Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-14 / 263. szám
12 TULEWZftK Védekezés Irl'a: IMHO 1 A.IOS. \ kCI'llu'll U lk \/ IMV/UUV mOSO'l'vgOtt' Milyen ostobák c/ck .1 férfiúk \ térti uviii^ihIi ! ök.in:i! clbel m'/t'itn maga «-!«' a levegőivé Müvem Imik r\ t>.n 1 >i 1 Inak ezek a: Asszonyok. Fölösleges volt, hogy beis/élj cinek hhbem a pi. 1 uinu'lI»:»n miu11:ikotilö CmlHa, a másik iui:|. gomioH. Sokáig ha Uráliiba k Az ass/oiiiy szolalt! nir% ' — Alikon vodilkl. A fért» csőimlesem cstVlva j U>lil.- Alkomyodilk bizony Műik •» nyári, libben síimn talál semmink, amihez vai)a mi érzés fii/né? A térti fölifdkiimitelH. Magául kii akarja ifokonirt a .nyaikaib leg- uloilisó k ijelem léseimnek. Miiért kevert össze szándékosam a dolgakál ? Szóval sem mmnd- ifi ni, hogy érzés» telten vagyok. Azt momdibam, nincsenek problémáim. liz a/.l j eleui tű, hogy érzésűden Seammi sem érdekli. A férfi csáva 1 la a lejét. Szörnyű Az ülsz.- szony; ik ö vetik e / el ,t 'i • inó g hétffejii sárkány. Minden levágott fö helyébe hét uj iitö — Hányszor mondjam még Télé vagyok érzéssel és éppen ezért mindem érdeket. De magamban élek. Akár a löld és a lenger. Minden belőlem iszülellilk es minden bennem hal meg — Ez frázis. — Csupán’ annak hangziilkt — Hallározza meg akikor egyszerűbben és világosabban — Helyes. Rögtön egyszerűvé és vcilágos- sá válik az egész, mUhélysl kérdez Az (asszony pillanatig habozott, akkor eli- szán'ta magát. — Kérdezők, de egy föltétellel. ösziiMtie és becsületes választ kapok. — Ismer. Erre nem kell küllőn ígéretet tennem. — Kezdjük tehát. — Kezdjük. — Mílént ill például most iát? Már úgy’ értem, velem? — Gondolom, megszokásból. — Megszokásból látogat meg már fél év óta minden délután«? Miért jött1 alkikor. amikor még nem szokta meg ezit a délutáni unaloműzést? — Már felelt ás. Maga szép és fiattal. A tetejébe eszes is. Úgy érez'lem, kellemes óráikat löilLhetek a közélében. — Melyik jelzőn vara a hangsúly? A férfiak ugyanis általiéban okosabbaknak lantjaik miagukait a nőknél. — A hangsúly azon van, hogy mfaga szép és fiait all. — Szóval azon, hogy — nő vagyolkv — Igen. — És ez a körülmény mem jelént miagára semmi veszedelmet? — Nem. Magam kormányzóm a kíváncsiságom aT . — Hogyan értik ezt? — Sohasem vállalok nagyobb kockázatét, mint amekkora haszonná számlthaitok. Negyven éves vagyok. Már nem morfondirázom Nem teszem fel egyetllien< lapra az egész életemet, Belehajtsam magam valamely szerelembe? Miiért? Hol az arány és az ellenér- ték? Mit kapok a lángolásomért, kétségeimért, szén v ed éseim ént, ameLyekkel szenvedéllyé fütöm iaz érzésemét1? Csupa olyasmit1, ami megöli bennem a íelkesedésit és a lázt. Építsek, hogy u'tána beérjem a romokikiati? — A szerelemnek ás meg vara a maga természetes élete. Ifjúsága1, gyerekkora és öregsége. A szenvedély