Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-21 / 269. szám
r rt i fíNZflK I f) 31 november 2 1. mm Újabb szenzációk a f anyaországi összeesküvésről üéászáz űikos ráJÍÉé l:ea«5ó «íSiorosásuik vmia cagoulardalinak PÁHIS, november 20 A „eagoulardok‘‘ legutóbb leleplezolt forradalmi mozgalmával kapcsolatban a „Petit Párisién“' azt jelenti, hogy a remi őrség eddig több mint 200 titkos rádió* leadót és táviröállomást fedezett fel, melyek mind a szervezkedés szolgálatában álltak A lap szerint a rádió és távbeszélő állomások nehánya a nagy légikikötők, mások a határok közelében, a többi pedig a francia kikötőkben és a nagyobb városok katonai laktanyáinak szomszédságában volt fclállitm Ady az egyetemen Sik Sándor, a papköliö-tanára szegedi egyetemen megkezdte az első rendszeres egyetemi előadást Ady Endre költészetéről SZEGED, november hó. E sorok olvasója még bizonyára emlékezek azok; a az időkre, amikor Ady Endre költészete nemcsak hogy nem foglalhatta el az irodaim! óleb hivatalos fórumait, a vátesz felismerése ó> uj magyar művészetének elismerése helyett csak dühösen .goromba támadásokban, gúnyos, sőt izeden tréfákban, ikabaré- kacagásban és lekicsinylő megjegyzésekben vök része. E sorok írója jól emlékezik az ifjúságnak azokra a lobogó éveire, amikor elkeseredett és sokszor keserű ősapákat kellett vivni az iskolai hadállásokon belül cgy-egy enyhébb szóért, cgy-egy objektiv bírálatért, vagy éppen egy uj Ady-vers iskolai polgárjogáért. Ma Ady-kollégiumot hirdet az egyetemi hivatalo; tanrend, — ma az egyik legkiválóbb egyetemi tanár tart rendszeres egyetemi előadd okát az uj magyar tanárnemzedék számára a legnagyobb egyetemi tantermében, az Auditórium maxiinuuib bau, a legnagyobb számú hallgatóság előtt... Pázmány, Kazinczy? Ady nek megállapításához.. Fejezetről-fejeztre bontja iki azt a nagy komplexumot, ami Ady költészetét jelend, aztán egy-egy fordulatnál felnyitja Ady összes Verseit és a maga meleg egyéni hangján elolvas egy-egy jelentős | A szegedi Ferenc József tudományegyetem ezidei első félévi hivatalos tanrendjének 42. oldalán, a bölcsészet, nyelv- és történelemtudományi bar meghirdetett előadásai .között a 'következő rovatot találja az olvasó: ,,23. Ady Endre“. (I—IV. éveseknek, nem ismétlődik.) Heti 1 óra. Pénteken d. u, 5 — 6-ig ugyanaz a tanár, ugyanott.“ Ugyanaz a tanár: dr. Sík Sándor, a szegedi egyetem kiváló pianista-papköltő-'t>anára, aki az idén három főkollégiumot tart a tanárjelöltek számára és „Kazinczy kora“, valamint „Pázmány“ mellett főkollégiumot hirdetett Ady Endre költészetéről is. A költő-profesz- szor tart még egy kollégiumot „A versolvasás tudománya és művészete“ címen. Ez az eLső alkalom, hogy- egyetemi katedráról, a rendszeres egyetemi tanárképző, bölcsészeti előadások között külön, önálló és rendszeres kollégiumot tartanak az uj magyar Ura legnagyobb egyéniségéről. Maga a tény is jelentős, hiszen irodalmi és irodalom történészi rendszerességgel még nem dolgozták fel Ady költészetének teljességét és egyetemi katedráról, kutatói alapossággal és professzori tekintéllyel, tanári felelősséggel, de egyben úttörő objektivitással még nem tartottak összefoglaló, felmérő és értékelő kollégiumot azok számára, akik most szerzik meg egyetemi képesítésüket, hogy a padsorokból eldndulva átadják majd a most felnövő ifjúságnak az uj magyar irodalom korszakos jelentőségű képét. És jelentősége van azért is ennek a kollégiumnak, mert elfogultság nélküli, a magyar szó szeretetével és minden magyar művészet megérzésével, kishitű kifogások legyőzésével, az objektivitás tör- téndlmi erejével hangzanak el ezek az első Ady-előadások azok számára, akiknek most már nem lesz tiltott Ady költészete és nem lesz tihott fekély Ady művészete... A bölcsészeti kar legnagyobb előadótermét kelileot megnyitni a költő-prof es szór előadásai számára. A megszokott egyetemi előadótermek kicsinynek bizonyultak Siik Sándor előadásai kedvéért a percnyi politikai odúkat, a délutáni korzózást, vagy éppen a kártyacsatákat cserélték fel Pázmánnyal, Kazinczyval, a versclvasás művészetével és nem utolsósorban — Adyval. Költő>”tanár a pódiumon A professzor a maga közvetlen egyszerűségével, fekete pap] köntösben ott ül a hallgatóhegy lábánál lent a katedrán. Jegyzet szinte alig van előtte, szinte csak néhány ellenőrző vonás, de ott van az asztal háromszögű tartóján az Ad*y-versek teljes gyűjteménye. Megvázolja Ady életét, felrakja a színeket Ady pályájára, majd hozzáfog Ady költészetének magyarázásához, esztétikai értékeléséhez és irodalomtörténeti jelentőségévagy jellemző verset. Furcsa érzés vesz erőt a nagy terem hallgató ágán: a professzori kar- tedráról Ady-versckct szaval egy professzor... Ez külön esemény, ahogy Sik Sándor elolvassa ezeket az illusztráló verseket, szinte a pódium előadómüvé:zetének egy egyéni fajtája... (Sik Sándor volt az, aki egy év előtt meghivta szemináriumába a modern beszéd- művészet egyik kitűnő reprezentánsát, Ascher Oszkár^ hogy hallgatóival megismertesse a vensmondás tudományát és az előadás művészetét.) Aztán tovább magyarázza. Ady költészetének egy-egy fejezetét. Egy pillanaitra sem ejti el az egyetemi katedra méltóságát és tradicionális tekintélyét, de szavain átüt a költő ■lendülete, egyéniségének melegsége. A profé z- ■szor összekapcsolja tárgyilagos szavait a költő szivének melegével. V.i?ad, Léda. és P::th A kollégium az adatok ismeretével kezdődik, a professzor tárgyilagosan sorolja fel Ady éltének és pályájának állomásait. Keresi a döntő élményeket, amelyek befolyásolták és kialakították költészetét. A három döntő élmény: Várad, Léda és Paris, A párisi döntő élményt igy világítja meg: — Ady Páris-képe bonyolult és egyéni. Számára ez a város valami egészen nem reálisat jelenített, valóságos mitológiai arányokat öltött ez a gondolat, a váradi érzésvnlágban szinte szimbólummá nőtt előtte Páris. Sik professzor most felvázolja első párisi utjának eseményeit és ezekről az időkről igy folytatja előadását: — Ebben az .időben Ady Páriában élte toÍROM TRIUMPH Î Modell 1938. Legjo b minőség. Bizonyítéka, hogy Csehszlovákiában két hónap alatt több mint 6000 Triumph készüléket adíac el. Ára 6880 Lei Minden szaküzletben kapható. mii vább azt a mítoszt, amit otthon kialakított a maga számára. Irodalmikig azonban sokkal kevesebbet jelentett Paris a részére, mintsem gondolni lehelne. Ady egészen más költő, mint azok a franciák, akikkel összehasonlítani szeretik. Azt merhetném mondani, hogy jelentősebb és mélyebb is, mint Baudelaire, vagy Verlaine. De az kétségtelen, hogy Ady Paris után másképpen ár, mint előtte Váradon, vagy Debrecenben. Paris felszabadította a maga mitikus varázsával és segítette elszakadni attól, ami volt. És bár hétszer járta meg ezt az utat Paris mindig megmaradt számára a felszabadulás helyének, amikor itthon már nyomasztónak találta az életet, Paris mindig a menekülőhelyet jelentette. Egy generáció vezére Most a politikai kulisszák következnek Sík Sándor előadásában, ahogy megrajzolja a kort, amelyből kifejlődött Ady költöszetc. Felvázolja az 1905-ös darabont-korszak hangulatát, amely után jelent meg az első nagy kötet: az Uj Versek. A legjelentősebb év számára 19081, amikor megjelenik a Vér és Arany, a Holnap élén mint egy generáció vezére jdlenik meg és ekkor indul meg a Nyugat, amely az uj irodalmi mozgalmak élére helyezi őt az egész ország hangos nyilvánossága előtt. Arra a kérdésre, hogy hogyan történt Ady megjelenése, igy felel: — Az első kötet nagy rajongást váltott ki igen keveseknél és nagy ellentmondást, nagy ellent állást: igen sokaknál. Megkezdődött a pergőtűz, még Tisza István is irt ellene egyA szer álnéven egy heves állásfoglalást. Hogy mi volt ennek az oka, a hivatalos ország ellenállásának, azt igen könnyen meg lehet magyarázni, ha tudjuk ez 1 a. tételt: — mondja Sík professzor — ,,Minden kor egy generációval hátrább van, mint az ő irói...“ Éppen az lett volna a megmagyarázhatatllan. ha azonnal elfogadják Adyt. Nem volc nehéz szembeállítani a. megszokott nemzeti érzéssel Ady érzésben és felfogásban forradalmi jelentkezését. Az optimista, rózsaszínű hazafi- sággal szemben ő a. kritikai és forradalmi hazaiszeretettel jelentkezett. És nálunk nagyon könnyen deklarálják hazaárulónak — az ellentétes felfogást... — A további vádak között szerepelt erkölcsi felfogása, amely szerelmi Darájában jelentkezett. És felsorakoztatták vele szemben azt is, hogy költészete — érthetetlen! Alig lehet ma megérteni, hagy miiért tartották érthetetlennek Adyt, “ki a Mai irodalmai ismeri A megszokott logikai elemek helyett Adyé — szugesztiv költészet. A harag, -a gúny és a paródia fog össze ellene és sokan voltak Lá- mhdói közük akik csak ezeket a paródiákat ismerték és -.ohasem olvastak Ady verseket... „Elbocsájtó szép üzenet“ A professzor most Ady körül kialakult csoportokról beszél, a rajongók táboráról és megái! a pit ja, hogy éppen a hagy rajongás és o még hangosabb gyűlölködő támadások miatt hosszú ideig nem volt része objektiv bírálatban ennek 0 költészetnek. Abban az időben nem jelen tkezett ennek a fiatal írói csoportnak olyan független esztétikusa, mint például a magé korában Gyulai Pál volt. — És hogy terjedt a fiatalság között a népszerűsége — folytatja —, úgy mélyült a gyűlölet is. Ma már tudjuk, hogy a költői pálya részére jelentősebb volt a sok megújuló támadás, miint a rajongó bámulat, mert ezek a támadások ösztön:6 erővel hatottak munkásságára, Ady megjelenik a politikai szintéren & nem titkolta, hogy ahhoz a csoporthoz érzi mügát közeit, amely abban az időben a Huszadik Század körül gyülekezett. Állandó tüzes harc és nyugtalanság az étele, itthon is, Léda asszonynál is, a szerelem számára so- hbsem hozott nyugodt boldogságot, hanem mindig mare angolost, kétségbeesett küzdelmet. Ez a belső vívódás ért véget 1912-ben, e tankor hatalmas, de nagyon nemtelen verssel intézi el a szakítást, ekkor irta meg az ,,Elbocsájtó szép üzenet“ et. Ady ebben a kegyetlen versben önmaga ellen védekezett, hogy lehetetlenné tegye a visszatérést Líéda asszonyhoz. Azontúl megkezdődik egyik legnehezebb korszaka., hiába megy el Boncza Bertáék derűs és nyugalmas csúcsai házába, megkezdődik az állandó vívódás betegségével. Ebben ciz. állapotban találja a háború, amelyben kezdettől fogva mint szenvedő, tragikus próféta vesz részt. — Az uj nagy válság csúcspontját hozza el költészetének a Halottak élőn verseiben, amelyeknek egy é- szét a cenzura nem engedte megjelenni és amelyek közül sok nem ke’tett olyan visszhangot, mint előbbi versei A zseni ellentétei Sik professzor, ahogy idáig ér, kis szünetet tart, majd megkezdi Ady egyéniségének ■boncolását. A zseni önmagában álló jéleriség, — mondja — mindenestől, minden izében megmagyUirázni szinte lehetetlen, de megpróbálunk köze’ebb férkőzni bonyolult lelkisé géhez, hogy bizonyos vonásokat meg tudjunk figyelni. A szélső ellentétek egyénisége ez, ezt könnyű illusztrálni verseivel. Most fellapozza Ady Összegyűjtött Verseit és kettőt felolvas belőle. A nagy auditórium maximumban a hangversenytermek leghalkabb pianói nyomán támadt élményszerü. velejátszó csend suhan át Az egyik pólus a „Kék tenger partján“, a másik az „Uj vizeken járok“. A baligatóság percekig mozdulatlanul, kekekbe temetett arccal hallgatja a verseket az előadói katedráról. A professzor kissé jóindulatúan mosolyogva így folytatja: •— Remélem, nincs itt senki, aki nem ismerte volna ezeket a verseket... Az órai végén az Ady-versek két leikéről beszél és befejező akkordnak elolvassa „Egv párisi hajnalon“-! Néhány szó még a sorokból kitűző erőteljes fiatalságról és a törés éi1: «a fáradt, beteg, dekadens hangulatról. összeszedi könyveit és jegyzeteit, a terem még előadásának mély hatása alatt van, professzor szinte észre viel lén ül eltűnt az ajtóban. Szünetet tart, hat órakor a versöhn - sás tudománya és művészete következik. \ jövő héten pedig: Ady költészetének irodai mi jelentősége, ( Vér György 60 állomásvétel. Hullámhossz 18-2000 m. Természetim leadás Na y hangerő.
