Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-14 / 263. szám

.19 3 7 november í 4. WtZBNZßR 15 ÍWHMBWW W®*“ „ ,5 v'Uá­e-»te'^4t‘a BŐS“ oltás: A BOS^ világias-s5t 40U ^énvszóró 30U>e vilílgos inétev mgnysugavaU^ szc es. te azüttes-t' ^-sak u V hanem 'minien*'í'^ódások- ' -ek a T ac meg­hal szembe» üetcscft épitesuh a?y0n »t S»W'.^osCHgV&í; mányo^ Uaphatoh • ■ üzleVÜ mánnyal is, biztosította a helybeli ma­gyar közép- és elemi iskolák szegély sor­sit ,tanulóinak fejadagját, kiknek Wen sokszor csak ez az egyetlen pohár tej volt egész napi meleg ételük. Miért maradt el az idén a segítségé Az állami iskolák növendékeit a va­ros és a szülők adományaiból látják el a szükséges kenyér és tejmennyiséggel■ Ne­künk magunknak kell összeadnunk a fil­léreket! Kivái's Benedek kollégiumi vallástanár az idén is meg akarja szervezni az ak­ciót. Ifjúságunkért legyük meg mi is kö­telességünket és iratkozzunk fel, hacsak néhány fillér megajánlássáV isi Azok pe­dig , akik vidéki szegény magyar csalá­dok gyermekeit hajlandók egy-egy ebéd­re vendégül látni, jelentsék be címüket nála. Tegyük meg, a lehetőség szerint minél többen szegény, jobbsorsra érdemüli ma­gyar ifjúságunkértt ( zsibói.) vifTmzmwsraBxi&TmBiiniBsmHaM.TixzttMyfFxaHKXJBianatinsti Merev nyak Látogatás Hollywoodban Hajmássy Ilonánál Bosc};V%\^ Minden szaküz­letben kapható! León idei & Co. Bucureşti és vidéki fiókjai. Segítsünk illáinkon f A mindennapi élet nehézségeivel, a ke­nyérkeresés gondjaival küzdő felnőttek életharcát egyre jobban érzik azok a gyermekek is, kiknek nem adatott meg a gondtalan gyermekkor s a boldogság elöltük üres fogalom, alak rongyos-főltos ruháikban, éhségtől, nyomortól megsá­pad tan ülnek az iskolapadokban, a gyer­mekszivüket még sohasem melengette en­nek az ismeretlen érzésnek tüze. Panasz szó nélkül néznek a. holnap sivársága elé és inig sáppadt arcukra lázrózsákat éget a leromlott szervezetet emésztő kór, egyetlen gondjuk és vágyuk, hogy nap­jaik minden nyomorúságában is odaké­pezzék magukat, ahova jobb sorsban élő társaik az övékénél kedvezőbb körülmé­nyek között könnyebben érhetnek el. Ez­zel a tőr-heteken akarattal hajolnak meg- hasztnált, elrongyolódott könyveik fölé és ennek a szellemi előrejutásnak a vá­gya tüzeli szivüket akkor is, amikor a tízóraira szánt egyetlen darab tegnapi száraz kenyérrel zsebükben, öregfáradtan vonszolják ványadt testüket az iskola felé. Ennek a boldognak fenni akaró s a nyomor mélységéből szellemi magassá­gok felé vágyó, nélkülözésben, szegény­ségben megöregedett ifjúságnak sietett segítségére néhány évvel ezelőtt Marosvá­sárhely könyörületes társadalma, amikor a nagyobb városokban most annyira szo­kásos tejakciót itt is megindította. Mint­egy kétszáz diák és elemi iskolai tanuló kapott délelőttönként egy-egy pohár te­jet. meg puha, fehér kenyeret a- előadá­sok szüneteiben. S a Szeretet jóságado­mánya eredményt hozott. Orvosi megál­lapítás igazolja, hogy a novembertől áp­rilisig tartó tejkura a legtöbb esetben visszaadta a\ külvárosok vézna, nyomor­fonnyadt gyermekeinek életkedvét s a könyörületes áldozatkészség szellemi tér­re is jó kihatással volt, nem szólva arról, hogy átsegítette a gyermekeket a téli idö- s:dk nehézségein, amikor a munkanélkü­liség kétszeres súllyal nehezedett a nél­külöző családokra. Kováts Benedek, a marosvásárhelyi re­formátus kollégium vallástanára és Wég­ne r Kálmán bankigazgató szervezték meg annak idején az akciót, melyben a város áldozatkész magyar lakossága mellett a helybeli magyar 'iskolák minden tanéira és tanárnője kivette részét. Aránylag cse­kély számban, mintegy 300 ember havi éO—50 fejes, sőt kisebb összegű ado­Legujabb módszerü szaSí5sMi l33if9i@amoinra| komolyan ('s tökéletesen tanulni akarók íeisíir* (Pf ’ Weress JenőnéA „ P, Unirii 13. !. HOLLYWOOD, 'november hó- Aki irigyll n hollywoodi sztárokat, hall­gassa meg, hogyan él Hajmássy Ilona. Reggel hét órakor kel. Nyolckor megje1 c- nik Mrs. Saunders, aki „hivatalból“ masszíroz­za. Kilenckor a. Metro stúdióba megy, 2,hol énekórát vesz és angol leckét kap. Azután következik: próba -vaigy felvétek Tizenkettő­kor félórai (pihenője van. Csak salátát v-3gy gyümölcsöt ehet. Folytatja a munkát. Ha nimtos (fölvétel, este hatkor indul haza. Ha dolgoznia kell, éjfél felé hozza haza a stúdió autója. Egyetlen pihenő napja: a vasárnap. De néha vasárnap is befogják munkán. Színpadi táncokat kell tanulnia Albertina Rash tói. Amikor nem láncol vasárnap, ot- haro marad. Szegény Hajmássy Hona olyan fáradt, hogy nem tudja kellően élvezni a pihenését sem... Ahogy Hollywoodban mondják: ,What Price Glory!“ íme a dicsőség ára... Egyszerű fehér ház Meglátogattam Hajmássy Ilonát az ottho­nában. Nem pazarolja pénzét fényűző villára Beverly Hillsben vagy Bet! Air környékén, ahogy sok más filmnagyság csinálja. Egy­szerű, fehér, egyemeletes kis házat be 'el t. Címe: 417 South Wilton Place. Ez nem is Hollywood, hanem Los Angeles. Szerénysé­gét ezzel magyarázza: — A sikerhez szerintem a tudáson kérész füfli vezet aiz ut és nem az elegáncia külső­ségén. Hajmássy Ilona a nővérével, Gruils Fe- rencnével lakik, a'ki mint a kísérője jött Hollywoodba'. Gruitsné nemcsak az odaadó testvér ragaszkodásával! veszi körül, hanem valósággal anyai szerepet lölt be. Mielőtt elmentem hozzájuk, telefonáltam. Hollywoodban szokás az előzetes bejelentés'. De Hajmássy Ilona nem volt otthon1. Erre Q' stúdióba telefonáltam. Nem találtam az öltözőjében. A fodrásznőjével beszéltem. Be- mondtam a nevemet, otthagytam a telefon­számomat. Következő este Hajmássy Hona telefonált. — Sajnálom, hogy nem talált az öltöző ben. Hát kedves uraim, legyen szives hozzon el néhány lapszámot, mert «mióta itt va­gyunk, még nem olvastunk magyar újságot. Amikor benyitottam hozzájuk, Hajmassy Ilona gyanakvó mosollyal fogadott. — Elhozta a lapokat? Átad lám néhány ujságpéldányt. Gruitsné sietve a hálószobáiba vitte, mert — amint mondta, — még aznap este akarják elolvasni. Leültünk a- kis szalonban, megkínált ko­nyakkal és cigarettával'. Ott láttam egy gramofont studiólemozzel. Megkérdeztem, mi vara a lemezen. — A duettem Eddy Nelsonnal, — felelte a színésznő. FELEMELTÉK A FIZETÉSÉT Kérésemre lejátszottal Gyönyörű hang csendült ki a gramofonból. Tele finomsággal, melegséggel. A hangja csengésében visszafoj­tott bánat remegett. Valósággal átszellemül­te