Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-04 / 254. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 3 ÍLEJ Szerkesztőd ég és ki a. dó he va ta f: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélc'm: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyrosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. X-VIIX. ÉVFOLYAM, 25 4. SZÁM. Tarla,lom, alak, erdőik szerint egyaránt nagyarányúi,- érdekes!, j-edeintös lálaneiscm nagy beszéde ia (kormánypárt ülésén, in. négy eszitieiados törvényhozásit Ikoi* tezörlavail, E körülmény révén is valószínű mán, hogy a hó n ap közepén — az Utolsó fetes,zilál ás negyedik évfordulóján — csakugyan szélinek eresztik a 'Házait és elrendel i k a válasz lásd; és megnyitják a „szabályos“ ikorma;nyválságot. Az összefoglalás és beszámoló ugyan (kort eseteit szolgát főkép, amit a m Hn-Uzle r- einök egy mondatai Ikülönöseim sej,tied: „bizonyára jön™ fog egy miap, almikor, a (kor- tnáin.y ikiildetlése me-gszüniilk, de nem lesz olyan map, amelyen a pánt küldetése, megszűnne“, mindamellett oly maga sited on terül szét, hogy (kortes cé,halnál súlyosabb (jelentőségek et kell -ke resmii nik és fcatllâl nmnikj benne. Ösziin.lén meg. ikell mondáiul yélemé- nyü-niket. Erre felszólítás is lóriéint. Egyik lélcle, hogy a. négy esztendős (tevékenység mérlegéről; „teheti vliaíiikozni, de nem lehel azl. el villáin f, lehcit hirálinii, de nem lehet jjiegitagadinT“. így rögtön leszögezziiki. hogy a hatalmas polii,Iikuii (képben mines egy parányi szibfoll se, amely a kisebbségi jog- védetemrőil és a dunai -kérdésről festene valami,t, pedig az i mérni, a cseh .köztársaság alakításának üfemepém: Benes a diplomáciái karhoz •ínlézett válaiszheszid-éín-dk u felél a kisebbségi (kérdésnek szentelte és a c-séh közoktatás-ügyi miniszter ünnepi beszédében- a voillt ellenséges áramokhoz való, főleg művelődési, közeledésit sürgetve ipsíssima verba (kiemeli-e a kisebbségek hídszerepéi benne, A mi-mi szí erein ók megá Sterpii oil at, bogy 1933 -november 15-én, amikor az ószabad- él'vü párt á-lv-olHe a. kormányt, a köikségvetésben hiány volt, a ik-ül'föilldii: tarlozá-soík szolgaiadul felfüggesztenék, idegenek -el Ven* öriízflétlv m állam pénzügyeit és közüzemeit, a liilszit. viselői j á ram dósáigoikal rendeltemül' intézték el- és az állam belső -tartozása húszmilliárd Hej voll. Emelteti bárom konverziós «törvény aneibezedetíí a rossz gazdasági helyzetrö, munlkiaméilküláség szivárgott elé, dermales és kereskedellem pedig pangod. SzeMllemi. teliki, forgaHmi, közigazgatási] térem is -a zavar és feloszlás n öltön--nő lit. Ezzel- szemben ma megvan a költségvetés egyensúlya. Húsz milliárdos hiányai eltűrni. A külföldi adósságokat lizemtealmilliárd lejjel csokikén tették és a közadósságok majdnem -felére zsugorodlak. A mégy év akadt a Nemz éli Bamlk, hit el mii velele megikéts-zeire- zödött, a betétek ernte llkiedt-eik, az ércalap ál'é-ntéik élésévé;, több mini 'négy milliárd anyagi erősödés kővetkezőit és az érc-fedezet -tíz százalékkal; -emellkedett. A magángazdaság reindhejötH, m umtkamélk ü 1 iség eltűrni, a nemzeti munkavédelem érvényesüld. A mezőgazdaság 17 milliárd többletet szerzett, a gában-aár-szint -nagyra- nőit, a-z által- kivi-fiel érdélkja 100 -száza,itélklk-ai nö-v-ekedeli, közel -tizmllillárd ma. kereskedelmi raérle- günlk a-klti válása. Ha tál,más beruházások történlek s w büeletődörvénytkönyvlől kezdve a közigazgatási rendezésig számos uj jogszabály ilédesül-t, továbbá meglőné,ni az If* jusá-g -poHitüikal ’semtegesitése. a közrend és fegyelem he-lyreálilsilás-a. Szabadon folytak te a községi választások és kitömő ,külpolitikai mérPeg 'jötit létre a Franciaországgal való barátság alapján. ■Mindez igaz, de meg kellett volna .áüu- ipfltami azt is, hogy a világhelyzet s különösen a nagy gazdasági válság lassú kimúlása, végül egyéb körülmények — amelyet vakszerencse szóval kell kifejezni —- közreműködtek -az eredményben. A pénzügyi év belpolitikái feldultság és lazaság nem a közvetlen előd rovására írandó, hanem annak a vakmerő kisér,lelnek az eredménye, ,"-rtmly'et a személyiségek kormánya több ponton megkockáztatott. A költségvetési hiány e1 tüntetése súlyos pénzügyi műtétek árún sikerűd. A kormányhoz közel álló lapok is kiemeltek, hogy csak az utolsó 3 esztendőben 93 mi búiddá,; több a-clód keltett előteremteni. A külföldi -tartozások ieszorilása. egy általános világ divat keretébe tartozik. Mindenül'. megszűntek a pénzügyi ellenőrzések. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetéri árak; havonra 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre to, félévre 20, evente 43 pengő. A több: külföldi államokba csuk a portókülönböze-Jcé. több., a*mxa CSÜTÖRTÖK CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 4. i mámámBBSUOm3 Erélyes lépéseket, vagy csak tiltakozást lehet-e várni az értekezlettől, senki sem tudja. London és Washington vonakodik a bojkottól. Szópárbaj London és Róma között Az angol kormány ţnem iaríja időszerűnek a német gyarmati követeléseket Brüsszelben ma iil össze a kilenchatal- mi értekezlet, melyen az Egyesült-Államok nevében résztvesz Norman Davis, Roosevelt elnök legbizalmasabb embere, résztvesz Edén angol, Delbos francia külügyminiszter, Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos és a kisebb államok külpolitikai vezetőinek egész sora. Nem vesz azonban részt a tárgyalásokon, érthető okokból Japán, távol marad Németország és Olaszország tüntető módon nem a külügyminiszterét küldi cl, hanem egy másodsorban állá külpolitikai vezető egyéniséget. A hangulat, melyben az értekezlet megindul, távolról sem tekinthető kedvezőnek. Az olasz külügyminiszter távolmaradása az értekezletről, melyre előbb nagyjelentőségű tárgyalások érdekében részvételét jelentették be, már magáiban is a helyzet feszültségére vall. A távolmaradás bejelentése után közbejött azonban még Mussolini beszéde, melyben London nagy meglepetésére, a német gyarmati igények érdekében emelt szót, közbejött a gyarmati követelések sürgőssége német részről és főleg Edén tegnapi alsóházi kijelentései, melyek a londoni külpolitikai beszédmodorhoz mérten egészen szokatlanul erélyes hangon válaszolnak Mussolini beszédére. ..Békének minősített ultimátumok — mondta Edén, — Angliában sohasem fognak válaszra találni. Az angol kormány mindenkor kész, hogy békés tárgyalásokhoz hozzájárulását adja és az érdekeltekkel megvitasson bármilyen kérdést. De meghajolni senki parancsa előtt nem hajlandóA válasz erre a beszédre kétségtelenül meg fog jönni Rámából és Mussolini vérmérsékletét ismerve, nem lesz kevésbé erélyes, mint a londoni szavak. Ilyen légkörben indul meg ma a belga akadémia