Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-08 / 232. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 mmamm Szerkesztőség és k.ia.dóh<iva tal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám, — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, poscafiók 80. Fi ókk iád óhivatal és könyvosztily: P. Unkái 9, Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI ALAPÍTOTTA BARTHA NAPILAP MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csa{k a portókiilönbözefitó több. LVÍII ÉVFOLYAM, 23 2. SZÁM. PÉNTEK CLUJ=KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 8. ! Amerika részivesz a szélsőkeletí válság álial érinieií hatalmak értekezletén Roosevelt beszéde fontos külpolitikai lépések bevezetését jelenti « Éles válasz Berlinből és Tokióból a csikágói kijelentésekre.«* Amerikai-szovjetorosz barátkozás? Páris és London nyugtalanok a jegyzékükre véri olasz válasz késése miatt A változatlanul feszük külpolitikai hely­zet napi változásaiban újra az erős idegesség jellemző. Olaszországnak az angol—francia jegyzékre adandó válasza, melyet London és Paris türelmetlenül vár, még mindig késik. Roosevelt csikágói beszéde, melynek célzá­sait, bár nem szólották határozott címekre, a^ 'érdekeltek mégis elértették, éles válaszok­ra ad alkalmat. Tokióban a kielégített népek bveálgató szerepének jogosulatlanságáról be­szélnek, Berlinben azt vetik Roosevelt sze­mére, hogy bünlajstromv fölsorolásában óva­tosan elkerülte a bolsevizmust, amely pedig az összes államokat és népeket fenyegeti. Olasz válaszról még nem adnak hirt a táv­irataink, közvetve azonban a „Popolo d‘Ita- lia“ egy Mussolininek tulajdonított cikkében a: amerikai demokrácia érzékenységét erő­sen érintő válasz foglaltatik. A cikk egyik csoportba foglalja, mint reakciós erőket, a demokráciát, q parlamenti rendszert, a ka­pitalizmust, a kommunizmust és a katoliku­sok egy részét és hangoztatja, hogy mind­ezek a múltat képviselő hatalmakkal egy szép napon győzelmesen fog leszámolni a huszadik századot megtestesítő fasizmus. Amerikából viszont újabb nyilatkozatok, köztük a szenátus külügyi bizottsága elnö­kének nyilatkozata erősiti meg Roosevelt ki­jelentéseit, Roosevelt elnök — mondja °z amerikai szenátus külügyi bizottságának el­nöke — az amerikai nép közhangulatát fe­jezte ki beszédében. „Ütött az óra, hogy a békés hatalmak véget vessenek a zűrzavar­nak, megfélemlítésnek és önkényes eljárá­soknak, melyek ma a világpolitikában ural­kodnak.“ Washingtoni politikai körökben meg vannak győződve, hogy az elnök be­széde jelentős külpolitikai lépések bevezető- sét képezi. Jólértesültek szerint Roosevelt kijelentései után biztosra vehető, hogy az Egyesült-Államok szintén részt fognak venni a távolkeleti válsággal foglalkozó kiiencha- talmi értekezleten. Egy londoni jelentés sze­rint az értekezlet idejét és helyét is megha­tározták már. Londonban jog összeülni két hét múlva és i0 Csendes-óceánon érdekelt hatalmak képviselői vesznek részt a tanács­kozásain, Angii® szabad mozgását a szélsőkeleti kér­déssel szemben erősen gátolja viszont az, hogy külpolitikai erejét a földközitengeri válság foglalja le. Ez a helyzet a két angol­szász nagyhatalom számára bizonyos kötött­séget jelent Szovjetoroszországgal szemben, amelynek támogatására, ha Japánnal szem­ben a távolkeleten határozott föllépésre ke­rülne a sor, könnyen szükségük lehet. A Roosevelt beszédére adott német válasz mö­gött, hogy a csikágói kijelentések éle óva­tosan kerülte Szovjetoroszonszágot, nemcsak föltételezés, hanem tények is állanak Most kerül ugyanis nyilvánosságra, hogy az Egye- sült-ÁUamok Csendes-óceáni flottája szélső­keleti csoportjának parancsnoka, Yarnell tengernagy az „Augusta“ cirkálóval, melyet egy torpadóhajóraj kisért, nemrég látogatást tett Vladivosztokban. Szovjetarosz részről Kirejeff tengernagy és Moszkvából külön erre a célra kiutazott küldöttség fogadta nagy ünnepélyességgel az amerikai látoga­tást, Angol lapok szerint a két haditengeré­szeti v.ezpíő között sikeres megbeszélés is IS folyt arról, hogy az 'Aleutaszigeteken, me­lyekre Szaujetoroszo'nszágnak is bizonyos jo­gai vannak, Kamcsatka és Alaszka között tengerészeti támaszpontot építhessen ki az Egyesült-Államok. Ez a támaszpont nyilván­valóan csak Japán elten irányulhat s mint­hogy szovjetorosz beleegye zéssel történik, nyilvánvalóan közeledést is jelent az Egye­sült-Államok és Szovjetoroszország szélsőke■ leti politikájában. Viszont a közeledés se je­lent annyit, hogy akár Anglia, mely birodal­ma valódi erejéhez mért hadseregének ki­építésével még nincsen készen, akár az Egyesült-Államok, akár Szovjetoroszország rövid időn belül katonailag akarnának föl­lépni Japán ellen. A további fejlemények azonban könnyen a három hatalom közös szélsőkeleti frontjához vezethetnek. Az An­gliában és Amerikában rohamosan erősödő Japán-ellenes hangulat, mely napról napra újabb bojkottkövetelésekben robban ki, ko­moly jelnek tekinthető ebben az irányban. London és Paris idegesen várja a Rómá­ban átnyújtott jegyzékükre adandó olasz vá­laszt. Minthogy ez még mindig késik s a ró­mai hir után, hogy Mussolini pihenni vidéki nyaralójába utazott, számítani kell további késéssel is, angol és francia részről állítólag újabb lépésekre készülnek. Az újabb lépése­ket különösen az tenné időszerűvé, hogy lon­doni hírek szerint olasz, sőt ezúttal német részről is újabb önkéntes csoportok érkez­tek Franco hadseregének támogatására. Olasz részről főleg repülőket és repülőgépe­ket küldtek, német részről pedig, amint az Eden politikáját képviselő „Daily Telegraph“ írja, egy német hadihajó fedélzetén 600 mű­szaki katona érkezett Cadixba. Franciák és angolok viszont a-J szeretnék, hogy az ön­kéntesek visszahívásának kikényszerítése előtt döntő győzelmet egyik spanyol harcoló fél se arathasson, ami lehetővé tenné a fran­cia—angol érdekeknek pillanatnyilag legin­kább megfelelő középirányzat érvényesülését az ibériai félszigeten. Az önkéntesek vissza­hívásának kérdésében mutatkozó eddigi si­kertelenség azonban nem sok reményi nyújt arra, hogy Páris és London törekvései eb­ben az irányban gyors sikerrel járjanak. «Ä/, Ws ''•lián üt©@seveli is keleszél az eaffépai politikába __ GENF, október 7, Illetékes körökben azt áílitlják, hogy Londoniban két hét múlva ösz- szeül a Csendes.óceánon érdekelt hataltaaki képviselőibő! álló bizottság, LONDON, október 7. A Havas-ügynökség jeíemtii, hogy ango] poliit'ikaii. körökben nem erősiltilk meg, de nem iits cáfolják ti hinti, hogy Raima dü' Majorca szigetére jelenité- keny olasz illégli haderő érkezett azzal, a cél­lal. hogy Franco 'tábornoknak az ara gonial, vagy oas'tiMal fronton tervezett offenziva­ját 'támogassa. A megjegyzések hangjából a Havias lazít a következtetésit vonlja le, hogy a hir nem -teljesen alaptalan. Londonban (különben- aggodalmat kelt az angol—(francia jegyzékre várt olasz válaisz késlekedése. Amennyiben az olasz kormány válasza ma sem érkezik m'eg, valószínűnek tartják, hogy újabb angol—francia jegyzéket intéznek Rómához. Hir szerint a. tegnapi angol mi­nisztertanács foglalkozott a kérdéssel, hogy milyen állás pontra helyezkedjék Anglia és Frainci/aoTszág, ha Olaszország hallgatása elnyúlik. BERLIN, október 7. Roosevelt beszédével foglalkozva, a „Deutsche Diplomatisch-Poli­tische Korrespondenz“ azt írja, hogy mikor most Wilson után ax Egyesült-Államok egy másik elnöke igyekszik befolyásolni a világ­eseményeket, tehát az európai eseményeket is, teljes joggal várhatjuk tőle, hogy ott veszi fel a fonalat, ahol azt Wilson elej­tette. Roosevelt azonban nagyon is általá­nosságban beszélt1 a nemzetközi szerződések szentségéről, anélkül, hogy különbséget tett volna a nemzetközi erkölccsel megegyező szerződések s a nem ilyen szerződések kö­zött. Olyan országokról beszélt, amelyek támadó terveiket táplálnak és olyanokról, melyek csak védelmükre gondolnak, de nem jelölte meg a köztük lévő különbségeket. Roosevelt elnök nem beszélt a bolsevizmus. ról, mely minden államot és minden nem­zetet fenyeget, Ha az Egyesü 1LÁllamok el­nöke a menekülést a békés nemzetek egye. sütésében és a rosszakaraluak megfélemlíté­sében látja, ilyen javaslatának csak akkor volna gyakorlati értéke, ha határozottan megjelölné, hogy ki a békés és ki a rossz­akaratú. A Roosevelt által megjelölt krité­riumok azonban nem elégségesek arra, hogy a jót a rossztól megkülönböztessék. Ifjabb agigöá icöfcsöná 3íap Franciaország LONDON, október 7. Angol pénzügyi körökben megerősítik azt a hirt, mely szerint svájci bankárok bevonásával egy angol pénzemberekből álló csoport komoly tárgyalásokat foly­tat francia pénzügyi körökkel egy újabb és Franciaországnak adandó köl­csön ügyében. ifi kttZfllBCk nemzett csupa!©! Madrid előtt FRANCO Szó sincs forradalomról Badajoz tartományban szói a nemzetiek hivatalos jelentése BURGOS, október 7. Á spanyol nemzeti hatóságok határo­zottan cáfolják a külföldön elterjedt hart, mely szerint Badajoz tartomány­ban forradalmi megmozdulás tört volna ki. A cáfolat szerint a spanyol—portugál határ egy pillanatig sem volt lezárva és az itteni forgalom rendes mederben folytatódik. SALAMANCA, október 7£ Az aszturiaá frontszakaszon, az idő jobbra fordulá­sával, a nemzeti csapatok uj támadásba kezdtek és a központi harctereken, rö­vid küzdelem után elfoglaltak több fa­lut. A rianoi frontszakaszon a navarrai nemzeti csapatok heves harc után hatal­mukba kerítették a Mecieldone-hegysé- get, -ahol a valenciai kormány jelentős csapatokat összpontosított. Ezeket a csa­patokat Avila nemzeti tábornok serege visszaverte. A hegység az utolsó termé­szetes akadály Câmpie előtt, ahol már jóval nehezebb a védekezés. A ieoni fiontszakaszon a nemzetiek egy hadosz­lopa jóval áthaladta a San Gusto hágót s tovább folytatja előnyomulását. Kü­lönben úgy hírlik, hogy Franco tábor nők hatalmas támadást készít elő Mad­rid ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents