Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-24 / 271. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ

IN NUMERAR No. 141.163/1929

mA 3

Szerkesztőrég és k i a>d ó hé vs ti 1: Cluj, Calea Moti'.or 4.

szám. — Telcfonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók So.

Fiókkiodóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99.

T V JŢ J„ ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. aana—Mtraa—a

Iff szersoJés

A iki«ebbsíégi kérdésben a kill pol nljikai 'tőzsdén, újból hosszt' áŐilutpiiilli.á'tairulc meg. A cseh ki:lügyminiszter isméi! ha-ngsu yozto, hogy a dunaeurópiaii 'kérdés kapcsán, Magyarország és ,a ikiisiain-lamit; 'áiüamai iköet megold ásna érik .a. 'kisebbségi jogvédelem és 'a. francia sajtó szénién ntegálóaipiltja., bogy mo-st1 már csuk az egyik utódállam megnyerése szüksége®), 'ami. vaíószí-rtü, mliihelyib az iiletö sürgős ibélipoíLiiiiÜk'ai feladatait elintézi Hodzisa a magyar kisebbségi Ikérdés rende- zésének már pontos műsorát is közéi, Az eseményeik és iisnueuteleseik középpontjában- mC'íit főlteg .a németi—.lengyel kisebbségi szerződés kerüli; .legutóbb a Prager Presse lug- vaiSlia, hogy hiányait — különösen; csehsz.lovak párhuzamban — szóvá iegye. Az uj egyezmény,!! november 4-én közölték a ny írván os-sCggafi, iBerlünbetn és Variban. Úgy műt a Máik be, mini az 1934 jianuán" 26-án' kötött német—lengyel baráti szerződés ész- 1 ani folyományát; és abból az ailíkalomból, hogy 'ezévi íjniius 16-án lejáró a.z 1922-ben a «nagykövetit tanács rendelkezése alapján lő évre kötött ganifi.konvenció, amely a megoszlás illán a kél ország Hengyel és német kis ebbségeinek jogállását részletesen, szabó- /yozla Köztudomású, hogy 1921 március 20-ám a békeszerződés énjeimében népszavazás voll Felsösziléziábam. amely Németországnak Skedvez elit 707.395 németi érdeblü,

479.365 tengyidl- célzatai szavaz.ailita.y.. Mindamellett F el is ősz i .1 ézú át!) a lengyelség javára) osztották föl. Javarészét, 350 ezer német lakossal, s az egész taintöfnány ólambányáii 80, szénbányáinak 70, a vusércnemüi majd - nem 100 százalékával és af gyönyörű német nagybirtokkal .Lengyelország, a szegényebb résziii sok — 500 ezen — Kengyeliéi. Nérneli- or-zág kapta. lEz-ti a kétoldalú fájd állmait alkar láfa beta pasztám Genfben, a csak Felső - szilézia két részére érvényes kétoldalú kisebbségi egyezménnyel, -amelynek 606 pontja e nemben .a. legtöké! elesebb .aflkciíás. Ez a szerződés megâiilapltoltia, hogy a Felsőszi- ■léziiában mindenki maga dönti el nemzetiség! hovatartozását é® szabiad-omi válaiszithat- ja gyermekeinek az iskolái; -a. ben gyei 'terű - leien német álila.mipolgársá-gra optátitalk meg- miainadihaitinialld helyükön és a német nagybirtok esűlk m égisz alj aduln-alk -a földkisajáiti- Iásiói. A válási ég szervezkedésit szabadság miinctlcéili helyen. teljes vot.f s megfelelő mérv- bon érvényesüli a.z any-anyélv & az elhelyezkedés a.z ájtilami ié® községi hivat átokban.

