Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-16 / 264. szám

ÍUtflNZÍ*

ac

Szemelvények a spanyol belháboruból

Szóljunk cl»»''1*1 a .spanyol helháboru tengeri »vennénytúró1!.

Mikor o lH'lhalioru kilóit, a meglehetősen »'lavult .spanyol hajóhad megosztott. A zöm ll csatahajó, A cirkáló, 12 lorpedóvsidász, s buvárnns.ad és ul Irány ágyunus/ád) a köz társaságiak oldalara állt. A luun/etiek lobogóját csak egyetlen nagyobb hadihajó: «1 Canaiia.s eivtkaló tűzte ki ós »Ívhez csőt lakó- zott 11101» néhány kisebb egység. Több les/»*- relt vagy építés ólait levő hadihajó jutott izonl-an a nemzetiek birtokába a kezükre került hodikikütökbn.

A kezdeti helyzet mindenesetre hátrányos volt a nemzetiekre. A Földközi-tengeren a kö/társasiagi hajóhad volt az ur. Allondöan cirkált a marokkói tengerpart mentén, l-'rnn- eo tábornok tellát nem tudta idejében marokkói csapatait oz anyaors/ápki átszállítani, ami a földi hadműveletek első időszakát hátrányosnál érintette. A Malaga kikötőjére látna«/.kodé köztársasági hajóhad lamadolag lltjpett Ifid a nemzetiek kikötői ellen is; megszállta a bnleári szigetcsoportot. Csupán Mallorca maradt a 'nemzetiek kezén, ahol a köztársasági partraszállást a nemzetiek kivéd t ék. I

*

Francénak csak akkor sikerült Marokkó és az. anyaország között az összeköt te'őst helyreállítani, miikor megjelent Marokkóban egy olasz önkéntes bombázó század ás innen megtámadta a gibraltári szoros környékén cirkáló köztársasági hajóhadat. A támMdas annyiban sikeres volt, hogy a köztársasági hajóhad a tengeri nemzetközi kikötőbe menekült. Erre megindult 193G augusztus 6-án az eKső marokkói szállítmány (5 gőzösön 4000 ember, néhány üteg és tik in HÓI vés hadianyag) a. bombázó század fedezete alatt. Útközben még harc fejlődött ki a köztársasági hajóegységek és a nemzeti repülök között. Háromszor indultak támadásra a köz- társaságiak, de pórul járlak. Elsülyedt — légi bombáktól — egy-egy köztársasági torpedóvadász és buvárnaszád és súlyosan megrongálódott egy harmadik egység, amely Gib- ralt'árba menekült s ott 8 halottat és 18 sebesültet rakott ki.

Augusztus 7-én a köztársasági hajóhad még megtámadta Algeciras kikötőjét, de erre is ráfizetett. A nemzeti repülők ellentámadása megrongálta a köztársaságiak csatahajóját (47 halott) <e»s elsüllyesztett egy köztársasági buvárnaszádot (46 halott).

Ez alatt a kis nemzeti hajóhad a spanyol északi partokon tartózkodott.

