Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-28 / 275. szám
1937 nove nib e r 2 &• VLLEN ZGK \5 r\ A spanyol polgárháború katonai tapasztalata: A jövő háborúját nem a gép hanem az ember fogja eídön“ eni RÓMA, novem.bor hó. A spanyol polgárháborút kezdettől fogva a katonai körök nagyméretű :ki.sér.'cilóinelk. I«k'i.nitteMé;k. A poil'gnrhálHiruIwui mos!1 ika le- lae-fctlit próbálni «az arzenálok tel.roj'íe'A elmólt Iben légy özheletdien eknek larlo!!: büszkeségeit, a pcmpáis latnlkokail, légelharii-tó Agyúikat!, uíjfajRn repülőgépeiket, bombákat. A szak folyósra lóik és napilapelk hasábjain kui'Jaihnas értekezések jelentők meg «a spa- nyotl polgárháború iapaszlaliaituiml; és ezek nemcsak a .szakembereik, halmom a nagyközönség szem pánit jóból is rondkiivii; érdekeseik,. It szan. «arrój vani szó, hogy a; «panyot- nrszág'i !uij).atsz‘latl'ai!ok tükrében meg lieh essen állapi bainii.: milyen tesz a jövő nagy háborítja? A’akim ennyi olasz katonai szakértő egyel' éti abban, hogy a jövő háborúját nem a gépek, hanem ismét az ember fogja eldönteni A jobban kiképzett, fegyel mezeit jebb és jobban vezet-e!.I hadsereg fog győzni. A mo- derm gépeklke; csak úgy telvet eredményt elérni, ha a. kezelő személyzet «a 'legteljesebb biz!ossággal urallkodi-k rajta-, ha '».smeri monden csavarját. A bonyolult! harci felszerelések könnyen ialrotmoi5vaitin.alk és bár csak nevetségesen (kíiis hibákról vám szó, ha a kezelő kaltonák nem ismerik feli és írem tud jóik kijirvijan::. akkor mein előnyt', halmom 'terhei!,1 j olententek. Az erkölcsi integritásnak a (iövfí háborújában az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepe lesz. A halton ákaiü miagyon horonyén érhetik rroag- lopeliéstek, hTtelcn, -r a jtfa fül ésszerű támadások. A mőtorosi. tolit háborít rendkívül gyors átcsopbrlQtS'iilásokta:f lesz lehetővé, számolni keltj ríj fegyvereklkel is. Mim-d ezeknek csak aktkor il'nd leiilemáUmi a katona, ha harci morálja emelkedett. A gép nemcsak, hogy nem könnyíti meg, hanem végeredményben még sokkal nehezebbé teszi az egyesiek szerepét és felelősségét. Persze ázér.ii ,y gépeket sem kel; lebecsül- wi. A spáii)y ol- polgárháborúban! a nemzet i- ek például egy «nagy csaifároalk, Malaga megvételének kimenetelét jórészt az olasz légionáriusok rendkívül gyorsan mozgó egységeinfik köszönhetik. Srlliíat vilii'llko/ilijik orról, válj jón a hadsereg molorizálásri hely es-o vagy sem? (Az eddigi tapasztalaink számos nagy előnyét mutálták meg, hátránya,Irtaik. bebizonyitására. viszont mifnd- eziide:'g nem kerűit sor. Francoék sikerének egyik 'Iiiiítka, hogy az olasz csapatok hallatlanul gyorsak és a had vezetőség órák alatt szállíthat crősí- féseket oda. ahol éppen szükség van rájuk. ■Rengeteget vjitailfcozlislk a tankokról is. A nemzetközi, ka,Înnoi (körökben sóiban, azg; áil1- ••■l-cűIáU, hogy o spanyol polgári) áh orbani o nkcik megbukliaik. Az. o,l>asz sz'alk.őrlőik ez!, lligadjáh. Szeri,nüiik igaz ugyiatm, hogy a km- ickf'óil nem liehet csodáikat válrnii és egym-a- gukluata természetesen niem dönthetik oil a háború sorsát; azonban megfelelően föl - baszna Ív,a, együttműködve <m I iizérséggei és gyalogsággá)!, rein dk, »v-üli ,szolgál, a Üctk.ndi tie- hci.inietk. A külföldi, szóik őrlőik szerint az orosz tankok pánjlélzata és lállóüehelő- M"ge jobb, az olaszoké viszont gyorsabb. A 'l'üinkolk bukásáról az olaszok szanimt nevoi,séges beszélni. A spanyol podgárhá- b;’,'ni nagyon sóid énléikie.s '(bpaszlíaillaltira adóit ■' iá a .mait cppen a harci íkocsük terén és ez. e- ke;S kétség feliemül valamennyi fegyverkező ívomztít fel fogj®, Ifms z«n álin i. 'Körülbelül ugyanaz érvényes a. repülőgépekre s, mim» ami;!' a, tónkkal kapcfiOiIaiban e.lmon.clojtivnik'. Sparyrőorsz.ágban a repülőgépek egymásukban nem döntöttek el semmit, de óriási szolgálatokat lettek. Még pedig n'emesiak a levegőben, foly»alt ott ütközet-ek, a feilderitések és -i bombázások, hanem egyes c-sapiaillües't-ek üldözése során 's. A .nemzetiek oldalán, küzdő ol-asz ön- kémlies repülők többizben, szór talk i szét1 erős kormánypárti csapatokat, úgy hogy «ntagyom. rlncsonyan .szállton, gépfegyverrel' lőtték ö-kcl. Ez a kormányosapaifak repülőinek csak egy Ízben, Givad,alajaránál sikerfüllt. A repülőgépek' és dégelhánitó fegyverek általában az egész vonalom jó», beváilitlak es azt múl®,Idáik, hogy a lámadó fegyverek tökéletesedésével a védekezők f,s egyformán tökéletesednek A végső következtetésekből kiderül, hogy nincsen,cd», rossz fegyverek. A könnyű és a nehéz ágyuk, a puskák, a lángvelők, a tankok és ij repülőgépek mind jól beváltak, ha megfelelően használták őkét. A háború egyre nehezebb, sóhajfcjiálk u katonai; szakértőik és a spanyolországi tapasztala fok. om óikulva is csak nagyon óvatosam merik megjósoflnú, bogy tulajdonképpen milyen, ks lesz há't a. legközelebbi nagy ősz- szecsapás? Abban mindannyian megegyezlek, hogy a bábomul embereik döntik majd cl. De Halán a békéi' 1«! . . . Barcs Imre Régi magyar urak otthona Ha. reked velő öse-iink, minit tudjuk, ny:,‘ roTí -sálllralkban lak'tialk. — Ere isiin gen Oddo püispök- följegyzései szerimti még m Áo pú - d’olk1 korában' is c«aik, niebezien. számlák ra miaigukat, hogy 'Uédviz idején fából, sárbó-1 vagy sövényből, készült1 kunyhókba húzód- janak.. Köböl még «a városotkban, ,is csupárra templom ás néhány ház épüi'il. Ez a! féUnnmád éllet a XIII. századig tia-r- todlt!. A nagyuraik csupán ® Itatlámjárás illán kezdünk fălim és pu.sz'tán bázaklad cVpill'e-n.i. A román és gólt izllésii ópitkezésl és belső benemdezéut'. viail'ósziinülleg némtet szcrzeitesok és bevámdömlők hinizdláik be. A lakás legnagyobb balyisége aiz ebédlő vall». Ott folytak le « dárirfólki. (Dlődeinki étllkezéiseikiniél a rómaiiialk mintájára, kiesk eny, négyszöglldtes aszillaijmlkiait baszináilak. A nyugastról száirmazó, ugyne- vezifi’Jfc összejáró aszlial vemd-églapjáit ailul1 Iniizllák ki vagy a főlap közepén hclyezl'.ék el. A lobbi*, 'különböző formájú éis nagyságú aiszf-áiMl nemritkán szép falieralk'áis diszi- >fcil).e. Az as/jláiili edényeke'b és egyéb «atprósá• gokailt soktf.ilókiu sziakrény-etkiban, dártotáki. A ruhntniemüékie 'és éintlókes ’Iárgyalkmiü még főúrit házakban is vaispámtos, zöldre, pirosra, sárgára- vagy 1 íiiipániPos’-ra, fesitielft .,bim-es‘‘ ládákban helyeznék -el. Ezekben bizony ösz- szegyiirődötlit, sőt soiks-zcr- meg is penésze* (lei’.'t a- sok drága holmi, ülőbútorul is pár- náz-otflt. fupadok szoigájlíak. A legtöbb középkori (lakásban, csupán' egy ágy ve,lü, melyben a, nők vagy gyermekek -aliudlak. Előkelő házaknál úgy nevezte!!- mennyeztel'03, fiiggönyös ágyalkiail, hasz- nál!!..Hc,, ,melyeknak holtozailmi négy fesilieilt és dúsam aranyozó ft oszl'-opon nyugodoi!!. A mosd ók ész jet vagyonos embereiknél ezüstből volt. A középkor -elején a kastélyok termeit és a várud’varokiait gyakran fáklyáikkal vi- lágüiíatllálk. Később fáklyái! csupán a köznép használt. Általában f-aggyugyertyával vagy clliatjfá mpávall, a templomokban és főúri házaknál v;i asz gyertyával vl-lágilolűaik. Az Anjouk és Mátyás király ideijében a lakás berendezésében inkább iaz olasz izé és ura'kodoilit. MátyáLs reimaiitssiatnce pompáju, márvány bőit épült budai nyári- pallók! ján a,k falait! nutgy üvegtükrök disizilitcüléik. Ez akkoriban óriási fényűzés- vált. A király 55 000 díszes Ikötetiből álló vi'.