Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-17 / 265. szám
TLLfíNZfilC 193 7 nove in h c r I wmtamnuaiMim&aA I OT11Y FRNO RIPO Az igazi álfák a Saláiláiisiifcaii élnek A legtisztább árják között. — Egy nép, amely több mint 700 éves elnyomás alatt sem felejtette el az anyanyelvét. — Egy nagy északi birodalom legendája. — Cseke Csakal, avagy a lett nyelvújítás kora ií. köszvény gyilkol •RIGA, november 16. ilWaki kóborlásom második kóló bon lóriéul, hogy nagy kongresszusra gyűlitek ösz,- szo a balti, államok itöriénéi-zci Rigában, Lettország fővárosában», 'amelyre nagyon biiszikiók a dereik lelitek. Igazuk us vunv, ment ■Rigát nyugodtan lehet egész Ha Ibiik um fővárosának mcvezni. A másik két balti lulibauiv, Mszlország és Litvánia székvárosa,: Tallin, meg Kaunas jóval kisebb és Rigának. ba csöppnyi is a 'területe, mégis osiak -100.000 lakosa van. Volt vaí.'aha 600.000 is a világháborúban és 'azelőtt, na de az orosz forradalmak, meg a világháború befejezését követő uj áilkaimszölelések és 'népfeltámadások idején rengeteg ember Ikölilözöflí Oroszország belsejébe. Összeültek hát 'O 'lóriién ész dk' Baüllikuin Tár sában é« ennek <a kong rés s/ui-nnk nem volt kisebb cé'.jjia;, minthogy pontosan megáll a pilis a és lii.ie’e-en leszögezze: honnan is erednek a belliül 'népeik. Főleg a 'lelitek. liilvá- Ji.cik és kiíróik', meri löszén űz e-zldk szénája a finn-magyar rokonsággal rendezve volna va ahogy. Természiobes, hogy az illeni íi..i|x>k bőségesen fogba lkoz lak ,;i kongresszus tanácskozásával, ki-ki. saját nyervén: lettül, oruíz.UiS és németül. F.gyiLk malic iára hajlamos északi baráitőm mieg is jegyezte balti osondességgel, újságolvasás közben: — Na, a bisl'órikus urak már megint kérésük az ősüket. Az igazi sül Jog epEman ínoSk Igen: az öslvérd'és ez a faji nemesség hiteles fémjelzése divatban vum i!>t is és meg 'kelT adni, hogy a 'ie.’l'fc t őri én elit udásóik derek as munkát; végeztek. KiderHiették. hogy a vett nép. hozzászámolva! legközelebbi role cimukat, a litvánokat, azonkívül q kiírókat, zemgál okait, lailgailoka!', ai leg valódibb indo- germán nép ezen a viliágon. Űki voltok a nagy (népvándorlás utolsó hullámverése. Épp ezért a lett nyelv az egyedüli, amely legjobban megőrizte az ó-ind eredet jellegzetességeit. Büszkén mu'láttáik Ikl aztán a leíD ínyelvé- szek, hogy a lett nyelvben mily scik ősi szianszkriit szó él még ma is. ami legfényesebb bizonyítéka a legnemesebb származásit aiki. — Az igazi árjáik' mi vagyonik —1 magyarázta nekem egy fáiataii lett tonár — nem pedig mások. Mii /jöttüruk el legkésőbb az őshazából. Előttünk jöttek a svédek és jóval régebben azok a törzsek, amelyekből1 a mostani inémetség ikiai!alkuit. iA most feltörekvő nagyobbrészt) még pa- ralsz'tszülőlkííől származó uj im.teliliigencia', amely 'rendikiBvői tonuliti és képzett, büszkém' vaülja a fenti tétiéit. EáhasználaitJam, földből nőtt, friss nép a le:tt, amelynek csodálatos szívósságát mi sem jellemzi jdbbam. mint hogy több mint 700 éves elnyomás után' is megmaradt és nem felejtette el anyainyelvét. Nem védte őket senkii. Nem törődött velük senki, és ma ők alkotják a Baltikum legerősebb államát, Ezt a tényt ajánlatos vólmai ■tudomásul venni Közép-Európa néhány helyén, S nagy legenda és a szép álom Minit a legtöbb észáki népnek, a' 'letteknek is van egy hősmondájuk, aimel'y 200 000 verssorból áll1 és mindem magában foglal1, ha nem ;is lidőrendben, ami a lett népre vonatkozik. Még az ősi szokásokat, törvényeket is megörökítette ez a mondái, 'amely sok ideig száíjhagyományikónit éliti a nép között, de amit azután összegyüjitölltdk a tanyákon az egyszerű ember dk közölt a lőtt 'néptanítóik, iaiz óriási lamyagoit pedig rendezték és kiadták a hozzáértő tudósok. Tulhosszura .nyúlnia ez a tudósítás, ha visz- szatérnéník ai lett nép múltjába, amely ® ke- reszites háborúik végeztével kezdetit' tragikus fordulatot 'vemmií. A kudarccal végződött keresztes háborúk után pápai intézkedésre Kel'et-Európánialk azt a részét' látogatták meg a keresztes íovaigok, ahol akkoriban a lettek, iiv.ek, Ikurok élték. Hosszas háborúskodást ind'i'tot't meg ez a feliig-meddig biili- iéi'i'tő látogatás, aimibe később beleavatkoz- ta!k a svédek, majd az oroszok, a vége a dolognak pedig az lett, hogy & hercegségekből álló akkor még igen nagy kiterjedésű Lettország eltürn 1200 elején Európa térképéről. Több mimt 700 évnek keitetlb eltelnie. Egy óriási világháborúnak, forradalom- inak, összeomlásnak kellett jönnie, hogy Lettországot újból berajzolják 1918 után Európa térképébe. Nem épp nagy ország, lakosain aki száma pedig két 'és félmillió csupán, de mégis legnagyol)]) és amint! mondják, .legéletképesebb ország a három uljisüiteifü balti állam között. — Hátha még visszakerülne minden olyan terület hozzánk, ahol ma' üs lettek élnek1 és ahol pia ás ietít'LÜ besziéónek az emberek — mondotta az egyik hold világos estén kitűnő lett professzor barátom. Dzintariban voltunk éppen, a Rigai Strand vidék: Rigas Iurmalu- legelőkelőbb helyén. Heverőszékék a tengerparti homokban. Állandóan mormoló viz szemben, vagy 25 méterre. A székek előtt esi korzó. A székek mögött hangszóró kiáltotta szét az éjszakába — persze lettül — az esti híreket. — Hogy-hogy? — csodálkoztam rá derék északi barátomra — hát élnek még máshol is lettek? — Hogy élnek-e?... Felnevetett és gesztikulált is egyet, ami a legnagyobb ritkaság errefelé, mert itt általában „kéz nélkül“ beszélnek az. emberek, Egy érintette a kérdés, mintha tőlem azt tudakolta 'volna valaki: vannak még magvarok másutt is, mint a m'-á Magyarországon? ■— Hallott é On már valamit a fehér oroszokról? — kérdezte halkan és fojtoltan. — Hogyne. Fs tudja mily kiterjedésű az u, n. Fehéromszország? — Igen. Egymagában hátúim' s birodalom. — Úgy van. Nos, ezek a fehéroroszok, Fc héroroszország lakói mind — leltek. Kissé értelmetlenliil nézhettem rá, meri mindjárt meg is magyarázta. — A fehéroroszok mind eloroszosodoll lettek. Ha ezen ia vidéken jár, bárhol és hír- mikor meggyőződhet róla1, hogy a legidősebb generáció 'vígjai még csaknem mind tudnak lettül. A fiatalabb persze már nagyon keveset és tény az, hogy ez a terü’et örökre elveszett számunkra. Olyan., mint valami soha el nem érhető szép álom. Azon pedig nem szabad csodálkozni, hogy azok a lettek el oroszosodtok. A lett és az orosz nép az. évszázados együttélés alatt nagyon összebtrál- kozotl egymással és az oroszok értenek ahhoz is, hogy szinte észrevétlenül olvasszanak magukba egy népet. Lassan, szépszeriével, de hoHibizlasun. Ez történt a fehéroroszokkal És igy magyarázható meg, hogy amikor meg- a’' ikirl or <fhá!ló, független Lettország, több- szá#>zer lett vándorolt ki, emigrált Szovjet- Oroszországba. Riga lakossága például csaknem a felére csökkent -a nagy kivándorlás után. Igaz, hogy ezek mind bolsevista érzel- miiek .