Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-27 / 274. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 3 LEJ Szerkesztőség és kia>dóhc-va tal: Gluj, Calea Motí'or 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhmtal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. JLVI2I. ÉVFOLYAM, 2 7 4. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizeted árak: havonra 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 43 pengő. A több: külföldi államokba csaík a portókülönbözemtei több., CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 27. Ha foly-tafá&Hgosan nyomozzuk az u|ra éledt kisebbségvédelmi érdek sorsát, meg kell itíJiaipitiaimmt, hegy a fontos jelek egy­re* nagyobb számmal tetszenek fÖQ benni&. J6 jdek, rossz je'ek. Abban a száz fok for- rósággal] dohogó Izgalomban, amely Halifax és Hitler megbeszélései s/tólgáLalHiak — ha hiheti! nils a Manchester Guardi annak nagy ,lánggal ég a kisebbségi kérdés is. A föltevések szerint Németország a Népszö­vetségbe vá'ó visszakérése elölt kiikölä egyik földelnek, hogy az egész kisebbségi védel­mi kérdést, a Népszövetség eddigi gyakorla­tát, sőt a nemzetközi szerződéseket át kell alakítani. Jobbá tenni. Úgy látszik a Vezér inosjţ, hegy a német—lengyel általános ki­sebbségi egyezmény november 4-én világra született, egyre fokozódó érdeket lel a ki­sebbségi kérdés komoly megoldásában, amelynek tircli részét bizonyára hosszú nemtörődömség után felvetette a Berlinben tartózkodó Mussolini előtt is. Mert úgy lái- xz’Rs a Halifax—Hitler-féle eszmecserék sorén a kisebbségi kérdés egy másik eleme is felvetődött és pedig rendkívül jelentős alakban, a Manchester Guardian értesülése vagy sejtelme szerint a német politika, mely okosan tartózkodik területi kérdések bfidg&tásátől — ez tükröződ he lett aninak idején a Goga nyálaik oz-atát kővető rév. ütő cfluil&sCi'tó német sajtóim agyarázatok ban — ktivánja csehszlovákiaii nemzetis1 égj alapon való füderá’iziáMsát .Svájc példájára és ezt Anglia kötelességei közé is akarja utalni, amely a Csehszlovák állam fönntartása és megţariâsa érdekében legutóbb határozod gyámi szerepei vállalt. Rendkívül meggyarapcdott a kisebbségi jogvédelem a megújhodás óráiban a Nép­szövetség ama magatartása révén, amelyet meglepő módon a Pop-féle körlevél ügyében tanúsított. Az erdélyi magyarság távirati jelentésére a főtitkári hivatal gyors ütem­ben <3 hármas bizottság eié utalta ezt a kér­dést és a román kormány hasonló gyorsa­sággal adott föHilágosiiást a tudakozódás­ra. Kijelentve, hogy a körlevét már nem időszerű, mert rendelkezéseinek végrehajtá­sától eliá’íBnRik. Az erről szóló jegyzőkönyv nyifváncsságra hoz.,tahit a kormány nem óhajtotta megáld,adályosni és így az eset hi­vatalos nyilvánosságra kerüli, amire eddig a mi ügyeinkben példa nem virult. A választási küzdelemnek hála, a két tengely, erő: a kormány parii és a nemzeti parasztp/árt kiáltványában egyaránt komo­lyan megvilágítóin nagy helyre teile a ki­sebbségi kérdést. A kormányzat a nemzeti mun kávéd eilen» taipcsán megfogadja, hogy érintetlenül hagyja nemzeti államának éle- tébe he logoié dóit ., etnikai kWbbségek fejlődési lehetőségeit s teljes mértékben biztosítja nekik a törvények keretében sza- bEdságuk, nyelvük és hitük, tiszíeleíben tar­tását. Sőt tó-Stesü lilén meghívja őket együtt- miiködéspr, bár ennek a két, azelőtt szeges ellenéibe állított kérdésnek szómszédosiíása még bizonyos gyanakvást kelt ,a, nemzeti munkavédelem közöli múltja folytán És Miha'-ícbének, — mert még akkor ő állott a párt élén — is megjött homály talan és rendszeres szava kisebbségi 'jogvédelmünk síi yfis ügyében, miután eddig rövid általá­nosságokra szorüikozolü. A Dreptatea sze­rint a királyi .kiihialülgaitJás dLka’imá vallj át­nyújtott emlékiratban és a párt ’kiáltványa szerint a viálaszllási harcra való készülődés pillanataiban üreneipé'yes mód elkötelezte a nemzeüpari-isztpámti poliiiitkát, hogy a ki­sebbségek arnyaiiycilv használatát és vallás- s/Bbadságát, a törvényben biztosított jog- t gye «’.’