Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-15 / 289. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és ki a. dó hivatal: Cluj, Calea Motîior 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélc’m: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóinvátál és könyvosztály: P. Uniră 9. Telefon: ix—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelő , szerkesztő: DR. GROI5 LÁSZLÓ SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, ervente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj felevre 20, évente 4'3 pengő. A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözeote. több. CLUJ’KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 13. liSSflilíS, CifOFZUiáS I a hadihajók elleni támadás miatt Ezüst vasárnapnak nevezi a kereskedelem karácsony előtt a másodikat és arany va. s,űrnapnak pont karácsony elő eső utol­sót. Most a karácsonynál fontosabb dol­gunk akad: az ünnep szombatját megélő zii negyedik napon választással kell dönte­nünk az ország talán egész négyesztendőt jellegző sorsáról Hja karácsony előtt a vá­lasztási vasárnapokat a kereskedők példá­jára szintén elnevezni a'karnók. vájjon mi­csoda jelzős szavakat kellene a szótárból kiíhal’ászni? Például a tegnapelőtti vasár­napot, hogy neveznénk meg Ezüstösnek aligha, hiszen az egész választási küzdelem­ben ez volt a legékesebb hangú, már pedig az ezüst lágy, gyöngéd, puha, hanyatló csön­gesd: ezért öntik belőle az ollári csengettyű­ket és a harang komor zengését is meglőhet édesíteni a bronzba kevert ezüsttel, legalább is iaz ósdi hit szerint. Igen, tegnapelőtt a vasárnap olyan vott. mintha nem csupán kardokat, késeket, handzsárokat élesre fen­tek volna, hanőm már meg is forgatták eze­ket 'az eleven, meleg, lüktető emberi húsok­ban „Acéi];t vasárnap volt. Hideg és fényes kegyeüenségü, mirtt a tört kristály. Amikor metsző könyörtelenséggel szembe szegzik a vádakat és elit életeket. A két fél kiméitef- len volt a végsőkig, mert ha több oldala is van a harcnak», lényegében csak két fél van benne, két óriás páncélos Az egyik mintha középkori sodrony-ingbe öltöznék, amelyet löbb szálából fontak: a liberális, a Iorga, Vaida, a német kisebbségi sodronyból. A másik páncélja egyöntésü vas, amelynek ré­séit nehéz meglátni, mert a csuklóit és haj­lásúit még külön vasdudor védi. A lovagok minden erőt és minden íurfangot megfeszi- tettek. Élénk szomorúsággal állapíthatjuk meg, hogy ez a játék valóban „történelmi -: életre-halálra megy. Reánk nézve pedig 'an­nál szomorúbb, hogy ebben a harcban nincs már elég idő, hogy minden kisebb­ségi magyar szavazónak kopjatörés belépő-, jegyét kiállítsák és ellenőrizzék egyesek tul- buz-gaDmát, vájjon „járványos“ falvakat kellő vizsgálat alapján zártak el az „uj ud­var4- részvételéből. És még szomorúbb, hogy a próbaöklelésben eltörött szálfa miagyar mellünket sebzi meg: Afaniuékat ugyr akar­ják a lehelő leggy ül ölt ebbé tenni, hogy rendszerük' egyletien lényének a magyar nyugdijak rendezését állítják oda. Ez fájó seb és joggal emlékeztet, hogy amíg egy- egy kisebb kisebbség nem apródl, hartem fegyverhordozói szerephez jut a hagy tor­nái». addig a nagy kisebbség a magyar Prü­gel Knabe szerepét jáísza még mindég. Az elfajult acél vasárnap legszuróbb je­lenség?, hogy a szélső jobboldali fiatalság hires alakulatát valóságos tengellyé avatta ideiglenesen. A Tatareseu-kcrmány volt kül­ügyminisztere nemrég valamennyi alkotmá­nyos tényezőnek első osztályú közkedveltbe u leglelkesebb antirevizicnita lap hasáb­jain kifejtetíe, hogy nem az ő miivé volt az alakulat feloszlatása, amelyért! a nemes Duca-nak „önvérébe kellett hullnia“ s hí­veinek egy még másik mélységes gyászt el­hordozni, amikor a sinatái pályaudvaron igyekeztek megsérteni emlékét, de az ilyen emlék szent és sérthetetlen, mert az elvek szolgálatában való hálái] a légin agasabbren- dü elmúlás, bár aztán ugyanebből a világ­nézeti táborból hadakoztak dédelgetve a ucmzeti-parasztpári1 ellen az időközi