Az egyezmény második részié, az úgynevezett; tecbn.ilk.aií írendelikezésélci fejezete kitünően szabályozott; mliinden- műnk ás jó-lé ti, pénzügyi, szővelklezielii, forg-aimi, pén.z;nilé- zeíii. fo;ntos cikkek szabad árucseréjére, az elválásaiéit* két rész között a szabad közlekedés., a tarifáik a .semleges, övre, sftb.-r.e vo- nadklozó kérdési. A feilmerülö vlilsz-ályolk- él- intézésére a Népszövetség vegyes döntlöbiró- ság04 .rendelt ide (a grau-bundeni „roma- irtácher“ szóval kisebbségi Calonder 'Félix dr. ein öfklet év el) és a keit kisebbség '.saját -népvédelmi, szervezetet Oétéisiliellt,. A Lengyel- ország egyéb területeim élő mintegy 750.000 német jogait csak a békeszerződésbe fog tóit kisméretű ált alános kisebbségi védelem biztos V.'C.’.tQ! — bár 1934-ben. Lengyelo-nszág a népszövetségi együttműködés ti ebben megfogadta, viszont a. Németországban, élő 800 ezer főnyi, sőt íengye/j források szerint1 1 mi liő 200 .ezer lengyel nem részesült külön szabályozod!) jogvédelemben, minthogy Né.- meiországot nem kötelezte a párisii 1919-es Ikiisebibtségi egyezmény, sem a (népszövetségi fogadalom, miután. Genfet cserbenhagyta.

A 15 évi Cieját;at lilán a genfi konvenció.ti nem hosszabbiliolibáik meg- Csak egye® pontja?., amelyek örökér vénnyel létesülitek, maradnak meg s a technikai kérdéseket több újabb egyezmény .ismét föleltevenotiette, tu- demásuülk szerint eddig öt ilyent. Mont azonban a két állam szüllésé gét érezte egy uj és á.'la'ános egyezmény megkötésének, bár faza fogalmazásbsm.. alighanem csőik azért, hogy a részleteket megelőzze. Kezdetlleges whéában is fjgyeim ab érdemel Vatoszinüleg

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS

SZERDA

Előfizető:I árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej, — Magyarországra: negyedévre ioi felévre 20, evente 40. pengő. A többi külföldi államokba csajt a portókülönbözetite! töbo.

CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 24.

prrumi! TrjTrzínr&aK-lfB&ISMilL a

■Pite W !

cr nir

követelte vissza a nenet |

A Führer beszéde, közvetlenül Halifax látogatása után nagy meglepetést okozott Londonban. — Angol részről mindenekelőtt az európai feszültség levezetését akarják elérni. “ Valószínűnek látják a német—angol tárgyalások továbbfolytatását

Lassslojii felesiáés szes-säit Haraáaaía etissrses-i as aiissssässiai otasz faődtáásá

Halifax lord németországi látogatásának eredményei körül még mindig teljes a homálg. A lord tegnap érkezett vissza Londonba és megbeszéléseinek eredményéről azonnal jelentést tett először Eden külügyminiszternek, azután Chamberlain miniszterelnöknek. Szerdán részletes jelentését a minisztertanács előtt teszi meg. Valószínűleg még, a hét folyamán nyilatkozni fog utazásának eredményéről a londoni parlamentben fis, amint azt Chamberlain miniszterelnök egy interpellációra adott válaszában még a-, utazás előtt megígérte. Addig az angol kormány előreláthatólag a legteljesebb titoktartást fogja megőrizni. Tegnap azonban történt valami, ami valamennyire fellebbenti a fátylat a berchtesgadeni megbeszélést burkoló titokzatosság felöl. Hitler kancellár egy bajorországi összejövetelen beszédet mondott Q német gyarmati követelésekről, még pedig olyan erélyes hangon, amely valószínűvé teszi, hogy az angol titkos tanács elnökével folytatott megbeszélésen szintén szú lehetett erről a kérdésről és valószínűvé teszi azt is, hogy ez a megbeszélés nem végződött a német kancellár és vezér teljes megelégedésére.

Az augsburgi kerület öreg harcosai és nagyszámú közönség efőtt beszélt Hitler kancellár, szóvá téve a német birodalom számára „olyan nagyon fontos“ gyarmati követeléseket. A világ kísérletet tesz arra — mondotta ■— hogy megszabaduljon a kérdés végigvitelétöl és elkerülje a válaszadást. Ez azonban nem fog, sikerülni — folytatta Hitler kancellár, — eljön a nap, mikor a világnak tekintetbe kell vennie követeléseinket. Pillanatig sem kételkedem benne, — mondotta — hogy amint Németországnak sikerült helyreállítania belső egyensúlyát, úgy külsőleg is sikerül megszereznie azokat a jogfeltételeket, melgekkel más országok rendelkeznek.