Ősegükéi, egyház] fa r.s zabads águkat különös ligvelemmel a papságra és lián­A francia sajtó szerint derítő jelentős, gü tárgyalások előtt áll a külpolitika. Kombinációk Chautempsés Defbos londoni útja körül. -» Hull amerikai külügyi államtitkár az angol-német gazdasági megegyezéstől várja a világválság megoldását. A külpolitikai események első sorban még mindig Halifax lord némelorsziúgi tárgyalásainak jegyében magoznak. Pon­tos értesülés tegnap sem került nyilvános­ságra arról, bogg ezek a tárgyalások mi körül forogtak és milyen eredményhez vezettek. A megelőző számunkban közölt lapvélemények azonban, melyek szerint a inémetek gyarmati igényeiknek csak későbbi érvényesítésére szóló jogi elis­merését kívánják, ezzel szemben azure- ban középeurópai politikájuk számára szabadkezet akarnak, olyan fenntartás­sal, hogy területi igényeik nincsenek, úgy látszik közel járnak a valósághoz. Ez a követelés Franciaországban és az angol közvélemény egy részében erős el­lenállást váltott ki. A londoni kormány igyekszik ezért megnyugtatni a közvéle­ményt, hogy a túlzó következtetéseknek ne adjon hitelt. Világos és teljesen meg­bízható képet a helyzetről igy nem igen kaphatnak a francia miniszterelnök és külügyminiszter londoni tárgyalásai előtt, melyek hétfőn és kedden folynak le. A „Times“ az angol kormány ennek a<z ál­láspontjának megfelelöleg vezércikkben foglalkozik a Halifax berlini útja körül támadt találgatásokkal és a „Manchester Guardian“ által között magyarázatot, melyről tegnap mi is beszámoltunk, túl­zásnak nevezi. Elismeri azonban, hogy a nagy liberális lap által említett kérdés­ről tájékozódó megbeszélések folytak Hű­li fax és a német vezetőegyéniségek kö­zölt, de nem lehet szerinte arról szó, hogy Anglia belement volna más álla­mok középeurópai érdekeinek feláldozá­séiba a németek állítólagos követelései ér­dekében. A béke baredai — írja a nagy BERLIN, november 26. Darányi magyar miniszterelnök és Kánya külügymiiszter csü­törtök délután a berlini, magyar követségen fogadták a német sajtó képviselőit és előttük a magyar miniszterelnök « ikövetkező nyilat­kozatom tette: — Amikor kitűnő elődöm. Gömbös Gyula örökét átvettem, egyik legelső nyilatkozatom­ban kijelentettem, hogy a vezetésem alatt ál­ló magyar kormány mindig a legnagyobb City-lap — azzal szolgád jók legjobban ügyüket, ha a németországi tárgydlások- ról szóló teljes f elvit ág ositás előt't nem izgatják magukat és másokat olyan meg­állapodásokról szóló hírekkel, melyek el­tiport országokról, eladott Csehorszáigról és a cinizmus diadaláról beszélnekmert az ilyen hírek csak túlfűtött képzelet szü­leményei. Érdekes dolog, hogy a fran­cia sajtó, bár határozottan visszautasít­ja a „Manchester Guardian“ szerint vi­tába dobott német indítványt, aránylag mérsékelt magatartást tanúsít. Azt írja, hogy az eddig nyilvánosságra került né­met követelések ugyan elfogadhatatla­nok, meglehet azonban, hogy az angol édlamférfiaknak Chautempssel és Délhús­ai folytatott tárgyalásai megállapítják, hogy a német javaslatoknak pozitiv ol­dalai is vannak. Ebben az esetben Hali­fax németországi megbeszélései alapján meg lehetne indítani a tárgyalásokat. A kormányhoz közelálló „Petit Párisién“ szerint Európa világtörténelmi forduló­pont elé érkezett. Corded Hull amerikai külügyi államtit­kár a „Daily Telegraph“ munkatársa előtt nyilatkozóit az Egyesült Államok és Anglia között indult kereskedelmi meg­beszélésekkel kapcsolatban. — A nemzetek tizennyolc éven át hasz­talanul igyekeztek a diplomácia segítsé­gével biztosítani « békét — mondotta egyebek között. — Véleményem szerint egyetlen reménysége annak, hogy a világ mielőbb szilárd egyensúlyi helyzetbe jusson, csak a szabad gazdasági politika alkalmazása lehet. Ezt a programot külö­nösen Középeurópára kell alkalmazni, ami pedig az eddig megvalósult eredmé­figyelmet fogja szentelni, a német birodalom­mal fennálló hagyományos jó viszony gon­dozásának. A Magyarország és Németország iközt fennálló barátság jegyében látogattak el hozzánk Budapestre a német államférfiak