n hallgattam. E sorok Írója nem „feife dező“ szándékkal 'veti papírra elragadtat a- sát. Hanem azért, meTt először hallotta HVj- mássy Ilonát énekelni. (A sludió annyira ■meg van elégedve a magyar művésznővel, hogy kérés nélkül már felemelte a fizetésé'. Mert a Metro szereti a megelégedett tagokat 'és nem akarja, hogy kedve legyen más stú­dió ajánlatának meghallgatására. Nem Haj­mássy montítai ezt. Egyik Metro rendezóiöl hallottam.) Megkérdeztem a színésznőt. — Ez próba éneklés- volt? — Dehogy — felelte. — A „Rosalie“ film­ben énekeltem. — Tetszett a rendezőnek is? — Azt hiszem: igen. Legalább erre vall az, hogy kibővítették a szerepemet. — Ki a- rendezője? — S. W. Van Dyke. — Mi lesz ai legközelebbi filmje? — Egyelőre még bizonytalan. De azt egyik' producer bizalmasan elárulta, hogy szeretne egy Madame Pompadour szerepben sztároüni. — Milyen a szerződése? — öt évre szól. Mint másnak, nekem is opciós szerződése,:n Haţ havonta emel­kedő gázsival. — Jól érzi magát Hollywoodban? — Jól. De azért vágyódom kicsit haza .. Hajmássy Ilona mosolyogni próbált. A szeme csillogni kezdett. A mosollyal, úgy lát­szik, palástolni akarta meghatottságát. Meg­értettem: a frissen érkezettek nosztalgiája ez... — V'ég!eg akar itt letelepedni? — Nem tudom még. Talán igen. Szeretnék karriert csinálni. Sok pénzt akarok keresni, hogy hazaküldhessem. A szüleim már ii'e gek. Birtokot akarok nekik venni Nagykö­rösön... A telefon' csengett. Lányi Dezső, a nür Amerikában is hires szobrász kereste Honát. FEKETE JÓSKA ÉS PÖRGE PŐRE A telefonbeszélgetés után a nyitva felejtett ajtón két váratlan „látogató“ surrant be. A hálószobában bújtak meg eddig. Egy kutya és egy macska. Egymás mellé dőltek le a szőnyegre. Hajmássy Ilona jói zü t nevcMR. A stúdióban kaptam őket. Ezek sohase ma­rakodnak. Jó pajtások. Engedje meg, hogy bemutassam „Scotty“ kutyámat. A neve: Fekete Jóska. A cica pedig: Pörge Pőre... ESEBSKSaSGaSKilSGTmi Gon oskodjon azonnal erői az orvosságról! H ogy azonnal megszabaduljon a merev nyak­tól — kenje Sloan‘s-szal. Ne dörzsölje be • E csodás készítmény gyógyító hatása ön helyett dolgozik. Táplálja a fájó szöveteket friss és tistzta vérrel, ami eltünteti a daganatot, meg­szünteti a fájdalmat. Minden gyógyszertárban és drogériában kap- hátó. Nagy üveg 60, kis üveg 35 lel. Sloan’s Liniment megszünteti a fájdalmakat! Valaki csengetett. Gruitsné az ajtóhoz s e- 1ett. Hátranéztem. Egy „messenger boy ‘ hosszú kartondobozt nyújtott át. A doboznan egy tucat hosszuszáru, vérvörös rózsa Illa­tozott. Ezeket itt „American Beauty“-nak (amerikai szépségnek) nevezik. Ott volt egy kártya. Gruitsné Ilonához fordult. — Tudod, ki küldte? Ilona vállat vont. — Nem fontos. Valaki a stúdióban figyel­mes akar lenni... Megint szólt a telefon. Ilona vette fel a kagylót. Angolul beszélt. A stúdió reklám osz­tállyal kérte, hogy következő reggel jöjjön' be egy félórává:! hamarabb, mert fényké­pezni akarják. „Of course... 1*1-1 be ihere... Thanks .. (Persze, olt leszek, köszönöm.) Mosolyogva akasztotta le a kagylót. Nem tudom, hogy ez a- mosolygás a reklámosztály­nak, fényképezésnek szólt-e, vagy annak, hogy leakaszthatta a kagylót. Mert Ilona ki­csit fáradt volt 'és már későre járt az idő. Hajmássy Ilona, több filmcsillagász jósla­ta szerint — méltó ellenfele lesz Jeanet-te Mc Donaldnak, Lily Ponsnak és Gladys S war thou thnak... Pék Dezső. Aki hiába várja a halált Nem tudnak kivégezni egy halálraítéltet Amerikában NEW-YERSEY. november hó. Huszonkilenc év óta ül az itteni fegy- házban Archibald Herron, akit 1908-ban halálraítéltek. mivel meggyilkolta Sam Priket lelkészt. A biró aki elitélte, az ügyvéd, akj védte, az ügyész, aki vádolta és /az esküdtek legnagyobb része, akik bűnösnek mond­ták ki, már mind meghaltak, de Archi­bald Herron még mindig él. Csendesen ül cellájában, valóságos mintafegyenc, akinek minden kívánsá­gát szívesen teljeseik és már bizonyára régen szabadlábra helyezték volna, ha ezt kéri. Herron azonban szívesebben marad ia feledékenység homályában és várja a halált, amely nem akar eljön­ni érte. Még sétálni sem akar -a fegyház udva­rán, mert attól fél. hogy meghűl. Hetven­hét éves most Archibald Herron, ki nem akar 'többet tudni a külvilágról. A legfelsőbb bíróság 11 órás tárgyalás után. Ítélte halálra Archibald Herront, de a védelem 190S szeptember 2-án fel­lebbezett az Ítélet ellen és ágy sikerült elérnie a kivégzés elhalasztását. Ugyanez év decemberében elutasította a fellebbe­zési bíróság ia fellebbezést és a hivatal- vezető biró 1909 január 25-ben állapította meg Herron kivégzésének napját. ÍA védelem mindent elkövetett Herron fejének megmentésére és az utolsó na­pon megjelent' Covenhaven védő a biró előtt és kérte a kivégzés újabb elhalasz­tását, mivel az elitéit egészségi állapota feltűnően rosszabbodott. A biró elutasi- to'tita a kérést, de a kormányzó harminc pappal kitöltet a kivégzés határidejét. Végre ás 1909 március 29-ikében állapí­tották meg a kivégzés végső időpontját. Március 26-án azonban elrendelte Ber­gen biró, akinek elnöklete alatt a főtár­gyalás lefolyt, hogy megvizsgálják a ha­lálra! télt egészségi állapotát. Az Egye­sült-Államokban érvényben levő törvény szerint egy halálraítéltet, akinek kivégzését már egyszer elha­lasztották, csak akkor lehet kivégez­ni, ha< az a biró, akinek vezetése alatt a főtárgy cdás lefolyt, ebbe beleegyezik. Herron, sorsa tehát Bergen biró kezében volt. Egyik halasztás követte a másikat Herron pedig ült cellájában és várnia a halált, amely már gyakran kopogtatott ajtaján, de azután újból visszafordult onnan f *»'?**- -r. ­A különböző vizsgálatok ellentétes eredményeket hoztak és az orvosok meg­figyelése évekig tartott, anélkül, hogy pontosan meg lehetett volna állapítani, normális-e Herron, vagy sem. Mindennek végetvetett azonban Bergen biró halála. A törvény értelmében az Egyesült-Álla­mokban egyetlen biró sem rendelte el most már a kivégzést. Bergen halála egyben a Herron-ügy halálát is jelen­tette. Bergen nélkül nem lehetett Herront kivégezni. Az Egyesült államok közvéleménye ide­genkedéssel vette tudomásul a törvény hiányosságát. A törvényt meg is változ­tatták, de visszható erejűvé nem lehetett tenni. Herront nem végezték ki és mai napig is várja' a halált, de ugv látszik fgyejőre hiába*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents