Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-23 / 270. szám

rrtiTN/Ä»

1r) 3 7 n o v c m 1> c r 2 ?.

A HÉT VILÁGPOLI

Az angol-német viszony / V : \ ■ ■ leHyzet

Heti vihkfpnlitikai szemlénk (in{Jr>Q- torlódás mialt lemaradt a ixtsdrnnpi számunkból. A:t hisszük', olvasóink kedvére szolgál, ha most utólag közöljük.

Külső jeleik, után átélve a béke megmentésére a világpolitikában újra nagy erő teszi rések történnek. Az erők1 /ütések sikere tennie- szétessen ezúttal is kétséges, ami nem egyértelmű azzal, hogy közvetlenül a világháború veszedelme előtt ál hínárok. A béíkc érdekében már évek <Sta folynak sikertelen erő teszi tévék anélkül, hogy az állandóan rettegett katasztrófa ránk zudult volna. Nemzetközi feszültségeknek azonban van mégis egy szélső halára, amelyen uil el kerti lhetet len LLf kirobbanás következik. Hogy közvetlenül ez előtt a határ előtt állanak, nem lehet állítani', de tagadni oem lehel biztos határozottsággal. Két ksmertnevü európai államférfi, Henri Bcran- ger, a francia szenátus külügyi bizottságának elnöke és Winston Churchill, az angol kormánypárt egyik vezetőegyénisége azt ál- il it ja, hogy a háború a két birodalom határai

előtt álí, A harcok ugyan még nem kezdőd- 'leik el, de béke már mines. „A csapatok háború^ lelszerolé-.sscl vannak ellátva mondja Churchill. — Az államférfiak művészete csődbe jutott. Gúny tárgya.'lett a keresztyén világ egysége. Hit és bizalom eltűnt a nemzetközi viszonylatokból. S a rég,« Európa állapé Ive, legnagyobb boldogság a legtöbb ember .számára, a türelmes ék had adó társadalom ideálja, mindez gyökerében megrendült. Diktátorok tigriseiken lovagolnak és nem mernek leszállaná róluikg a tigrisek pedig éhesek“. S a hátborzongatóan színes fantáziával! megfejteit kép után, Churchill felteszi a kérdést; nem érdemes c még szélső áldozatok árán is egy utolsó, nagyszabású crő- íc-zhősi! tenni annak megakadályozására, hogy a mai „fegyverszüneti állapot" tényleges háborúvá fajuljon é.s hogy valódi béke következzék a fegyverszüneti helyébe? Miért ne kísérelnék ezt meg Európa népei? — kérdi Churchill! —\ hitszen közös akaratuk ereje ellenállhatatlan hatást gyakorolna a kormányokra is

Chamberlain felhívása

Ugyanennek a (kérdésnek állító alakba öl- töztitésével magyarázta meg Chamberlain miniszterelnök Edinburghban tartott beszédében az angol kormány egyik tagjának, Halifax titkos tanácsi elnöknek Berlinbe küldetését. Az angol politika célja — mondta Chamberlain —, hogy barátságos viszonyt léte. .jtsen azokkal a népekkel, melyek a brit barátságot viszonozni hajlandók és készek szintén tiszteletben tartani az általános érvényű szabályokat, melyek nélkül sem biztonság, i?em stabilitás nem Iahet a világon. „Úgy érzem — folytatta az angol miniszterelnök —, hogy elérkezett az idő, amikor újra kezdeményezni »keli annak megtárgyalását, nem lehetséges-e az egymással szembeni félelmek és gyanusitá:ok alapos megvizsgálásával e ve- zedelmeket a béke utjából eltávolítani. Ez az erőfeszítés Anglia részéről nem jelent gyön- geséget. Anglia erős, Az angol birodalom nagyszabású^ szitne határtalan segélyforrá ok felett rendelkezik s éppen ez az erő teszi számára könnyűvé, hogy a többiekhez forduljon azzal a felszólitáissal, csatlakozzanak Angliához azoknak a problémáknak megoldása érdekében, melyek mérhetetlen lehetőségeket zárnak magukba az emberiség boldogságának, vagy boldogtalanságának lehetőségei 'tekintetében. Én bízom — fejezte be kijelentéseit Chamberlain — az emberi természetben és meg vagyok győződve, hogy ez a felszólítás készségesen igenlő válaszra fog találni.“

