön rémületünk és nekünk is meg van az alkal­munk, begy drága nyugodt eszünket páni mód elveszítsük. Körülöttünk is tajtékzik az élei fölös árja és még hacsak bele néz is az ember a hullámokba, szédülhet és szé- deleghet. Hála Istennek, »tfeüuk nem kell beavá'Jkczni a román pártok harcába; ha ®Cm is nekünk izerrték, még is megfogadjuk Gdg-j tanácsát: jó lesz nem beavatkozni hí­vatlanul és jognétkü! a romáin családi há­borúskodásokba, Igen. Mégis elönt az aggo- dalicm, mert mini embertársak. polgárok és érdekeltek joggal féltjük a népet és álllai- mof: minden fölös válságtól és aggodalma­san szemléljük, hj ennek u nagyrahiva- tutc népnek viJ ág hi rés vízére! niagy motion úgy Üstökön ragadják egymást, miuiahegy most történik a. Tiíuleseu felkavarta kérdés­ben: ki okozta hát a szélső jobboldal ifjú­sági szervezetéurek a feloszlatását, -aone-ly oly pótclhsi'aí’an veszteséget okozott Due« tra­gikus pusztulásával? Lobognak a szén vedé­itetö e^pedi CÍOSPcS ítészül Amerika a szflsöhcleü incidensek niedisméiidese esetei A tokiói kormány bocsámékérését Washington és London még nem iogadla el kielégítőnek. — A német kormány is tiltakozott Tokióban. Demos francia Külügyminiszter elutaz®!! Delgrádbúl Prâgâita A „Panay“ amerikai ágyunaszád japán lö­vedékek által történt elsüllyesztése úgy lát­szik első alkalmat szolgáltatja a háttériben már régóta készülő uj világhatalmi front megnyilatkozására, melyben a vezető szerepet az Egyesült Államok és Anglia játszók. A két világihatalom együttműködése, melyhez óvatos diszkrécióval Franciaország is csatla­kozik, ta szélsőkeleten ezúttal rendkívül erély- lyel nyilatkozik meg. Amerika és Anglia éles jegyzékben követelnek elégtételt Japántól f,~ őket ért sérelemért, sőt Roosevelt elnök állí­tólag a japán császár Személyes bocsánatké­rését kívánja, ami Japán részére <a legna­gyobb megalázkodást jelentené. A tokiói kor­mány nevében 11 irata külügnmwiszter és Japán washingtoni és londoni követei már bocsánatkérő és magyarázkodó nyilatkozato­kat tettek. Úgy látszik azonban, hogy ame­rikai és angol részről ezt niég nem tekintik kielégítőnek. London és Washington aligha­nem biztosítékokat is kivannak a mostani­hoz hasonló esetek megismétlődésével szem­ben és nem hajlandók elfogadni fízi az ame­rikai magyarázatot sem, hogy japán repülő­gépek a két hatalom ágyunaszádait abban a hiszemben bombázták, hogy ezek kínai ka­tonákat szállítottak volna. Ez a feltételezés, amint londoni lapok írják, már magában is tűrhetetlen gyanúsítás Anglia és Amerika semlegességével szemben. Londoni politikai körök felteszik a kér­dést, hogg milyen lépésre készül a két kor­mány abban az esetben, ha Japán elégtétel­adása nem lesz kielégítő. Beavatottak szerint a válasz mindenekelőtt az amerikai ős angol nagykövetek visszahívása volna Tokióból. Londoni lapok arról is tudni akarnak, hogy a leél hatalom szükség esetén tüntető me~ 1 neiben vonultatja fel tengeri erejét a szélső- keleti vizeken. Edén és Hull megbeszélése állítólag erre a kérdésre is vonatkozott. Ame­rikából érkező jelentés szerint, ottan még eré­lyesebb lépések lehetőségével számítanak. Roosevelt elnöknek a Mi kádóhoz intézett éleshangn személyes izenete arra enged kö­vetkeztetni, hogy Amerika a mostani inci­densek megismétlődése esetén haladéktalanul büntető expedíciót küld a kínai vizekre s eb­ben a fellépésében biztosan számit Anglia támogatására. A londoni alsóUác tagjai kő’ zött is egyre erősödik-, angol lapok szerint, az a vélemény, hogy a két hatalom szélső- ■keleti erélyes fellépése elkerülhetetlen. E fel­fogás szerint nem arról van szó, hogy « to­kiói kormánnyal megegyezés jöjjön létre, ami magában nem nehéz dolog. Japán poli­tikáját azonban katonák által vezetett hábo­rús csoport irányítja, melynek győzelmi má­morát féke ni ártani csak úgy lehet, ha Anglia és Amerika teljes elszántságot mutat a szük­séges megtorló lépésekre. Figyelemre miéitó, hogy berlini jelentés szerint « német kormány tokiói nagykövete utján erélyes tiltakozást is jelentett be a Vangipu nevű hajó bombázása miatt. Ez a tiltakozás, Japán és Németország barátsági viszonyát tekintve, komoly feltűnést keltett Londonban és Washingtonban, ahol megelé­gedéssel vették tudomásul. Most érdeklődés­sel várnak Olaszország magatartására. Paris teljes erővel támogatja Washington és Lon­don álláspontját. A ma reggeli lapok valószí­nűnek mondják, hogy Anglia és Amerika együttesen fognak ezután eljárni a szélsőke­leten Delbos francia külügyminiszter tegnap a késő esti órákban elutazott Belgrádból Prá­gába. Elutazása előtt a jugoszláv fővárosban elterjedt a hir, hogy a budapesti pályaudva­ron találkozni fog Kánya magyar