ágbirü könyvtára két pompás teremben, cédrus-faszekrényekben volt elhelyezve. — A könyvekéit aranyhímzésű függönyök védték a por etilen. A termekben háromszáz szobor, az -elő- csarnok bum számtani, és csábi agászaitii; eszközök és egy 'léggömb álltuk. Mátyás király visegrádi- nyári',lakásáról Oláh Miklós e-S'Zifergomii- éretek, ikii Európa 'legnagyobb részét beutazd®!, azt álltotta, hogy hasonló fényes 'épületeit sehol sem íálfoti'.t. A párisi, jsairliamendntek is csak egyet* 'len, terme méilkiözheteti a miagyar király s z ol) áiim ak *zé p s égé-v-eX Az eszlergomii- érsek itöbbemcletes palotája a- vár ormán, szép (kertben épült, gyönyörű 'kíl'át-áissail ni 'Dunára. Kélemcítefnyi magas vörös márvány folyosó veztetett1 az épiUie.t Tegsiziebb részébe, az ébl-erembe, meil'y- niek falfestményei, a magyar vezéreket és királyokat ábra zabák. A palota, toronyszobájának nagy 'tüikireiit úgy boi'yezték cl, hogy azokban a vidék szebb pontjai tükrözöd jenek. iA renaiisisence-koT nagyobb igényeivel1 nőt!- a miagyar falusi uriház is, mtel'y a; cselédek és jobbágyok «lakásámak közelében, de kissé emelikedeldebb helyen; épült. Az udvar tágasabb lett, hogy a csiir, majoTság és űz i-sd áidók teli érijének és a kocsik meg- forduMiisfisainiaik! benne. A négyszögle,les, földszintes háziban először a széles, oszlopos folyosóra lépett be a lláüogadó. Mit a család is szívesen liaxtózlko- dodd. Ebből nyílt ,a legnagyobb szoba), az ebédlő, mellyel! gyakran palotáinak is nevezitek. Főúri házaiknál az ebédlőnek tkarzailiai is volt, melyen ia; ize'nészek foglallak helyet, kik egy nagyobb vendégségnél! se hiú- nyozhatt'ak. Ebéd udáin ugyanis gyalk-ran voCd'- lánc. A ikiiisebb ebédlő (neve kamara vagy bőik volt. Az ebédlő buitorziato u-égy- 'Szöglteteis irtkezö asztal, székiek és paldolk, viáliaimi'ntb pohárszék é a tálaik felak aszta sári.» szolgáid fialt tá las vagy 'tálszék é« kere- vcllbö!. ádlódik Az ebédlő -egyik oOdalián a, Ház urának és fialnak fegyvar-ckikteli és a-g-ata* csokkal d-iiszttdíit szobái és -aiz inasszobák, •a másikon a háziasszonynak és leányainak, majd a női cseilédöégnek szobái voll lak. A hű* ziasszonyotk szobáiból sohaisem biányzoiit a. rokka és a szövőszék. Ezután a konyhai, >ai tágais kamara és egyéb nveOlélk hely Is égek Ik öv elkezdek. Vendégszobák mindkét oldalon' vclifalk. A szobákat ál Itafllába n ,,báz“-nak nevezték, mint az i,:t Erdélyben még ma is szokás. ,<? —— A ftehijidé-ken' található, német hallásra vádi ó ren aiiissa n c e-butin r oknak «k illőn leges magyair disz id mién y el vanm-alk. A széleken és párnázott padokon- kívül ka rossz ékeiket) iíis használdiak. Némelyik 'dDyan nagy volt', 1)ogy b.árom-négy 'ember belefért. Ezen fényűző korban <» szobák a jfaid, ®ib- lakaiid. falait és ia meuinyezeded pompás vastag törölk, perzsa, esetleg haiziati szőnyegeik, vagy nyugati» eredetű kár p id ok. borították. Díszítésük mesebeli szörnyek, sárkányok, őzek, hattyúk ábrái! vagy bibliai jelenetek voTjitak. Ezenkívül a falaikra né hm még do mb or mii veket vagy óla j festésű családi ik épek e f .is a k a s z t oddulk. Az almáriumban eleinte csupán fegyverekéit dtairdotdak. A 'szekrény fiókos, a téka polcos bútor void. Az asztal ók nm sokszor kisebb szekrényeket helyeztek, Ezteke! íróasztalinak használták. Voltak pénzes, ékszeres, illát szeres, gyógyszeres és varróládák is. A ruháidat is ládákban tartották. Az e adó lány számára esztendőkig gyűjtötték a ládáim a- kelengyét. A gazdag menyasszony után szekér számra vitték a kincseket, az ezüst-utramy „marhá-t1.