Az angol miniszterei nők dirai mellékzöngé- jü kijelentései természetesen nem változtatnak azon,, hogy az angol külpolitika Halifax lord Németországba küldetésével is minden bizonnyal igen reális célokat követ. Ezek a célok két oldal felé irányulnak: Németország, illetve a Németország által képviselt hatalmi csoport felé és az angol közvélemény felé. London a külpolitikai feszültséget any- nyiiira kiélezettnek érzi, hogy feltétlenül tisztázni szeretné; miit az, amivel Németországop a nyugati nagyhatalmakkal szembeni merev állásfoglalásából kimozdiitihatná; és valószínűleg sejtetni kívánja Berlinnel ugyanakkor, hogy másrészt mi azoknak az áldozatoknak szélső határa, amelyekkel a német álláspont megváltoztatása esetén a maga részéről válaszolni hajlandó. A két álláspont (kifejtése közé be lehet állítani a világ politii ka ccsz es égetően nagy problémáinak megvitatását. Arról viszont gondoskodtak Londonban,, hogy a németországi megbeszélések mindenek előtt falviillágositó jellegűek maradjanak. Megállapodás létrehozásáról egyelőre nem lehet «szó, legtfennebb megállapodások előkészítéséről. Úgy némát-, mint angol részről előre leszögezték azt is, hogy a két hatalom szilárd külpolitikái elhelyezkedésén a németországi tárgyalások nem változtathatnak'. A berlini külügyminisztérium félhivatalos lapja a 'találkozás előtt megállapította, hogy Chamberlain a Halifax lord küldetésével kapcsolatos kijelentéseiben erősen éreztette Anglia szilárd barátságát Franciaországhoz és az Egyesült- Államokhoz. A Berlin-Róma tengely és a Japánnal kötött) kommunistaelknes paktum természeteden ugyanilyen szilárdnak tekintendő

— jelentette ki ezzel szemben a- német külpolitikai félhivatalos. Az utóbbi kijelentés Rómának is lehetett címezve, ahol meglehetős elégedetlenség uralkodik az angolokkal szem- ben, kik a Németországgal megindított tárgyalásokkal egyidejűleg nem reagáltak a római ajánlatra, mely hasonló tárgyalások meg- inditását látszott kezdeményezni. Ezen ponton azonban, úgy látszik, pillanatnyilag nem sok tárgyaló készség érvénye ül n félreértétek kizárását kereső angol külpolitika részéről. A tárgyalások megindulásához ugyanis mindkét részről olyan feltételeket szabnak, melyek megvaló-sitására még nem énkezetc el

ti pillanat. Róma az afrikai ola.sz impérium elismerését kívánja a megbe zélések előto, London pedig az olas/ igények és a már el- logllalt olasz pozíciók feladását a Földközi- tenger nyugali medencéjében. Az igy kölcsönösen szabott feltételekre vonatkozólag meg- egyezé, eddig ml ág, nyilvánvalóan nem jött létre. Ez Jeher részben az oka annak is, hogy 1 ialifax lord németországi látogatásának magánjellegéit olyan erősen hangoztatják. Hival.doi, tárgyalás cetén ugyanis Róma jogos idényt formálhatna Berlinnel szemben, hogy a tárgyalásokon .szintén résztvegyen. Nemrég, egy hasonló esetben ugyanis, mikor Paris é.s London a Földközi-tenger kérdésében hármas tárgyalásra .szólította fel Rómát, ez azzal a megokolással utasította vissza a felvzó- 1 itá.sp, hogy Németország részvétele nélkül nem tárgyal.

Halifax útja s az angol közvélemény

Halifax lord küldetésének az angol közvélemény felé irányuló céljo bizonyos >e- kinletlaen szintén külpolitikai jelentőségű. Az angol közvélemény ugyanis még mindig a nemei—olasz—japán megegyezés hutása alatt áll, amelyet jóval inkább Anglia’ és a ve'e barátságos viszonyban álló nagvb ialmakkal szcmlHMi irányúiénak frez. mint a kommu nizmus elleni szövetkezésnek. Az olasz sajtó tudósítói meg is ál lapi lottók, hogy Q római hármas megegyezésnek valósággal pánikszerű hatása volt az angol közvéleményre. Válaszképen ez a közvélemény erős nyomási kezd gyakorolni most az angol kormányra egy, a német—olasz—japán csoportosulással ellen teles csoportosulás megteremtése érdekében A londoni kormánynak azonlxan semmi kép pen sem talál a terveibe ez a. blokk- és ellen blokk politika. Halifax némc'országi külde

lésével teliül a közvélemény ifelé is érezte'. :ii akarta, hogy a rnoiga részéről nem tek.ali áthidal hatatlanoknak, az. efentéieket Németországgal szemben s a kft hatalom közötti viszony rendezésére más módot is találni, mint egy ellen-blokk kialakításai. Chamberlain ennek ;i véleményének kifejtéséhez hozzátette, hogy Anglia ereje teljes tudatában keresi a másik megoldási módok Es Inskip angol fegyverkezési miniszter majdnem Chamberlain beszédével egyidejűleg jelentene l>e, hogy másfél éve, m óta a tárcáját átvette, 280 millió font sterlinget (mintegy 200 milliárd lej!) adott ki budi megrendelésekre; és hogy 58 olyan óriási gyárat Kicsi iclt, rnelvek: békeidőben nem dolgoznak, de háború eseté'e kúsizen állanak orra, hogy a hadsereg had- készségének fokozása érdekében azonnal üzemire kezdjenek. Az angol sajtó ugyanakkor különösen aláhúzza az Egyesült Ái’amok és Anglia között most folyó gazdasági megbeszéléseket, jelezve, hogy .:i létrejövő megállapodásokhoz Franciaországon kívül, valószínűleg más demokralű balalmak, első sorban a skandináv állomok is csatlakozni fognak. Az Amerikával '»aló megegyezés, amint londoni lopok éreztetik, arra is szolgálhat, hogy a kfi óriási gazdasági hatalom, amely Franciaországgal együtt a világ gazdasági erejének legnagyobb része felelt rendelkezik, arra is gondol, hogy a. nemzetközi ellenté'ek további fejlődése esetén, a világpiac mindert fontosabb nyersanyagára ráteszi a kezét, amit különben, ha nem is ilyen rendszerességgel, angol és francia részről eddig is megkísérel-' tek.

 kollektiv megoldások hívei és ellenfelei

Német, olasz és j'pán részről természelc- sen nem maradnak eií lycs válasszal adósok a békés angol lépéseket kísérő hatalmi gesztusokkal szemben. Mindhárom belátom tovább folytatja, cbstrukciós politikáját demokrata hatalmaknak a nemzetközi kérdések kollektiv megoldására irányuló politikája ellen. Ez űiz obstrukció kétségtelenül sikerrel járt Mandzsúria elfoglalása idején a népszövetségi koUektivum közbelépésével szemben. Következő sikerét az olaszok abesszíniái hadjáratával kapcsolatban alkalmazott szankciók’ elleni küzdelmében aratta. És (kétségtelen sikert ért el most is a brüsszeli értekezlettel szemben, amely szintén egész sor hatalom kollektiv fellépését akarta érvényesíteni egy

hr-talom ellen. Az egy halalom azonban, amely legtöbbször amúgy is háborús eszközöket .vett már igénybe, mindég el van szánva érdekeik védelmében a szélső lépésekre is, mig a kollektiv fellépésben résztvevő hatalmiak csak erkölcsi) nyomással próbálják legtöbbször álláspontjukat érvényesíteni. A műi világ pedig sok fogékonyságot az erkölcsi érvek iránt nem igen mutal.

Akik a világháborút megplőző időszakra visszaemlékeznek, nehezen szabadulnak az összehasonlítás kényszerétől Halifax lord most» ni látogatása és Haldane lord, akkori angol haditengerészeti miniszternek a háborút megelőző németországi látogatásai között. —< Haldene lord, mint a- rémet kuliura bámulója, n háborút megelőző tizenegyedik óráira n ment Berliu.be a brit birodalom és a német birodalom közölli ellentétek elsimítására. Hogy fáradozása mennyire nem sikerült, azt a röviddel később Európára zuduló kai ászt ró fa bizonyltja.. Remélni kell s minden bizonnyal remélni is lehet, hogy ennek a katasztrófának a tapasztalAtni nem maradtak nyom nélkül az európai hatalmak mai vezetőinek gondolkozásában. Halifax németországi tárgyalásainak eredményei nemcsak Angliát és Németországot érintik, hanem egész Etrrópát, sőt az egész világot is, mert e világpolitika további fejlődése függ nagy mértékben tőlük1. —s.

Mi történik Haitiban?

NEWYORK, -november hó.

Az Egyesült Államok közvéleményét nagyon izgatják azok a hírek, amelyek. Haiti1 szigetéről érkeznek. Az amerikai Unió szempontjából -nem egészen jelentéktelen az a hat ár villongás, amely a sziget két köztársasága, Haiti és San Domingo között immár beitek óta folyik már eddig is többezer elesettel és sebesülttel. Méreteiben persze nem hasonlítható a távol Kelet teslvérharcához, de kicsinyítve sok hasonlóságot mutat és je- lenlős amerikai gazdaságii érdekeket érint.

Kolumbusztól a néger császárságig

A Kolumbus által 1492-ben felfedezett és akkor Hispaniolának (Kis Spanyolországnak) elnevezett sziget, mely a Nagy Antillák csoportjának nagyságára második legnagyobb egysége, hosszú idő óta véres belső villongások és harcok színhelye. A 'spanyol hódítók ikoTonizálási törekvéseik középpontjává tett- ték a szigetet és egymillió főnyi benszüllött lakosságát 1533-ig majdnem 'teljesen kipusz- tiitották és helyükbe Afrikából néger rabszolgákat' telepítettek,

A szigetnek mintegy három és félmillió lakossága túlnyomó többségben ma is néger, de ogy -számban vannak a mulattok, meszti- cek és vérkeveredések. Az egységes néger tömegek -a sziget kisebb, de termékenyebb és LakoWabb nyugali részén helyezkednek dl és itt alakult ki a tengeri kalózok, a fribusztiis'- rek uralma, amelytől ,a szigetet -a franciák szabadították' meg. Ekkor hosszú időre a szigetnek ez a része francia uralom alá került, mig csak ,a forradadom eszméi utat nem találtak a haitii négerek közé Is, akik Toussant 1‘Ouverture vezetésével' lerázták a francia ligát és megalakították az első néger köztársaságot, .amelyből 1804-ben az ugyancsak néger I. Jakab alatt császárság lett'.

Az USA befolyása

A sziget keleti része, ahol a lakosság túlnyomó része mulatt, egész 1844-ig kisebb megszakításokkal spanyol fennhatóság alatt maradt és akkor lett szintén önálló köztársaság. A két rész között állandóak voltak a súrlódások s az Egyesük Államok ezeket használták fel arra. hogy befolyásukat nemcsak gazdaságilag, hanem politikai lag is érvényesítsék. Ez a, befolyás Haütlban tényleges, hiszen a névleges köztársasági államforma mellett a végrehajtó hatalom gyakorlatilag az Unió által kiküldött tisztviselők kezében van és a fegyveres hatalom és rendőrség .fis teljesen amerikai irányítás alatt áll. San Domingo fölött az .amerikai katonai protektorátus már megszűnt, de az állam egész gazdasági életér az USA irányítja.

Az alacsonyabb munkabér

Ezért látják a Fehér Házban és az amerikai politikai körökben aggodalommal azokat a nyilt ellenségeskedéseket, amelyek a ikéc állam között kitört. Ennek oka az, hogy Haitiből a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében többezer ember ment át a szom széd államba, hogy ott alacsonyabb bérért munkát vállaljon. Az egyre nagyobb tömegű áltiszivárgást nemcsak a határőrség, hanem felfegyverzett sandomingói bandák is igyekeztek megakadályozni és kétségtelen, hogy az igy kitört határharcok során máris közel háromezerre lehet irni az elesettek és sebesültek számát.

Haitj ikülügyminakztere Washingtonba érkezett és tanácskozásokat folytat Welles külügyi államtitkárral! A kiszivárgott hírek szerint Amerika nem lép közbe, mert a kér kormány már megkezdte a közvetlen tárgyalásokat.

Az uj Molnár Ferenc siker:

DELILA

Ikönyvalakban is megjelent és 79.— lejért kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár. Vidékre utánvéttel ás azonnal szállítjuk. Kérje az őszi könyvujdonsá- gok jegyzékét,