öltük, de mégis csak lettek. Kis sni net után folytatta. — No és itt van Keletporoszország. — Ott is9 — csodálkoztam el még jobban — Igen. Egyes vidékeken még a mai nem zedék is leltül beszi 1. No persze, ez is1 elveszett számunkra: örökre. De ha... de ho mindez egv terület, egy ország volna, okkor most egy 100 milliós lett birodalom terülne el Északeurópábiírr. DÉPURATIF RICHELET minden gyógyszertárban és drogériában kapható Kazinczy kora? Egy szép napon nagy plakát vonzott a rigai opeaaházhoz. Olvasom, hogy bizo-nyos Ceke Gakala nevű u-r szerepel müjd fárstilu- tána] itten. Ahogy közelebb megyek, ezt látom zárjelben a plakáton: (Szőke Szakáll). Nevetve mutattam a plakátot a társaságomban levő lett hölgynek. — Ah igen — mosolyodon el, de a várható szórakozáson, amit a falragasz hirdetett — jön Cseke Csakal (igy), lesz néhány jó esténk Rigában. — Az istenért — mondom — hát ennek az nmük nem Cseke Csakal a neve, hanem Szőke Szakáll. És mellékeltem a hires pesti származású filmszínész karriertörténetét mogyoróhéjban. — Mindegy — mondta végül is őnagyságé — nálunk őzért mégis csak Cseke Csákul marad. Lányi Victor : Opsraka au: II-ik (kílladás. Száz opera ismerleíése. Fűzve 1ÖG lej, kötve 132 lej. Egyéb zenei könyvek: Fáik: Mindentudó zenei zsebkönyv kötve 119 lej, (fűzve teszálílott ár 72 lej). Fa.lk: Liszt-Breviárium fűzve 92 lej. kötve 119 lej (ideiglenesen ,!eszá' iloM ár). Rövidesen megjelenik: Dem én y Dezső: Ham g verseny ka auz kötve 158 lej. Rendelje meg előre. Postán nlánvéMel küldj a könyvek el LEPAGE Cluj. Kérjen le.’jes Rózsa völgyi jegyzéket LepagetóL fMiDISfl lift rA a csernofifzi rcnflirscs Angliába, Franciaországba és Palesztinába csempészték az árut A banda fejéi letartóztatták BUCUREŞTI, november 16. A csehszlovák vámba lóságok régtől megállapították, hogy esi kőbőrökkel nagyszabású csempészés folyik u. határon. A Romániából kicsempészett bőröket Csehszlovákiából szintén csempész utón Angliába, Franciaországba és Németországba, szállították és a csehszlovák jegybanknak igy több mint 6 millió cseh korona kárt okoztak. Az árukért kapott idegen valutát: frankot, fontot, márkát aztán átcsempészték tlö'bb ország határán1 s a Bucureştii, Cérnáuli-j éis szigeti feketetőzsdén eladlak. A csehszlovák részről összegyűjtött bizonyítékokat röviddel ezelőtt ia román hatóságok 'rendelkezésére bocsátották s román- csebszlovák vegyes bizottság alakult a nagyszabású csempészési iigy kivizsgálására. A bizonyítékok, számlák, fuvarlevelek több mázsát nyomnak, a csempészések ugyanis há- borinatlanul két éven át folytak . A M áram a r o s s zíge l e n folyó nyomozással párhuzamosain a Constamta-i kikötő-pörancs- nokság is szigorú eljárást 'folytai', melynek során kiderült, hogy, szeptember hó folyamán S00 kgr. esikó- böfr\t csempésztek ki a „Romania“ nevii hajón Haifába. A leleplezés után rádió-táviratot küldtek a „Romania“ kapitányának s elrendelték, hogy a csempészett árut szállítea vissza Constantába. Az áru visszaérkezése után az is megállapítást nyert, hogy a, gyorsáru-kiüdeményt Mié Stefanescu álnév alatt adták fel Cer- •nlaútiban, hol a kikötőben a „Romainia“ hajó indulására várva, elraktározták. Az elvámolás alkalmával aztán azt mondták, hogy használt ruha és rongy van a nehéz csomagokban, egyik szobából a másikba járlak, •miig végül a rak tárnok kai összejátszva a hajóra' csempészték a csikóbőröket és a feladók eltűntek Constanta,ból. A -A ám ügyi vizsgálat eredménye szerint a csempész ban dónak Cernautiba,n van a központja, innen hálózták be az országot. Megbízottaik feluról-faluról jártak, így figyelték ■a szemrevaló csikókat, melyeket jó áron vásároltak meg «a» gazdáktól. Egy szép inapon eredménnyel járt a rendőrség nyomozása. A Cernauti-i rendőrség a bandb fejét: S. Hoírisch kereskedőt letartóztatta, Hoirisch töredelmes beismerést 'ett s kihallgatása alkalmával azt is elárulta, hogy a band« tagjai ,,Cercul militar‘ jelszóval mutatkoztak be egymásnak. Hoirisch mellékesen selyemcsempészéssel is foglalkozóit. A nyomozást kiterjesztették mindazokra a városokra, hol a banda tagjai nagyobb meny- nyiségü árut vettek át, vagy (vásárolta.k f^6i kabáá és Síoszíünni-ílival3: pok az Í93/-58. év őszi és áé.i szezonra London Style 320 lej, Costumes-Manteaux 190 Lej, Iris Pratiques 70 lej, Smart 160 lej, Lyon Mäntel und Kostüme 160 lej, Stella 120 lej, Star Tailleurs 160 lej, Select Collection 175 lej, Chic Parfait Costumes Manie- aux 150 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosz- tályában. Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, Vb dékre azonnal szállítjuk'. Vosebáníalmak - Csüz - Koszvény - Lchias Borbajok - Ekzema - PoMonásek stb... Vissz erek - Gennyedő sebek- erei meszesed és a kritikus élektor bajai A vér az élet kereke ; csakhogy a köszényer.eknél egyúttal a mérgek közlekedési közege is és ezekl a mérgek lerakódnak az Ízületekben, irritálják az izmokat és idegeket, lerakódnak a véredényekben, mogpuhitjók és gyuttadásba hozzák a vénákat. Mindezeknek a rendeiTene«égeknek egcsz sereg betegség a következménye: koszvény, csúz, vesebaj, merevség a nyakban, ischias, visszér, elmeszesedett erek, visszeres gennyudések lépnek fel, kínozzák a beteget és tönkreteszik Setét. A köszvényes nőnek rendszertelen vagy fájdalmas periódusai vannak és kritikus korának beálltánál élete hosszú szenvedéssé válik Mindkét nemű köszvényes beteg gyakran szenved különböző börbajokban is, mint amilyenéi: az ekzema, hólyagos porsenések, psoriasis, furunculosis, bórvörös- ség, száraz porsenések, sycosis stb Mindezek a börbajok kínzó viszketéssel járnak. Amint azonban ezek a betegek megszabadítják vérüket az abba befurakodott mérgező anyagoktól és ezt Dépuratif Rkhc-let segítségével megtehetik, valóságos átváltozáson fognak átmenni. A Dépuratif Ki- chelet, a húgymérgek eme könyörtelen pusztítója, ismét rugalmassá teszi az Ízületeket, megszünteti a reumatikus fájdalmakat, szabályozza a nedvkenn- gést, csökkenti a vérnyomást, megszünteti a szédülést, a szívdoliogást, valamint az érelmeszesedettek szem- káprázását és elhárítja a bénulás veszélyét. Ez a hatalmas gyógyszer újból megduzzasztja a visszeresek izmait és visszaadja nekik 2ü éves koruk lábait ; be- hegeszti a sebeket é* gennyedéseket, anélkül, hogy nyomuk maradna és visszaszerzi a bőr üdeségét. A kritikus korban megakadályozza a vértolulásokat és ezzel elejét veszi a legsúlyosabb következményeknek. Mindeme bajok megszüntetése természetesen azzaJ jár, hogy a betegek, visszanyerik életkedvüket ét akárhányszor egyenesen megfiatalodnak.