A beszéd, kemény hangjával érthető feltűnést kelteit Londoniban, ahol a sajtó németországi tudósítóinak jelentése alapján, óvatos módom. de reménykedésre volt hangokra. /I . Hitler rmgsburgi beszédéről szóló jelentés láthatólag megrontotta ezt a reménykedést és a kétkedésnek adott helyet. Különösen <azt tartják feltűnőnek angol lapok, hogy a német birodalom vezére közvetlenül Ilcrlip'ix lorddal folytatott megbeszélés után látta szükségesnek, hogy ezt a beszédet elmondja. Megállapítják, hogy feltétlenül következtetni lehet belőle az angol—német megbeszélés legfőbb tárgyára, mely nyilvánoalöan a gyarmati kérdés lehetett. Viszont Hitler beszédének erélyes hangja szerintük arra mutat, hogy a tárgyaló felek között ebben w kérdésben a- összhang nem lehetett teljes. Felmerül azonban olyan kombináció is, hogy Halifax tárgyalásai elsősorban mcís kérdések körül is mozogtak s a gyarmati kérdésnek Hitler beszédében nagy eréllycl történő újra,felvétele inkább nrira szolgál, hogy a

berchtesgadeni tárgyaláson felmerült többi kérdéseknek a ulémetek által kívánt értelemben történő megoldásáén, késztesse az angol politika vezetőit.

Londoni vezető körökben adott felvilágosítások különben továbbra is kitartanak amellett, hogy Halifax lord kiküldésévé.,! az angol kormány nem határozott kérdések megoldásária gondolt, hanem az európai külpolitikai feszültség békés levezetésére. Ezért,

amint beavalottabb Ízörökben mondják, angol részről el vannedc tökélve, hogy a megbeszéléseket tovább folytatják és Halifax lord utazásának főeredményéi is abban látják, hogy ,a németeknél erre szintén hajlandóságot tudott ébreszteni.

Jellemző dolog különben, hogy a berchtesgadeni megbeszélés eredményeit Parisban aránylag derűlátóan ítélik meg. Francia pok szerint Németország ugyan fenntartja gyarmati követeléseit, de a követelések teljesítését nem teszi feltétellé a: újabb nyugati Loccrno ügyében megindítandó tárgyalásokkal szemben. Franciaország — irjh a „Paris Sehr“ — maga részéről szintén hajlandó ilyen irányú megbeszélésre. Előbb azonban tudni akarja, hogy pontosan miben áll az a béke, amelyet ilyen alapon ajáhla- nak nelzi.

A londoni „Daily Telegraph“ Rucuresii-i tudósítója szerint a román kormány, az olasz kormánnyal való megegyezése értelmében, el fogja ismerni a- abess-iniai olasz hódítást. Ezt oly módon fogja kifejezésre juttatni, hogy legközelebb a cómai román követ megbízó levelét ,.Őfelsége Olaszország Ideálya és Abesszínia császára“ címre állítják ki. Ezzel áll kapcsolatban — írja a top — hogy Mussolini a Szent Móric- és a Szent Lázár-rend nagykeresztjével tüntette ki Antonescu külügyminisztert.