Megjavult a nemzetiek tengeri helyzete, mikor az uj 10.000 tonnás Almirante Cerve- ra cirkálót szolgálatba tudták állítani és fel- fegyverezték a már leszerelt öreg (24 éves) Espana' csatahajót. Ezek az egységek eredményesen közreműködtek a baszk föld meghódításáért folyt nemzeti hadműveletekben, különösen Bilbao bevételénél. Ekkor a köz- társasági hajóhad legnagyobb része elhagyta a Földközi-tengert és működése szintedet a hüscayai öbölbe helyezte át, hogy olt leszámoljon a nemzeti hajóhaddal. Ez azonban ■kitért az erőviszonyoknál fogva túlságosan kockázatosnak mondható mérkőzés elől. E helyett befutott a kellő köztársasági őrizet nélkül maradt Földközi-tengerre. Itt, Gibraltár előtt, meglepett egy köztársasági hajó- rajt (szepíember 24) és ebből két kisebb egységet elsülyesztett. Ez a tengeri győzelem végleges biztonságba hozta Franco tábornok összeköttetését Marokkóval. A köztársasági hajóhad ugyan visszatért a Földközi-tengerre, de a nemzetiek előnyére alakult hadihelyzetet már nem tudta megváltoztatni. Különben is elvesztette eddigi legjobb támaszpontját, Malaga kikötőjét, amely 1937 február 8-án a nemzetiek kezére került. Javította még a nemzetiek helyzetét, hogy ebben az időben lépett szolgálatba a második uj 10.000 tonnás cirkáló: a Beleares. Viszont • érzékeny veszteséget jelentett az északi vizeken az öreg Espana pusztulásé. Aknára futott és elsülyedt. Személyzete azonban — 5 .fő kitételével — megmenekült.

Nagyon kellemetlen a köztársaságiaknak a Mallorcán elhelyezett nemzeti bombázók működése. Ezek szorgalmasan bombázzák a köztársasági kézen levő kikötőket.

Az ismertetett eseményekből az látszik kitűnni, hogy a; repülőgép nagyobb hatással

' / V 3 7 no v o di b c r

I (>.

K

Vázlat Lettországról, amely eddig legtöbbet produkált az uj balti országok közűi. — Ök már elintézték a földkérdést

í.

1UGA, 'november hó.

Ba'üiikum 'legnagyobb váiiuxsáinab, LelUor- szág székhelyéneu, Uigánalk: legszebb U'ljún, a Bri\ I kis - b iiváriam (magyarul Szabadság- ut) modern 69 Impozáns emlékmű iWJiilja meg az arra ikóborló idegent. Valami busz méteres oszlopon óriási, f: a Ha! imátok 'torija fe’ieimelit karral magasba a lveUtonszágOili je- ' en'.ü hármas csi'J'iagöb. Büszkéin éts fenségesen Ivirdeli az. egész viik'ign.a'.k «a ctsaadát és a félelmetes iga/aságofi. hogy egy népen nem. Tehet megsenimölteni és eltilmteilini a fűid színiéről, még alkikor sem, ha ez a törekvés,

Ezek és más külsőségek is jelzik az idegennek. hogy Le M ország ban parancsurailom van ós tóként él y-kormány gyakorolja a hatalmai!. Parlament egyszerűen nincs. A Bri- vibns-bu'.Vánon lévő szabad sags? oh or é« ez a tény kétségkívül furcsán haü 'egymás mel- T.I14. A Isii:földi vendég azonban mit sem érez belőne és ha érdeklődik a belső lieft családi ügy iráni, csaknem egyforma választ kap mindee.lkíihöl.

— A parlamentarizmus nem Lettország számára való — mondják. — Ennek az országnak lakói több, minit hét száz évig élitek teljesen abszolutisztikus elnyomás aiaD Naivitás is volt elképzelni, hogy máról-hni!- napra liozzá áudimak idomúin, a1 nyugati, doniakra t kus éllel formáik hoz. Mindenesetre: a próba megtörtént, de rosszul sikerűit. A páramén', apró pár!okra szakadozott, minden képviselő iáját egyéni érdekelt hajszolta és ágy történt meg azután, hogy minden- k, ur volt és boldogult! a fiatal, feltámadt oiszagban: csak maga a leld nem. Ennek az állapotnak vetett véget a mostani áh am fő: K. Ulmanls, aki

megszüntette pár évre) ezelőtt a parlamentarizmust, külön fegyveres alakulatáez ai szörnyű hadjánait több, mint hétiszáz évig tart ott.

