Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-28 / 275. szám
o r.LLBNza m 193 7 no v c m b c r ? H. December 8.-án érkezik Delbos Bucurestíbe A francia külügyminiszter tiszteletére nagy ünnepséget készítenek elő BUCUREŞTI, november 27. ] Illetékes helyen nagy előkészületeket lesznek Delbos íMiiéin külügyminiszter Bucuresti-i fogadtatására. Delbos december 8-án érkezik és december 11 ifi marad Biieurestibeu, honnan Belgrádba utazik. Delbost a francia követségen szállásolják el Cochet titkárral, két ma- gaseangu külügyi tisztviselővel és a kisé relében levő kilenc francia újságíróval. j Látogatásának első napján kihallgatáson jelenik meg Őfelsége időit, következő na. pon Tatarescn miniszterelnök ad ebédet tiszteletére, esti* díszvacsora lesz a kük iigyminisztériumban, melyen Delbos és Anlonescu kiilügyminisz terek beszédet mondanak. A program további során ünnepélyes fogadás szerepel a Bueuresti-i francia követségen. Sóftadi a kicsi ! r — Ha nem .akar tejet inni, meg( ^ próbálhatjuk a kávét Ezt a gyermekek szívesen isszák, kivált ha illatos jóízű Kathreiner-böl és Valódi Franck-ból van készítve. A tejeskávé azonkívül egészséges is. És hogy a jó, tápláló Kath rein érből készült kávé annyira olcsó is, az sem hátrány I Mindenki szidja — és mindenki szíjjá... A rehabilitáld nihodin Cigarettázva is el lehet érni a matuzsálemi életkort. ~ Érdekes beszélgetés az orvossal a háború utáni ideges nemzedék élet és halálproblémájáról... a gyógyulást kereső társadalom divatos jelenségéről: az „egészség-láz“-ról... és a szivhalálról A gond, az alkohol, a bánat és a szerelem többes ári a szívnek, mint a nikotin •kük, hogy I»éltiául 4 eigajelki e&zivása után jóval több cukortartalma van a vérnek, mint a cigaretták elszívása elöli. Természetesen itt a máj által már feldolgozott, jó cukorról van szó, amely fe!f rissitöleg hat az egész V él keringik re. Ez azt jelent:. Iio.av az ilye« módon, jó cukorral felfrissít el ti vérkeringés jótékony kihatással van úgy a szellemi, mint a fizikai munkára és az egész mun- k ß bir (»képességet előnyösen fokozza. Ezt egyébként mindenki tapasztalhatja önmagán .is, aikár szellemi, akár fiz kai munkát végez Iróembercfc külön ősképen érezhetik irás közben — jegyz» meg mosolyogva dr. Stainca Constaiatin — hogy enyhe füstigomolyagbam könnyebben. jön a gon dalát. De ugyanezt a felfrissülést és könv- nyebbségei érzi a fizikai, inunkáva 1 foglalkozó egyén is. — Es mindezt a hatást a nikotin vádtCLIM-KOLOZSYÁR,. november 27. Vacsora Közben, egy nagyobb társaságban hifilJolliuk és jegyeztük feli az alábbi párbeszédet: Egy hölgy: (aki 48 éves é\s «kicsit mn- •leli, a férjéihez, miiközben v gain, lkán a- láizza ai párollgó húslevest) Szivem, maga ne egyék húslevest, budija, hogy hajlamos az érelmeszesedésre. A férj: (54—55 év körüli; tovább őszök, nem zavartatja magát) .ló, jó szivem . . . egy pár kainiáBlal írem fog niegárBa;ni A hölgy: (pár perccel később, a toltöllt- (líápcsztánái, mialatt azt Is (jóízűen esfci) Szivem, maga ne egyék 'tölt ö l tiká poszt át. Tudja, hogy sok a gyomorsavta. Egy másik hölgy: (alkii túl van az öt- venuan s már a Negyedik tollt eleiket eszi) Munkcti egyék... minél 'több munkát és zöldséget. Abban sök a vitamin«. Egy másik férfi: (akii «szintién jóízűen eszi iá töltölilkáposzítát; belelkapcsolódva a beszélig&t'ésbe) Es sok almát, és paprikát. Nyugodtan ajánlhatom. Tudja kérem, a C-vitám in ! A felesége: Te csak hagyj békét a C- vútlamrjn'niaik! Megmondta az orvos, hogy •ae alma so.k cukrot .termel s te am úgyis hajlamos vagy a cukorbajra. És ez iigy megy tovább az egész vacsora afáitlj. MegLsmétdíődilk minden .fogásnál. Mi>n- donJkiiaek vain valami észrevétele, tanlá.csa a másik) számára. Véleményék röpködnek a burgonyára1', .az uborkáról >ar nánto'.lcsiir- kérő’i, a főtt 'tésztákról., a torta féléik r öl, a. ' (ietssziertltől. Ez azért nem jó — az -aizént áiA, mert ágy, meg úgy... Az egyes fogások (közöld, mint valami orvosi .értókezéeteini, szóba« kerülnek a különféle betegségek. Azt is -tudják, melyiket, hogy tle.h etlme elkierülnri. Melyiknek ml a gyógymódjai. Mit szabad enni és mit nem. Közben persze minden elfogy. S a: boldog ház.iaisszoiny az utolsó utiasitálslt aclja «a- felszolgáló, 1 illámba rvey- sz erüetn 'lefogyét t szóha!Iá nyn ak: — 'Mami, hozhatja a féketek Aztán maguk 'is vacsorázzanak. — Köszönöm, nagyságos asszony — je- lenlj be halkan. a szobaflány — de teil szik tudnt?, 'nek em ni a tej napom vaut. S a sz.a.- kácisné Is «kél nap óta citromlével’ él. Vitámén r a van szütksége. Háti ez az. Nemcsak' az ebédlőben, a 'konyhán Is! Vitám in -Iá 7, jött dív altiba. Érdekes ■társalgási lénia «fetiS, 'amiről HT:ik beszólni. D-iVat. «De váj jon a divatlláiz mögö'Ml nincse- ne,k-e egyéb nejllelt rugók? Ez a különös jelenség lényegében nem több-e üres díváinál? Több. Cselk meg kell íligyeiní egy Ilyen nagyobb, vacsorázó társaságot;. A sokszor mosolyra 'készlelő megnyilatkozások mögül észTevehetően boiniialkioailk ki a világháború utáni ember 'kereszitmietezeitie. A háború utáni ember, alká meg akar gyógyulinli. Akiit nem tud lemondamA vaigy csialc nagyon nehezen, de az élietotí sz'ereliné íllegiaHább száz évig meghoisszabbltiainil. Ezért1 jött: diiválba. és uralikodotít ej 'éhben a mali beteges vilálgbain atz ,jegé«szség-láz“,. amelybe lépten-.nyomon b&löüliküzüjnk. Ezért m'Ofndlta a vacsorán a 48 éves moleltt hölgy a férjének, amikor & szoba á ny félsz o'gát fa n forró feketét: — 'Drágám, maga no igyák feketéi. Tud- íja, liogy ári a szivének1. Ezért kérdezte az egyik, férfi a másik fiatal embertől, aki vacsora után már a negyedik cigarettát szívta: — Nem log megártani az u sok cigaretta.' Figyeljük, óvjuk, f : gyei mez teljük egv- ml.. -t. De közben ez|. az egymáshoz adresz- szált f gyelmeztelés! lényegében mindenki önmagához intézi, önmagát igyekszik v. óvni vele. A ci^aTdh-kérílés — nsegviláoi^ásban A vacsorán orvos lis volt. Dr. Sinnen Constantin. a j«»nevű, kiváló képességű egyelő- mi magántanár, a kolozsvári rákkutató Intéz c fc .kitűnő igazgató-főorvosa. A társaság ,,m) árt, mi nem ári:“ vitájába nem szólt bele,. Egyébről beszélt. Később aztán, amikor a társaság figyelmét más téma kötötte le, csöndes feketézés és cigareMázás közben, önmagától adódott a «kérdés:-— Mondja professzor ur, volfalképen ár- talnias-e a cigaret'la a szervezetre, vagy sem? Rengeteg pro és canina érv hangzott el már a n lk ot im n a,1 «kapcsol_a>\balei. de. dr. Stanca Conslanilin főorvos álláspontja és 'nyilatkozata ebben a kérdésben alnnyira érdekes, meglepő és uj, hogy \1á«laszát — amelyben: teljesen újszerű megvilágításban mutaitjjn he a ni ind nyáj unkát közelről érintő ciga rétit a<problémát — igyekszünk szószeiiinl visszaadni'«: ‘ — A kérdés talán sohasem lehelelt volna időszerűbb, mim! most — kezdte érdekes nvil: kozalái dr. Stanca1 Coorstanlinv. — A mlkol ivról általában az a közfelfogás alakult ki. begy ártalmas. Orvosi körökben is sokfJt vitáztak róla és vitáznak ma is. Nincs oly.ii;> belgyógyász a l'i vizsgálat, lingy az orvos fel ne legye pacienséhez a kérdésit: — Mennyit dohányzik naponta? — Állta,Iá ham valahogy igy jel emez.heL- ■néni köznyelven a cigaretta-kérdési: Mindenki szidja — és mindenki szívja. — Most aztán szenzációs felfedezésre jöttek rá svéd és angol örvösek. Többszöri alapos kísérletezés után pontosan kimutatja ki? — Az — hangzók -a válasz. — A folyamatot talán így tudnám egyszerűbben és •sz emlél I e tő! eg n»egm a g y a rázn i: A 2*ugf»ri ir.áj ;s ergedelmesktdik a nítortnnak — A ci'gareWában lévő nilkofiitn hatása legelőször a mellékveséhez (jut e's. Azt izgatja légy am okkor a mellékvese abban a piRan..ilban „lieértesüJ" a m.ikoiij:? l,-eh:vtásáról: a szervezet legzsugorihb részéi, a májat. De- ne in csak „leéri!e&lli‘‘„ hanem a nikotin izgató hatom ailatM egyben ..parancsai is ad-* neki, liogv .,4nrlaiékiadagjából“ azonnal lio- csássan ki cukrot. Ekllvor a máj — ez a ikélségk'íviil egyik legfontosabb, de legfösvé- nvebb szervünk, amely hörcsögmódjóra po- fazacskójába igyekszik gyűjteni és etrakiá- roz.nl, minden fomtosabb íiápszert, hogy silányabb .táplálkozás vagy betegség esetén „1ar- l'ailékrallítárából'“ egymaga táplálhassa a szer- vezetel: — a nieHéki ese ..parancsára“, akarva nem akarva, kén vielen kibocsátani rezervă jóból bizonyos cukormennyiségct. Ez a jó cinkor kerül be aztán a vérbe és az serkenti fokozottabb mumikaleljpsi Imén vre a szellemet és fizikumot egyaránt Eszsrerll beosztással cjgareiáázm ■ — Eszerint tehát a svéd és angol orvosok rehabilitálták a nikotint — Úgy van. A nikotinról alkotott régi felfogás ezzel niegdöCt. Lehet cigarettázni, nem ártalmas. Ellenkezőleg: u külföldi orvosok forradalmi kimutatása szerint bizonyos esetekben a cigaretta egyenesen jótékony hatást gyakorol a szervezetre. Természetesen a nikotinnak ezzel a rehabilitálásával nem szabad visszaélni. Napi látó cigarettát meg sem érc: a szervezet. Csak: cigarettázni is. éppen úgy, mint táplálkozni, mértékletesen kell! Vagyis: észszerűen cigarettázzunk! Ami azt jelenti, hogy — ha az illető 25-—80—35 cigarettát szi el naponta, helyesen és okosan kell beosztania ezt a mennyiséget. Főleg étkezések utóii cigarettázzunk és sohas'em éhgyomorra! És — álljunk meg a rendes napi adagnál és ne fokozzuk feli' a mértéktelenségig. Napi 00—80 —100 cigaretta ugyanis valamilyen káros formában feltétlenül visszahat a szervezetre. S még valami fontos: lehetőleg a szabadban cigarettázzunk Ha zárt helyiségben dohány- zuiik, úgy gyakran kell szellőztetni, mert a leszorult dohányfüst nemcsak kellemetlen, de ártalmas is. i Hí öSíozza a soK szívba5áN?_-— Még egy kérdés Professzor ur: Mi az 1 oka annak, hogy az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb a hirtelen halál. A szivszélhüdés. Az agyvérzés1. A nikotin nem járul hozzá ehhez? Kérdésünkre dr. Stanca Constantin, a társaság egyik cigarettázó, idős férfitagja felé mai t a t: — Látja azt az öreg urat? Közel jár •» nyolcvanhoz. Tizenhétéves kora óta dohányzik és ma is él. Nem lehet itten szabályt felállítani. Csak egy fontos, amit már említettem: a mértékletesség mindenben és — ■•»z alkohol elkerülése. Az pusztít. S a nebáz életet élő ma emberének még egy súlyos tehertétele van: A gond! \ rengeteg izgalom a megélhetésért. A kenyérért. A holnapért. A gond, amely nemcsak az arcra veti ki a barázdákat, de lassan lerakódik a szívre. Észre se vesszük és odatelepszik és egyre foj- t óbb an és kiméletlenebbül szorítja össze a szivet ezt a mindenre azonnal és legérzékenyebben reagáló, legfontosabb szervünket, amely az egész életműködésünket kormányozza. .4 gond, a bánat, a tépelődő önemésztés és a: alkohol ar oka elsősorban ajvnak a sok s\-jvhalálnak, ami napjainkban történik. P il«l a mat no itt elgondolkozik Stanca profesz- szor. Aztám kicsit mosolyogva ezt mondja:-—- Emlékezzék csak vissza a. kis diákkorára. Amikor az osztályban szorongva ültek a padokban és a katedrán a tanár kinyitotta, a 'noteszét. Volt rossz tanár... ma még több van, aki percekig lapozott a noteszében és csak azután szólított fel valakit felelni. Nem érezte, hogy a ,,dru,kk“-tó«l már akkor összeszorult a szive? Azután az érettségi ni... később pedig — igen, erről is beszélni kell: a szeneim . . . Ha meglátta azt a valakit, akit jól esett látni, aki kedves volt számára . . . ha hirtelen megpillantotta valahol, nem érezte, hogy erősebben dobban össze a szive .. . liogv pillanatra 'valami megmarkolja? Ezek a finom kis remegések már az első jelek. Azután a gyermek, a kis diák kiiéjp' az éleibe. Es a kis remegések egyre erősebbek lesznek. A szorítások a szív körül egyre ki- méletlenebbek. Es egyszer csak — Az utolsó mondatot nem fejezi be. Elhallgat. Es ebben a hallgatásban most ez van: — Hát igen . . . valamiben egyszer csak mindenkinek meg kell halni. Érezni lehet: a hallgatásban ez van. De, amit pillanat múlva kimond, az más. Az igy hangzik:-—- El visel hét őué kell lenni lehetőleg egymás számára az életet minden vonatkozásban. Akkor talán kevesebb lenne a hirtelen szívható] és több a matuzsálemi életkor. Es ebben benne van a végző rezümé is: az é'let a magi mélységes rejtelmeivel is végeredményben olyan egyszerű, csak ne tennénk mi magunk mesterségesen bonyolulttá. * Éjfél felé a íársaág. amelyről beszélgetés közben megfeledkeztünk', bucsuzkodni kezdett. Búcsú záskor jutott eszébe a 48 éves móléit hölgynek, miközben cigarettáját szi! ta, hogy elfelejtett bevenni szódabikarbónái. Ezt természetesen igy közölte férjével: — Látja, szivem, már megint elfelejtet teán bevenni szódabikarbónát. Pedig sokat eveit és cigarettázott is. Es ebben a korban árt a cigaretta, ugyebár Professzor ur? Legyei szives, tiltsa el a dohányzástól. Mire dr. Stanca Constantin udvariasan, mosolyogva válaszolt a füstkarikákat eregető hölgynek: — Hagyja nagyságos asszonyom . . . hadd cigarettázzék. Gredinár Aurél.