és a mi mostani hivatalos látogatásunk ugyan­csak a két népet összefűző és történetileg I kipróbált kapcsolatok és rokonérzés kifeje­zésének tekinthető. Abban a rendkívül szívé­lyes és meleg fogadtatásban, amelyben a né­nyékét illeti, ezek utat nyitnak, melyen keresztül Németország, Olaszország és a többi nemzetek is csatlakozhatnak. Az Anglia és öt Egyesült Államok közötti megegyezés első jelentős szeme lesz a ké­sőbb bekövetkezendő megbeszélések lán­colatának. A kereskedelmi határok és a gazdasági nacionalizmus növelte a világ zűrzavarát s a termelés és az árak diktar tórikus ellenőrzése világra hozta 0 hábo­rús szellemet, — fejezte be nyilatkozcr iát az Egyesült Államok külügyi állam­titkára. Darányi miniszterelnök és Kánya külügy­miniszter berlini tárgyalásai befejeződtek. A két magyar államférfi a lapoknak adott nyi­latkozataiban nagy hat ónozott Sággal szögezi le, hogy ezek a tárgyalások békés törekvése­ket szolgáltak. „Magyarország — mondja Da­rányi miniszterelnök alább közölt nyilatkoza­tában — aktív békepálitikát folytát a német birodalom őszinte barátságára támaszkodva, a római jegyzőkönyvek keretében, Ausztriá­val és Olaszorszóiggal való szoros együttmű­ködésben“. A látogatásról elterjedt fantasz­tikus kombinációkkal kapcsolatban pedig nyi­latkozata végén újra hangsúlyozta Darányi minis,:t£rclnöL\ hogy utazása semmi más célt nem szóigáit, mint 1 azt, hogy általános esz­mecserét folytasson és baráti kézszoritást váltson a német birodalom vezető egyénisé­geivel. Ez a nyilatkozat határozott cáfolata a fantasztikus híreknek, melyek szerint Ma­gyarország tüntetőleg csatlakozni akarna a Berlin, Róma és Tokió között nemrég kötött megegyezéshez. A magyar külpolitika a ma­ga békés érdekeit követi és nem kíván részt venni a nagyhatalmi csoportosulások világ- va'Asenyében. !WÉi ül fit meb kormány és nép a napokban bennünket részesített, minden vonatkozásban erőteljes visszhangját látom azoknak az érzéseknek, amelyektől vezettetve, ezti a mostani hivata­los látogatásunkat a német kormánynál meg­tettük. Különös örömet okoz nekem, hogy eb­ből az alakítómból tisztelgő látogatást tehet­tem a birodalmi vezér és kancellár urnái, aki­nek hazája történetében olyan messze kima (Cikkünk folytatása az utolsó oldatom evőkre, biztosítani fogja; megígérte, hogy 'kormányzatuk esetién egyes középiskolák­ban uj tanszékeiket létesítenek a magyar nyelv és irodalom részére, bőgj« a kisebbsé­gek általi lakott kerületek közigazgatását megfelelő tisztviselők lássák «1, továbbá ki­sebbségi tagozatokat szerveznek a tanitőké- pezdékbfln, a kisebbségi népiskoláztatás szem e'őtt való tartásával, végül föil fogják ajánlani készségüket kölcsönös egyezmé­nyek kötésére olyan államokkal!1, ahol ro­máncig nagyobb csoportokban élnek. Sajnos e nyilatkozatok csuk választási nyilatkoza­tok és hiányosak: mesfeledkeznek a nemzet­közi szerződésekről és a gyulafehérvári ha­tározatokról, megfeledkeznek a kisebbségi jogok téHésségéi’őíí. Szavak eaeiki, szavak, de azért mégis csak érlelik a jövendőt, A német—lengyel szerződés kérdése kö­rül tovább folyik a szőesata. Az erdélyi szászok vezérlapja, a Tageblatt fi gyedemmel kíséri 3 világsajtó állásfoglalását! e tárgyban és legutóbb a;z ukrán lapok véleményét is­merteti Ez meglehetős tartózkodó és kese­rű, érezhető a megrövidülés tudata, melyet 13 legnagyobb lengyel kisebbség érez, hogy ezutiíal kívül rekedt a rendezésből. Pedig nyilván csak a lengyel és német kölcsönös­ségről votfl szó Az egyik szerint a szerződés a lengyeleknek hozott hasznot, mert a világpolitikában most békés szándé­kukká] jelentkeznek. Mert a mór július­ban végzetesnek látszó hangulat Németor­szággal szemben nem igen lelt barátságo­sabb. Emlegetik, hogy n lengve] nemzeti demokrata lapok a pomerelli keíletlenségc- ket hány forgatják és a varsói diákok a len­gyel 'külügyminisztert német hűbéresnek csúfolják. Az ukránok sem helyeselik Beck politikáját, mert még mindig tartani lehel, hogy az ált alános kisebbségi egyezményt felmondja.

Next

/
Thumbnails
Contents