Kél fegyveres, roham sisakos lett katona őrzi a remeik szobrot! a rigai Bivvibas-ljuli- vár Ik'özepéai, oly mereven és mozduHaVanni, hogy az ember pillanatokig azt h.<s*h, ök is ineMúka'li..íkjaá csupán az emlékműnek. A két ro-h a rostás ük 09. fegyveres 'Lett kaáona a szabadság-szobor alján pompásan jellemzi egvben a való helyzetet is Lettországban tényleg a fegyvereik őrzik a szabadságát A k ülügymuniszfériumban ;s rohamsisakos, fegyveres kaáonálk örködnek mindenre,

ra támaszkodva pedig megalapította a maga népi diktatúráját,

amelynek egyetlen célja: Lettországot a tetteik kcv.ébe adná.

— Tesjsék e’hrnni — magvarázták küiőro- bözö egyéniek egyöntetűen — iw»m Lh cife.it' máskép. Ha nem ágy 'történőik: szótlmToOb volna az ország még mielőtt lehetetit volna vakarni belőle. Nálunk ehhez szokott a nép év száz ad oktan» át. Nálunk — lva szabad ez1! mondanom — ez a knadició.

A külföldi vendég csak igen keveset lát és érez. inkább csőik báli minderről és ágy van vele a jelek szer n.t nz ország kilencven százalékát! alkotó földműves, p.irnsz Tömeg is, amely nem panaszkodhatik a mostan» kormányzatra. A maii rigai kormány csaknem egyetlen célja: a lett földművesség jólétének, élöltsizinvonalána/k emelése.

Radikális agrárreforti

Mindemnek alapja n hires Tett- agrán- reformi, ame'y egy csapásra földet adott minden lat: p.T raszInak,

Megalapították ennek révén a kisgazdaságok rendszerét, megszületett a lelt klsgazda, ami eddig Ismeretlen dolog volt idefent,

ahol csak óniá a kiterjedésű földökkel rendelkező imagybirlokusok voltok, meg csaknem jobbágy-sorban élő földmunkások. Akadt ugyan i Ütött egy-két meg toll ásod ott, , paraszti sori >01 fekerüllb lett földes ur s. de ezek a ,, paraszt bárók“ csak szabály terös/.ö ikii1vételek voltaik.

— Szerencsénk! volü — mondotta nekem az agrárkérdés egyik legkiválóbb ismerője 1 — hogy a nagybirtokosok Lettországban úgyszólván! műre] ideginek: németek voltak.

A left katonák 1918 után egyformán küzdőnek a bolsevisták meg a német bajfllkumi sereg elitem. El lehet mondaná, hogy nem maradt kő kövön ebben az országbami Kü- 'önös/en a rigai üengerparloo duLt a harc hónapokon kérésziül. Ahol ma boldog pihenésre hívogató villák kacsintgatnak ki a tengerparti fenyvesek közül éf, ahol most lebarnult fiirdözok serege fuikároz virgoncul a világ legkitűnőbb homokjában, valaha schrapnellek és grándítok bőgtek és szórták ég felé a földet. Akadt hely, amely hétszer is gazdát cseréjt hetek alatt.

— Ez a körülmény adott azután keménységet ahhoz, hogy amikor az e tens -g kénytelen volt klivonulni, minden további nélkül kisaját! 1 sulk a németi nagybirtokotok kezén lévő földeket. így azután jutott föld min- denkinek. nagyszabású hitelműveletek, kölcsönök révén felszereltük a éret ti parasztot és gazdaságán, hogy nyugodtan dolgozhassák.

— Ez az agrárreform — mondották igen ál'Telékes helyen — az Igazi védbá-stya a bolté viz mns ellen. A latsán gyarapodó jelt kisgazda mind kevesebbet fülel a szovjet- agitátorak beszédére, akik egyre rém én v- te'enebhiil buzgóik ódnak a lelt tanyáikon.. Nálunk természetesen ti Mohi dolog a kommunista mozgalom, de hát nagy a közös határ a hatalmas szovjetbirodalommal.

Igen: ez oi szovjellvatár. Ez az egyik ki nem mondolit, de állandó aggodalma minden jelt hazafinak. Igaz: most a legjobb viszony van a két ország között, de amint mesélik, mégis

kinos dolog volt a nyáron .Tegorov vezérkari főnök látogatása Rigában, amikor az Internationa lét kellett játszania a lett katonazenekarnak a vörös generális tiszteletére.

Egyik alapon' Ikieresttem hi vaită lábam Skre- bers uralt, a külügymiiináiszlérőum íkiivtáiTó sajtó főtRÖk ét.

— A sajtófőnök ur nincs litt — mlondot- táik — a szovjet) újságírókat kíséri, akik vendégségbe jöttek Lettországba-.

. . . Nem jó az ilyen szomszédság. Különösen!, miikor az ország területe évszázadokon át a szomszéd unalma alatt állóit. Enir- nieJkl ftrulajdlonúUhaitÓ1, hogy ma is minden intelligens ember beszéli Lettországban oroszul!. Az egykori orosz intelligencia jórésze Ttíkmaraditi és megtanullifa *az uj állam nyelvét, amelyet azietlőíit ás tudott — áöbbé-ke- vésbé. Rigábam ma is 'több orosz nap.lnp jelletniük meg. Áillöalában legalább három nyeb- veiti beszél minden második ember errefelé. Ment németül is tud csaknem mindenki.

I

Csalk wem szeretnek beszélni ezen a nyelven. Kiilfföldiveái beszélnek németül, hisz ez érdek. A német pedig nagy nyelv egész Ke- let-iÉszakuerópában ]e a Balkánon át Isztambulig. Frarioiával pld. épp éhenhnlhil ezeken a vldék'eke.n az ember.

Azit valamennyi informátorom leszögezte, hogy a lettek egyáltalán nein rokonszenvez nek a németté}. Itteni németek gyű öletröl és üldözésről panaszkodtak. A lettek meg *s tudják miagyaráznir a clolgr/.. amely egészen mélyen a népben gyökerezik. A lett földek évszázadokon iáit oroszországi német mágnások. a hires halii bárók kezén vo-ltak. A balul bárók úgy éllek, mini az orosz föid- biirlclkos nemesség, vagy még jobban. Nagy szerepet játszoltotk, mint ludjuk a cári Oroszország belpolitikai- éü'e’.ében Is. Kiváló áHamférf.ak, ‘kaionák válltak belőlük. A ’-oft parasz-ü v iszont jobbágyi sorban éiif, hazájában' a lett földön, ahol a ballti báró voílt a haltaiom és minden'. De nem szerei’ik a zsidókat sem. Küiönösen az ifjabb generáció antiszemita erősen.

— Lettországban ma már minden a Tettek é — mondotta^ bű szikéra.

Nem sc!k német él Letlons’zágban. Valami hetvenezer. Az orőszök száma viiszonit már az összlakosság iflzienhárom százalékán «teszi ki. Az egyiik o’.idalllan' Szovjetoroszcirszág, a másukon meg Németország. E hét hataiTmas birodalom köizelilége szabja meg nemcsak Lettország, haineim az ösiszes bálái áLilamok ■k'ütl'pollijtíi'k áj át).

I— A halitD áUamolk ik-özüT — mondotta I egyik informátorom — tkéliségkivü,], Lettor- i

szág a legerősebb, l'egfej!eltebb, iegkullu- rúrtabh. De ml; jelenít ez egy kis ocszág számára, amely végeredményben íkét suh'Ois ököl között fekszik? Mert hiszen a délen közbeeső Litvániát nem lehet számításba venni. Ez a leggyengébb ország a három balti ai'lam hözöllb.

. . . Nem iri'gylésremélló hely ztak annyi bi zonyos Mert ha ez a ‘két ököl. valamikor •egymásnak feszül, jaj amnak, aki iközbü! ke rüh

. . . Egyelőre azonban hoidfény hinti be ezüsttel békésen az itteni Dunáű a Dunát, amelynek Daugava leiéül a neve. A tengeri hajók .lejönnek a folyamon a fork oil alá Ói, égisz Rigáig. Amikor erre jártam, egyiik langyos nyári éjszakán, épp a vendégségben, lévő három lengyel hadihajót nézegették csevegő érdefklődésseí a rigai hölgyeik .a Daugava pántján. Jó Vágású iengyei legények készülitek kimenőre a cirkálóról, meg a ‘két* áorpedóromboTóról. Szép, észáki éjszaka volt és őrülteik egymásnak az emberek.

VESE, HÓLYAG. PROSTATA ÉS VÉGBÉL- BAJOKNÁL réggé.enkénr éhgyomorra egy pohár (uermészete? ,,FERENC JÓZSEF“ keserüv/z ki- adós, híg ürülést és kielégítő emésztést eredményez. aminek következménye azután jóleső megkönnyebbülés szokott lenni. Kérdezze meg orvosát,

i-finiffTIWl ffIÜF fUWMWgSMg .-«-aCTJ f

alkalmazha.tó a Tengeri, mint a földi harcban, ami megérthető, mert g földi haderő a légi támadás elől bizonyos mértékben clrej- tőzhetiik1, mig a tenger sima tükre fedezést nem nyújt és a hajók csak légelháritó fegyverekkel védekezhetnek.

A spanyol földön 'Végzett hadműveletekben gyakran olvasunk harcik ocsi-támn d'á- sokróh Persze, a spanyolok idegen harcikocsikkal dolgoznak. A nemzetlek soraiban német és olasz gyártású, könnyű (2—5 tonnás), a köztársaságiak -soraiban 8 és- fél tonnás (még könnyűnek számított) és 18 tonnás (közepes) otosz harcikocsik küzdenek.

A nemzeti harcikocsik fegyverzete 1 vagy 2 géppuska, mig a köztársasági harcikocsik 1—8 géppuska mellett még kis 3.7 vagy 4.7 cm.-es) ágyút is hordanak magukkal és ezenfelül ^páncélzatuk is erősebb.

A helyzet tehát az), hogy ‘amennyiben a két hadviselő félnek csak harcikocsijai ütköznek egymással, ,a köztársaságiak vannak fölényben, mert ágyúikkal azonnal harcon kívül helyezik a nemzetieket. Ilyen harcba tehát a nemzetiek nem is bocsátkozhatnak.

Fölényben vannak azonban a nemzeti csapatok a harcikocsi elhárító lövegek minőoége

tekintet éhen.

Mig a köztársaságiak francia gyártású (állítólag 2.5 cm-es), addig a nemzetiek német gyártású 3.7 cm-es elhárító ágyúval dolgoznak, amely utóbbinak gránátjai még az orosz közepes harcikocsi páncélzatát is simán átütik., A harcikocsik tehát csak olt érnek el jó hatást, ahol tömegesen alkalmazzák őket és egyben a 'véletlen folytán nem ütköznek elegendő számú tatnlkélh'áritó 1 üvegre.

A spanyol hadszíntér tapasztalatai tehát egyelőre nem igazolták azokat a katonai szakértőket, akik a világháború jelenségei alaipján a harcákocsikdálr. döntőjelentőséget

tulajdonítottak. Spanyolországban az elhárító ágyú erősebbnek bizonyult, mint a har- cikoosl. Igaz, hogy emellett az olasz és német hadianyag is jobbnak bizonyult, mint a francia és az orosz.

Egyébként a földi harcban a- repülőgép sem váltotta be azokat a túlzott reményeket, amelyeket sokon hozzáfűzlek. Még egyetlen csatát sem döntött el csupán a légi flotta és még egyetlen nagy várost sem kellett feladni azért, mert naponta légi támadásban volt része. Mint minden támadóeszköznek, úgy a repülőgépnek is megvan az ellenszere.

FÓTI-1Y ERNŐ RIPORTSOROZATA

líis és ücetives orszáci