Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-12 / 261. szám

rr.i ENZűk 10 3 7 no v o mh e r 12. I f Sarbó professzor előadása az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályában az agyi és gerincvelői vérbajról CU'.T KOLOZSVÁR. november 11 1 lé llön tkc/d!e meg a/ 1'. M. I m vosilndo- mányi s/alkosztálya tudományos clöadas- M r/.ailáT. l)r. Ko'cv/ár 1 ;Wlé> .szakíts/!alyi e’iniUk h.'\e/etö bes/édclHMii meg diiil ók vze'llt a/ idén mur s/áz éves bmt.t'ptvJlii ikiisruityi orvosegv telröl, mciviiok •!aJ4 j.ni kö/ü.• kiváló tudósok egé-sz soro/;: ia Ikorii il ki a szenvedő v in bor sé*g íja vára«. IM1 müködöl'l a balti uta'l- kiu Semmelweis, a/ anvak mcgmenldje, atki jó vaj a balk1 tóriumok felfedez étié C-N54l|) rájöW arra, hogy a >/enn vcsEc/ii bábái, s omiMiik \ iszik be a gyermekágyi lázat ay any v szer­vezel él'.e és fertőzik a/l nveg. 11 :iI i'.nlla tv ener­giával ktt/dölii1 a s/.eniny és lududlaitiiság el­len, dacold a m égném értés maró és sokszor vénig törlő gnavjával: anyák szaze/roiili men­ea!.e meg a h /t*os halál léd a/ e.el s/anumn. ('.sermák. ild m utalta be a módéin gégegyo- gvájraitbain nétkii őz he le Illőn gégetükröt', Hóka.v János, a magyar gyermekorvosiéin apja 'ti. ismerteti -e'ös/ör a líehr .ng-tele döf. ■léri-a-esllen.es savónMásuk Iki-tünö e: eilnv. nyeil Végezetül a magyar tudomány büszik'esége, a Nobe'.'clijas Szeívf-Györgyi Albert idill szá- mo’iít be világraszóló vil'nminkulátásáéról1. Elnök ii dvö/'Itj Sarbó Artúr professzor!', az európai hírű 'ideggyógyászt, alk: lökén! a reflexek és az idegrendszeri vér baj derén aillk'ot’ötit örök ér tékáid'; ezen utóbbi démáról szólt előadása is. Mi az összefüggés a gerincvelősorvadás, agy-lágyulás és a vérbaj között? Sokáig az a 'tévhit uralkodód:, hogy a várbajinialki semmi 'köze sincs un gerincvelő­sorvadáshoz, iPIPelve az agylágyu áshoz, menti ezek egymástól teljesen független, betegsé­gek volnának. Ma azonban már'tud juk, hogy vérbaj nálikü! nőnemen1 agyiágyulás és ger ne­ve! ösorv ad ás. A vérbaj — szifilisz — egy ál'ítaüános fertőző betegség, akárcsak. a skar­lát, -tífusz vagy -tuberkulózis, amely utóbbi szintén nemcsak: ia -tüdőt, hanem bármely más szerved' — agyba rlyát, esoni'rendszert, beteket — ás megtánradha-íi. Az agylágyu lés (para-'Jizie) és a gerincvelősorvadás (tabes) nem egyéb, ménnif az agynak, liléivé a gerinc­velőnek vérbajos megbetegedése. A vérbaj Kórokozója, a gyilkos spirocbela pail-lidia be­imtől az idegrendszer lege.dugodtabb részei­be is, lid't foki pen a vérereket! lámáid ja meg és ezekbe fészkeli be magát. Az idegrend­szer vérbajos megbetegedése a fertőzés után kb. 10—15 évre jeHewilk meg. Melyek az agylágyulás és a gernicve’ősor- vadás Hi netei? Az addig ép, teljesen egészségesnek látszó ember szinte egyik napról' a másikra 'külö­nös szieilemF változáson megy keresztül1: addig jó emlékezőtehetsége megromlik, el­veszti szellemi rugékonyságát és frisseségét', apadikus, nem-lőrődő lesz, óndeUl-igenci-ája -na­gyon lecsökkeni, beszédje szakadozottá válik és -ezek a szomorú tünetek — ha >a. meg­felelő kezelés elmarad — felt a nt ózhat adfa- tuxI rohannak és hailadnak a teljes szellemi elltompulás: oj hülyeség felé. Két-három év után pedig a biztos halál váltja1 meg őt ezen szomorú és már 'teljesen átllalti álla- potitól Minden vérbajos megkapja-e a tabest vagy paráUzist? Nem! A viliág vérbajosa inaik száma óriási, de érék közül csak kevesen kapnak 'agy- lágyulást vagy geritncveiősorvadásft. Ismét «a- fuberkulóaiis példáját) hozom fel: Ha vallaki dfüdővészben szenved, miem kielll azért csont, agyhartya, vagy más gümökorban szenved­nie. így vaini a vérbajban is. Nincsen min­den vérbajosnak -egyenlő esélye arra nézve, hogy ezekét- a betegségeket meglkla-pjia. Miért? Azoknak a. vérbajósoknak az idegrendszere, akiiki paraíliiitikusak. llieszn'eik, fogékony, érzé­keny -a vér-baj kórokozója iránt, szinte mond- ÍDaltlnii, hogy vesztére magához vcvnzz'a- a 'S'pi- rochétlákaf. Ez a- fogékonyság -egyén-il -adoitib- ság, ami valószínűleg öröklődő, vel'eszületet't tulajdonság. N'agyon: foniio-s az-onhan a vér­Bortermelők rég várt könyve : Most jelent meg! ® «31? & xszsí Irta: Pettenkoffer Sándor, 300 oldal, 57 szöveg közé nyomott ábrával: Ára 264,— fej. Kapható az öiENZÖÍ K9B9l8SIÜ!iÍUn Ciui—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Kérje a könyv teljes ismertetéséről szóló díjtalan útmutatót. — Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. b.iij korai ke/elése, amit- rögbin a fertőzés után meg (kell] kezdeni, hogy a késői ideg- rends/éri szövődményekéi; eilk-erii tjük. (■>-ogyilható e a taln-s és puralizi.s? A l eiule.s \ él halj-ellle-nes s/erek bi/.mut, h:gany, jód, söf még Ehrlich csodálaitos v.;n- razs-szeiit*, a neosalA-airsan is, esni!, vaj mii ke. 'esc-! ér ezen s/.önnvü betegségekben és néni tudják -a vég/-cih.s kiniencle'il meggáloim-i, A NobeNdi j-as Wage.iei-Inuregg /-.M-n-ijére volt szükség, hogy e/en betegség gyógy.i'lüialóvá váljon. A gyógyító Iá/.. Wagner-.lauregg 30 -évi ku'lia'lás után jött rá arra, hogy a miaéáriávail gyönyörű ered­ményeket leheli e/.öklxm ia. betegségeikben el­érni. Betegein mesterségesen mai óriás lázat válilie.'UI ki aizáiital, hogy maláriás helleg-tik véréit feci-lke dez-liL* be nekik é*« 10—12 ro­ham után cliininnel nug-s/.iintelte <a házait. A niailárii.i lislórokozója-, a |>kismodiuin. mint a \ a-daiU szlíinafoV) kopó keresi- -a szervezel - he.a az idi gremlszeri erek ifailsiihan rejlö/- ködö spirochéHtákialb és amiikor ki.uyomozta és megtalálta «’»két. rájuktánrad és nagyréssz- 1> n ePpuszl'i'tja Ezt a jó del'ekt'iiVtul-ajdan- 6ágO't -cmmiféle más szer sem 'tud ja utánoz­ni, ezért egy. I) lázke fö szereknek, viilkimos nielegívctk' n-iincs meg ez a csodába/hos gyógy liaiáis.i Wngner-.Tauregg a malária gyógy- hatására' úgy jö|i| rá, hogy a nialáriasujtott vidékeken — ni-i'iut: Argentint, Dalmácia stb — a- tabes és pa-ra-liz'is I in-eretlenok. A ma­lária kezelést 'azért minden, esetben fel'tét- lenü'. meg kell kibérelni, ezálhal még tizen- öt évvel ezelőtt clveszcMnek «t'-arloM embere- ko'j leheli ismét családjuk-nak é« az egész­séges 'láriadalominak viisszaiadni. A jövő -iga- zc-linéf fogja Wagnier-Jniiregg szavait, melve- kel a bécsi orvcssegyesiiiet 100 éves évfor­dulóján mondott: „Reméltein, az orvosegve- ftiüeb légik őz el-ebbr százéves jubileuma alkal- máiva) l'abesrö;' és vérbajról nem fognak töb­bet! beszólni“. l)r. .Toó István. MAP MÚLVA A SZERENCSE HÍRNÖKEI Vásárhelyi János püspöki látogatásával kapcsolatban Fényes iinnepsegelire készül a marosvásáríseiyi refesrsnáfiis e^yházlíSzség Templom és imaházszentelés megy végbe a három­napos püspöki látogatás hereiében Tg.-Mures—M.-Vásárhely. nou. 11. Néhány nappal ezelőtt röviden beszá­moltunk már arról, hogy december 12- én kerül sor Marosvásárhelyen a Szaba- di-uti református uj templom felszente­lésére. A 'lemplomszenteléssel kapcsolat­ban a marosvásárhelyi gyülekezet fé­nyes ünnepségre készül. Ugyanis decem­ber 11., 12. és 13. napjain ejti meg Vá­sárhelyi János református püspök ma- rosvásárhelyj hivatalos püspöki látoga­tását. Az egyházközség vezetősége és a különböző református egyesületek és szövetségek elnöksége ez alkalomra már­is nagy előkészületeket tesznek, hogy ahhoz méltó keretek között fogadják a Főpásztort és ünnepeljék meg háromna­pos látogatását. Az ünnepségek rendjét most késziti elő az egyházközség, valamint az egye­sületek és szövetségek vezetősége és ar­ról annak elkészülte után beszámolunk. A háromnapos látogatás során Vásár­helyi János püspök előadást tart a Ke­mény Zsigmond Irodalmi Társaság felol­vasó ülésén. December 12 - én délelőtt az ünnepi istentisztelet keretében prédiká­ciót mond a vártempiomban. Ezután megy végbe a nyár folyamán megépített Szabadiuli uj templom felszentelése, majd pedig a medgyesfalvi imaház fel­avatására kerül sor. A Nőszövetség jubileumi ülésén is Vá­sárhelyi püspök fog elnökölni, továbbá vallásos tárgyú előadást tart a Gecse- utcai templomban a Nőszövetség által rendezendő vallásos estélyen. December 12-én. vasárnap délben, hivatalos foga­dás is lesz. A püspök-látogatáson előreláthatólag a szomszédos egyházközségek is képvi­seltetik magukat. az áldozat még a helyszínen kiszenve­dett. A törvényszék annak idején szándé­kos emberölésért 10 évi súlyos börtönre ítélte Teremi Mártont. A vádlott enyhí­tésért felebbezetl a marosvásárhelyi táb­lához. A vádlott és a beidézett tanuk ki­hallgatása után úgy <a vád, mint a véde­lem képviselői újabb tanuk beidézését kérték. Megállapításra vár még ugyanis, / hogy valóban ellenséges viszonyban élt-e Teremj Márton az áldozattal, vagy, amint a védelem hangoztatta, csak ittas állapotban elkövetett emberölésről van-e szó. A tanács helyi adott a kérelemnek és az újabb tárgyalást december elsf napjaira tűzte ki. A per érdekességéhez tartozik, hogy a táblai tárgyalásra a mindeddig letar­tóztatásban levő Teremi Márton szabad- lábrahelyezése érdekében a község la kosságo emlékiratot terjesztett a tanács elé. Az emlékirat azzal az indokolással kéri a vádlott szabadlábra helyezését, hogy Teremi jóember volt és mindig méltányosan bánt a birtokon dolgozó munkásokkal is. A tábla tanácsa azon ban elutasította a szmbadlábrahelyezés iránti kérést. MERT JÓ EMBER Emlékiratban kérte egy marosmegyei község lakossága a gyilkos- sággal vádolt uradmimt birlokkezeíö szabad- láhrahelyezését a marosvásárhelyi iiétőiábláióí Jelentkezni kell a tartalékos altiszteknek CLUJ—KOLOZSVÁR, nov. 10 A kolozsvári hadkiegészítő parancs­nokság a kerületeihez tartozó valameny- nyi tartalékos altisztet arra figyelmez leli, hoşy 55 éves korig kötelesek látta­moztatni E. K. tipusu könyvecskéiket a most folyamatban levő jelentkezések al ka Imával. Tg.-Mures—M.-Vásárhely, nov. 11. Érdekes ügyben tűzött ki ia napokban tárgyalást a marosvásárhelyi ítélőtábla. A per vádlottja Teremi Márton 49 éves marosmegyei Paszmos községbeli lakos, aki a paszmosi Teleki birtoknak keze­lője volt. Teremi Márton az elmúlt év márciu­sában egy átmulatott éjszaka után va­dászfegyverrel lelőtte Lindert Mária köz­ségbeli asszonyt. A vádirat szerint Tere­mi Márton ellenséges viszonyban élt Lin­dert Máriával. Egyik éjszaka néhány társával korcsmában mulatott. A hajnali órákban eltávozott a mulatóhelyről. Szolgájának lakására ment, kitől vadász- vegyverét és öt golyót kért. Ezután Lin­dert Mária házához ment. kihivatta az asszonyt és amikor az megjelent, egyet­len lövéssel halálra sebezte, úgy, hogy Január 20-án tartja esküvőjét Egyiptom királya. Kairóbó!) je/enták: I. Faruk, Egyip­tom (királya, ű' Rador távirat;, iroda jelen- tose szerint jövő év január 20-án tártja es­küvőjét'. A rüika ünnepségre n nagyszabású e'Jíükészülelteik már megindultak. Már most összeálilii'lják a vendégek névsorát és szé! is kü'l'dilk ® megtevők at, mert a vendégek közölt lesznek tengerenluliláik is, akiknek utazása hosszabb időt fog 'igénybe venni. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, í kisebbségi éi .emberi jogok elókareós^

Next

/
Thumbnails
Contents