Bucurestiböl jelentik: Növekvő légnyomás, változó felhőzet, gyenge keleti szél. nappal változatlan hőmérséklet, éjjel az ország észodd részein és a hegyekben fagy várható. — Bucuresiiben hétfőn délben a hőmérséklet 8 Celsius fok volt.

huS'ouió il/ébesül majd Magyiair'ország és a kiiisamfcainft közötti hogy az államok nép felségüké!) és önkéntesség ükét kifejezz élei így és elLlbkarják a ■bék-esz.erződ'éselkibőCi folyó kölel'ezctiliségükct. Az uj' szerződés 5. pornója röviden, kimondja: ui szerződő félek 'llszle- 'hkmai inémci' és lengyel- 'kisebbségFik nemzetiségét, ez ént mindén1 u.s®ziiimi.!á.ió erős zakó:! ellenük vagy -a kisebbséghez valló itiar- i Mizând óság -eOnyo mását megakadályozzák; ikiisebbségiekiraek jogában álé anya nyelv ük' szóban- és írásban-, személyi lés gazdasági vcmia/.kozásban, a sajt óban és gyülekeze t ekben való -használata, művelődési1 é.s ga.zda- isá.gii szervezkedésit folyituitbatinak. liskofákiaití alapi thaínalk és f eninita-rthaltiniaikj ezekben, vufla-miimit vallási, és egyházíi szervezétéilkben is szabadon haeználhaitjáitó anyanyelvűket; mindenféle gazdasági tevékenységeit és minden hiivalás'li űzhetnek, főleg gazdaságii, téren egyenjogúak a több®ágii néppel, kifejezetten .a llullajdonjog és földszerzés terén. Ä zárószukáSz a kisebbségeik) f el. télien állam- hűségéj követeli meg,.

A német birodalomban elszórt lengyelek: jól járnak ezzel a szerződéssel, mert eddig nem volt jogvédelmük, viszont a lengyelor- .németek emellett az általános

kisebbségvédelmet- i® tovább élvezik. Egyelőre azon,ban. •— legalább, amiig a részlegszerződések -nem nyitják meg a kölcsönös 1922- iki jogokat — rosszabb helyzetbe jutnak a felsős2Üéziai németek és lengyelek, mert -a kettéosztott Felsösziláziára megalkotott külön- genfi1 konvenció sokkal többet és- pontosabban adott meg nekik a kisebbségi jogvédelemből. Hogy is fest az uj általános 5 «pont?. Átveszi a Parisban kötött kisebbségi egyezményből az egyéni védelem és-az egyéni jogok alapelviét, ellenben egészben véve süket marad ama követeléssel szemben, bogy a kisebbségeket jogi közösségnek ismerjék el és a kollektiv jogokat adják meg, különösen a közművelődési önkormányzatot. Pedig valamikor Németország követelte a teghango- sabban ezt. Ez uj német—lengyel szerződés a kisebbségi nyelvek magán, gazdasági, nyilvános és sa.jtóéletben való használatára szükséges biztosítékokat a gazda-sági életben pedig az egyenlő elbánás megállít pit ását. szinte szószerint ülteti át az 1919‘ben kötött párisi egyezményből, anélkül, hogy általános egyezményben a kisebbségekre megállapított polgári és politikai, a messzemenő nyelvhasználati jogokat is átvenné 0 magániskolákra 1 célzó jogosultság mellett, a nyilvános iskolákban való részvétel és a közművelőd Ni segély társaságában. Ez félig a megállás, félig visszafejlődés..

Ismételjük, hogy reményeink szerint ezt az általános egyezményt n genfi konvenció helyettesítésére már megkötött 5 technikai megállapításon lul alkalmasint egy sereg újabb kis egyezmény fogja követni, amely legalább annyit nyújt majd az összes lengyelországi németeknek és az összes német- országi lengyeleknek, mint amennyit az 1922-ös egyezmény, a két Felső-Szilézia kisebbségeinek az 1922-ös genfi konvenció, amely a kitűnő Galouder Félix doktor és bizottságának ellenőrzésével július közepéig 15 éven. keresztül tűrhetően szerepelt. Ezt az általános egyezményt nem tekinthetjük egyébnek, mint bogy a kél érdekelt fél a inópfél'ségis'égének keretén belül kölcsönös alapot létesített a kényes és terhes, legalább is feszélyező kisebbségi oltalom komoly, részletes és kétségtelen további megoldása részére. Valószínűleg ilyet fognak kő',ni a du-na völgyi államok Magyarországgal és Ausztriával, miután belügyi utón előbb elrendezték pörüket saját kisebbségeikkel, mini Csehszlovákiában már elindult.