Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-05 / 255. szám

1931 november 5. Tegnap és Ma FOYOT A magyar ollvaisó v'afósziiin'ülllegi- Mil9nő­sebb megdöbbenés nélküli érteiül ti a vész- hírről, 'begy egy hires, régi párisii vendféglő, a Eoyol örökre becsűikta Ikiaipuiit. .De engem megér iintelit u szép cikk e Iá* vpSÖ és közömbös 'eseményről1, 'Mikor először érkeztem meg iPámiisbaV vérfagyasz!6 fiata­lon, hosszú inaijijiail, költőinek. maszkírozva, a, iFoyol-va!' szembeim lakiam, egy roskatag fogadóban' s déltá,jl. mindéin na p elmen leni a híres vendéglő előiliL, aJhoimnae bordó pi ros képii. szenátorok léptek Ikii, tengeri rákitól és burgundi bortól vöröseni s menüek át ia szemközti Luxembwtrg-pauio’lábaş, emésztemi és kormányozni a köziliáins<3uságoit. Mindez ml-ilyön. lehamgoillt. A Foyotról csak: annyit) tudtam, hogy memzetlil ne vezetess ég és na­gyon. drágái. .Mii többiek, akik, akkortájt mem Viobltiink franci® szénát or ok, csak fiatal magyarok Pámiísban, nemi járitumk a Foyot- ba. Oly isziegérnyek voltwplk; néhb Mir mám eltűnik egy beiefstieak'-et. Gyapps vendéglőké ben étkeztünk, ahol, fiirészporral Ildin tel ék fel a padlóm' a szenne-flet « valahányszor ínyulat rendeltem, mindig kínzóit ® gyanú, hogy a tufa j clones megsütötte ia. macskát. Majd egyiszter! —• gomdálltam, miikor iei'.men­teni a Foyot .előtt. Aztán multiak az ének, fpkdult az étet, sóik' jót nem, hozóit:, de néhai már megtör-. >1 érni', hogy drága párisi éttermekben vacso­ráztam, 'ahol nincs ár az étlapon s a mai Íme d'hotej szemmlírtéikl szeriiub írja össze a •számláit. iDe iái Foyotbai nem mentem e.l. V ai’Jósz iinüf eg megsértődte m, an n alkudé j én, miikor a Foyot főztje helyett a gyamms macskáikat ettem a fűrészporos kocsmák­ban. Amire az ember nagyon vágyak, azt lehetőleg elkerüli!, szégyelli. Nem gondol­tam .ej szavakkal, de a Foypitba valószínű- Heg már mm is óhajtottam: máskép bevo­nulni, minit becsütetnanddeli gomblyukam- bam, több szenátor társaságában, akiknek a magyar irodalomról tartok1 előadást s a hajlongó maltre (1‘holeíl már nem is tudja, hova, tegyen. Az ifjúság féléink és gőgös. Egyszer olvasiam,, hegy iLéom Daudet, aki nagyszerűen ént a francia konyhához és a francia 'irodalomhoz, már csak bárom he­lyen talált tisztái, nemes, hagyományos francia konyhát: Brüsszel ben, az jEpauílle de mouton“-nál, Lyonbari és a párisi iFoyól­ban; Akkor már ismertem olyan hires pá­risi vendéglőket, mimt a Traiteur Montaigne, ahoi a tulajdonos a vendég előtt kész,i.tette négy--ötszázé vés receptek szerint a klasszi­kus franciái ételeket', vagy Voiism, ahol déltájit a spanyol, vagy a>z angol! király asz­tala mellett amerikai cipőikirályelk s ilengyel csekkhamiiisitók ebédeltek. De a Foyotba még mindig nem mertem elmenni. A leg­finomabb volt számomra, amitől! az ember féü, mert nagyon szeretné; sértődötten sétál­tam el kapuja előtt, ahol piros esernyős ,,chausseur“ leste a szenátorokat s szentül hittem, hogy ahova nem juthatOam el pá­lyám elején, eljutok' majd a végén. Egy ilyen klasszikus francia, vendéglő őr­helye a uemzeti kultúrának;; legalább any- nyira, minit a Louvre egy szárnya, vagy egy lovasszobor. Egy miivelli#g nemcsak -a sz.iv és a lóleik, hanem a gyomor műveltsége is. Az a nagy, nemes konyha, melyben egy tár- sadalom ízlése taliáiókonyan és választéko­sán feijezi k,j magát, nálunk már csak egy­két vendéglőben s néhány patrícius-család- bairi' él. Három nemes konyha van Oi vilá­gon: a magyar, ai francia és az orosz. Ezek a íkonyhálki még alkotnak. Más népeik kony­háin csak esznek. ■Milánt mondom el mindezt? /Mert meg­ütött valami, miikor párisi levelezőnk cikkét olvastam. Éreztem, hogy megint ©"késtem valamiről, amire hevesem vágytam; nem mehetek el többé ,0. .Foyotba. Természetesen kibírom e csapást. Amlit nehezebb kibírni, hogy minden nap elsöpör valamit,, ahova az ember féltékeny és mohó fjuságúban szere­tet volna eljutni, amit szeretett ve,Inai látói s ami nincs többé, mert megbukott;, vagy, mert agyonbombáztálk, vagy, mert egysze­rűen túlélte magát'. Ez az. amiről! nehezeila­ben mondok le, mint egy ebédről a Foyot- nál. Márai Sándor,. Bortermelők rég várt könyve: Most jelent meg! Borgazdaság írta: Pettenkoffer Sándor, 300 oldal, 57 szöveg közé nyomott ábrával: Ára 264,— fej. Kapható az eleenzEh Srönuvoszfóiuában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Kérje a könyv teljes ismertetéséről szóló díjtalan útmutatót; — Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk, ELLE Német—román kereskedelmi tárgyalások indultak BUCUREŞTI, november 4. Tegnap este német bizottság érkezett Bucii rés ti be, hogy a német—román ke­reskedelmi és pénzügyi egyezmény út­jába gördülő akadályokat elhárítsa. Né­met részről Wohltat gazdaságügyi mi­niszteri tanácsos vezeti a tárgyalásokat, Megkezdje működésé á az ilSiiS elhelyező irodaija BUCUREŞTI, november 4. George Gheorghiu, az Ugir vezérigaz­gatója megjelent az ipari és kereskede­lemügyi minisztériumban, hol Berceanu államtitkárnak bejelentette, hogy a ro­mán elem elhelyezésére felállított iroda november l ével megkezdte működését. Tudvalevőleg a munkavédelmi törvény alkalmazása körül támadt vitával kap­csolatban állította fel az Ugir ezt az irodát. Nem szüntetik meg az egyetemek autonómiáját BUCUREŞTI, november 4. Néhány nappal előbb olyan hír jelent meg a bucureştii lapokban, hogy a nemzet­nevelésügyi minisztérium förvénytenvezeiet dolgozott ki az egyetemi tainárok kinevezé­sére és az egyetemi autonómia megszünteté­sére vonatkozóan. A hir vétele után a bucu restiL egyelem tanárai Stoicescu rektor el­nökletével ülést lartollak, melynek során Ba- Jacescu dekán bejelenietle, bogy nincs es nem lehet szó ilyen természetű tervezetről. Az A deverul értesülése szerint az egyetemi tanárok megmozdulása folytán a nemzetne­velésügyi minisztériumban végleg elejtenék a kérdéses törvényjavaslatot. i Hatvanezer embert veszítettek északi harctereken a kínaiak, de nem verték smew okai SANGHAJ, november 4. A Szucseu folyó déli partján fekvő Ukias- ha helységei megszállva tartó japán csapa­tokat a kinarik szétszórták. A japán csapa­tok a folyó déli partján, Jessfield angol ne­gyed irányában -megkísérelték a partraszál­lást, az angol csapatok azonban kényszeriíat- lék őket, hogy visszatérjenek kiindulási he­lyükre. Tiencsini távirat szerint a japán főhadi­szállás jelenti, hogy a japánok az éjszaka elfoglalták Msinkucseut. Ezen a helyen, ahal a kínaiak erős erődítmények felett rendelkez­tek, három hét óta fairtolt a küzdelem. A ja­pánok további előnyomulása Shanszj tarto­mány északi részében ezulán is előrelátható­lag nagy nehézségekbe fog ütközni, tekintve, hogy a kínaiak több védelmi vonalat i'pUci- tek ki. Bár -a kínaiak Északkimiban eddig több mint 60.000 halottat veszítettek, vere­ségüket csak részlegesnek lehet tekinteni. SANGHAJ, november 4. Jólértesült forrásból jelentik, bog}7 a japán hadvezeföség és a snnghaji nemzetközi ne­gyed közigazgatása között elvi megegyezés jött létre'Nanluo városrész katonáméntesité- sére vonatkozólag. Ezáfal lehetővé válik, hogy ebben a városnegyedben helyezzék el a tízezer meg tízezer menekültet, akik ed-Eg a francia engedményes területen találtak me- nedűket. NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM ARAGÁZ Chamberlain miniszterelnök beszámolt MnssoÍmwelvaló LONDON, november 4. Az alsóház tegnapi ülésén Harris li­berális képviselő megkérdezte Chamber­lain miniszterelnököt, hajlandó-e Fehér Könyv alakjában nyilvánosságra hozni Mussoünivel folytatott levélváltását. Ne­ville Chamberlain miniszterelnököt, aki betegségéből való felgyógyulása után most jelent meg először az alsóházban, valamennyi