külügymi­niszterrel is. Budapestről arra vonatkozólag azonban még nem érkezett jelentés. A belgrádi látogatásról kiadott hivatalos közlés hangsúlyozza a két állam változatlan barátságát, de általános kijelentéseken nem igen megy túl. Egyedüli jelentős dolgnak lát­szik benne annak hangsúlyozása, hogy úgy Jugoszlávia, mint Franciaország ragaszkodik a Népszövetséghez, aminek Olaszország Nép- szövetségből való kilépése pillanatában két­ségtelenül megvan a fontossága. Belgrádi la­pok szerint különben Delbos látogatása al­kalmából öt évre meghosszabbították a Ju­goszlávia és Franciaország között fennálló baráti szerződést és uj kereskedelmi meg­egyezést írtak aló, mely előnyöket biztosit Ju­goszláviának Franci a országgal fennálló ke­reskedelmében. — Kölcsönös segélynyújtási megegyezésről azonban, mely a francia kül­politika Duna-vidéki főcéljai közé tartozik, Belgrádban úgy látszik, nem is esett szó. Utolsó árában érkezett jelentés szerint An­gliában és Amerikában rohamosan erősödik 0 Japán elleni bojkott-mozgalom. ,4 két kor­mánynak. ha ct bojkott nem tartozik szintén a céljai közé, komoly erőfeszítésébe fog ke­rülni Q hatalmas mederben folyó mozgalom megfékezése. Az angol sajtó különben han­goztatja, hogy Nagybritánnia fegyverkezése ma már megengedi, hogy ne riadjon vissza a szélső lehetőségektől sem, ,4c angol fegy­verkezésre naponta legalább egymillió fon­tot költenek. Angol emlékirat és a némtet gy&fmutí követelések ii$ye LONDON, december 15. Konzervatív ■képviselők egy csoportja, melyben hetven képviselő vesz részt, elhatározta, hogy em­lékiratot nyújt át Chamberlain angol minisz­terelnöknek s az emllékiiratban kijelenti, hogy ellene van minden angol mandátum alatti ál­ló terüiet Németországhoz való visszajuttatá­sa maik. Magatartásukat hadászati és szociális okokkal magyarázzák az angol- képviselők. BERLIN, december 15. A legutóbb! német; aiyiíMattlkozallltiaC foglal­kozva, -mely szerint a Népezöveitiség sohasem volt képes a viillágpollitiiika adószerű Ikiérdé- sel írnek megoiUdá&ána, a „Deutsche -Di pllom a- liíiscli Poíliütischo Korrespondenz“ többek kö­lyeJk és perzsrlneík a gyátousiíhteok. Nem le­het félreállva és egészen hidegvérrel nézni ezt a kavarodást. Pedig egyetlen egy ember mégis megőrző a hidegvérét. Hallgat, holott eldöntheti?é a vitát, mert hisz mindig büsz­kéi? hivatkozott rá, hogy a ma bizonyos if jú­sági mozgalomnak ő volt ,,a keresztapja“ és bármikor hatalmában állott* volna csteitor- rázni és levezetni a benne rejtő veszélyt, ha váratlanul u nemzeli-pa-rasztpárt kor­zö-tít czek'ef! írja: 7Î mód, laimieF.yel Gemfbe-n al nyersianyagak kürclé«s>é'j Sk-ezeüléik, jellemző példája a Népszövetség -telieteileín-ségénclk1. A nyersanyagok kérdését előre megfogal­mazod' cl-vak néiiküív gyakori-alti módon .és tartásaim keill megoldani , VARSÓ, december 15.  lengyel félhivatalos ..Információ Poü1- Eca“ szerint sajnálatos a helyzet, melyet Olaszországnak a Népszövetségből való ki­lépése és az ezzel kapcsolatos német nyilat­kozat teremtett. Lengyelország mindent meg­tett, hogy ez elkerülhető legyen, de Genf ben nem értetitek meg. Olaszország Géniből va­ló távozásának jelentőségét nem szabad sem­niiiwm 10 mu' wiwMiiwiiMMWBHmwiMMwgagBMraststa^wES 11?árny éléről le nem buktatják és pedig olyan vád alapján, amely szerint nem gondosko­dott volna eléggé magas tényezők életbiz­tonságáról, iMeive, meri megírta — későn — a bizalmas körlevelei, amelyből ,a nem­zeti munkávédé’em egész árvize kiesorgoM. Ez csakugyan bámulatos hidegvér és bizton­sági érzést árasztana mtega körül, ha nem izgatna minket a vKtágizgálom. Hidegvér egy kis érthető cinizmussal; hiszen éppen az a mibe venni, A Népszövetséget az egyfélé­in esség elvére alapították sr remélni lehetett, hogy ha már nem lehet egyetemes, legalább európai intézmény lesz. Most azonban már ennyi sem. A Népszövetséget semnirCsetre sem lehet ideológiai fronttá alakítani, mint ahogy azt egyes külföld Iiapok sugalmazzák. Lengyelország addig marad a Népszövetség ben, inig egyenlő félként tárgyaikat vala­mennyi országgal. Mihelyt « Népszövetséget valamely ideológiai harc útjára kötelezik el. Lengyelország kényleien lesz megvizsgálni a helyzetet, hogy megállapítsa Genffel szem­beni további magatartását. vob külügyminiszter került bajba, ki egy­szer a n-agv hallgatót az orosz kérdés kap­csán megbuktatta és mikor másodszor kei lett megbuknia, ugyancsak ez volt a kiil ügy miniszter ajánlata ezt « mostani rend szert utódnak. Ha li"szülik benne, hogy aj Isten soha se bottal büntet, hanem amivel vétkezett az ember, akkor ez « hidegről nem i® értelmetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents