Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-28 / 275. szám
1937 november 28. tartva és kifejlesztve formálódnak crkiUt rsí jellemekké. Az isko’ánkivüfi kieneteki egységes munkája felé Az i Isik »Hali' ruevtediéisitl irészibeor etllok éis'Ziiltii, részbetn Ikiiegószíltií a családi, társad'aUimj és egyházi nevelés, erose» bef»llyá®o’4jia a sajtó és Ürodaltem. Tehát a ‘kisebbségi miagyar nevelés cé'jjia érdieké beim szükség vain e 'nevelő ikerelfäk egységes munkájára Enéfllkiül a liegialliaiposabb nevelői mumikia is meddő mamad, mieuib hiába képvaiseilnek j>éit- dául az iskoílák egy bizonyos nevelési, eszményt, ha ugyiainaikikor a (talniu’lólk egyeruelsen eiilenikező íVámyu iinevelliőií hiatásoikai! kiaipnalk ia családbam, társadialomban1, egyesiilllelekben vagy a művészietek vaillaimejly.iikl nreg- nyiíJv ániulásábain. Nevelőimíkmek rengeteg szomorú talpalsz.tiaiilaltuk varrt ezien a téren. — Gytaik'Ori esel', hogy at szülőik összej áihszain aik gyermékeilklkel és ikiiitaéálllb .itndoikoikiklail, 'nyil1- vámvaió hazugsággal igazolják a tanulók hanyagságbóli eredő mulalszlfrásiaiiib. .Nem. gcum- dotbmaik arra, amiiib ezzel, saját gyermek-ilklnieik ártalmaik, főleg o> jelHemnievieliős szempontjá- bőü. Ugyainiilyien szomorú jelenség az is, aimőkor a szülök és ismerősök legtöbbször meggömdolal’aniságbóil táplálják gyermekeik tanáreiianes maga tanítását. Igaz, hogy ebben a sajj.tó és irodalom 'is hibás, niem beszélve a sziinlházróill, aimely versenyez a ikéfc előbbivel aibbain, hogy mennyire tud je nevetséges és szálniaitmas figurákinaik beállili- UKimi a tanárokat. StlaUlüsz'lliiklaiilliag Is igazólmii .iehetln.Q, hogy az utolsó évtizedekben. a no- vieBillák, regények és számdlairtaiboik tanár aőalk- jaii elenyészően kevés kivéliellöl, nevetséges és gyüillö'ldtes színiben vannak megrajzolliva. Minden /tólkiiisimieinetesen gomdolkozó ikii- sebbségí magyar ember élőllit világos, hogy ez igy nem tairíihait 'tovább. Meg kei; teremteni végre azii a szervei, mely .az .iskoiámlkiii- vüllí nevelői (kereteket — egyházat, tánsa- diailimiait, egyesületekéit, családot, sajtót és iirodaiimat — egy közös ikistebbségi magyar meveiő munkába összéklaipcsoilljat. Ez az ai- gondolás mem utópia, hanem egy nagyon sürgős, űiliinéíí hiamnarabb megoldiaindó feladati. A megoldás fliehe Hőségei adva vaminak kisebbség) élie'.ünik saljátoe berendezésében. M.ai már ikéHSégtelen igazság mlímdenlki előlit, hogy erdélyi magyar feladatot az egyházaik nélkül meoCIdami intem ilehefi. Az is kiöz'tur domásu, hogy alliig van ollyani tánsadaillmi vagy irod.ailmi egyesületi, melyből egyházia- iintk vezetöembeneiii hiányoznának- Tehát: ezekből! kővetíklezik, hogy az egyházak, miinit lényiegüikinél' fogva név elő-közösség tík, könnyen rnegiai Ikölihaitják azil a közös, ösz- szies nevelői' kereteik melk irányiitást adó szervet, -melly bizitosiiltlhaittniá .az egység«®, kisebbségi míagyair mevellés eredményes mun- tktáját. Ha, ia mégy kisebbségi egyház összefog és miegialllkotljif ezt a közös szerveit — nevezhetinők' ,,'Kisebbségi! Magyar iNe valós? Tiainács‘‘-'nialk — aikikor ennek mimikájába az egyházak be tudják majd á.UHiitiani nemc'siaik a szószékldt, aiz egyházi egyesületeket, hanem 1 ehetőséget) llatfeilntaik .ai itá/rtsadiallm i és liirodallmi egyletiek1, sőt a 9ajiló és az irodalmom bevonására, iis, mert hiszen egyházi1 vezetöimlkineik ez utóbbiak na iös meg vaui a befolyásuk. 'idrfSflwfcrt Végső cél: a kisebbségi magyar típus 'Az egységes Ikiiisebbségli' magyar nieveléo- niak fenti elképzieDése és eredményes nnumkáljia kiiallaikibaniá azit ai kisebbségi uj magyar típust, melynek még nagyon iklevé-s 'képviselőjét ismerjük. Ha meg akarunk mianad- ni, ezt aiz uj 'tiipust kelti álltaJánossá 'tenni.. Eniniek ikiiaiIlaikiUására vám hlivaitva' az egységesen, détitudaltosam ilráinyi'toilil kisebbségi miagyar nevelés iskolait é<s álsíkoiánkivülLi ága. Az isikioliaií nevelés édtelimj és jellem nevel és lenne, ideértve az akarati nevelésit) i®- Az iskollánlkivii j nevelés pedig közösségi magyar és gyakorlati vonásokkal! járulna hozzá az iskolai nevelés munkájához. 'Micsoda hiaitása. volna az ifjúságra ennek az egységes nevelésinek, mely miindlemübt — családiban, iskolában-, egyházban, társadaUiomban, saj- itábiaim és iTodailiombaim — 'tudatosan éis rend- szeiresen érvényesülnie. Néhány évtized allaitt oilyan középosztályunki lenne, mely minden, •nehézséget ,le tudna győzni ég könnyen meg tudná oldani egyéni és közösségi feladatlant is. Tömegeink nevelését iis sokkal) nagyobb sikerrel végezhetné, miért a nép mindig követ’le és utánozta a vezető réteget még hibáiban iis — mennyivé,! inkább utánozná erényeiben' és óletrevoil óságában. Az igy -nevelt kisebbségi miagyar münden körülmények közölt! .megáilTilná helyét és sitié résén tudná el végezni minden munkáját. Akikor pedig nem ikellleine féltsük ifjúságunk és népünk (jövőjét). alti Piccaf<9 p?ofessz©ri,al- ienger mélyébe aka? szállni KOMÁROM, november hó. Reggel háromnegyedkilenckor Komáromba érkezett August Piccard profesz- szor, a sztratoszféra repülés hőse, aki es. te Budapesten, a Zeneakadémián előadást bartott. A magas, jellegzetes alakú, bozontos őszhaju, szemüveges egyetemi tanár két órát töltött Komáromban, mig a budapesti csatlakozásra várt. Munkatársunk a komáromi Dunaparton beszélgetett a magyar-cseh határon Piccarddal. Elsősorban a professzor jövendő tervei felől érdeklődtünk. — Egyelőre nem gondolok arra, — mondotta a professzor —, hogy ismét felszáNjak a sztratoszférába. Más terveim vannak. Ugyanis fivérem, aki Amerikában él, akar most kísérletet tenni, mely szerint 30.000 méterre emelkednék fel a sztratoszférába. Fivéremnek eredeti ötlete az, hogy nem egyetlen léggömböt akar használni, hanem több apró léggömböt mintegy szőlő jüttszerüen állítana össze. A szőlőfürt kétezer kis léggömbön állna és ezzel emelkedne <a még eddig soha el nem ért harmincezer méter magasságba. Amerikában már kísérleteket is végzett fivérem, aki ott egyetemi tanár és egy d’lyen szőlőfürtszerü léggömb segítségével már háromezer méter magasságra fel is emelkedett. A kísérlet kitünően sikerült, a leszállás is. Ennél a kísérletnél probléma az, hogyan lehetne simán leszállni, azaz a léggömbök egy- részétől megszabadulni. — Fivérem ezt úgy akarja elérni, hogy minden apró léggömb tm-tókötelére gyutacsot helyez és egy elektromos szerkezei segítségével ezt felrobbantja, ezáltal az apró léggömbök sorra felszabadulnak. A fivérem legutóbbi kísérleténél a leszállás uláa a gyutacstól a léggömb kosara is kigyulladt, de ez nem jelent semmit, mert tulajdonképpeni sztratoszférarepülésnél acél- kosarat használna. — Mi volt a legizgalmasabb pillanaia a világhírű s±raíoszférarepülés során? — kérdeztük. — Talán az, amikor a külső levegőt bebocsátotian az a célgömbbe, — felelte a professzor. — Ez ugyanis mindig nagy veszéllyel jár, mert ha a gömb belsejében tevő atmoszféranyomás nem egyezik meg pontosan a betóduló levegővel, akkor a gömb szétrobban. Ennek megállapítására két barométert használtam és a külső levegő bebocsátásakor bizony valami sistergést hallottam. de szerencsére nem volt semmi komolyabb baj. — Tudomásunk szerint — folytattuk — ön egész újfajta konstrukciójú légi- gömb terveit dolgozta ki. — Valóban van uj gondolatom — felelte a professzor, egy ugyanolyan nagy léggömbbel lehetne felszálni a sztratoszférába, mint a- elsö'izben, de ebben egy csepp gáz sem lenne. A gáz egy egész kis mellékgömbben lenne és ezt a magasban A* „ARAGAZ vatssfclá&sra is l 99 Olcsó, tiszta és gyors. Megszabadul a faszéntől és minden mocsoktól, a vele j nem vészit időt a vasaló mele-; .el, elkerüli.— a faszén mé,_es gázai által okozott fejfájást. Az Aragázzal megszakítás nélkül lehet vasalni, a vasaló hőfoka állandó és egyenletes, igy a ruha nem marad nedves és nem per- zselődik meg. Az „Aragaz“ vasaló olcsó és erős kivitelű, igy végtelenül tartós is. LERAKAT: CLUJ, CALEA REG. FERDINAND 6. TEL 22-33. NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEAA | nyilnók kj és ekkor a légnyomáskülönbség folytán ez a kismennyiségü gáz a nála hatszor nagyobb gömböt is meg tudná tölteni. Ilyenmódon is fel lehetne szállni harmincezer méter magasságra. A sztratoszféra után le a mély- tengerekbe — Mik a professzor ur legkövelebbi tervei? kérdeztük. — Most fejeztem be kísérleteimet a mélytengerek tilkainak felderítését szolgáló acéigömb megkonstruálására. Számításaim szerint szabad qcéégömbbel 5000 méter mélységig el lehet hajolni a tenger alá. Az 'amerikai Beebe, aki 982 méterrel ezen a téren a rekordot tartja, vastag acélkábelen ereszkedett le a tenger fenekére. Ez nagyon merész vállalkozás, meri ha az acélkábellel bármi baj történik, az acélgömb leszakad és a búvár menilhetetlenül odavész a tenger fenekén. — Az én acélgömböm nem fog kábeltől függni. Kizárólag a viz hajtóerejével j fogom szabályozni azt, hogy milyen mélyre ereszkedjen és mikor kerüljek isméi a viz színére. Ez csupán azt jelenti, hogy ügyesen kell használni az acélgömböt körülvevő második acélgömbben el helyezett ihles vizkamrákal. Ilyen módon tetszés szerint bocsáthatom be a vizet és tetszés szerint tudom azt kiszorítani. Vájjon kibírják-e a-j ablakok a többezer méter mélységben az irtózatos nyomást — kérdeztük — Kísérleteim során sikerült olyan ablakot is előáliilanc-m, amely kilencezer méter mélységű nyomást is kibir, a gyé- mánt-ablak pedig 50.000 atmoszféra nyo- j mást is kibírna, ami azt jelentené, hogy I 500 kilométeres mélységbe is bízvást le- j ereszkedhetnénk: már pedig tudjuk, hogv a tenger legnagyobb mélysége 9000 méter. Sajnos, a kísérletek nagyon sokba kerülnének, éppen azért én magam nem vállalkoznék a tenger jenekére indítandó expedíció vezetésére Óriási laboratóriumot kellene épii-.ri, hogy kipróbáljuk az acélgömböt és a 10.000 méter mélységű nyomást is kibíró üvegablakokat. Közben megérkezik a bécsi gyors és Piccard tanár siet fülkéjét elfoglalni. Csokis a BAYER kereszt fele vés ellátott tabletta - a szervezetre teljesen ártalmatlan - a valódi ASPIRIN Ha gyap: tifon tön. s-örr/^gSTövó árT Lekre, «i iátákr a, szőnyegekre szüksége, — fordulj«* óira.on?tu! 3 elm a hol 73 m 1 • n 3 15 éve íenná"ó >*•. r.rő7öísko'' hoz Oradea. Ui cim:S:r. '•în. Cioro*ariu LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék köny\osztályában Cluj, Piaţa UuiriU