heálLilt'Ot't, megsze'iditent és úgynevezett érikölcsi banta le mnnal megtöltött, szerel em, már nem szerétém. ö nf él - áldozás, hűség, becsültöt, de .semmiféleképpen sem őrüillf'ség. Lángolás helyett önimér- sékilet, rendetlenség helyett rend, harc helyett béke, bukás helyett győzelem, — vagyis együtlt'élés és házasság. Ez a család, a gy7 érméik, az élteit biztosítása, de nem észté] emség és közeliiről sem lobogó őrület. — Kil áll ezen a mérlegen? Maga, vagy a nő? — A nő. önző vagyok, minit minden egészséges lény. A magam .szempoin'tjából és a salját érddkem uit'áih ítélem meg a dolgok ab — Ne bújjunk 'áilitiailánosit'ás mögé. Rólam vian szó. — Nem magáról. Rólam. — Én vagyak a szenvedő fél. .Tói tudja — szeretem. — Tudom. — Akkor miért beszél így? Miért von engem is szabály alá? Mondja meg nyrlitian, én sem érlek annyit, hogy kocka ziaitot váll álljon értiem? , — Nem mondom ezt, mert ez nem igaz. Magával szemben és magáért szívesen vállalnám a 1. ocikiázátol. De maga a szeréi met (szereimé jelenteni a számomra. Viszont1 már kijelentettem, hogy a szerelmet, minit) olyat, rossz üzletnek' ttekiimitem. Elbáéigaltak, — vége1 volt!. Az asszony eddig keményen és hősiesen tiaetotitla magát, mosit egyszerre kibuggyant a ikönn.v a szeméből. 49». ti/. 4<iö. Kercszí-szórdlvém;- R. N. — m 1 4 b 0 7 8 0 H m 10 11 12 14 15 18 % 17 m 18 10 m 20 21 22 m 28 M 24 26 •W'ilK 20 27 m 28 m 20 80 m VI 82 m m c8 Wí 34 öü «a;,de 50 n 57 38 m m 30 m 40 m 41 m 42 43 m m 44 T 45 4t> m 47 m m 46 M 49 ío 51 fi 52 53 m oi M .)5 m bo 57 58 m 50 60 4 •* 61 02 iifl 03 A tpm ■‘.A4 •y-Ü uő m UÜ 'i 07 fí 00 kt* 70 71 m r7o 4 ** 75 ka ÍNr 76 m 1 78 70 m 80 81 m 82 m 83 84 ö5 m m 8o öí 88 W: 80 00 m 91 m 92 P Megfejtésül elegendő a vízszintes 1, 24, 4-1, 84, 86, 92 és a függőleges 2. 13, 16. 23, ól, 72 sorok beküldése. Vízszintes sorok: 1 Göre Gábor hi ró ur igy fejezi be leveleit, 10 Bibliai nőalak 1” Zománc, 18 Tüzet szüntet, 20 Ármádia, 21 Az üvöltő dervis ezt is- teszi, 24 Sok példa .vau erre a históriáiban, 25 Mik ülöz hetet len, akár a betevő faltat, 26 Elvisel 28 Bibliai név, 29 Német filozófus (1770—1831), 30 Ókori nép, 31 Régi hangszer, 34 Kél különböző személynévimás, 35 Világnyelv, 36 A száraz levéből mondják, 37 Az angol irodalom egy kimagasló alllakja, 39 Fordítóit inu- tatónévmáis, 40 A magyar igazság, 41 Szellemi munkás és igéje, 42 A 'vizenyős talajt kedveli, 44 „Nec passum tecum vivere, nee sine te“, 45 Elpó, 47 Hónap rövidítése, 48 Az amerikai kivándorló sokat emlegeti, 49 Almafaj, 50 Magyarul: víz, 52 Bárczy Benőnek ő adá a tört (hangzók nélkül), 54 Utolsó betűjét előre téve bécsi hivatal, 56 Német személyin1 évmás, 57 Angol kocsi, 59 Német lexikon kiadója, 60 Varrónő teszi, 63 Fone- tituiS’ mássalhangzó, 65 ízesít, 66 Angol város, 67 Van ilyen kónus, 68 Ezer-ötven, 70 