dísztermében a kilenchatalmi értekezlet. Az első kilenchatalmi tanácskozás Amerika pcitronátusa alatt 1922- ben hozta létre az úgynevezett csendes- óceáni megegyezést. A megegyezés célja Ş űz elfogadott szöveg szerint a Csendes- I óceán nyugati és keleti területi békéjé- I nek, ahogy akkor kifejezték, egyensúlyának biztosítása volt. A Csendes-óceánon is érdekelt nagyhatalmak közül nem veit akkor részt a megegyezésben Szovjet- oroszország, mely a nagyhatalmak közül akkor csak Németországgal és röviddel később Olaszországgal állott diplomáciai viszonyban. És nem vett részt Németország sem. melynek nevében Stresemann már aláírni készült a megegyezést, az akkori baloldali képviselők azonban a Csnng-Kaj-Csek által vezetett kínai baloldal közbelépésére vonakodtak a: akkor Kínára még kedvezőtlennek látszó megegyezést elfogadni. Azóta teljesen megváltozott a helyzet. Ma Japán védekezik a csendesóceáni megegyezés feszélyező kötelezettségei ellen s a német nemzeti szocialista kormány az értekezlettől távolmaradása érdekében használja oz egykori német baloldal vonakodását a kilenchatalmi szerződés aláírásától. Felmerül a kérdés, hogy milyen tevékeny-, séy áll nyitva a feltűnően nagy apparátussal összehozott értekezlet elölt. Mert tisztán csak a:, hogy a kilenc hat atom és a megegyezéshez később hozzájáruló hatalmak, Szovjcl- oroszországgal kiegészítve, együttsen tiltakozzanak a japán szerződésszegés eiten, csak a nemzetközi értekeztetek újabb le járni hsához járulna hozzá,, anélkül, hogy valamit is változtathatna a keleti helyzeten. Viszont nagyon nehéz el képzelni, hogy a tanácskozó hatalmak milyen pozitiv lépéseket lehetnek az adott szélsőkeleti helyzet megváltoztatására, miután illetékesek úgy Washingtonban, mint Londonban előre kijelentették, hogy erőszakos eszközökhöz nem akarnak nyúlni. Fennmaradna a bojkott lehetősége, melytől .azonban, búr az angol és amerikai közvélemény erősen szorgalninzzák, a két kormány láthatólag húzódozik. Nehéz cl képzet ni, hogy az eddigi sikertelen értekeztetek tapasztalatai után, most a céltalan gesztikuiátást nemszerelő Amerika részvételévé! a brüsszeli tanácskozás kizárólag csak tiltakozásra szorítkozzál:. Viszont a beavatottakon kiviil és talán velük együtt, senki sincs még tisztában, hogy mi lesz az \a tényleges tevékenység, mely a kilenchatalmi értekezletről kiindulhat. A rövidesen megkezdődő tanácskozásról: mindenesetre választ fogn'zik adni a rejtélyre. Az európai nemzetközi légkör feszültségének emeléséhez nagyban hozzájárul az is, hogy Cerutti párisi olasz nagykövet éppen A konverzió súlyos következményeit nem volt nehéz bárom előző törvény után és külföldi tanács szerint csökken lőni, de igy is a belső hitelélet tekintélyes részét föláldozni. Jelentékeny munkanélküliség pedig sohasem ivóit. Az érc alap-átértékelése azért volt jótékony, mert Eui'ópaszerle felbomlott az arany blokk és egy sereg ország leértékelte -valutáját.. A lecsökkentett nagy valuták óriási kojnintyeib'bedlést idéztek elő külföldi adósságok területén. A betétek szaporodási, a belső és külső piac megjavul ás-a részben u gazdasági válság eltűnésével, a mezőgazdaság -általános emelkedésével és az autarkiával függött össze. A kereskedelmi mérlegek álita-lábam mind-einüdd javullak. A kormányelnök tárgyilagossága kétségtelenül ott vi-láthatatlan 'és tiszta, ahol az Uttö- kodó bizalmában ismerik be állandó erejének forrását. Vagy háromszor forgott életveszedelemben és meglepetésszerűen kiszabadult a válság ’hínárjából, pedig harcba került a pártvezetöséggel és egyes csoportjaival. De már kevésbé tárgyilagos, mikor a sztrájkok nemlétével együtt konfliktusok és zavargások nemlétét is megállapítja, a rendkívüli intézkedésekben csupán a figyelmeztetés enyhe eszközét hálja. Az ostromállapot most ment hosszabb ideig tartó szabadságra és hogy a német gyarmati követelések feletti vita Berlin és London közöli igen heves hullámokat ver. Cerutti szabadságolása önmagában nem meglepő, miután Franciát r- •szág kijelölt nagykövetét egy év óta 'ízért nem küldi Rómába, mert nem hajlandó a megbízó levelet Viktor Erríanuet királyhozi mint Abesszínia császárjához is címezni. A pillanat azonban, mikor a párisi olasz nagykövet szabadságolását Rómában •szükségesnek tartották, minden esetre feltűnő, i német gyirfna,: követelései, ügyében az Eleit politikáját képviselő ,,Daily Telegraph“ Berlin és Róma részéről erős ellent mondásra talc'd azzal az állításával, hogy a pillanat néni kedvező ét gyarmati kérdés megtárgyal Sió- 'iá és hogy Anglia közvetlenül akarja ezt á kérdést elintézni, n ,,hívatlanok köz-beelegiijedőséből“ pedig nem kér. Japán részről erős tevékenység indult meg a kilenchatalmi értekezlet dien. Különösen Londonra igyekeznek nyomást gyakorolni azzal, hogy a közvéleményre hivatkozva a~ angol—japán diplomáciai viszony megszakításával fenyegetőzne!:. A nagy külpolitikai érdekek egymással kereszteződő erővonalai teljes feszültségben vannak s a külpolitikai helyzet bonyolultabb és átlát hatatlanabb, mint valaha. Paris, London és Róma vitája a német gyarmati igényekről RÓMA. november 3. Az. olasz sajt« élesen bírálja Eden külügyminiszternek az al- sóliázban hétfőn tett kijelentéseit a német gyarmati igényekkel és a spanyol kérdéssel k apeso Vatban, Érthetetlennek tartják az őszinte beismerést, hogy a nyoni egyezmény alkalmazása elősegíti a spanyol köztársaságiak had Hanyaggal és élelmiszerrel való ellátását. mert lehetővé teszi, hogy Szovjet- omszország az angol és francia flotta védelme alatt folytassa száHitásIflit, Az olasz lapok szinte cinikusnak nevezik ezt a meg- állapitást. Most már iiytlvánvaJó — írják — hogy Franco tábornak hadviselést jogának elismerésével azért késlekednek, mert lehetetlenné akarják tenni a köztársasági spanyol partok oAroinzárolását A néniét gyarmati igényekkel kapcsolatban! a „Gicrnate d‘ltaiIia‘‘-bEn Gayda a francia lapokat támadja. A francia sajtó szerint ugyanis Mussolini kijelentései beavatkozást jelentenek a német gyarmatok kérdésébe, me'ty egyedül Angliára és Franciaországra (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) és cenzúra négy évi rendszere, a-z ellenzéki pártok belső válsága, háborús szellem, s'b. lényeges mentés volt. A községi válasz tusok szabadságát is lehetne vitatni és fölhánytor- gatni, liogy ezek a saját törvény ellenére! estik öllé!szerűen történlek meg. Mi kisebbségek sok mindent külön mondhatnánk cl, nem csupán a nyelvvizsga és munka-védelmi -következményeket. Katasztrofális időket értünk meg, pedig meglettük kötelességünket az óriási anyagi áldozatok hozitalá- bain, amelyek révén a kormány csakugyan kitűnő eredményeket ért el pénzügyi és gaz* dasági térem. r i
