Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-21 / 269. szám

1937 ttov ember 21.

Kinél jártak a „hitsorsosok?“

Reflekszió Dózsa Eadre visszaemlékezésére

(Haibeinit suia falia libeílli — vallotta ai jó öreg Terenifiiiainus, ám kiegiéeziiltlhieitlnőik öíü, hogy merocisak a iköiniyveknek., de -az odo- mákiniaik, vidám Cörtbémelbelkinielki, amfeik dóbálk- nak is meg valn az ö maguk sorea ... A „jó '©sieti“ szájirtólkszájna jár, niemziedâk'rot- iniomz'edékre száll, de (közbeni az emberek fainfláziiiája, érdekei, hanguilaillaá variálják a Höritiéínieifiet, váillozdalljlálk -az alkfiiv lés passzív szereplőik személyéi, az esemény helyéi, .idejét1, ugvboigy idő vél csalk a csattanó marad meg. A jó viccek Igaz az elkövetőit, vallódi szerzőit se respektálja a közhaingulla)!; hanem ‘idővel aztt állítja. he áilyeimelkiüil), aki* S'zím.pnltílku's niekii vagy ‘akii lelmésségénél fogva máindienlklitniélii hi'vatoititiabbnaik. 'taint a szóban forgó huinciu'tság elkövetésére, 'elmondására viaigy megiirásána. ‘Mátyás ik rály, Saphir, Marik Twain, Bernállh Gazul, Jókaii ‘Mór stb., a humor és elmlésség fej edé'meii1 háiny és hiány eseithen szerepelnek olyan lamlekdőfákbami mórul szerzők, vagy cselekvők, amelyekhez semmi Iköziilk. sem volt, de a közvélemény mégis a.z ő szellemük javárai rój'ja fel azokat.

(Ez Jelit a sorsa „a hitsorsosok“ szerepléséről szóló krónikás adomáraik 'is, amelyet Dózsa Endre oílyan, pompás zaimaüittail élieve- ■nílitieltfc fel vasárnapi szellemes visszaemlékezésében. Ö persze abban a viariainisham adja a 'történetet, amelyet a régi magyar szabadelvű párt hód'dlaltla '.termelt: kii Széli) Kálmán' akikori miniszkerelnölk személye iránit. E ■szerilmt hódoló küldöl1 Idegek jártaik az u.j kormányélinölkirióls akii a jog, 'törvény é« igázsiig jelszavával igyekezellt 'az országot veziötinii. (Egy felső vidéki csodarabbá lils ve- zeiieitit depu'lációit és a mini sztereón ököl mini hiütsorsosit .üdvözölte s mikiom ezit Széli Kálmán toleráns., tnyájais szóval elitoáiriitoWa magáitól, a rabbi, egy képes lapot vetít kii a ikiaPtáimjából, amely a miniisz'terénök portréját közölte © áliaitita ez volt olvashaitó: „metszetne Kehn.“

Ám az eset;, ha lényegileg igy 1» .törtémfc, ilyen' beállításban' némileg erő1-'téliéi ti és

v alósainüiílleni.

Valójában báró Rcszner Ervin, ez a kiváló jogtudós és kitűnő államférfi volt

az, aki előllj ez a kaftános küldöttség tisztelgett.

Báró Roszner Ervilni alig hogy elvégezibe jogi tanulmányaiul a váraldi jogaik ad érni a

tanára lett, jogtörténetet és egyházjogot adatái élő. Nálunk Váradon 'igen megszeret- 'téiki a fialta! tudósit, akii ia (társas életben kedves joviiailűtiásával' és nyi-tszivüség'ável Hunit klí. Különösen ünnepelték, miikor minit uj főrend nagyhatású beszédét itantott a főrendiházban egy akitluá'ldis javaslatiról. Valahogy V'áradi síiikermelk is szám it ott a nai professzorunk jelentős delhije. Ez a siker a Zitám más ■irányt adott pályafutásának, ai katedráit felcserélte a póliiitliikiai szószékkel; 1888-ban minit a szécsényii kerület képviselője bekerült a pairlaimeint'be, 'aholl komoly, itamtalmas egyéniségért igen megbecsülték. Két évj képviselő síkod és után Szapáry miniszterelnök Hont megye főispánjává neviezitetli ki, ahol nagy szükség van az ő erélyes kezére, bölcs ‘tapintatára1 és szívós munkaerejére. Itt négy év alatt békét (teremtett, ekkor Mára.maros megye élére ikerül, mert itt is szükség van rá, akiit már ékkor minta főispánnak emite- gettnek, 1903-lg marad ifit, amikor fiumei kormányzónak teszik meg.