“ A hálószobában nagy helyet foglalt el az ágy, melybe legtöbbször finom peheliyel töltött derekaijüt teltek. Erre egy egyszerű s egy csipkével1, tartva ..kötéssel“ vagy hímzéssel díszített lepedőt bor itat lak. A tiollpár- ná sziimitcui k-l'hlmezl'ék. A hímzések virágokul, ilombfüzéreidet, sőt néha bibliai jeleneiteket ábrázoltak. Takaróul t'o 11 dunyhát, de leginkább gyiaipljtuv-als béléit, hiunzelit, sőt csaOáldiii elméméi eiláto-ft selyem- v-agy bár- sony paplant1 használtaik1. LAz ágyakba szókásos volt meiHeglitiö palackokat' tieinni. Akkori ban- már -a r áccsal e-lilálainésieles, hogy mindenki szereti saját egészségét, s evégbö csakis az egyedüli minőségű, rendkívül nyu'.ékony és ellenállóképességii csodálatos óvszert használ A BRILL!ANT-EXTRA-PR1MISS!.MA és LUXUS- S1LKF.N-F1NEST óvszereknél külünb rém létezik ! ! j«"VE avia^uuU Is VaüC0- ay senms'\VBát^Íysz^Vli W*. y.óö 's ■Arţ\v\''Ve0 »«<«Ä eí i hl ...cnu'1-':.: Leonida & Co. Bucureşti és vidéki fiókjai. ßoscvy V Minden szaküzletben kapható! tolit gyerrnekágyiaikiat is ismerték. A szülök azonban — minit Cserei, XLihály históriáján ban olvashatjuk — nem kténytezit,ették ei' gyermekeiket; ,, . . . Estve is meg nem engedte apám sem derék alj na, sem párnára feküdjem, hanem két kedves agara lévén a többi iközöUt, kik miindenkor a maga házában egy letéritek medvebőrön feküdlenek, azok közé fokttettek .. Abban az időben nagyúri házakbna a kedvenc agarak be méh ettek a szobába). Ezeket „paltetás agaraknak“ nevezték'.. A XVI. és XVII. .században már a nagy lábas órákat', a fogasokat, ta; spanyolfalakat! i<s ismerték. Thöiköiy Istvánnak zongorája .its voillt, amelyet a Nemzeti) Múzeumban ő ri zonei!!.-Könyv kevés volt: a bibliáit vagy törtéin ©Imii m,unkákat) olvasták. A kályhák rendesen élénikszi-nü fióklokból 'áillotiüak, A későbbi, időik! magyar uniházainak' he- írendezöiie ailig különbőz ölti a nyugati or- szágciklétól. Főurainkn-aikj pompás pallotáiikí voltak. A XVIII. században Eszterházy Miklós herceg Ivaitszá-zholdas parkban épült kastélyához színház, bábszínház, kávéház én egy tkls kínai n‘z,léisü (kerti paviXom is far- lozclt. Mária Terézia egyizben Eszter házán 'járva', megkérdezte a házigazdát, mennyibe -került a kis pavilion? — Ham Inc ez er forilntba — feledte a herceg. ^. — Ó, hisz ez egy Eszterházy hercegnek csak egy baga te!1] 1 — mondta -a* királyné mosolyogva. Erre Eszterházy a pavilion!! Bagatellnek nevezte el. A XIX. század elején gróf Széchenyi István többször tkiifogáisolta a. vidléki uriháZíalk rosivz beosztását, az egymásba nyiló szoba- sonli, a nedves fa Iákat, stb. Aliban az időben még mindig eléggé kezdetleges gyertyákkal világit ott talk, melyek szükségessé tetiték, az ugynevezeMi koppán- tó has znál at ál. Az antik boti mi nagy (kelendősége nnrlat- ja, hogy n gépáruv®:] elárasztóin mai! ember sziveden visszatér -a régiek művészi bútoraihoz,. ‘ M I-;. A '"Gx'ikói cböíbrn flafólörésf szenvedett egu angol üatd NEWYORK, november 27. A Mexikói-öböl partvidéken. Miami és Florida között hajótörést szenvedett a Nolling'lon nevű angol hajó. A Nolling- ton 19 főnyi személyzetének sorsáról semmit sem tudnak, a hajó utasai közül tizennyolcnak azonban sikerült megmenekülnie.
