Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-11 / 260. szám
taxa poştală plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 3 lej h a Szerkesztő rég és ki&dóhcvat&l: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: ír—09. — Levélcím: Cluj, postafiók So. FiókkiidóJnvatal és könyvosztály: P. Unin'i 9. Telefon: 11—99. Z.VIII. ÉVFOLYAM, 2 6 0. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS CSÜTÖRTÖK ma jges Előfizetéii árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, evente Ö40 lej. — Magyarországra: negyedévre io; feievre 20, é/ente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotel több CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 11. Külpolitika! filágháromsiö Mateftntâsâiifgh mmít liilcr a ítémcf-olasz-iapán Dol§eii$tae8icBic$ mmimm* Tovább folyik az elkeseredett vita az egyezmény körül. « A Brüsszelben tanácskozó nagyhatalmak részéről állítólag tiltakozás készül az egyezmény ellen. ^ japán csak a hét végén válaszol a kilenchatalmi meghívásra ¥a»íulság Kánya Káimám magyar külügyminiszter külpolitikai expozéba A vvlágpo-líiitika .központi vilatáfrgyát 'továbbra is ti Rámában aláirt «émet-oUsz-japán bolsevistáé] 'enes megegye z,f 13 képezi. Szovjetoroszország tiltakozó lépéseket lett a meggyezéssel szemben. Rómában és var'sói követe utján tudomására adta «a lengyel' kormánynak, hogy Lengylország esetleges csatlakozását a római egyezményhez a maga ré- széröli ellenséges lépésnek tekintené. Varsóból még nem adnak hirt orról, hogy miben állott Beck külügyminiszter válasza, a Havas-ügynökség azonban tudni véli, hogy Varsó nem is akart estest lakozni az egyez* menyhez, mert ez •veszélyeztetné az egyensúlyi politikát, melyet a lengyel kormány ének óta folytat a határai mellett fekvő két nagyhatalom, Németország és Szovjet- oroszországgai szemben. A német és olasz sajtó továbbra is hangozhatja. hogy a megegyezés a bolsevlzmussal szemben &kar erős frontot állítani és nem irányul más hatalom ellen. Francia', angol, sőt amerikai .részről is azonban » szerződés'1.' mindenekelőtt a demokratikus hatalmak elleni csoportosulásnak mondják és azt hiszik, hogy válasz akar tenni Roosevelt elnök beszédére, melyben ez a demokratikus hatalmak ellenállásáról beszélt a diktatórikus erőkkel szemben’. A bal- és jobboldali sajtó Parisban és Londonban teljesen egy a ló- mari megegyezés ilyen irányú magyarázatában. Ez annál meglepőbb, mert Olaszország csal okozásáról a német-japán egyezményhez már hetek óba. szó van- anélkül, hogy ezt Pár»?, London, és Washington rézséről különösen fenyegető lépésnek hirdették volna. Minden jel arra mutat tehát, hogy a demokratikus front részéről is központilag irányított -sfijtóviha1 ról van szó, mely egy közelebbről teendő, további lépésnek lehet a bevezetése. iMlsafegom tlüakoziK Brüsszelben tegnap elterjedt hírek szerint erre o lépésre még a brüsszeli értekezlettel kapcsolatban sor kerülhet. Az értekezleten három nagyhat alomnak, Angliának, Franciaországnak és Szovjetoroszországnak a külügyminiszterei és a negyediki nagyhatalomnak, az Egyesült-Államok egyik vezető diplomatája vesznek -nászt. Ezt az alkalmat állítólag fel fogják használni orra, hogy közös tiltakozást fogalmazzanak meg a Rámában aláirt egyezmény ellen, mely szerintük támadó jellegű és megadja a lehetőségét annak, hogy az egyezniénijben résztvevő hatalmak más államok beliigyei- be avatkozzanak. Eden külügyminiszter, aki-' a bét második felében megint Brüsszelben lesz, hir szerint már az Egyesült-Államokkal együtt kidolgozott tervvel érkezik vissza a belga fővárosba. Ugyané hőnek szerint Norman Davis amerikai főmegbizott és Litvinov tegnapi hosszas megbeszélése is ugyanerre a kérdésre vonatkozott. Holnap este Chamberlain miniszterelnök a londoni lord mayor által adott vacsorán nagy beszédet mond, amelyben -minden bizonnyal körvonalazni fogja Anglia álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban is. Chamberlain mérsékel í'ségéí öl diplomáciai körükben azt remélik, hogy kijelentéseivel csendesíteni fogja az utóbbi -napok eseményei által fetenvart külpolitikai hullámokat. A külpolitikai világháromszög Hitler kancellár különben tegnap egy, müncheni nemzeti szociális!a ünnepség alkalmából mondott beszédében a maga részéről is- erélyes magyarázatot adott a1 római megegyezéssel teremtett uj külpolitikai ola«- kutalnak. Kijelentette, hogy a Róma és Berlin közötti európai tengely most külpolitikai «vi lághá rom szöggé nőit. Ez a háromszög mind erősebbé válik, mert a benne résztvevő három hatalom el van határozva jogainak és érdekeinek szilárd védelmére. A német birodalomnak — mondta. Hitler — sikerült uj kapcsolatokat teremteni, melyek nem egyeznek ugyan a genfi ideológiával, de ..egyeznek velőink és a mi érdekeinkkel ts egyeznek azoknak a népeknek érdekeivel és, amelyek kapcsolatokat teremtettek velünk“. Ezután nehezebbek lesznek — tette még hozzá Hitler Moszkvára célozva — régi éBenifelünk erőfeszítései' az emberiség közötti egyenetlenség magyarnak elvetésére. Késik a japán válasz A brüsszeli értekezlet egyelőre a várakozás- álláspontján van. Várja Japán válaszát, mely a. hét vége. előtt aligha fog megérkezni. Legújabb tokiói távirat szerint ugyanis a japán kormány elhatározta, hogy cr 12- én összeülő minisztertanidJeson dönt: eleget tesz-e a brüsszeli meghívásnak, hogy a kilenchatalmi értekezleten résztvegyen, vagy visszautasítja azt9 A jelek szerint szinte bizonyos, hogy erre o. második eshetőségre, kerül « sor. A japán csapatoknak .sikerült végül visszaszorítani a kínai arcvo'nailat Sanghajtól, ami a. háború menetében nem döntő esemény ugyan, de minden bizonnyal megerősíti a tokiói harcin.«? hangulatot. Suglya-ma japán hadügyminiszter tegnap ki is jelentette az o'asz Ste- fanl ügynökség tudósi!ójának, hogy Japán el ivein határozva arra. hogy elfogulja Nan- i fcrnigot s ha kell tovább Is megy, mert a ki- mai kérdést most végérvényesen meg akarja oldani. Delbos Bécsben és Budapesten? .Külpolitikai látogatások soréban figyelmet kelt Delbos francia külügyminiszternek a. kisantant államok fővárosaiba irányuló látogatási terve. Delbos ezenkívül minden bizonnyal el fog látogatni Varsóba is, sőt egy bécsi lap jelentése Szerint meglehet, hogy látogatásai során útjába ejti Bécset és Budapestet is. A dunavid'íki kérdést nagy világpolitikai események nem szoríthatják háttérbe, megoldása annyira égetően fontos és sürgető. Ebből a szempontból tarthat általános érdeklődésre számot Kánya 'Kálmán magyar külügyminiszternek n magyar parlament külügyi bizottságában. tegnap tartóit beszéde, melyet lényeges 'vonásaiban, itt közlünk; liíip Kálmán icsiílc — A spanyol kérdés — mondotta — Mal- J gyarországot az általános béke szempontjá'- bó} érdekli és ezen az alapon- tárgyait aprói J L-cindonbain a beirema-vat k oz á&Í bizolltiságban. Megemlékezteitlí! Kánya az oiía-sz—jugoszláv, a jugoszláv—búig ár és a német—bulgar egyezményeikről!, ameilyek a heveny viszályok tehetőségeit lényegesen, csökkentették. A Mussolinii—Chamberlain lllevéilrválitása és Mussolini berlini látogatása, mutatják, hogy a békét biztosabb alapokra, akarják fektetni. Rámutatott a legutóbbi német—lengyel kisebbségi megegyezés fontosságára. Ez a megegyezés bizonyltja, mondta, hogy kölcsönös jóakaratfal a kisebbségi kérdés is megoldható. Ismertette ezután'., .hogy Magyarország hogyan vette ki. részét a béke biztosítására Irán y ul ó tő rak vésekbű \ ói kisantant államokkal folytatott tárgyalások folytán-, amelyek a. kapcsolatok rendessé tételét akarják elérni. Ezek a tárgyalások eddig nem jártak tényleges eredménnyé. A katonai egyenjogúság kérdésében elvi véleményeltérés nincs és hihető, hogy a kérdésben rövidesen megegyezés jön létre, ha a kásán!ant államok részéről az eddigi hajlandóság továbbra iis fenn-álltl'. Az ütközőpont azonban a kisebbségi kérdés, ame’yben a kisantant államok álláspontja az. hogy a nagyhatalmakkal szemben e tekintetben fennálló nemzetközi kötelezettségeiken felül újabbakat, Magyarországgal szemben, nem vállalhatnak. Hangsúlyozta Kányái, hogy oi légikőn enyhülését) őszön te komolysággá'} óhajtja é.s ennek érdekében. Magyarország bizonyos áldozatokra Is hajlandó, ha- az eredmény csaik «köP- csön'ös áldozatlrlkka1! érhető el. Hajlandó Magyarország a kisebbségi kérdést a viszonylagosság elve ai!