Ebbeni az időben minit fiatal újságíró a húsvéti, ünnepi lapszámunk részére ántervjut végiezitem a tőlünk elkerült és közéleti hírességekké vált férfiakká1.. A véletlen szerencse az uj fiú miéi kormányzó vall iis Összehozott, aki. éppen valami politikai ügyben járt1 Budapesten. íPensze őt tils besoroztam nagyj.aiinik közzé. Rendlkivü) örült, hogy a váradlak, még emlékieznek rá, ő is inoszítiatgiáisan érez dirá:n- tünlk, hiszen — mondotta: — iKi a Kőrös vizét issza',

Vágyik ánmalk szive vissza . . 1

Fesztelenül, jókedvűen sokáig elbeszélgetünk s ekkor mondottál el nekem, hogyan folyt le a má rama roşi depufáció tisztelgése, mely a volt! megyei főispánnak szólt, miikor fiumei kormányzónak léptetnék: elő.

— Tudja —1 mondta br. RoszneT — sok ügyes-bajos dologgal jártaik hozzám a marama r ősi zsidók; türelmesen m elhallgattam

őket s ha igazuk voltt, segiitefitiem iiis rajtuk. Azt hiszem, nagyon megszeretitek, főleg mert mindig nyitva vofl.it előttük az ajtóm. Voltaik! Ínséges eszitlendőlk, mikor a ikiiis emberek sóikat szenvedtek s ebben a zsidó proletár egyformán oiszítozotítj a román és ruithén Pa naszitllaili. Nagyon fájlalták, hogy ehávoz'tam a megyéjükből és iitt BudapeHen egy 'küldöttséggel jöttek elém, hogy a kormányzói kinne- vezfétésem alkailmából üdvözöljenielk. Szó- noikiulk, egy óko© nézésii kaffánios öreg beszédében arra is kitért, hogy a kitüntetés annyival inkább öröm mell' 'tlöl'fci el őkét. mert ez „áner worn ünzere Leiib“-ofl (embert a mii fajtánkból) ért. Megköszöntem az üdvözlési, de kii jelentetnem', hogy a római katolikus vallásban születtem, így nem vagyok hubsor- sosuik. Erre ő hernyóit’ a zsebébe, kivette a Vasárnapi Újság atzotn szám át, laimeTy kinevez tef esem alkalmából az 'arcképemet hozta. Hál. akikor ez mi? — kérdezte s ódáimutalofit ai kép jobb sarkában olvasható felírásra.: Metszette Pallók. Kérem — folytatta a kaf- tános meggyőződéssel — ez a iPoifflékvegy híres „majil“ (circ nmei siót végző egyházi szó- mély) voltos s ha ifit1 az áh, hogy ő végezte a metszést Exceililenciiádnál, akikor bizony a h fsonsosunk . . . Elmosolyodtam ezen az okfejtésen, és megmagyairázfain a íküldö'titség- meík, hogy ez a Pofiak nem hanem

egy xy’ographiis, egy fametsző, aki képk'Visé- ket szokott készíteni a nyomdák részére, különben igazi művészember, aki méltán odaírhatja nevét a metszetei alá. E fel világosi húsomra a küldöttség némi csalódással távozott.

így beszélte el nekem ezt a jóízű förté- nieltiet! br. R osizmer és cvlkkerén ál villanó •kedves nézésű kék szemének mosolya,

a mimt atz esetre emllékezett . —

így7 hiteles a itörtlénet: azéntj is, mert* Kohn nevű metsző, aki a Széli-fele variációban szerepel, nem létezett, de működött! Magya rországon egy Potilák nevű fa metsző, aki Monélllí taimitvány velit, a mester és a ‘tlaoiillvány voltak aizzok, akik még a; cinko- gráifia élietbelépé'se után is még sokáig készítetitek főleg arckép kliséket a Vaisámsapí Újság számárai. E képeik jobb sarkában

félnyfeg olvasható volt, hogy: metszette Mo- reilÜ, vaigy Poétáik.

Báró Rőszner Ervinről rövidéin még csak a.nnyiit, hogy 1915-ben báró Burián halála ufóira a kh'ály személye körüli miniszter ilétit. Különben pedig igein' meghitt bairáltii viszonyban élt gr. Tisza Istvánnal!, kiírnak .a világháborúban* Uainusiltöl'l, ’sokait kritizált és jórészit félreértéllt szereplését egy 1922- ben kiad ott' és francia nyelven kitünően megírt munkájában tisztázza. — A mühen gróf Tisza Istvánt a béke apostolának és a háború áldozatának tünteti feli. (Le comfe Etienne Ti szia aipotlre de la pairs, victim de la guerre.)

*

Végű1! még az(t kívánom megjegyezni, hogy >,oz aiz anitis'zemiifla, aki a költőiénél jobbani haragszik a zsidókra“ nem egy

NYOLC

PERC ALATT MELEG FÜRDŐ!

,Aragaz“-vizmeíegito csodáÁs

iatos teljesítménye. Fáradtság és munka nélkül, egyetlen csapot keli csak megnyitni és a készülék megkezdi a melegvíz szolgáltatást, minden kívánt mennyiségben.

Az „Aragaz^-vizmelegitő helyettesit egy központi vizmelegitő- íelszerelést, mert egyetlen készülék több csaphoz külön a fürdőszobában, konyhában, hálószobában felszerelt csapokhoz szolgáltat melegvizet.

Használatban szokatlanul takarékos, gyönyörű kivitel, kifogástalan üzem. Az ,,Aragaz44 vízmelegítő Önnek is teljesíti régi kívánságát, a technika legújabb vívmánya biztosítja az Ön kényelmét.

LERAKAT:

■ss jrs .

CLUj, CALEA REG. FERDINAND 6. TEL. 22-33.

NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM g

debreceni oivÜlői ered, hanem magától M.iikszálih Iváiímáruló!. A debreceni cívis nem beszél ő-sen., inkább i-sen és u-san (szép,

Hu). Az ő-s beszéd szőgedi. Mikszáth Kálmán ha> palóc is, de sokáig élt' Szögeden.

Pásztor Bertalan.

Érdekes összeállítani azokat, az autentikus számadatokat, amelyek rávilágítanak a húszéves ,,jubileumát ünneplő“ bolsevizmus igazi arcára. A Szovjetunióban 19Í7—1923. között a GPU autentikus becslések szerint körülbelül 1,760 000 embert gyilkolt meg. Az azóta kivégzett emberek számát még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, csak annyi bizonyos, hogy nem maradt az előbbi szám alatt. A halálnak és megsemmisítésnek ehhez a szörnyű listá jához még a következő jön hozzá: 5.2 millió éhhalált halt, 1917. és 1922. között, 6 milliliió éhenhalt 1932—33. között. Többszázezer ember, akit a bolsevisták megöltek Finnországban,, Keletkaroliában, a Baltikumon, Lengyelországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Kaukázusban,, az Uraiban, Középázsiában, Georgiában (7000), Szófiában (210). Krímben (70.000), Németországban (416), Spanyolországban (200 ezer) és a magyar proletárdiktatúra túlontúl ismert áldozatai. Hozzájön még ehhez a Távolkelet, amelynek halottadról nem tudunk (képet nyújtani.

De nézzünk tovább. Az itt következő

statisztika a kényszermunkáról ad felvilágosítást. 1922-ben két kényszermunkatábor volt 6000 kényszermunkással, kik mind a tisztekből regrutálódtak. 1927- ben ötvenre emelkedett a táborok száma, 140.000 elfogottal. 1930-ban már 90 i tábort találunk, 1,500.000 nyomorulttal ! s a tisztekhez, polgári elemekhez „csat- \ lakozik“ a kulak rs. 1932-ben 140-re

emelkedik a táborok száma, 2,500.000 J szerencsétlen ember sínylődik itt, legna- j gyobb részük paraszt, mert a polgári j elemeket közben megölték, 1936-ban 250 1 munkatábort találunk 6,500.000 kényszermunkással. 1932. év végétől 1936-ig, tehát a második ötéves terv első négy évében a kényszermunkatáborok száma 80 százalékkal, az eifogoüak száma 160 százalékkal emelkedett.

A szovjet, amely a nőknek szabadságot hirdetett, tökéletesen legázolta őket.

A szovjet az egyetlen állam a világon, ahol a nők a nehéziparban is foglalkoznak. A hivatalos szovjetstatisztika szerint 1929-ben 3 millió nő dolgozott a i gyárakban, 1936 végéig ez a szám 5 mil- j lióval 8 és fél millióra emelkedett A nehézipar munkásainak 39 százaléka nő.

Tönkretette a szovjet a még .meglevő vasútvonalakat Is. Egyedül 1934-ben nem kevesebb, mini 60.000 uasuti szerencsétlenség :>olt. Ekkor Kagauovics vette át a közl-ekedésügy vezetését. Működésének eredménye a következő let!: A balesetek száma megkétszereződött, az egész közkkedésiigyet militarizálták. 1935-ben a civil személyforgalom 30 százalékkal csökkeni.

A szovjetkormány hivatalos terrorja az utolsó három évben .egyre véresebb formában növekedett meg. Az agyonlő- vések grafikonja Kirovunk 1934 .‘-decemberében történt -meggyilkolása utón 'ftily- tonosan emelkedik. Akkoriban néhány nap alatt 184 embert végeztek ki. 1936 augusztus.a óta, tehát az úgynevezett trockistaperek megkezdése öla 1937 október közepéig cgv egyáltalán nem löké Hetes összjeáíHtás szerint, amely kizárólag csak a hivatalos szovjetorosz jelentések re túmauzkocBk- -808 kivégaés történt E a szárú azonban csak egg töredéke a való bőin meggyilkoltuk számának .