Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-07 / 257. szám
o I 3 193 7 november 7. ellenzék 15 SÁNDOR MÓRIC GRÓF a száz év előtti világbajnok »UEEC3MH*» mi ................ m n Korábban — pontosan száz évvel ezelőtt éppen olyan világhiresség, mine múló napjaink hőse; az uszóbajnok Csiik, vagy a há- romszorov o-limp-iaj bajnok néger Owens. Sándor Móric gróf .nevét az 1830-as, 40-es években Angliában, Berlinben, Becsben agy emlegették, -mint a maii dédelgetőit sportprimadonnákat. Pedig ez a nyalikabajuszu tömzsi. gróf .se futott, se úszott, se ugrott, hanem lovagolt. Kengyel-kantár nélkül ülte a lovat, il-ovas sportteljesítményei még ma is utói-'érhe.tetilenek, bravúrjait pedig már életében legenda övezte körül. Vakmerő bátorsága az őrültség határin mozgott, lova életét az ember életénél Is többre becsülje, a saját testi épségére pedig vállósággá! fittyet hányt. Vakon bízott a szerencséjében, ha más életében kárt okozott, főúri .módon fizetett, azt Lóra Széchenyi és Vessalényi a kor-társa. Ez a két név ragyogott akkoron a legfényesebben a magyar égbolton, vetélkedtek n tudományos életben, irányították a társadalmat, ,,lóra magyar“ hangoztatták és a lovas nemzet fiai hamar magukévá tették felhívásukat. Széchenyi a lóversenyek népszerűsít esse mellett agitált, míg Wesselényi a lótenyésztés fellendítésén fáradozott, örülitek Sándor Móric gróf 1 ovasbravurjaiinak, legjobb barátjuknak vallották. Pedig a bravuriovas Sándor gróf aránylag, gyenge fából szakadt. Fiatalabb korában még] vézna és csak később, szinte túlzott) edzéssel erősödött meg annyira, hogy feltétlen úriként ülte a lovat és a legbátrabb ,hajtőként! emlegették. Életéről, lovasszenvedélyéről' maga. diktálta naplója beszél és még érdekesebb megvilágítást kap leányának naplójegyzeteiből, „Emlegeted, híres, dédelgeted lovas. A jámbor pesti polgárok már a láttára keresztet vetettek, messze elkerülték, mélyen megsüvegel- ték, ha kár; -szenvedtek még panaszkodni sem mertek, hiszen ez a gróf maga az ördög, lova a sátán lova. A hatóságok mitsem tehetnek ellene, öngyilkosság amit csinál, fogalom, legenda, hős“... Széchenyinek és Wesselényinek éppen ezért szinte kapóra jött Sándor gróf lovastudománya. Általa — úgy vélték — könnyebben érik el céljukat. Közbenjártak érte a hatóságoknál és Sándor gróf nem is maradt hálátlan. Ha lóra ült, két főúri; barátjára gondolt, a cél az, hogy minél többe! beszéljenek róla. Es emlegették is. országszerte. Lovas sportteljesítményei m.a is megdönthetetlen rekordok, Pozsonytól Bécsig 100 év ulán lóháton ma sem száguldják be rövidebb idő alatt az utat. Az a két óra 41 perc ma is elérhetetlen sportálom, mert Sándor gróf kedvelt paripájának hálán nem ismert lehetetlent. Jönnek a bravúrok Pedig a budai híres Sándor-palotában szigorú atyja eltiltotta a lótól, nem ülhetett rá es atyja rendelkezései olyan határozottak, hogy míg élt, nem szeghette meg; ® tiltó parancsokat. A makacs és önfejű fiatal gróf azonban nem csüggedt. Álmaiban betörte a legvadabb Kertészek! Gazdálkodók! Szőlőtermelők 1 wéíkülözheíeilen olcsó szakkönyvei Urbányi: A gyümölcs- fák bategségai. Horn %f!@ß fr&Jp János: A gyümölcsfák nyesése, Jácsai László: Hogyan készítsük el v i r á g o s kertünket. Sántha László: A szőlő kártevők Horn János : Törpefák és alakfák nevelésa és nyesése. — Biró Géza: A szőlő metszés?, A lugas szőlő. - Osztrovszkyné: A folyékony gyümölcs készítése. Györffy: A gyümölcsös rovarkártevői. Horn János: Almatarmesztés. Horn János : Körtetermaíztés. Horn János: Szilvaterraesztés. Biró Géza: Szőlő, mu3t, bor, — Kaphatók az ELLENZÉK üönpesztáiadban Cluj-Kolozsvár. — Vidékre utánvéttel — is azonnal szállítjuk kivárna, hogy ország világ róla beszéljen, meg az alváshoz szükséges időt «s sajnálta és talan egész életét paripáinak hátán szerette volna eltölteni. Magyar voltával mindig btiszkel- kedeic, Angliában tüntetőén csak magyaru-' beszélt', de már ikortársai is érthetetlenkedve szemlélték a magyar forradalom alatti, magatartását. Ahogy a magyar forr dalom után megmozdult a dermedt magyar szív, Becsbe költözött, nem akart tudomást venni a minden magyar! érintő eseményekről csak azért — mint irta is — ezek a forradalmi idol; megakadályozták, hogy kedvelt kilovagolá- sa-it zavartalanul űzhesse. Korában a mai szemmel is csodált világbajnok volt, a sportol a sportért űzte es élete csupa, érdekesség, romantika és legenda volt. magyar Lovat és hogy atyjával ellenkezzen: nem tanult', nem, semmi áron sem. Lányának naplója szemű gyermekkora 17 éves koráig tartott és addig iLrná-olvasni sem tudott. Csak a játék érdekelte, a ‘sport, a pór gyermekei a pajtásai, „tudomány, művészet“ tudni sem akart róluk, de ahogy a reltenhetetleri szigorú atyja behunyta a szemét és legelőször kénye- kedve szerint szétnézett a grófi istállóikban: igy kiált óit fel: „Érzem, hogy nekem minden ló engedelmeskedik.“ A lovak vidoran nyerhettek szavaira. Mintha megértették volna beszédét. És a fia1 ői móddal színezettek, a képe. mindenütt ott a főúri családok asztalán, a „Mellton Moro- vay Parför vadászaton“ oimü festői képe korának hires festménye. Bátorságáról legendák beszélnek, életére fogadások történnek és fogadások kisérik bravur-ugratásait. Egyik érdekes bravúrját Anderson, a hi res lókereskedő beszélte el: Anderson egy alkalommal száz angol fontban fogadott Sándor gróffal, hogy ülje meg azt az általa kiválasztott paripát, amelyen még emberfia nem ült. A vad ló már századik lovasát juttatna kórházba, de a gróf rá se hederitett az ijesztgetésekre. — Majd alattam lecsendesedik — legyintek a kezével. Sázan és százan lélekzet elfojtva figyelték próbálkozását és hinni -nem akartak a szemüknek, mert csoda történt. A vad ló nem vetette le hátáról lovasát, sőt alázatosan tűrte és olyan ugrást mutatott be, amit se előtte, se utána, még; soha nem látlak. Anderson e'büvöítien kiáltott fel: — Hiszen ez nem ember, hanem maga az ördög. És boldogan fizette elvesztett -fogadását... Angliai d-iadaluiija után, a gróf magyarországi birtokára, Bajnára tért vissza, de az an- gHúsok otfc sem hagyták békében. Angliában Sándor gróf-láz ütött ki és az angol főurak közül, aki még nem látta, Bajnára utazott, hogy a gróf bravúrjaiban gyönyörködjön. Ez- j időben történi, hogy egy ideutazó angol csoport elégedetlenül szemlélte Sándor gróf muMHHHBiBB—— "',**,*r*””'‘TlgrT1lfMr ] 1 NÁLUNK SZERENCSÉJÉT !!! PRÓBÁLJA Az ország legszerencsésebb 8jF& #1 0s s 0 r s j egy-f őelá r usitója : árts ROMANA COMERŢ Az állami cszíálysorsjáték 14-ik játéka alatt, megint a milliók és százezrek töméséi fizette ki szerencsés nyerőknek!!! Forduljon bizalommal a kolozsvári képviselethez: az Ellenzék H5-§k játéi eSsö húzása si ©y. 15-a 21 !!! SORSJEGYÁRAK: Vi sorsjegy L. 2ÚÜ V2 sorsjegy L 4Ü0 V] s:rsjegy L. 80S könyvosztályához, Cluj, P. Unirii. Vidéki megrendeléseket is azonnal intézünk 1 légért hUieíenhént •tál gróf még akkor parancsot adóért és meg- nyengelték azt a telivér angol paripáját, amelyik lovast nem tűnt a hátán. Az Istállófiu és a kocsisok szörnyülködttk. De hiába. A fiatal gróf máris ott ült a táncoló paripa hátán és csodákcsodájára békésen galoppozott, majd palánkat ugorva vakon engedelmeskedett -lovasának'. Különös legendás elemekkel 'telj lovas élete tulajdonképpen csak mo;t kezdődik. Már az első utcai kilovagtlásáv-ali csodálkozik a pesti utca. Már bravurugrásokról hallunk, csődület a nyomában, emlegetik, beszélnek róla, éljenzik, szidják, de csodálják. Tudják már a lova' nevet is. „Tatár“! Ezt emlegetik, a Tatárral ijesztgetik Pesten a rossz gyermekeket és úgy történik, hogy Sándor gróf 'lovas életének bravúrjai mindig más és más lóhoz fűződnek. Egy-egy ilova nem vitte sokáig. Lábát 'törte, vagy nyakát -szegte, mert egyik lehetetlennek -látszó lovasbnavurját követte a másik. A budapesti Nagyhid-utcai ugratása még ma is, száz év után is emlékezetes. Nem feledte a! az idő, legendák magasságába lendült és lovasa legendás bajnokává vált az egyetemes magyar sporttörténelemnek ii®. Angliai kalandozásai Hire Angliába is eljutott és még érdekesebbé vá.1-0, ahogy -maga Is kiutazóit Sziget- országba. Guznit-s irja ás naplójában: — Angliában iszéltében-ihosszában ismerik a nevét. Divatba jött. A meghívásoknak már- már nem ;iud eleget tenni, dédelgetik és csodálják. Az egykorú angol képeslapok rajzokban adják bravúrjait, majd külön képes magazinokat adnak ki róla. A lapok angol festatványait. Ök ilyet már Angliában is láttak és ez-énl kárt volt Magyarországra utazniok, — mondogatták. Ahogy aztán Sándor grófnak fülébe jutott az angolok panaszkodás-a, olyan bravúrt eszelt ki, ami már a vakmerőség fogalmát ás túlhaladta. Befogadta az ötösét, felüliette rá az angolokat és nekivágott felfelé a visegrádi hegyeknek. A hegytetőn azután a gyeplőt eldobta és aztán hajrá, le mélységbe. A köves, e talan lejtőn a határ felborult és- az angol utasokat összetört végtagokkal szedték ki a nehéz kocsi; alól. — Hát ilyet -láttak-e még? — kérdezte Sándor gróf a jajvesztikelő angoloktól. — Ilyet tényleg még nem! — sóhajtozta valamelyik az angolok közül, akii aránylag még -a legkisebb sérülési szenvedte. Az angolokat azonnal kocsikra rakták és beszállították Pestre. Sándor gróf kisebb kulcscsonttöréssel- szabadult. Széchenyi naplójából Gróf Széchenyi. István naplóiában sokat foglalkozik Sándor gróffal. Elmondja egy elvesztett fogadásának történetét is. A fogadás Kisnky herceg; egyik távolsági rekordjának megdöntésére irányult, A herceg ugyanis 1834-ben Pozsonyból Becsbe három óra alalt lovagolt. Sándor gróf ugyanazt az utat minden nagyobb erőfeszítés nélkül 1837 május 14-én 2 óra 41 perc alatt ■száguldottá be. Széchenyi irja még, hogy Sándor grófot a lovon kívül semnij más nem érdekelt?. A nők -sem és mégis egy Metternich hercegnőt vett feleségül, kivel hol boldog, hol boldogtalan életet élt. 1848-ban Bécsbe költözött. I A, íeclaniíía csodája ? az titok ó LiTi in ssima és a Luxus — fcilken—Finest talál- j mâny. — Tökéletes biztonságot nyújt és a. idegeit tökéletesen megnyugtatja. Széchenyi ezt’ nem -is rójja fel büneül, mert •azt mondja, hogy a lovas Sándor groiot az éle; más vonatkozásokban nem is érdekelte. Ö az ő különös egyéni szemüvegén á: rend bontást Iátólf a magyar fortadalomban, mert megzavarta mulatozásaiban. De ünnepelte Becs is. Sportprimadonaat láttak benne, soha nem ment gyalog a becsi utcákon, csak lóháton, vagy ötös fogatot vezetve. — Ez már őrültség! — suttogták a barátai. És jó! érezték, mert 1850-ben egyik bravúros lovasmutatványa után, amikor körölte kétségbeesve jajveszékeltek az elgázc t, törtcsontu utcai járókelők: kilört rajta az őrültség. Csak nehezen fogták le, törj zúzott, ami csak kezébe került, évekig orvosolták, de hiába. Elméje elborult, már fölötte az örck éjszaka és 1878-ban meg is halt. A legendák halála után sem szűntek meg. Feljegyzések maradtak arról ás, hogy 1878- ban, amikor holttestéi Esztergomból családi birtokára, Bajnára szállították, halottaskocsi elé fogott négy fekete ló a bajnai templom előtt megvadult és vágtatva rohantak tova a halottal. Ugyanez a hátborzongató jelene; később is megismétlődött, amikor ideiglenes temetkezési helyéről díszes sírboltba szállították. A híres Sándor-album Az emlegetett, hires Sándor-album, Sándor gróf lovasbravurjait örökítette meg. Az album képei ifjú Proste] festőművész remekei. A festő tizenkét éve már kíséri e grófi urát és annak kérésére megörökítette bravúrjait. A Sándor-album 150 képet rejteget. Érdekesek és egyéni szinezésüek ezek a képek. Csak az érdekesebbeket és az ismertebbeket soroljuk fel: Künn vagyunk a zöld Városmajorban. Kék az ég és Sándor gróf egy több iábny.i magas korlát fölöto viaskodik -lován. A ló mal ő két lábával ugyan már átjutott a korláton, de a hálulsó részével és kapaszkodó lovasával még ott csüng a kórláp meredélyén. A szemlélődő drámai pillanatot vár, de a festő még csak nem is sejti az elkövetkezendő másodpercek történetét. Másik kép: Belfast*-ban, lovas nyulvadászat. Száz kopó csahol, szines a kép, a lovas csak a nyu ra figyel és közben észre sem veszi, hogy a lova árokba zuhan. Majd izgalmas versenyfutásokról beszélnek a képek. Vágtat a hires Tatár és a hátán kantár és nyereg nélkül Sándor gróf fut versenyt a széllel... Pöstyénben a partró megindult a komp, Sándor gróf lovával megkeserít, mire a partról beugratott a távolodó hajóra. Híres még -a Sándor gróf-kép, mikor a zajló Dunán átlovagol. Egy másik képen felilovagol sógorához, Keglevich grófhoz, fel az első emeleti lépcsőkön is. Megemlítjük még egy hires képét, a Nagyhid-utcai sokat emlegetett jelenetet. A pompásan sikerül; képen két egymással versenyző kocsi közé szorul az egykedvűen lovagoló gróf. Már-már össze- roppantják a kocsik-, amikor a gróf egyetlen ugrássá1; felvetődik és átugrik a tajtékozó lovak felejt. Csak igy menekülhetett meg a biztos haláltól. * Csodálatos élen az élete. Különös, szertelen, egyedülálló. De ő maga is pontosan mása a ma divatozó sportprimadonnáknak. Már ajkkor is. száz év előtt is, a sport volt az, amellyel a legkönnyebben lehetett világhírnevet szerezni. Nngymihály Sándor. Sióim története irta Agostina Sncelli. Egy nagy ország é« nagy nép története a régi római birodalom szélbomlásától az uj olasz birodalom megalakulásáig, egészen napjainkig. Ara füzva 132, kötve 158 lej az Ellenzék köfnyvosztá- lyában, Chij—Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kéirje a könyvérdekei* 6égek jegyzékét.