válasz- fásokon, igen és hajlandó vállalni a minisz­teri felelősség elvének valódi álértésével a reá háramló kötelességet, minut a föloszlató kormány tagja, szóval csak vak fába ítélték hala ra, kik most lovagi as elégtételkép nyíl­tan fogják támogatni választási harcában. ijltimâtiMima! fenyegette meg Japánt az Egocstsit-Allamoh cs Anglia Roosevelt elnök levélben tiltakozott a japán császárnál. *» A két angol-szász hatalom el van határozva, hogy közbelép a szélsőkeleten, ha a japán támadások megismét­lődnek. Angol és amerikai hadihajó-rajok indultak a szélsőkeletre. íiaiEdiü woif francia minisilcrelnöft Gööli€lssel fárgyaff tegnap Berlinben A nemzetközi helyzetet izgalomban tartó nagy külpolitikai válságok közül utolsó na­pokon újra a szélső keféli válság nyomult elő­térbe. A Kínában előretörő japán hadsereg szinte tudatos kíméletlenséggel nem 1veszi te­kintetbe a többi hatalmak kínai érdekeit. Az utolsó napokon Nanking körül angol és ame­rikai hadihajókra is ágyút űzet és repülőgép­ről ledobott bombákat irányítottak. Egy ame­rikai ágyunasziádot a japán lövedékek elsül­lyesztettek, két angol ágyunaéizádot súlyosan megrongáltak. Az amerikai ógyunaszád el sül­lyesztés-értél tizennyolc ember vesztette éle­tét, az angol ágyunaszádokon szintén többen életüket vesztették, *vagy súlyosan megsérül­tek. Japán ágyúgolyók értek ezenkívül an­gol és amerikai petróleumszállító hajókat is. A japán támadás óriási izgalmat váltott ki 01; Egyesült Államokban, ahol a közvélemény hangulata napról-napra ellenségesebbé válik Japánnal szemben. Roosevelt elnök az ame­rikai felháborodás levezetéséire szokatlan esz­közhöz nyúlt. Személyesen fordult levéllel a japán császárhoz és erélyes hangon fejezte ki rosszalásáf a „Paruay“ nevii ameţii Icai ágyír naszád elsülyesrtése felett. Ezzel egyidejűleg a washingtoni kormány is erélyes tiltakozó lépéseket tett a tokiói kormánynál. Az angol kormány, melynek nevében Eden külügymi­niszter már a japán csapatoknak Sanghaj nemzetközi negyedében való felvonulása al­kalmával is igen erélyes hangú nyilatkozatot tett, most szintén rendkívül eréllyel tiltako­zott Tokióban. Tokiói kormánykörökben ér­zik, hogy a helyzet kezd veszedelmes lenni és igyekeznek enyhíteni a katonai körök kí­méletlen fellépésének hatásán. Hirota külügy­miniszter tegnap hosszasan tanácskozott az Egyesült Államok tokiói nagykövetével, aki­től bocsánatot kért a „Panay“ nevű ágyu- nasz'ád elsühjesztésééri és szigorú vizsgálatot ígért' az ügyben, melyért, mint Hirota kije­lentette, a japán, tengerészeti erők parancs­noka, IJasigava tengernagy vállalja a felelős­séget. Arról még nincs hir, hogy a japán császár már válaszolt volna Roosevelt elnök tiltakozó levelére, Air amerikai közvélemény pedig mindenekelőtt erre a válaszra vár nagy feszültséggel. Valószínűnek látszik, hogy a levél udvariasan sajnálkozni fog az incidens felett, ami enyhítheti a- izgatott amerikai hangulatot, de a közvélemény japánellenes állásfoglalásán sokat már nem változtathat. Londoni jelentés szerint iegnctlp m angol minisét eWanács is rendkívüli ülésre ült ösz- <sze a szél-sőkeleti események miatt. Ezt megr előzőleg Eden külügyminiszter többször tele­fonon tanácskozott Hull amerikai külügyi államtitkárral. A két hatalom külügyeinek ve­zetői megegyeztek abban, hogy Anglia és Amerika együttesen lépnek fel Japánnal szem­ben. Több londoni lap washingtoni jelentése szerint, ha a mostani angol és amerikai fellé­pés kellő eredményhez nem fog vezetni, ak­kor a két angolszász nagyhatálom készen áll arra, hogy beavatkozzék a szélsőkeleti eseményekbe. A tokiói angol és amerikai nagykövetek közölték Hirota külügyminiszterrel, hogy a brit vagy amerikai lobogók védelme alatt ál­ló hajójuk újabb megtámadása esetén már nem tiltakozás, hanem a két hatalom Japán­hoz intézett ultimátuma fog következni. Az angol tengernagyi hivatal jelentése sze­rint különben tegnap hat nagy csatahajó in­dult cl az angliai kikötőkből szélsökelet felé: Newyorki jelentés