Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-14 / 288. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÂM 3 LEI ELLE Szerkesztőpég és kia'dóhiivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09, — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fi ókkiad óh iva tál és könyvosztaiy: P. Unirii 9. Telefon: xi—99. IrfVIlI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS KEDD Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io^ félévre 20, évente 4® pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeüte! több., CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 14. SS2I Vusérnesp este a bucureşti rádióban mo$tdofű beszédei cs miniszterelnök Tatarescu támadása Maniu ellen a—8MB8— »«■ — A liberális kormány négy évi munkájáról számolt be, majd éles szavakkal ostorozta Maniat, a „nagy bűnözőt“. » Nagy választási harcok az egész vonalon Manlu; „Ettől a választástól függ az ország sorsa" Izgalmas napja voll tegnap a belpolitikának. Maniu nem mondhatta el a kijelölt helyen bucureştii prognnbeszédét, a tömeg a nemzeíi-paraszlipárt klubhelyiségébe vonult, itt hangzottak el1 a szónoklatok. Esi!« Taría- rescu miniszterelnök intézett rádió-szózatot az ország lakosságához. Nehéz pörölyként zuhoglak szavai, hogy megsemmisítsék — vagy még jobban keményítsék Maniut. Rövidesen eldől, mily eredménnyel járt beszéde, mely utolsó figyelmeztetésnek volt mondható. A kormány feje súlyos jogi kifejezést használt, leszögezte, hogy Maniu: „nagy bűnöző". így a rádió-szózat végső formájában a megtorlás szükségének kifejezett hangoztatásával hatalmas vádiratnak mondható. A többi pártok is nagy munkát fejtettek ki a választási propagandában. A magyar párt kolozsmegyei tagozatának vezető' gr. BeJlihlen György elnökkel az élén Fenes, Gyr»!u és Bánífyhunyad magyar szavazóit keresték fel s mindenütt lelkes fogadtatásra találtak. Kalotaszeg magyarsága ismét bizonyítékát adta annak, hogy a magyar párt tántorithalatllan hive marad, igen nagy érdeklődés mellett zjlott le a magyar párt nagyváradi nagygyűlése is. hol a hallgatóság zajos tetszésnyilvánításai között Jakabfíy Elemér mondott szabadelvű szellemlői áthatott beszédet. Utána dr. Soós István, dr, Patzkó Elemér és a párt lobbi jelöltjei ismertették a magyarság célkitűzéseit. Számos népgyülés volt más városokban és községekben is. Az erdélyi és bánáti magyarság egy emberként csatlakozik mindenütt a magyar párt zászlajához. „Ezt cselekedte ta liberális kormány“ BUCUREŞTI, december 13. A választási prop,again dia magyfoinil'ossiágu eseményét je!enteile Taitarescu m’iniisizitierel- ixeik beszéde, mely tegnap este poinltiosa.n 9 óraikor hangzott él a; bucureóiij, rádióban. A beszéd — amint ezt a miniszterelnök napokkal előbb már jelezte — válasz volf Mamiu legutóbbi brassói éles- hangú támadására, ugyanakkor a liberális párt négyéves uralmának s .lövő programjának jelentőségét is kiemelte és húszszor egymásután tette fel a kérdést Igen, vagy nem Î . . . Nyugalom az országban MegvalÖsiij'O’tla-e a kormány a konverziót és u jjáélesztelUe-e a hi'teliéktet? Egyensúlyozol.!! Ikö'ill'sé’gvetéist 'tleremteitlt? Folyásitelte-e a fiiiAz ország biztonságát és határait erősítették meg az adóemelésekkel. A mezőgazdák, kereskedők, iparosok különben megfelelő ellenszolgáltatást nyerlek, a tisztviselői fizetések ma már a rágj színvonalra emelkedtek. Virágzás korszakiéihoz ért az ország a négy év előtti csőd helyett s ai iliberálns ipart 75 éves múltja garantálja, hogy a jövő programja sem lesz üres Ígéret. — Cisak az. akii adóles'záUllásokrót s uj ki>- sajátitást ígér, aki a katonai szolgálat csök- kenliésérőil s a munka nélkül elérhető eredményről beszél. Csők a liberális párt által ismert komoly munka és fegyelem — az összesek munkája — járhat eredménnyel — hangoztatta Tatarescu miniszterelnök. 1938 ban uj nagy befektetések következnek: a mezőgazdasági termékek feldolgozására uj üzemek épülnek, tervbe van véve az arany s más bányatermékek termelésének emelése, len és kenderfeldolgozó üzemek létesítése a mezőgazdák jövedelmének emelése érdekében. A kormáng célja az, hogg a műnk ás osztóig él el színvonalát is emelje s azt emberségesebbé tegye. Ugyanakkor a politika-mentesség is programba van- véve. — Mindenütt és mindenben csak a, rátermettség és felkészültség érvényesülhet — szögezte le a miniszterelnök és keserűen emlé- I kezelt meg arról, hogy mindennek döcára j gyűlöletet hirdetnek a kormány ellen s a tá- I madóknak Maniu a vezére. zeléseket? A belső áilillami, tíaintcizásckaib rendezte? Miegitiaikianiilásókat ért-e él a külföld i állami tartozások rendezésével? Az idegen pénzügyi ellenőrzést megszüntette? Külkereskedelmi térem többletet ért el a kivétel emelésévé'!? A mezőgazdák bevételeit emöTi- te? Az dipainlierimieilést. növelte? A munikiainél- tküilliséget megszűntette? A román nemzeti munkát védelmébe vette? Tizennyolcezer taimillói iV'lDás't liéiieeiteül és négyezer iskolát ép'itieWi? Iskoiai reformokat valósított meg? Hétezer nj panóchiitát szervezetit? Nyolcvan uj kórházat, többszáz rendelőt nyiitobt meg? Uj vasútvonalaikat ■!ékesített ég számtalan ut javításait érte e'1? Igen nagy rendelésekkel szolgálatot keik-e a hadseregnek? Az országban nyugalmat teremtett? — Igen, vagy nem? — kérdi Tatarescu mil- niisztereflnök s nyomban megádja a feleletet: — Igen! Csak a. vakok, süketek és érdekeltek nem értik ezt. A szavazás napján mindenki olvassa el ezeket a kérdéseket. Ä támadóknak Maniu a vezére A miniszterelnök ezután azzal a váddá! foglalkozott, hogy a kormány drágaságot idézett elő az adóemelésekkel. Nem tagadta, hogy kisfoku drágaság mutatkozik, ugyanakkor .rámutatott arra-, hogy a hadsereg érdekeit szolgáltíák a kérdéses adónemek. Folyamatban Van a hadsereg részére tett rendeléseknek teljesítése, a kormány az előző íay&záAoJ»4d *3 LJizette, ■ r *- ) • 28 Taterescu minis z terel nők kizárólag Maniu személyével foglalkozott beszédének második fejezetében, midőn, so' ra vette « Maniu által hangoztatott sérelmeket. Mindenekelőtt az alkotmányosság kérdésével foglalkozott is visszatért arra az időre, midőn a kormány lemondását bejelentette és újabb megbízását elnyerte. — őfelsége nevezi ki és ejti el a minisztereket az alkotmány értelmében — hangsúlyozta Tatarescu miniszterelnök. A parlament aztán vagy bizalmat szavaz, vagy —1 nem. Meg vagyok győződve, hogy a bizalmat elnyerem. Teljesen alkotmányos szellemben történt tehát a kormány kinevezése. Mamin második vádpontja az, hogy sérelem érte a nemzetet az uj kormány kinevezésével, a legutóbbi közigazgatási választások eredménye alapján ugyanis a hatalom a nemze tii-parasztplárto t illetle. Tatarescu miniszterelnök tagadja ezt, miután Mihalache pártja a leadott- szavazatokManiu < — S m.lt tett Maniu? — kérdi a miniszterelnök. — Keresztény szempontból: mit lett az ortodox egyházért, vagy a görög kaw egyjbíuérp? .Kuítöriáua áinj,élmények,»72 ból csupán 2S százalékot szerzett. — Ezt a 2S százalékot képviseli Maniu — mondotta —. a többi 72 százalék elutasította, nyilvánvaló tehát, hogy téved. A minisztemetlinök azt' a vádat is vissz aula - sí'tija\ hogy a kormányban Erdély nincs ke! lök épen képviselve, mert a kormány tagja« közölt két erdélyi miniszter szer epei. — Igaz — folytatón — Maniu kormányéban bizonyára több erdélyi lenne, de vizsgáltjuk meg: miit 'Hédiit Mamin és mit Ieltűnik mi Erdély érdekében? Taterescu miniszteréin ők ezután sorra vette az Erdély megsegítését célzó iinitéizke- déseket: uj piacokról gond ősik odote <» kormány a mezőgazdasági termékek jobb ér- tekiesiiéséré, a szarvasmarháért ma kétszer annyit fizetnék, virágzik az erdélyi ipar, uj •i'parüzeniek épülteik több m.indi egymV,ililánd 'lejt fektetlek be az erdélyi nagy ipar üzemekbe, megsegítettek az erdélyi román hitel Intézeteiket, i*slkódáika'l1, iemplomókáit, emeltek, segitelt é)k az egyetemeit', a .tört énei mi i gazság talians ág ok r e pa rá c i ó já ra t ö rekedlek. s Erdély ért’, gazdagsági, iparit ke resided elim. román pénzügyi élei feliendii éséér!1 Az eredményt senki nem ismeri. Inkognitóban cl ol póz ott ? A táagyar nyugcUjasoit ügyéu^K ebatöuése volt az, amit felmutatott. Csak az ostobák kivannak diktatúrát! (Nem halilgallta ed Tatarescu miniszterelnök azit sem, hogy Maniu a diktatúra elkészítésével gy.nusiiLja « ugyanakkor fldifflpaUtlLkai téren nem egészen őszinte, tevés Irány vezetéssel vádolja. —< Csak az ostobák kivannak diktatúrát az országban — hangzóit a minizsterelnök szava. — Ami pedig Románia külpolitikáját illeti, ezt nrm lehet az utcán letárgyalni, fáradjon el Maniu a külügyminisztériumba, ott megtalálja a kérdéses adatokat, melyek tévedésére vonatkoznak. A kormány kämely Hetibe a sző vétség eket és bairáitiságoikiait, ugyanakkor az. orsziág tekintélyét is emeitle., helyesebb volna tehát, ha Maniu sajátmagával szemben alkalmazná az őszinteségre és egyenes vonalvezetésre vonatkozó szabályokat, nem járna cikk -cokikban, nem kötne meg- nemitámiaidási paktumokat; azokkal, kaik nem akarják az egyenes vonalakatc Á titkos erő —= a munka Artni pedig Mamiimmaik az úgynevezett oik- ík*u:Iit erőik 'líibkoe mumívá járna vama)tkozó gy>a- nusi’ntásaiiti kli] e*fi, a miniszterelnök az ismert alifást zsarolásnak nevezi s el van tökéivé arra, hogy az álarc lerántásával kellő értékére szállítsa le a meséit. Taibaireecu nrkiiszittarelnöítí maindenekelőlt Öfdísége allik átalány os uralmának jelénlősé- gé>t emeli \k\ i. Az uralkodó fáradságot néni ismerő munkát fejt ki, meghallgatja minisztereit, szüntelenül az ország és határok megerősítésén dolgozik. A kormány mégy éven át ;iamaija voit annak' az iériiékea tevékenyvéignek\ m>etly mögött egyelnem tótko9 erő: — a ununk», működik. — A régenstan'ács idején voítak ,ilyen tér- koserők, midőn teljhatalommal rendelkezett a volt miniszterelnök, inflációt, fantasztikus reformokat, udvartartási költségeket, koncessziókat hozott, üldözte a román ipart, az ország érdekeit semmibe vette, megpofozta. Tararescu miniszterelnök meg van győződve arról, hogy Maniu nem képes válaszadással. Szomorú számítást jelenteit cinikus magatartása. minden csak arra való volt, hogy leplezze Tehetetlenségét és alkalmatlanságát. „Maniu a nagy bűnöző“ Végül Maniu nacionalista-jelszava került sorra. A régi jelszók: törvényesség és demokrácia, melyeket Marom annyiszor hangozta- tat s melyekkel — hangsúlyozta Tatarc cu miniszterelnök — mosolyt fakaszt, midőn megmérgezi a lelkeket. ^Qökikiiniki d'.oly bábába qz utolsó oldal óm,)
