Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-07 / 231. szám
193 7 októbér 1. EiLEENZBSC mm Letaríóztatta a rejsdőjpség zsarolóját Max Ausehnitt BUCUREŞTI, október 6. Max Auschnitt ismert nagyiparos néhány nappal előbb névtelen levelet kapott, melyben felhívták: Helyezzen el másfél millió lejt ezresekben a Bucu- resti-i Kiseief-ut egyik bokrában, különr ben a „Humanisták Serege“ meggyilkolja. Feljelentés esetén ugyanezt a sorsot jelölték ki számára. Auschnitt nem ijedt meg a. fenyegetéstől, átadta a felszólító levelet a rendőrségnek, honnan a megjelölt időben polgári ruhás detektívek mentek a Ki- f selef-utra s felkészülve várták', mig a zsaroló az újságpapírral telt csomagot kiveszi a bokorból. Néhány perc múlva megérkezett a Humanisták Seregének képviselője is, kit nyomban letartóztattak. Kihallgatása során megállapítást nyert, hogy Alexa Dumitru munkanélkülivel azonos, aki hosszabb idő óta barangolt Bucurestiben anélkül, hogy álláshoz jutott volna. Az Ilfov-ij törvényszék Dumitru letartóztatását tegnap jóváhagyta. CEHOSLOVACA FIÓKJA: CLUJ, I. G. Duca-utca 3 szám. & az őszi és téli szezonra elsőrangú kivitelben férfi, női és gyermek ruházati cikkeket © óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ. m ELEGÁNS ÉS TARTÓS LLAS A Vásárhelyi Találkozó záróhatározata Aiz a fJatalU magyar sizielU'ern'iseg, tatmfefly Mairosivástá!rhdly)t öss®egyffl't-, három mtaipos tanácskozás utam az alábbi bibiiilkius erejű halározaltot hozitia, »mélyet érdemiesnek bar- itluoik teljes egészében Lteiköiz'öíimi: „Az erdélyi ifűaltiaJl szellemiség efiiső országos jelien tőségü cselekedete az volt, hogy ennek -,a szieilllemiiiségmek hordozói niagy számban megjelenítek a Vásárhelyi, Talá'l- Iklozón. Ezzel a csél'eked'eitltiel] az erdélyi mia- gyar érdtit: ifjúság először Jöiisérieilte meg, hogy szabad formában és mindjein érdeik- befoOyásitól függiel'Jleiniül., magyar és emberi felelősségért! vállalva,, jeUenillkezzék népe oQott. Ez a jelentkezése oíya;n voF.lt', hogy az egységes miagyair társad alom mindem színét tükrözne. A három napig 'tartó tanácskozások, sz'el- OSeimii haroolki és végüll ebben a közös hitvallásban, érvényre jutó egység: határozottan bízom yiítj«, hogy aiz éréllB magyar ifjúság átérzlii a közös sors és ai nemzeti felelősség gondolatát. Átérezite és bizonyjii'.ékáib adllia annak, hogy az erdéíyi magyar társadalomban a:z elő- ifélietiek és a tesieitivérgyengilő harcok egy megiingoülí! i társad alom tüneten voltak csupán. Érfezitük, najtimk a felelősség azért, hogy a meglévő lehetőségeikből közös munka, a közös munkából újból megerősödött magyar társad,alom és ebből 13 megerősödött itársadaJlomból helytálló nemzeifí. erő teljesedjék kii A három nap vajúdó és felemelő üminieipe után mii! mdindinyájan megállapítjuk, hogy társadalmunk keretén beliül az osztálybeli és egyéni szét'szalklaidás el- Wümlilk, ha nemznllií érdekről van szó. A világnézeti harcok is eluémullniak, a közös nemzeti érdekek parancsoló szavára. Az érlelt magyar ifjúság ez alatt qi három nap alaitt ünnepi félsz ahadulá ssa 1 mutatói ti ti utat népének, visszaadva, a szánalki erkölesi tairtalmiâlf, nemzeti1 súlyán és emberi hitelét. Egy tiszlá', magyar és emberi élet vágya 'lobogott bentne; egy szenvedő nép tisztelt: meg áltállá és érezte meg újra, az éllel teremtő itíairtallmát. Ebben a mlagtiisz tullásbam kisebbségi népének ut(ját az 'erkölcsi és nemzeti állápon álló -népi demokráciában találta meg. A három nap tanácskozásaiban, szellemi' harcaiban szlembl-HialáliJai magáit népének minden bajával1, sorskérdeseivel és Ikliván- sá'gtaival. 'És ennek a népnek megújhodási vágya és akarattá vezette iarna' az útira, amelynek irányát mutálják és járhatóságát fiattal örömmiefl hlirdelták az a,Iá bb kövellkleiző legfőbb letltv.i határozatok. Az erdélyi magyar társadalomnak a kli- sebbségli sors követelményei szerint való áitiatllakulását sorsdöntő jelentőségűnek Ítéljük, ezért történelmi felelősségűink 'tudatában az egy lest és egy 'lélek nagy akaratával valljuk, hogy: az erdélyi magyar nópkiisebhségii téliét irányítása csakis a keresztény erkölcsi és dle- mökraitilküs nemzeti 'követelmények szenilnif történhetik; népkisebhségi éfiétünk/at s annak mlimdlan ’intézményét! és tagjait a -nemzeti egység gondolata és célja ihlassa át; politikai,, gazdasági, közmüvelődésli és egyházi Intézményeink s azolki vezetői között — amemnyi- beni hiányzik — becsü'lélfcis együjítmüködés jöjjön, létre, az osztály, feiiek'ezetli és nemzeti,ségi' ellentétek életünkből tűn jeniéig; él'; annál is inkább, mert minden felek ez-ellÜ és •attalikai szá'rmazásn miagyar embert — s iigy azokat a zsidó vlallásu magyarokat) is, aíklilki kisebbségi sorsunk mindem következményét vállalják — a magyar mépkisebbség alkotó el! em edrnek itiekiinítj ük; a Vásárhelyi Találkozón megjelenii1 flatai romániai magyar értelmiség a legteljesebb nemzeti, szociális és politikai 'egység vágyától átbatva, kimondja, hogy az erdélyi magyarság minden, egyes tagjára a sorsklérdé- seiinik és küzdelmeink iránti érdeklődés, te- ♦őleecs szolgálalt éis munka háruk. A miagyarság mindén egyes tiaigjánalk tel- jesiltenie keli mind anyagi, mind szellemi tehetségéhez mérten kötelességét' magára hagyott 'nemzetünk iránt Kizárandó azt aki az erdélyi magyarság nemzeti érdekeivel össze'.űző tevékenységet fefjit .ki. Magyar lététünk szellemi buzgóságárualkí forrásánál féltékenyen őrködünk s a' nemzetnevelést egyetemes magyar kisebbségi feladatnak tekintjük, amelytől belső meg- ujhodásunlki és fenmaradásunk 'függ. Megillet,ődéssöl 'idézvén magunk elé miépközös- ségünk, különösképen' egyházaiimikl vezetőinek és munkásainak az anyanyelvi1 oktatás érdekében folytatott hősies küz delim ét, határozottam' leszögezzük, hogy oiz anyanyelvi oktatás jogát népünk számára mind alsó-, mind közép- és felsőfokon, mind a szakoktatás terén érvényesíteni kívánjuk. Tiltakozunk iskoláinknak a törvényeikben biztosított! szabad működését gátló intézkedésiek ellen és megállapítjuk! minden' magát magyarnak valló szülő jogát gyermekének magyarnyelvű iskoláz tatásához. iHasonlóké- pen k öviéi‘öljük a romániai magyarság adózásából felelkezdi iskoláin kait jogosan megáll Jie tő állami és községi segélyt. Megállapítjuk,, hogy a, nemzetnevelésnek első tényezője a család, éppen ezért szükségesnek lantjuk enniek a szerepnek a magyar családokban váló itudaitosditlás'á't. Miivel a meglévő magyar tain,nyelvű iskolák csak egyrészét ölelhetik fe/Ji a magyar tanköteles ifjúságnak, egyfelől követeljük az állami islkblák magyar tagozatainak tényleges felállítását s oft magyar tanárok alkalmazását; másfelől kívánjuk az iskólánküvüli nép,nevelés céltudatos ilUtézményeisittiését. Szükségesnek tartjuk dfljus'águmiknak iipairii, kereslkiedelmi és gazdásági pályák fellé való irányi fását 9 az ily 'természetű szakoktatás 'kiépítését, ugyanakkor hangsúlyozottan kívánatosnak tartjuk, hogy a népi rétegekből! kikerülő tehetséges ifjak is mindlen, segítséget meg- kiapjámak arra, hogy megfelelő közép- és felsőfokú oktatásban részesüljenek!. INemzet! elletünk egyik legfőbb megtartó és hatóereje népi irodalmunlkl és művészetünk. Népünk rendkivüil dús és változatos lellkti: álletléniek művészi és irodalmi kiterjedéséhez meggyőződésünk iszerinlt szükséges az, bogy az alkotó szellem szabad és szai- hadnak ikelO lennie megnyilvánulásaiban is. A Vásárhelyi, Találkozó azonban csak azokat a tudományos, irodalmi és művészeti allkotásokait vállalja magáénak, melyek a kisebbségi magyarság nemzeti és erkölcsi! értékeit é,s érdekeit nieim veszélyezte tik. Az itt élő nélpek között való megismerés és megértés szolgálatát szükségesnek tartjuk e népek 'szelitemi alkotásainak ® másik nép nyelvén való kölcsönös tolmácsólása utján. 'Sajtónk nemcsak nemzeti önvédelmi harcunk pótolhatatlan' fegyvere, de «gyík leg- használhatóbb, mert mindenhová elérő eszköze a nevelésnek is. Ezért kimondjuk, hogy ,a kisebbségi sorsban a sajtó csak úgy téljesiti kötelességét, ha az önvédelmi egység, példia és tanítás napi megnyilvánulása. Nemzeti érdekeink megparancsolják, hogy a magyar mépkisebbség létérdekeit érintő, döntő kérdésekben a sajtó teljesen, azonos álláspontot foglaljon el. Ne szolgáljon tehát idegen érdekeket. Legyen mértéke a tárgyilagosságnak, őrizője a nép jövőbe ve- jtleitt jogos remiéin,ységének, öntudatos it ója népünknek, ápolóija a közösség szellemének, mert1 szerepe mindeniek előtt a nemzieti nevelése. Történellmii hivatását a sajtó csák úgy töltheti be, ha a magyarság szénit hagyományain' és keresztény erkölcsi értékein felépülve ia demokratikus nemzeti gondolatot sugározza iszét, A Vásárhelyi Találkozó kijelenti, hogy az alkotmányt és a törvényt védi akkor, amikor a leghatározottabban' tiltakozik a cenzúra alkalmazása és feinnitartá sa ellen. A gazdasági életlehetőségek biztosítása és a munka szabadsága a legelemibb emberi joga minden népnek. Ezért az alkotmány és ®a törvények betűire és szellemére hivatkozva a megbántott lélek keserűségével, egy megalázott és életlehetőségeitől megfosztani akart nép fájdalmának elemi erejével tiltakozik minden olyan hatalmi törekvés, intézkedés és beavatkozás ellen, mely a romániai magyarságot, akár a közhivatalokban, akár a (magánvállalatoknál, vagy a munka bármely területién meg akarja fosztani, a munkához való szabad és szent jogától. Ezáltal különb séget tesz állampolgár és állampolgár között, kenyértelenné és kitagadottá téve az ország lakosságának jelentékeny részét és mesterségesen és Céltalanul támasztott keserűséggel megakadályozza ,az országban együttélő népek békés összhangjának kialakulását. Minden egyéni és közösségi gazdasági tevékenységnek legfőbb célja a nemzet erköl esi, gazdasági és szellemi vagyonállományának a megtartása, fejlesztése és védelme, a népi érdekek és szükségletek szerint. A V. T. a magyar népi érdeket szolgáló és a közvélemény ellenőrzése alatt álló gazdaságpolitika feltételének látja, hogy összes gazdasági intézményei között, munkamegosztáson alapuló tervszerű együttműködés jöj jön létre s ez az együttműködés egy gazdasági tanácsban, mint gazdasági életünket irányitó és annak nemzeti kereteit meghatározni törekvő csucsintézményben öltsön állandó formát. A helyes mezőgazdasági politikánk alapját gazdatársa,dalműnk megszervezése kell hogy képezze. Ennek érdekében építő szellemisé günket lés erőinket azoknak a gazdatársadalmi munkáiknak szolgálatába állítjuk, amelyek a célnak megvalósítását tűzték ki feladatokul. A mezőgazdasági politikánk egyik legfőbb feladatát, népünk gazdasági nevelésében lát GyágyiihaSé-z ss gy&sigeség? Igen-. Bármi iis legyen a gyengeség oka: félénkség, a mirigyek rossz működése, vagy éppen az előrehaladott kor, egy eltalált kezelés tej- jesen újjászületést hozhat). A Reton-tabletták ebben a tekintetben vezetnek. A Reton hosszú tapasztalatok utján uj képlet alapján készült, amelyet végül siker koronázott. A Reton hatása rendkívüli1: napi Három tab'etta kezelés visszaadja a nemi gyengeségben szenvedő férfinek fiatalos frisseségét Egy 25 pasz'tiillá9 tubus ára 98 lej. Csak’ gyógyszertárakban és drogériáikban kapható. no lej előzetes beküldése ellenében postán bérmentve kapható. Vezérképviselet: E. & L. Gora, Bucureşti II. Sír, Speranţei 3j. juk s ezért szükségesnek tartjuk a gazdasági, nevelés egységes irányítását és értelmiségünk- olyan nevelését, hogy mindazok, akiknek hivatásuk a magyar gazdatársadalom (életében bármilyen természetű szerep betöltése, rendelkezzenek a szükséges gazdasági ismeretekkel. A magyar jellegű és népi célokat szolgáló tőkék ép zésnek előmozdítására s ezzel kapcsolatban egészséges hitelpolitikának lehető vé tételére szükségesnek tartja miniéi széle- sebbkörü takarékossági mozgalom megindítását. Nemzetgazdaságunkban rejlő nagy erőket nemcsak 'az élettelen anyagi javakban látjuk felismerni, hanem az élő és alkotó munkáskéz roppant értékében is. Mi bajtársi job búnkat nyújtottuk a magyar munkásságnak és az elfogadta. Érezzük azonban a szorítás erejében, hogy egyebet is adnunk kell. Eziért valljuk, hogy életünkben a krisztusi elvek és tanítások alapján a szociális igazságnak érvényesülnie kell és vállaljuk a közösséget '0 munkássággal, a kizsákmányoló tőke elleni küzdelmében. A kisebbségi magyarság önvédelmének érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy a munkásság saját soraiban teljes erejének súlyával küzdjön és minden elnemzetlenitő kísérlet ellen és teljes odaadással szálljon harcba összeköttetéseivel együtt a magyar kisebbségvédelem egye temes nemzeti érdekei mellett. Kimondjuk, hogy a magyar munkás és kisiparos egyenlő jogú és1 szükségességü alkotója a magyar kisebbségnek és éppen ezért a munkás tömegek és kisiparosok erkölcsi és kulturális nevelésének és nemzeti önvédelmi szerepének betöltése érdekében vállaljuk a közvetítő sze ■repet a munkásság s a többi társadalmi rétegek között. Helyesnek tartjuk, hogy a ma gyár munkásság és iparosság más nemzetiségű munkásokkal és kisiparosokkal; kizárólag gazdasági és sz-akmai érdekeinek védelmére a szakszervezetekben és szakmai szer vezetékben helyet foglaljon. Ezzel szemben a munkás tömegek és kisiparosok nemzeti, erkölcsi és magyar kulturális nevelése a magyarság megfelelő szervezeteiben' és intézményeiben történjék. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy kisebbségi sorsban élünk. Érezzük a szükségét, hogy keressük a román és magyar nép építő együttélésének a feltételeit és útját. Igazsá gunk tudatában állapítjuk meg, hogy a romániai magyarság kisebbségi sorsba kerülése óta mindenkor tanujelét adta, hogy eleget tett állampolgári kötelességének. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről su Xyos támadások érték nemzeti és emberi életjogaiban és nem kapta meg magatartásáén a kellő méltánylást és elismerést. Mi 'annak előrebocsátásával, hogy a középeurópai magyarság egyetlen nyelvi és kulturkö zösséget képez, amelynek a romániai magyarság i's alkotó része, igényeljük a 'romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat >az erdélyi románságnak a sa ját elhatározásából született gyulafehérvári határozatokra, 'valamint a békeszerződések kiegészítő részét képező kisebbségi szerződésre alapítjuk. A Marosvásárhelyen Összegyűlt fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával fordul a nemzeti álmaiban beteljesült és Gyű lafehérvár magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet és emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára találja meg azt a módot, amely a lelki kibéküléshez, egymás becsületes megértéséhez vezet és a történelmi egymásrautaltságában élő két nép számára a szabad testvéri együttélés lehetőségeit meg teremti. Óhajtjuk ezt annál is inkább, mert meggyőződésünk szerint a román és magyar népre a Dunamedencében magasabbrendü közös feladat vár. Ezt a hitvallást, nemkülönben a Vásárhelyi Találkozó összes határozati javaslatait, magunkénak valljuk, mint becsületes és egy nép előtt felelős férfiakhoz illik: fogadjuk mindnyájan, akik a találkozón résztvettünk, hogy azokat őrhelyeinken és munkateriile teinken szolgáljuk és megvalósításukért küzdeni fogunk.“ LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, CluJr Piaţa Unirii.