párt megéljenezte, mikor felállt, hogy válaszoljon. Nem uram — mondotta Harrisnak válaszolva. — Ez d levélváltás magántermészetű volt. Továb­biakban közölte, hogy julius végén ba­rátságos üzenetet hozott neki az olasz nagykövet Mussolinitól. Az üzenetre vá­laszul Mussolinihe^ intézett levelében sajnálkozását fejezte ki, hogy Anglia és Olaszország éveken át tartó jóviszonyá­ban, mely a bizalmon és szereteten ala­pjait., nagy távolodás állott be. Ugyan­1 akkor kifejezte meggyőződését, hogy a régi viszonyt helyre lehelne állítani, ha kiküszöbölnék a félreértéseket. Végül pedig feltette a kérdést, hajlandó-e Mus­solini ennek érdekében megbeszélésekbe bocsátkozni. Mussolini a levélre válaszol­va közölte, hogy szintén a két ország közötti régi viszony helyreállítása mellett foglal állást és elfogadja a megbeszélé­sekre irányuló javaslatot. Chamberlain közléseit a kormánypárt lelkesen megél­jenezte. Davidson képviselőnek arra a kérdésére, meggyőződött-e róla, hogy a levélváltás valóban elősegitette az An­glia és Olaszország közötti viszony ja­vulását, Chamberlain miniszterelnök jgy válaszolt: ,,Igen.“ Kik kaphatnak francia- országi tanulmányi célra valutát? BUCUREŞTI, november 4. A nemzetnevelésügyi minisztérium rende-* lele értelmében azok, kik Franciaországban: tanulnak, -kedvező feltételek mellett kaphat- mák valutát, ha az előirt nyomtatvány kitől í és ével kérvényt intéznek a mimlsztérium illetékes osztályához. A kérdéses nyomtatvá­nyok a párisi román követségen is kapha­tók. Kedvezményben részesülnek a doktori vizsgák jelöltjei s akik Franciaországban specialista kiképzést óhajtanak. Kiváló dla-< kok kis számba-n kivételesen szintén kedvez-* ményt kóphatnak. Ezek kéjeiméit esetről esetre vizsgálják meg a nemzet nevelésügyi minisztériumban. Kedvező elintézés esetélj a valutát további kérelemre a kereskedelmi és ipa.ri minisztérium valamelyik romárt •bank utján fogja kiutalni. fcrclíeflcs höi&en üiSgfdifÄ M ©Piái GYULA, november 4, Hanyez Lajos endrődi gazdálkodó és Vince nevű 24 éves fia között, Mindszen­tek napján, borozgatás közben szóváltás támadt. Az apa vasvillát ragadott és fiára vetette magát, aki kicsavarta kezé­ből a villát és puszta kézzel igyekezett ártalmatlanná tenni. Apa és fia között negyedóráig tartó elkeseredett birkózás kezdődött, amelynek vége az lett, hogy; a fin megfojtotta apját. A helyszíni vizs­gálat után Hanyez Vincét letartóztatták. Mint kiderült, a fiú nősülni akart, apja azonban ellenezte választását. Ekörül a kérdés körül folyt köztük a vita a vég­zetes napon is. Az ELLENZÉK a haladási szolgálja, A kisebbségi és emberi jogok elöhareosa, A BELVÁROSI (FARKAS-UTCAI) RE­FORMÁTUS TEMPLOMBAN 7-én, vasárnap d. u. 6 órai kezdettel, istentisztelettel kap­csolatos ünnepély lesz, melyet a szegény sorsú gyrmekek karácsonyi felruházása cél­jából rendez a kolozsvári Református Nő- szövetség. Ezért kéri a hi-veket, legNen per- selyes adományaival segítségére e nemes célbami. A műsor a következő: 1. Fohász. 2. iKezdőének. 3. Bibliaolvasás. 4. Ima. 5. Lut­her—Tárcza: ,,Erös várunk*' énekli a. RoU Teológia énekkara. 6. Előadást tart Vasú" helyi János püspök. 7. Haydn: „Teremtés oratóriumából Ária" énekli: Sinkóné Czeg- lédy Emmi. S. 90. zsoltár: szavalja Sarkadi Pál III. é. teol. halgató. 9. Tenegíia: ,,Ária“ és Tschaikowsky: ..Chanson triste" csellón játszn Mestitz János. 10. Koudela—Tárcza: Baby Ionnak vizei mellett . . . (147. zso't.í énekli a Ref. Kollégium énekkara, ll Záró­ének. 12 Áldás. — A -liturgián® részt végzi Vásárhelyi Boldizsár belvárosi lelkész. Méh Ignátfz Sándor: gyakorlati tanácsadó kezdő és haladó mé­hészeknek. Negyedik átdolgozott és bőví­tett kiadás. 200 szövegképpel. 290 lap. Ára 158 lej. Lepsge -nálj Cluj. Postán utánvéttel. —■ Kérjen jegyzéket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents