Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-24 / 271. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mA 3 Szerkesztőrég és k i a>d ó hé vs ti 1: Cluj, Calea Moti'.or 4. szám. — Telcfonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiodóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. T V JŢ J„ ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. aana—Mtraa—a Iff szersoJés A iki«ebbsíégi kérdésben a kill pol nljikai 'tőzsdén, újból hosszt' áŐilutpiiilli.á'tairulc meg. A cseh ki:lügyminiszter isméi! ha-ngsu yozto, hogy a dunaeurópiaii 'kérdés kapcsán, Ma­gyarország és ,a ikiisiain-lamit; 'áiüamai iköet meg­old ásna érik .a. 'kisebbségi jogvédelem és 'a. francia sajtó szénién ntegálóaipiltja., bogy mo-st1 már csuk az egyik utódállam megnye­rése szüksége®), 'ami. vaíószí-rtü, mliihelyib az iiletö sürgős ibélipoíLiiiiÜk'ai feladatait elintézi Hodzisa a magyar kisebbségi Ikérdés rende- zésének már pontos műsorát is közéi, Az eseményeik és iisnueuteleseik középpontjában- mC'íit főlteg .a németi—.lengyel kisebbségi szer­ződés kerüli; .legutóbb a Prager Presse lug- vaiSlia, hogy hiányait — különösen; csehsz.lo­vak párhuzamban — szóvá iegye. Az uj egyezmény,!! november 4-én közölték a ny ír­ván os-sCggafi, iBerlünbetn és Variban. Úgy műt a Máik be, mini az 1934 jianuán" 26-án' kötött német—lengyel baráti szerződés ész- 1 ani folyományát; és abból az ailíkalomból, hogy 'ezévi íjniius 16-án lejáró a.z 1922-ben a «nagykövetit tanács rendelkezése alapján lő évre kötött ganifi.konvenció, amely a meg­oszlás illán a kél ország Hengyel és német kis ebbségeinek jogállását részletesen, szabó- /yozla Köztudomású, hogy 1921 március 20-ám a békeszerződés énjeimében népsza­vazás voll Felsösziléziábam. amely Német­országnak Skedvez elit 707.395 németi érdeblü, 479.365 tengyidl- célzatai szavaz.ailita.y.. Mind­amellett F el is ősz i .1 ézú át!) a lengyelség javára) osztották föl. Javarészét, 350 ezer német lakossal, s az egész taintöfnány ólambányáii 80, szénbányáinak 70, a vusércnemüi majd - nem 100 százalékával és af gyönyörű német nagybirtokkal .Lengyelország, a szegényebb résziii sok — 500 ezen — Kengyeliéi. Nérneli- or-zág kapta. lEz-ti a kétoldalú fájd állmait alkar láfa beta pasztám Genfben, a csak Felső - szilézia két részére érvényes kétoldalú ki­sebbségi egyezménnyel, -amelynek 606 pont­ja e nemben .a. legtöké! elesebb .aflkciíás. Ez a szerződés megâiilapltoltia, hogy a Felsőszi- ■léziiában mindenki maga dönti el nemzeti­ség! hovatartozását é® szabiad-omi válaiszithat- ja gyermekeinek az iskolái; -a. ben gyei 'terű - leien német álila.mipolgársá-gra optátitalk meg- miainadihaitinialld helyükön és a német nagy­birtok esűlk m égisz alj aduln-alk -a földkisajáiti- Iásiói. A válási ég szervezkedésit szabadság miinctlcéili helyen. teljes vot.f s megfelelő mérv- bon érvényesüli a.z any-anyélv & az elhelyez­kedés a.z ájtilami ié® községi hivat átokban. Az egyezmény második részié, az úgyneve­zett; tecbn.ilk.aií írendelikezésélci fejezete kitü­nően szabályozott; mliinden- műnk ás jó-lé ti, pénzügyi, szővelklezielii, forg-aimi, pén.z;nilé- zeíii. fo;ntos cikkek szabad árucseréjére, az elválásaiéit* két rész között a szabad közle­kedés., a tarifáik a .semleges, övre, sftb.-r.e vo- nadklozó kérdési. A feilmerülö vlilsz-ályolk- él- intézésére a Népszövetség vegyes döntlöbiró- ság04 .rendelt ide (a grau-bundeni „roma- irtácher“ szóval kisebbségi Calonder 'Félix dr. ein öfklet év el) és a keit kisebbség '.saját -népvédelmi, szervezetet Oétéisiliellt,. A Lengyel- ország egyéb területeim élő mintegy 750.000 német jogait csak a békeszerződésbe fog tóit kisméretű ált alános kisebbségi védelem biz­tos V.'C.’.tQ! — bár 1934-ben. Lengyelo-nszág a népszövetségi együttműködés ti ebben meg­fogadta, viszont a. Németországban, élő 800 ezer főnyi, sőt íengye/j források szerint1 1 mi liő 200 .ezer lengyel nem részesült külön szabályozod!) jogvédelemben, minthogy Né.- meiországot nem kötelezte a párisii 1919-es Ikiisebibtségi egyezmény, sem a (népszövetségi fogadalom, miután. Genfet cserbenhagyta. A 15 évi Cieját;at lilán a genfi konvenció.ti nem hosszabbiliolibáik meg- Csak egye® pont­ja?., amelyek örökér vénnyel létesülitek, ma­radnak meg s a technikai kérdéseket több újabb egyezmény .ismét föleltevenotiette, tu- demásuülk szerint eddig öt ilyent. Mont azon­ban a két állam szüllésé gét érezte egy uj és á.'la'ános egyezmény megkötésének, bár fa­za fogalmazásbsm.. alighanem csőik azért, hogy a részleteket megelőzze. Kezdetlleges whéában is fjgyeim ab érdemel Vatoszinüleg MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizető:I árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej, — Magyarországra: negyedévre ioi felévre 20, evente 40. pengő. A többi külföldi államokba csajt a portókülönbözetite! töbo. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 24. prrumi! TrjTrzínr&aK-lfB&ISMilL a ■Pite W ! cr nir követelte vissza a nenet | A Führer beszéde, közvetlenül Halifax látogatása után nagy meglepetést okozott Londonban. — Angol részről mindenekelőtt az európai feszültség levezetését akarják elérni. “ Valószínűnek látják a német—angol tárgyalások továbbfolytatását Lassslojii felesiáés szes-säit Haraáaaía etissrses-i as aiissssässiai otasz faődtáásá Halifax lord németországi látogatásá­nak eredményei körül még mindig teljes a homálg. A lord tegnap érkezett vissza Londonba és megbeszéléseinek eredmé­nyéről azonnal jelentést tett először Eden külügyminiszternek, azután Chamberlain miniszterelnöknek. Szerdán részletes je­lentését a minisztertanács előtt teszi meg. Valószínűleg még, a hét folyamán nyi­latkozni fog utazásának eredményéről a londoni parlamentben fis, amint azt Chamberlain miniszterelnök egy inter­pellációra adott válaszában még a-, uta­zás előtt megígérte. Addig az angol kor­mány előreláthatólag a legteljesebb ti­toktartást fogja megőrizni. Tegnap azon­ban történt valami, ami valamennyire fellebbenti a fátylat a berchtesgadeni megbeszélést burkoló titokzatosság felöl. Hitler kancellár egy bajorországi össze­jövetelen beszédet mondott Q német gyar­mati követelésekről, még pedig olyan eré­lyes hangon, amely valószínűvé teszi, hogy az angol titkos tanács elnökével folytatott megbeszélésen szintén szú lehe­tett erről a kérdésről és valószínűvé te­szi azt is, hogy ez a megbeszélés nem végződött a német kancellár és vezér tel­jes megelégedésére. Az augsburgi kerület öreg harcosai és nagyszámú közönség efőtt beszélt Hitler kancellár, szóvá téve a német birodalom számára „olyan nagyon fontos“ gyarma­ti követeléseket. A világ kísérletet tesz arra — mondotta ■— hogy megszabadul­jon a kérdés végigvitelétöl és elkerülje a válaszadást. Ez azonban nem fog, sike­rülni — folytatta Hitler kancellár, — el­jön a nap, mikor a világnak tekintetbe kell vennie követeléseinket. Pillanatig sem kételkedem benne, — mondotta — hogy amint Németországnak sikerült helyreállítania belső egyensúlyát, úgy külsőleg is sikerül megszereznie azokat a jogfeltételeket, melgekkel más orszá­gok rendelkeznek. A beszéd, kemény hangjával érthető feltű­nést kelteit Londoniban, ahol a sajtó német­országi tudósítóinak jelentése alapján, óvatos módom. de reménykedésre volt hangokra. /I . Hitler rmgsburgi beszédéről szóló jelentés láthatólag megrontotta ezt a reménykedést és a kétkedésnek adott helyet. Különösen <azt tartják feltűnőnek angol lapok, hogy a német birodalom vezére közvetlenül Ilcrlip'ix lorddal folytatott megbeszélés után látta szükségesnek, hogy ezt a beszédet elmondja. Megállapítják, hogy feltétlenül következtetni lehet belőle az angol—német megbeszélés legfőbb tárgyára, mely nyilvánoalöan a gyar­mati kérdés lehetett. Viszont Hitler beszédé­nek erélyes hangja szerintük arra mutat, hogy a tárgyaló felek között ebben w kérdés­ben a- összhang nem lehetett teljes. Felme­rül azonban olyan kombináció is, hogy Ha­lifax tárgyalásai elsősorban mcís kérdések körül is mozogtak s a gyarmati kérdésnek Hitler beszédében nagy eréllycl történő új­ra,felvétele inkább nrira szolgál, hogy a berchtesgadeni tárgyaláson felmerült többi kérdéseknek a ulémetek által kívánt értelem­ben történő megoldásáén, késztesse az angol politika vezetőit. Londoni vezető körökben adott felvilágosí­tások különben továbbra is kitartanak amel­lett, hogy Halifax lord kiküldésévé.,! az an­gol kormány nem határozott kérdések meg­oldásária gondolt, hanem az európai külpoli­tikai feszültség békés levezetésére. Ezért, amint beavalottabb Ízörökben mondják, an­gol részről el vannedc tökélve, hogy a meg­beszéléseket tovább folytatják és Halifax lord utazásának főeredményéi is abban látják, hogy ,a németeknél erre szintén hajlandósá­got tudott ébreszteni. Jellemző dolog különben, hogy a berchtes­gadeni megbeszélés eredményeit Parisban aránylag derűlátóan ítélik meg. Francia pok szerint Németország ugyan fenntartja gyarmati követeléseit, de a követelések tel­jesítését nem teszi feltétellé a: újabb nyu­gati Loccrno ügyében megindítandó tárgya­lásokkal szemben. Franciaország — irjh a „Paris Sehr“ — maga részéről szintén haj­landó ilyen irányú megbeszélésre. Előbb azonban tudni akarja, hogy pontosan miben áll az a béke, amelyet ilyen alapon ajáhla- nak nelzi. A londoni „Daily Telegraph“ Rucuresii-i tudósítója szerint a román kormány, az olasz kormánnyal való megegyezése értelmében, el fogja ismerni a- abess-iniai olasz hódítást. Ezt oly módon fogja kifejezésre juttatni, hogy legközelebb a cómai román követ meg­bízó levelét ,.Őfelsége Olaszország Ideálya és Abesszínia császára“ címre állítják ki. Ezzel áll kapcsolatban — írja a top — hogy Mus­solini a Szent Móric- és a Szent Lázár-rend nagykeresztjével tüntette ki Antonescu kül­ügyminisztert. Bucurestiböl jelentik: Növekvő légnyo­más, változó felhőzet, gyenge keleti szél. nappal változatlan hőmérséklet, éjjel az ország észodd részein és a hegyekben fagy várható. — Bucuresiiben hétfőn délben a hőmérséklet 8 Celsius fok volt. huS'ouió il/ébesül majd Magyiair'ország és a kiiisamfcainft közötti hogy az államok nép fel­ségüké!) és önkéntesség ükét kifejezz élei így és elLlbkarják a ■bék-esz.erződ'éselkibőCi folyó kölel'ezctiliségükct. Az uj' szerződés 5. pornója röviden, kimondja: ui szerződő félek 'llszle- 'hkmai inémci' és lengyel- 'kisebbségFik nem­zetiségét, ez ént mindén1 u.s®ziiimi.!á.ió erős za­kó:! ellenük vagy -a kisebbséghez valló itiar- i Mizând óság -eOnyo mását megakadályozzák; ikiisebbségiekiraek jogában álé anya nyelv ük' szóban- és írásban-, személyi lés gazdasági vcmia/.kozásban, a sajt óban és gyülekeze t ek­ben való -használata, művelődési1 é.s ga.zda- isá.gii szervezkedésit folyituitbatinak. liskofákiaití alapi thaínalk és f eninita-rthaltiniaikj ezekben, vufla-miimit vallási, és egyházíi szervezétéilkben is szabadon haeználhaitjáitó anyanyelvűket; mindenféle gazdasági tevékenységeit és min­den hiivalás'li űzhetnek, főleg gazdaságii, téren egyenjogúak a több®ágii néppel, kifejezet­ten .a llullajdonjog és földszerzés terén. Ä zárószukáSz a kisebbségeik) f el. télien állam- hűségéj követeli meg,. A német birodalomban elszórt lengyelek: jól járnak ezzel a szerződéssel, mert eddig nem volt jogvédelmük, viszont a lengyelor- .németek emellett az általános kisebbségvédelmet- i® tovább élvezik. Egyelő­re azon,ban. •— legalább, amiig a részlegszer­ződések -nem nyitják meg a kölcsönös 1922- iki jogokat — rosszabb helyzetbe jutnak a felsős2Üéziai németek és lengyelek, mert -a kettéosztott Felsösziláziára megalkotott kü­lön- genfi1 konvenció sokkal többet és- pon­tosabban adott meg nekik a kisebbségi jog­védelemből. Hogy is fest az uj általános 5 «pont?. Átveszi a Parisban kötött kisebbségi egyezményből az egyéni védelem és-az egyéni jogok alapelviét, ellenben egészben véve sü­ket marad ama követeléssel szemben, bogy a kisebbségeket jogi közösségnek ismerjék el és a kollektiv jogokat adják meg, különösen a közművelődési önkormányzatot. Pedig va­lamikor Németország követelte a teghango- sabban ezt. Ez uj német—lengyel szerződés a kisebbségi nyelvek magán, gazdasági, nyil­vános és sa.jtóéletben való használatára szük­séges biztosítékokat a gazda-sági életben pe­dig az egyenlő elbánás megállít pit ását. szinte szószerint ülteti át az 1919‘ben kötött párisi egyezményből, anélkül, hogy általános egyez­ményben a kisebbségekre megállapított pol­gári és politikai, a messzemenő nyelvhasz­nálati jogokat is átvenné 0 magániskolákra 1 célzó jogosultság mellett, a nyilvános isko­lákban való részvétel és a közművelőd Ni segély társaságában. Ez félig a megállás, fé­lig visszafejlődés.. Ismételjük, hogy reményeink szerint ezt az általános egyezményt n genfi konvenció helyettesítésére már megkötött 5 technikai megállapításon lul alkalmasint egy sereg újabb kis egyezmény fogja követni, amely legalább annyit nyújt majd az összes len­gyelországi németeknek és az összes német- országi lengyeleknek, mint amennyit az 1922-ös egyezmény, a két Felső-Szilézia ki­sebbségeinek az 1922-ös genfi konvenció, amely a kitűnő Galouder Félix doktor és bizottságának ellenőrzésével július közepéig 15 éven. keresztül tűrhetően szerepelt. Ezt az általános egyezményt nem tekinthetjük egyébnek, mint bogy a kél érdekelt fél a inópfél'ségis'égének keretén belül kölcsönös alapot létesített a kényes és terhes, legalább is feszélyező kisebbségi oltalom komoly, részletes és kétségtelen további megoldása részére. Valószínűleg ilyet fognak kő',ni a du-na völgyi államok Magyarországgal és Ausztriával, miután belügyi utón előbb el­rendezték pörüket saját kisebbségeikkel, mini Csehszlovákiában már elindult.

Next

/
Thumbnails
Contents