Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-07 / 257. szám

•F* ARA 5 tíí Szerkesztőség és k i a. d ó he v a t a 1: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: 11-— 09. — Levélc'm: Cluj, postafiók 80. Fiókküdóhmtaí és könyvosztály: P. Unini 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS LVIII. ÉVFOLYAM, 257. S Z Á M. VASÁRNAP I——aaaamaagaBBBM— Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A több: kudöldi államokba csak a portAkülönbözentel több. VKOfsseítmeiimmmemaBamBaammimumanmaammtm CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 7. nBOBKHBniaUHanMBUi Közeledő válság A ívj jr- isa J j&r m sr A ma m lüli'lSliC cl ü©ISl@I,~”|fflp®Bl",,“,©lQS3E kommunizmus elleni megegyezési Nemzetközi jogi érvekkel akarják meggyőzni Tokiót a brüsszeli értekezleten való részvétel érdekében. « Négy hónapos háborúskodás után, japán most hadüzenetre készül. — A londoni benemavatkozási bizottság is tevékenykedik ■SHaaESssaKBXEDi— HMe# ázsiai békekőzvetitésérői el hivek tegnap Viszontagságaik lesnek reánk. Elkerülhe­tetlen, hegy át ne lóbátjaüak súlyos órák terhiéin, bár hivatalos helyről megerősiiet fék a valószínűséget: a szabályszerű válság gyors Mflilyásu és veszélytelen lesz. Az ilyen szó reménnyel kecsegtet. Aligha kel! majd snlyos áldozatokat hozni egy élőre látóit és gépies politikai szükségletért; a viszontag­ságok nem lesznek eleimi megrázkódtatások, nem zúdítanak c'Yi végzetes fejleményeket. Érteikben az órákban mélyen elgondolkoz­tatnak valószínű tehetőségeik. Mind gyako­ribb híresztelés szerint a jelenlegi kormány megvárja november 13-ikát, mikor első fe­jének és vezérének. Dúcának kormányala­kítási évfordulója van és ünnepelni fog. Szó­vá! a lehető .legnagyobb eiíkfcus, a négyéves korszak pontos befejezése utáni, csak 14-én mond le, vagyis a boldogság kclyhébó! az utolsó cseppet is felhörpinti. Elgondolkoz­tató kitartás és szívósság! De tovább sodor még a hír: rövid válság után, 15-én eresz­tik szélnek, ismét a négyévi joghatály 12-ik órájában, a sokszor elnapolt Házat és ren­delik el az uj választást. Mi lappang itt? Az ily rövid válság hire jelentheti, hogy a le­mondó kormány oszlat föl és kap megbíza­tást uj kinevezéssel a választások vezetésé­re, jelentheti, hegy véglegesen megőrzi a halaimat, jelentheti, hogy egy már előkészí­tett választási, nem pedig végleges pártkor­mány következik. Mindez súlyos kosár len­ne az összes népképv lse Veti pártoknak s alig­hanem izgalmassá tehetné közéleti légkörét. De pár órás válság aligha jelent egyebet, mint már kész megoldást, mely csak vall a - niely folytatása lesz a jelenlegi rendszer­nek. Pedig a törvényhatósági választások már jelezték, mit óhajt a közakarat. Leg­alább is az angol nevelésnek. Van egy valóságos tény, amely most szin­tén meggonde'kozlat, amely komoly elmé­lyedésre írt. Az uralkodó épp most tartóz­kodott Csehszlovákiába,n, látszólag csupán a vadász gyönyörűségét élvezve. De tudjuk, hogy ma kiválóságok vadászata megbeszélé­sek uj alakisága. Nem foglalkozunk a 'legen­dával.', hegy a kisantaut igen barátságos ád- iamánaik területe adott alkomat magyaráz­kodásra és jóvátételre az önkéntes szám­űzetésben tartózkodó bukott diplomatának, akiknek kiváltságos helyzete és hatalma Eratianu Icnelével vetekedett és mégis le­dőlt orosz politikája, ,a dunavülgyi megoldás körül képviselt szüklkéhlüsége és túlságos önállósága miatt, amivel több alkotmányos tényező bizalmatlanságát ,9 egy széleskörű bírákat érvényét idézte föl!. Másra gondo­lunk. Az uralkodó utazása magas ab br&ndü célzatokat sejtlet. Lehet, hogy nagyobb táv­latból kívánta ezúttal szemlélni a négy év után szükségszerű válságot, amelybe a világ- hei’yzet folytán most óhatatlan fontos küt- pclititkai mozzanatok vegyülnek. A legtöké­letesebb tárgyilagosságra és megfontoltságra van szükség, amely más állaim politikusai körében és a pagonyok csöndjében dús erő­vel bontakozhat',k ki s a hazaérkezés után az itthoni vad ászé serkész és magányában tő­ik életessé vá&hat. Az uralkodó, amint ismé­telten! kifejtettük, az utóbbi években a kis- aniant külügyi vezére lelt. Bizonyára czérl utazott most megint Csehszlovákiába, mi­után V. György angol király temetése óta ismételten tartózkodott hosszú ideig Angliá- bain és Franciaországban, fogadta vendégül a lengyel áFfamfőt és viszonozta 'látogatását Varsóbain. Nemcsak a rokoni kötelék révén volt együtt Belgrádiján és Slnaiábaín. fővá­rosában és hajón a délszláv régensherceg- gcl. az angol tanácsok hordozójával. Beszél­jünk ró’ia, hogy egy év óla hányszor talál­kozóit itthon és kint a kisantant miniszte­reivel? A ki&antant „felséges külügyi kam- eellárja1- .talán most a legbehaí óbban a du­nai kérdéssel foglalkozik, amelynek egyik széles oldalösvényén menetel a kisebbségi jogvédelem szüksége. Ezeknek az esemé­nyeknek és eszméknek 'látható kölcsön ha­tásába önkéntelen befonódik a küszöbön álló kormányválság és törvényhozási válasz­idő. Így az összes kérdések különös jelentő­sége még inkább körülvFágosodlk. Ami benn éa künn történik, a rendesebbnél nagyobb A brüsszeli értekezlet tovább folytatja tanácskozását, Edén és Delbos külügy­miniszterek azonban már elutaztak a belga fővárosból. Olasz diplomáciai kö­rökben arra következtetnek, hogy az ér­tekezlet valóságban már befejezte a munkáját, minden további a kiküldött és kikiildendő bizottságok és albizottsá­gok dolga. Ez az álláspont talán kissé gyorsan igyekszik véglegesnek elfogad­tatni az értekezlet tehetetlenségét. Eden, mint az utolsó táviratok jelentik, pár nap múlva visszatér Brüsszelbe, ahova ugyanakkor Delbos is visszatérni készül. Amerika képviselője, Norman Davis pe­dig állandóan a belga fővárosban marad s a hangsúly a brüsszeli tanácskozással kapcsolatban mindenekelőtt Amerikán van. Spaak belga külügyminiszter veze­tése alatt az első napokon nyélbeütötték a tervet, melyet a kilenchataí'mi értekez­let tanácskozásainak első szakaszában követni fog. Mindenekelőtt Japánt hív­ják meg újra az értekezletre, nem törőd­ve azzal, hogy Tokió visszautasítása majdnem bizonyosnak látszik. A tegnapi értekezleten előterjesztették a nagy nem­zetközi jogi ügyeskedéssel elkészített in­dokolást is, mely szerint Japán, önérze­tének kockáztatása nélkül megjelenhetik és meg is kell, hogy jelenjék az értekez­leten, — mintha ezi a megjelenés a nem­zetközi jogi érvek találó, vagy kevésbé találó voltától függne. Nem lehet felté­telezni az értekezlet tagjairól, hogy en­nek a lépésnek szinte biztos eredmény­telenségével ne volnának előre is tisztá­ban. Valószínűnek látszik tehát, hogy gondoltak már a közvetlenül ezután kö­vetkező lépésre is. Az értekezlet résztvevői köréből kiszivárgott hírek ezt a lépést kétféle képen jelölik meg. Egyik megje­lölés szerint, mely állítólag Norman Da­vis álláspontját képviseli, az értekezlet, Japán visszautasításával nem törődve, megfogalmazza a maga békejavaslatait és azokat előterjeszti mind Tokióban, mind Nankingban. A másik magyarázat arról akar tudni, hogy a két szélsőkelcti ellenfélhez fordulnak azzal a felhívással, jelöljék ők meg pontosan a főtételeket, amelyeknek alapján a békét lehetséges­nek tartják. Ezt a módszert állítólag London szorgalmazza. Hogy ezután mi I komolysággal, sőt komorsággal tölt cl hen- j nünket. Még ha tudjuk, hogy látszólag függ össze, ami valójában függetlent egymástól De legyen bármiként, a pillanat komoly és jelentős. Minden kormány változás, min­den törvényhozási választás komoly és je­lentős, E nyomasztó és fontos dolog csak akkor hozhat igazi .feloldást, derűs megköny- pyekbülést és termékeny köz,tevékenységet, ha igazi alkotmányos szeriemben, a politikai harc tisztaságával és szabadságával folyt te. Minthogy a kormány szokott győzni, kor­mányra erkölcsösen csak az a politika ke­következik, arról a beavatottak sem tud­nak még beszélni. Közben azonban olyan események tör­ténnek, amelyek folyton kilátást alánab­bá teszik a brüsszeli tanácskozás sikerét. A külpolitikai életben uralkodó nagy ide­gesség is szüntelen újabb híreket dob a közérdeklődés piacéira, amivel szemben a tanácskozásoknak ugyancsak türelemre van szükségük, hogy fokozatos és na­gyon lassú előhaladásra épített terveik érdekében hideg nyugalmukat megőriz­zék. Mindenekelőtt Rámából érkezik ez­úttal a legnagyobb határozottsággal a hir, hogy a kommunizmus elle^n német— olasz—japán egyezményt ma aláírták. Ribbentrop londoni német nagykövet en­nek az aláírásnak végrehajtására érke­zett tegnap Rómába, ahol a pályaudva­ron Ciano álasz külügyminiszter fogadta. A Havas-ügynökség tudni véli azt is, hogy az egyezmény általában megegye­zik a német—japán kommunista egyez­ménnyel, mely igg a hármas egyezmény­be olvad bele és elsősorban a kommu­nizmusnak a három állam belső ügyeibe való beavatkozása ellen irányul. Formai- lag tehát az egyezményből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy Japán Kínával szembeni politikájában Olaszor­szágra is támaszkodhatik az uj szerződés alapján. Egy másik hir. mely ugyancsak tegnap terjedt el, arról akar tudni, hogy a Japán és Kína közötti békeközvetiíés már meg is indult a brüsszeli értekezle­ten részt nem vevő Németország, illetve Hitler részéről. Kína brüsszeli megbízol t- ja, Wellington Koo, volt külügyminiszter kijelentette, hogy ilyen német ajánlatról nem tud. Tokióból már megelő:öleg cá­folat érkezett a hírrel szemben, hogy Ju­lián kitűzőit céljainak megvalósítása nél­kül békét volna hajlandó kötni Kínával. A cáfolat főleg az ellen a lehetőség ellen irányult, hogy a béke Roosevelt elnök közve­títésével jöhet létre. Tokiói lapok azonban nem mulasztották cl hozzátenni, hogy ha egyáltalán közvetítésről lehetne szó, Japán inkább Hitler közvetítését fogadná el, mint az Egyesült-Államok elnökéét. Végül pedig jelentősége lehet a brüsszeli értekezletre Íred - ■vezötlcn hírek között a tokiói jelentésne.1: is, hogy a japán hadvezetőség elhatározta■ a há­ború megüzenését Kínának. Ez a: elhatáro­zás főleg a kilenc ha talmi értekezlet által csct­Tiiíket, mely láttifaitóain a népakarat kisze- | I me (tje. Az állampolgár, de a küzépeurópai 1 polgár, sőt a világpolgár ezt reméli, nem beszélve a bennünk élő európai hazafiról és a kisebbségi kozmopolitáról. Ez a sokrétű szellemiség szívvel-'élek kel óhajtja, hogy országunkra üdvös hatással járjon a kor­mányváltozás és a törvényhozási választás, mert ennek a dunai kérdés, a kisebbségi jogvédelem, az európai közgazdaság és tár- sadnlnö tisztulás, ftvnt a csúcson pedig a világbéke is üdvös hasznát szeretné látni, í Nem szabad visszahőkülnüuk a víszontagsá­leg Japán ellen elhatározandó rendszabályok­kal áll összeköttetésben. Ezekkel szemben ugyanis a háborús jog alapján nagyobb sí kerrcl lehet felvenni a küzdelmet. Legújabb jelentések szerint a hadüzenet végrehajtását bizonyos fettételekhez fűzik. A tokiói kor­mány ,ű hadoezetöséggel egyetértésben arra az esetre van elhatárolja, hogy megüzeni a háborút Kínának, ha akár a Idtenchctaimi értekezlet résztvevői, akár ezeknek egyike olyan lépésekkel próbálkoznék, 'amelyek Ja­pán katonai tevékenységét Kínában bármeny­nyire is gátolnák. Az angol kormány elhatározása, hogy Franco tábornok hadviselési jogának for­mális elismerése nélkül, felveszi vele gazda­sági kiküldöttek révén a kapcsolatot, tovább­ra is sok magyarázatra ad allzalmat a lon­doni és párisi sajtóban. Angol részről han­goztatják, hogy London tervéről előre értesí­tette Parist és a francia kormány semmi ki­fogást nem emelt ellene. Franciaország a Franco által elfoglalt területeken különben színién mindenhol helyén hagyta a konzu­lod, akik a nemzeti felkelők kormányzatá­nak formális elismerése nélkül az álltaink el­foglalt területen változatlanul tovább képvi­selik a francia érdekeket. A francia polgári lapok legnagyobb részt szintén azon a véle­ményen vannak, hogy <7 párisi kormány is helyesen cselekedne, ha követné Francéval szembeni magatartásában a londoni ko~- mányt, Anglia legújabb spanyolországi lépé­sével kapcsolatban bizonyosan megfelelő biz­tosítékokat kapott Franco részéről, ami! a párisi lapok szerint kétségtelenül megszerez­hetne magának Franciaország is. .4 két kor­mány különben, amint Parisban mondják, ma jóval nyugodtabb szemmel nézi a spa­nyolországi és a Földközi-tenger nyugati me­dencéjében történő eseményeket, mint meg rövid idővel ezelőtt. A változás okát azonban a biztosítékokban keresik, amelyeket Lordon kapott a: utóbbi időben, úgy az olasz kor­mány, mint Franco tábornok részéről. A spanyol válsághoz tartozik n Reutcr- ügynökség tegnapi jelentése is, mely szerint a benemavatkozási bizottság elküldte jegyzé­két a barcelonai és salamamcai spanyol kor­mányhoz. A jegyzékben Plymouth angol ál­lamtitkár a benemavatkozási bizottság meg­bízáséból felkéri a két spanyol kormányt, hogy járuljanak hozzá a bizottság utolsó ülé­sén elfogadott angol megoldási tervbe:, mely nemzetközi ellenőröket kíván Spanyolor- szágba küldeni -a külföldi önkéntesek vissza­vonásának előkészítése érdekében. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) gOktó\ ellenben rajta kell lennünk, egyes­nek és többesnek: mindannyiunknak, hogy a viszontagságok nemes és értékes viszon­tagságok tegyenek, távol szeplős kalandok­tól, gonosz fordjeségektől, henye lelkiisme- retlenségtől Mindenesetre érezzük már. hogy feszül körülöttünk a légkör, mind több és több villamosság gyülekezik előttünk és mö­göttünk, rejlik valami kelletlen bizonytalan­ság bennünk; fojtó és nyomasztó hangú’at ez Mert e légköri állapotokból kisülhetnek pusztító villámok, de ránkszakadhatnak, lan­gyos és termékenyítő záporok,

Next

/
Thumbnails
Contents