Nagybőgő, 71 Egyházi szabály, 72 Hátvéd (főnét.), 73 Van iiyén női ruha, 76 Mo- bálcs büszke vezére (n=m), 77 Háziállat, 78 Füleinket teszi /próbára, 80 Erdélyi fejedelem névbetüi, 82 Határozatiam mennyiség, 83 Ravaszság van benne, 84 Megbeszélés, 86 Tavaszi gyümölosi, 88 A jég, 89 Minden ami főzet fog, 91 Szájból nyílik, 92 Sajátos szerkezetű nyolc-soros versszak. SZŐREJTVfNYEH — Ego ötletei — 2. AH 'a ia ia ia ia 1 verDUN Ali Ali v=c é=a A 4 4. 5. 6 f lé lé I ik + ás 22 =n —h Valahol! fiáival1,! toronyóra ütött. — Nyolc óra. A férfi közelebb hajolt aiz asszonyhoz: — Miért sár? — Nem sírok. — Dehogy nem. Csupa könny a1 szeme. — Sírok ... Jól esik. A férfi keveset) várt, 'atkikon feJemelke- detifc a helyé rő1!. Elköszönt. Függőt eyes sorok: 1 Tirol i üdülőhely — olasz nevén. 3 Férfinév. 4 Kubelik keresztneve. 5 Folyadékról] mondjuk, 6 Régi hossz- mérték, 7 Angol személynév más.. 8 Igekötő, 9 Miniét könyvelésben a főkönyv egyik ol- d i’lo. 11 Orosz iró, 12 Unoka szívesen hallgatja, ha nagyapó ezt teszi (vissza), 13 Eredeti, 14 Van jegy is ilyen, 15 Tagok testületé, 16 Napoleon egyik mondása, 19 Mivel- le'.ő igeképzö, 22 Zenei gyakorló darab, 23 Idézel Ady egyik legismertebb költeményéből, 26 Alpesi tartomány, 27 Időhatározó, 31 Szél, 32 Cigánypurdókat lehet igy látni, 33 Ázsiai ország. 37 Nagynevű álletbuvár, 38 Vissza: főzésihez kell, névelővel, 40 Mulatós szócskái, 41 Egy ismert japán ur, 12 Fájó valami, 43 Sorozat, 46 Régi védőfegyverek, 51 TrambouHim. 52 Egy ékezet pótlásaival — tészta, 53 Ahonnan a (rádió hangja világgá terjed, 55 Tűz esetén ezt kell tenni, 58 Világító, sőt fütőenya gis, 59 ízletes a pecsenyéje, 60 Egy másik erdélyi fejedelem névbetüi, 61 Nagyon régen volt, 62 Igekötő, 64 A régi Görögországban laktak, 68 Bá'or vagyok, 69 A világháború egyik hadvezére volt, 71 Háziállat, 72 Rátarti, 74 Lá/sd a 78 vízszintest. 75 Jaisszmyelven nincs, 79 Cselekszik., 80 Brassói Sport Egylet, 81 Puskába töltik, 83 Lop — jasiszosan, 85 Az égjük álnevem, 86 Román gyümölcsfa, 87 Menni — latinul, 90 Személynévmás, 91 U-va! rajzeszköz. Amikor kiónt az utcára, hiní.elíen megrándult a. szive. iMosc megy, mehet1, meun tudja hoivia1, nem tudja miért, de fölltiekímthet a csillag óikra és íme, egész testét1 átjárja a szabadság levegője. Hogyaim magyarázza meg az asszonynalk? Hogy negyvenéves és ma már saját.magát szereti .legjobban? hogyiam itludná ezt megértetimii? Sehogyan. Ez a do- lop amit1 a férfi nővel sohasem tud teljesen I 0 ál 7 november I i. T Ha gyapjidonalra, Mzőnycgazóvó k - kékre, m i n t á k r », azönycgelcr: / i I szüksége, — fordulton bizalom::: •' Schulhof Emilné 15 éve fennálló Orient s/övóizko hoz Oradea. L'j cim:Slr. Kp. CioroMrin 1 SZÓLÁNC Uú pí MEGFEJTÉSEK A mullb rov altunkban közölt 497. sz. ke- reszitrejtviáiny megfejtése a következő: Vi/.sziiite* sorok: 1 A .nap, 5 Eta, 8 El sa. 13 See, 16 Lehangolod uuk, ha ész revesszük a szándékot, 17 Amit, 18 Emden, 19 Kezes, 21 Keret, 23 Rar, 25 Púk, 26 Betevő, 27 Hadiam es, 30 Lelet, 31 Lel, 32 Ldkiaip, 33 Naíhátb, 36 Át, 37 Várat, 38 Pete lei, 39 Hol, 41 Tőkéidé*, 42 Moral, 43 Nézi, 44 Sas, 45 Tisztítótűz, 46 Atru, 50 Salak, 51 Nek 52 Petii, 54 Tolat, 57 .Sai\’, 58 Uitánlkieztelié1 60 Rőt, 62 Gonif, 63 Rá jár, 64 Berekeszt, 67 Iga, 68 Felöltő, 69 VádoL, 70 Áá. 72 'Kínáé, 73 Fedez, 74 I.nrí, 75 Lemaln, 78 Téli nap, 80 Emelteit, 81 Ság, 83 Leo, 84 Tanév, 87 Ábráik, 88 Stroh, 91 Róka, 93 Ebe, 94 Anyag, 95 Sor, 96 Data. Függőleges sorok: 1 Alak, 2 Nem ér-e töblret egy ember, mint egy egész város. 3 A hír, 4 Pwter, 5 Egy, 6 Tó, 7 Aima mater, 8 Ede, 9 Lump, 10 Indulatosain, 11 Skek, 12 Ahn, 13 Sékel, 14 Eseteik, 15 Ezzel, 20 Söl), 22 Találat, 23 Rakat, 24 Rep, 28 Deres, 29 Hálát ad, 31 Láit, 33 Nemús, 34 ILerzl, 35 Telik, 37 Vés, 39 Rétes, 40 Tíz iv, 43 Non, 46 Apuci, 47 Utána, 48 Rozália, I 49 Tatáit tárgy, 53 Int, 54 Terek, 55 Lejön, ! 56 Térti, 56a Folk ozat, 59 Levelezés, 60 Reden, 61 Tel, 65 Rádió, 66 Tára, 71 Ga lamb, 73 Fél, 75 Lea, Merre, 77 Nekie, 79 Párád, 81 Sten, 82 Goya, 85 Nóra, 86 Vasa, 88 Sta, 89 Heg, 90 Izr., 92 So. Szórejt vények: 1 Halálfélelem, 2 Dalárda., 3 Arab szám, 4 Szótalány, 5 Fonák helyzet, 6 Hátulisó. Összeolvasó rejtvény: Bonaparte Napoleon. 'Megfejtők névsora ég a orsolás eredménye jövő rovatunkban. TUDNIVALÓK A megfejtések nyolc napon belül küf- dendők be 'évéiben, vagy levelőlapon — A megfejtési levélre, vagy lapra rá kell ragasztani a rovalszámoL A címzésre ráírandó a REJTVÉNYROVAT jelzés, — megfejtők között két könyvjutalmat sorsolunk ki. A sorsolásban azok is résztvesznek. akik nem valamennyi rejtvény megfejtését küldik be. ROVATVEZETŐ MENETE! Sz. K. Az ábra iáikalmiallatnsága miatt 'sem h as z n álhatóm. D. L. Shakespeare Romeo és Julia c. müvében „a grave man1* (csöndes, komoly7 ember) inévveí mevez egy halottat. Innen ment 'á)S a iközhasznáüatba. H. S. Gorkij Maxim írói név, a nagy orosz drót családi néven Alexej Maxiinovics Pjesikov-'nialk hívták. Gy. K. Csak küldje be, hivatott kézhez fogom juMalniii és őszinte kritikát fog kapni. Mutasd Írásodat, megmondom ki vagy ? Bitó József: Modem g Második bővített! és 'átdolgozott kiadás, 266 'iináspróbával. Ára 125.— lej, az ELLENZÉK könyvosztályában. Cluj— Kolozsvár, Pilaiía Unirii}. Vidékre utánvéttel Is azoninaii szállítjuk. olifogaditlaitnii. Az asszonyok egyszerűen nem hiszik, hogy a férfi .negyvenéves korában már öreg ég ronnli'oft, .aki .nagyjában föladott mindjein, ttilszita ég beosüleií es biliét. — Eh! — vágatit bélé kesserü düh ve! a levegőbe és nekilódult .az éjszialkán.a(k És másnap összetörtén, szomorúan és alázatosan megvallotta az asszonynak, hogy — szereti.