&pjáfn is rendezni. Benyomás sa szisröint Prágában és Belgrádba-iv megvolna a (készség e kérdésben- a megegyezést olyan, formulával] megikátséreilni, «aimely az állam óik szuverénitásánaik érintetlensége melletti a magyar kisebbségek sorsát megjavi- laná. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) A nagyszebeni Tageblatt: a politikai foly- tonovKágu szászok vezéróapjo jelentős és megszívlelni való nyilatkozatot közül, amelyet Wolff Helmut dr„ a Volksrat részéről kiküldött ötös bizottság elnöke tett közzé. Ebből a következő épületes dolgokat ismerjük meg: A Volksrat, mint a romániai németség legmagasabb politikai szerve, szeptember 5-én elhatározta, hogy a romániai német egység helyreállítására minden követ megmozgat, amely a német Volksgemeinschaft alapelveit nem vágja me'lbe. A sza- kadár német néppárt, vagyis a nemzeti szocialista csoport fö'vette a kínált érintkezés fonatát s előbb a két oldalról egy-egy bizal- miférfi előzetes eszmecserét folytatott és megállapította, hogy elsősorban az egységet kell helyreállítani és a küszöbön álló törvényhozás} választás csak másodrendű kérdés; a po’ólikaí folytonossági csoport bizal- miférfia tudatta a néppárttal, hogy a végleges tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, amikor a német néppárt már elismerte a Volksgemeinschaflot és a már régebben megállapított bárom alapelvet elfogadja, amit a néppárt bizalmija «lehetségesnek is sninő- sitett; a néppárt megbízottja pedig azt kívánta, hogy a meglévő testületek a népi választások lefolytatása után kooplálással a néppárt embereivel kiegészüljenek. Ilyen előzmények után a Volksrat ötös bizottsága ncvemblr 3-tól 6-ig terjedő időközben tárgyalt a néppárt kiküldött bizottságával. A vita elsősorban az uj népi választások «körül forgott, amelyeket a Volksrat kiküldöttei még a törvényhozási választások előtt óhajtottak volna lefolytatni, minthogy ezeken már az egységes németségnek kell felvonulnia. A néppárt vezére. Gust dr. azonban a bizalmiférfiak megállapodásaira nem hajtva, elutasította magától a Volksgemeinschaft és a meglévő szervek elismerését, de ászért a tárgyalás nem bornit föl és a Volksrat kiküldöttei hajlandók lettek volna még a népi szervek választásának következő évre va'ó elodázását is vállalni és ehelyett egy néphatárczaitot elfogadni, a kívánt 120.000 szavazó helyett legalább 100.000 megjelenésétől függővé tett szavazás alakjában. Ezt már azért is elfogadták a Vclksrat kiküldöttei, mert előzőleg elutasították a néppárt ama követelését, hogy a törvényhozási választáson a 'két párt mint kartell-fél kössön megegyezést, viszont a néppárt hajlandó volt a népszavazást még a törvényhozási választások előtt elfogadni. Amikor már megegyezés kecsegtetett, hirtelen elszakadt a meg- sódért vékonyka foná'1. A Volksrat kívánságát, hegy az uji’a megválasztott legmagasabb j§ testület legalább három esztendős megbízást élvezzen és az első évben Treuga Dei védje meg nyugalmát, továbbá a néppárt vesse alá magái a nemzeti fegyelemnek. a hitlerista néppártiak elutasították. A többségi elve és a többi kívánság „a kommunizmus“ jele, mert kommunizmust jelent Oxford és nem- zeti-parasztpárt és minden más hasonló is. Ez a szakadék még kiszélesedett, amikor a nemzeti szocialista oldal az evangélikus egyházi viszályt — tudjuk, régóta tombol ez Glondys püspök szeméivé és rendszere körül — rögtön tárgyaltatni kívánta. Ezt a torz jelenséget a kisebbségi külön internaeicuálé'nk életében azért idéztük ily részletesen a magyar kisebbség elé. hogy tanulságot és okulást merítsen belőle. Íme a németek, bármi kilátástalannak is 'látszik eleve, minden alkalmat és lehetőséget megragadnak, hegy a pártokba szétosztott egységüket újból helyreállítsák. In*e megesik majd a csoda: Románia németjei két listával indulnak a választásba és igy szavazataik elaprózódnak, ha csak mind a két fél kartellt nem köt más pártokkal. A Volksrat- ban kifejezett politikai folytonosság hívei egy kisebbségi blokkal vagy ha közép pari kerül kormányra, ezzel a blokkal együtt, vagy a kormánnyal szövetségben. A nemzeti szocialista néppárt pedig valószínűleg kar- tellbe lép Gogfl, Cuza, V»ida, esetleg naás jobboldali csoportlap akár kormányra jutott ez, akár nem.