sc.erint az amerikai hadi- tengerészet parancsnoksága szintén hatalmas tengeri erőt indított útnak az Egyesült Ál­lamok nyugati kikötőiből kínai vizek félé. A szélsőkeleti események által okozott kül­politikai feszültség háttérbe szorítja Flandin volt francia miniszterelnök berlini látogatá­sának eseményét, amely más körülmények között szenzációnak volna tekinthető. Flan­din kétségtelenül a párisi kormánnyal egyet­értésben utdzotf Berlinbe, bár, ugyanngy, mint annakidején Halifax látogatása, ezt az utazást is magánjellegűnek tekintik. Flandin, aki tegnap érkezett <? német fővárosba, rövid­del megérkezése után hosszasan tárgyalt Gob- bels birodalmi propagandaügyi miniszterrel. Valószínűnek látszik, hogy Hitler is fogadja a volt francia miniszterelnököt. Németország sohasem fér wlssza a Nípsziicfeíibe BELGRAD, december 14. Delbos francia külügyminiszter vasárnap reggel fél 10 órakor különvonaíon Ople- raczba utazott, hogy lerója kegyetetes adó­júi I. Sándor király sírja előtt. Mladeno- váczltan Delbos külügyminiszter leszállít a vonatról és gépkocsin folytatta útját. A la­kosság mindenhol lelkesen ünnepelte a fran­cia külügyminisztert. Delbos és kísérete 1 óra 30 perckor >az Avalá-hegyen tisztelgett ia Névtelen Hős sinja előtt. Sztojadinovies miniszterelnök ezután a begyen levő szálló­ban villásreggelin látta vendégül a francia küHigyimnisztorS és kiséretéli. BUCUREŞTI, december 14 Anlo-ni&scii küüügyminiszter iDeLboö irtatni* cila IkiüiMigymiiniiiSzitlei-lt'őlI a Ikö vetkező Iá Viva­ldi ti kapta: íme, így mozdultak el az emlékek és el mozdultak iaz elvek eddig* helyükről és helyzetükből az „a eél vas ár napim“. Ez an­nál fontosabb kifelé, mert Delbos látogatá­sa — sajnos ennek a duma-völgyi tiszta cí­vis égét elősegítő lépéseit siralmasan zavar­iáik meg a belgrádi tüntetések — más te­kedvez,őlijen színbe burkolta és ^ mikor „Zsombolya. Mélyen meg rendi1 Solit) vn szí­vélyes fogiadiatas, melyben ,a román mem- zeift, minit Fra:nciiaors>zág .képviselőjlél, része- sUlielllt Kérem, ©ziiivesikiedjék ifogadinii és a 'romám Ik'ormáinyhoz eljuitiiiaUinl legos ziiimllébb köszöneliemeti Boldog vagyok, bogy Láto­gatásom uj laillkaüimat szoílgáll'atlolü1 'a Romá­niát és Fnainiai'aországo’t egyesítő tsziillárd szoüfdariltás kinyilvánítására. Kérem, drága miimiS'ZKIer ur„ biiazék szívből jövő és éílénk bainális'ágombáin. Yvom, Delbos.“ BERLIN, december 14. .^Németország visszatérése a Népszövet­ségbe sohasem jöhet tekintetbe “ Ezzel vég­ződik a hivatalos nyilatkozat, mellyel a né­met kormány állást foglal Olaszországnak a Nép sző vétségből való kilépése kérdésé­ben. A nyilatkozat blamgoztatja, hogy a né­met kormány teljes megértéssel és a legme­legebb rokonszonvvel fogadta Olaszország lépését, mellyel véglegesen tisztázta a hely­zetet. RÓMA, december 14. MussoVini' olasz mln.iszitereinbik a Paiaizzo Veinezziábaiii' tagnap délután fogadta a né­met távúnál ti iroda taidósitójá'í, aik: élőit' haingoztaJlia a (német iny'lalikozat felelt' er­zielt megelégedését. „Ez a nyilaikoz.at va?ó­ba.n lie'ljies mértékben kielégítő, világos és értal rn.es“ — mondotta. GENF, december 14. A fasiszta nagytanács határozatának mog- feletőleg, Filctti helyettes népszövetségi fő- illkár és a Népszövetség valamennyi más olasz tisztviselője lemondott. kintetben is löbb irányú sugárkévébe állítot­ta mos! a volt külügyminiszter alakját. A Bucuresti-i nagylapok és a szászok vezér­lapja nyíltan kifejtik, hogy a külügyminisz­ter a politikai szintiérre való lépését .sajná­latos ballépéssel kezdte meg: kormány kül­politikáját párisi és londoni előadásaival ezért a Delihas- fogadtatás ünnepélyeiből ki­marasztalták, panasszal élt párisi baráiai- «ál. íme, igy fajul el, lobot vei és lángo­kat szór a választási küzdelem, amelyről mindkét fél nemcsak a maga győzelmét, hanem a maga igazolását várja és meg­győződése szerint az uj boldogító rendszert az á'lampoliUka jövendő éveiben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents