Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-07 / 231. szám
ARA 3 LEM TAXA POŞTALA PLĂTITĂ DM NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkkdóhivatal és könyvosztály: P. Unitra 9. Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS •UIIIWBM——!MaMffiPMLmiUMM) TOMtMi «—iB—MWHMgMiM——PggMPKaagMllli^MHWBaiiÉll—l—!«a«Blt XLVIII. ÉVFOLYAM, 231. STÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre zxo, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre iOj félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcfOtcl több. ■»■«BIMM— CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 7. A MKe megmentedre ntma lei mncnH a mag üíicit a lerror és a ncmxétnii (Magclciici léleitlcgi uralmával «silei Az Egyesüli-Államok vezetője a mai külpolitikai viszonylatok valóságos büniajstromát sorolta föl beszédében. — Elkanyarodás az amerikai semlegesség politikájától? — „Abékét csak tettekkel lehet megmenteni“ Mára várják Páiisitaa az angol—francia Jegyzékre adóéi olasz válaszé A nemzetközi politika drámai feszült- ségü vitáiba tegnap meglepetésszerűen egyik legnagyobb világhatalom feje, Roosevelt elnök szólt bele egy minden valószínűség szerint nagyjelentőségű beszéddel. Vezető államférfiak külpolitikai megnyilatkozásai most, úgy látszik, gyors egymásutánban követik egymást. Hitler és Mussolini berlini beszédei után szidtál Roosevelt kijelentései esnek nagy. súllyal a világpolitikai vitába, rövid pár nap múlva pedig Chamberlain angol miniszterelnök tartja meg nagy érdeklődéssel várt beszédét az angol konzervatív párt október íö-i nagygyűlésén. Roosevelt beszéde, melyben félrema- gyarázhatatlan célzásokkal bélyegzi meg úgy a szélsökelehi eseményeket, mint az európai külpolitika vitatárgyait, főleg azért látszik nagy jelentőségűnek mert az Egyesült Államok kormányának el- kanyarodását vezetheti be a szigorú semlegesség és a többi hatalmak közötti vitáktól való határozott elzárkózás politikájától, Amerika — mondta alább teljességében közölt beszédében Roosevelt — a szigorú semlegesség politikáját folytatja, a népek azonban annyira összetartoznak, annyira egymástól függenek, hogy mind technikai, mind erkölcsi szempontból erkölcsi lehetetlenség Amerika számára is a teljes elszigetelődés. És hozzátette ehhez a megállapításhoz, hogy az Egyesült Államok legfőbb kötelességei közé is tartozik a nemzetközti erkölcs megmentése. Wilson, mikor a világháború folyamán az Egyesült Államokat fokozatosan távolította el a semlegesség politikájától, majdnem pontosan ilyen érveléssel dolgozott. Roosevelt beszédének bevezetésében a nemzetek közötti politikai viszony valóságos bűn- lajstromát sorolta fel, a terror és a nemzetközi törvénytelenség jelenlegi uralmáról beszélt, ami már legkomolyabban veszélyezteti az emberiség civilizációját is. Tíz esztendeje annak, — mondta — hogy amerikai indítványra hatvan nemzet irta alá a Briand—Kellogg-paktumot„ melyben kötelezettséget vállaltak, hogy politikájuk támogatására nem folyamodnak fegyverekhez. És ma hadüzenet és figyelmeztetés nélkül, védtelen, békés embereket, nőket, öregeket és gyermekeket gyilkolnak halomra repülőgépek bombái; úgynevezett békeidőben buvárhajók torpedóznak és sülyesztenek el minden figyelmeztetés nélkül gyanútlanul haladó hajókat; nemzetek összeesküsznek és résztvesznek olyan országok polgárháborújában, amelyek nem tettek nekik semmi rosszat; nemzetek, melyek szabadságot követelnek maguk számára, megtagadják azt másoktól és ártatlan népek esnek áldozatul a támadók kielégítetlen hatalomvágyának. A föld népe 90 százalékának békéjét és szabadságát veszélyezteti a békés életbe belehelyezkedni n^m tudó ÍO százalék. Valóságos járvány ez, melyeknek a betegek vesztegzár alá helyezésével kell véget vetni. Rbos&velt ezután az Egyesült-Államok zna gatartásám tért át a békét fenyegető eseményekkel szemben s ezen a téren kijelentései már kevésbé világosak voltak, mint a világpolitikai helyzet drámai ecsetelésében. Az amerikai külpolitikának ugyanis ma egyik legnagyobb problémája a mult évben hozott semlegességi törvény, mely nagyban akadályozza a washingtoni kormány szabad mozgását különösen a szélsőkeleti eseményekkel szemben. A törvény meghozatalakor elsősorban arra gondoltak, hogy a meghasonlott Európa összeütközéseitől tartsák távol Amerikát a lehetőségek határáig. Most azonban, amint Roosevelt kijelentései bizonyítják, úgy érzik, hogy ez az elszigetelődés is lehetetlen, a szélsőkeleti helyzettel szemben pedig egyenesen az Egyesült-Államok életérdekei ellen való. Amíg Japán a kínai partokat nem helyezte vesztegzár alá, addig azzal segített magán az amerikai külpolitika, hogy a tényleges háborút nem vette tudomásul és szabadon küldte a hadiszereket Kínába. A vesztegzár bevezetése után viszont már csak japánnak szállít anale az amerikai hadiszergyá- mk fölszerelést, amíg a semlegességi törvény alkalmazása ezt is meg nem akadályozza. Ar Egyesült-Államok közvéleménye azonban az I utolsó légi bombázások után annyira japán- ellenessé vált, hogy a semlegesség alkalmazásával sem elégszik meg s ehelyett a teljes CSTKÁGÓ, október 6. Az KgyesüW-Álfla- mok nyugati államaiba® l'efit) utazásának befejezése után. Roosevelt elnök fegnia'p Csi- kágóban nagy politikai beszédet mondott1. Roosevelt mindjárt beszéde eleijén' hangsúlyozna, hogy kijell'emit'ésiesi ugy az Egyesült- Államok nemzeti szempontjaiból', mint n’sm- zetlk'özu szempontból nagyjelentőségű ek lesznek. — Már eltelt tíz esztendeje annak — folytatta Roosevelt — hogy több mint hatvan nemzet kötelezte magát, hogy politikája támogatásaira nem folyamodik fegyverekhez. Ebből akkor a legnagyobb reménységek fakadtak. A Briand—Keilogg- paktuinban kifejezett magasabbrendii törekvéseik és csúcspontjukra elért békeremények azonban azóta aggodalmakra és zavarókra változHiak ált. Egyes államoknak más államok belső ügyeibe való illetéktelen beavatkozása és idegen terű Jeteknek a szierződések megszegésével valló elözönlése által megkezdődött a terror és a nemzetközi törvénytelenség jelenlegi uralma. A hely zip t most annyira súlyossá vált, hogy komolyan veszélyezteti a civilizációt. Polgárokat, asszobojkott alkalmazását kívánja. Hull külügyi államtitkár kijelentései az utolsó hetek folyamán már éreztették, hogy Amerika keresi a módot a szigorú semlegesség politikájától való elkcmgarodásra. Pár nap előtt a Nép- szövetség titkárságához Németország visszautasításával egyidejűleg érkezett meg az Egyesült-Államok kormányának beleegyezése abba, hogy a szélsökeleti események megfigyelésében a Népszövetség által kiküldött bizottsággal együtt vegyen részt. Roosevelt elnök most a világ békeszerető nemzeteihez intéz felszólítást és beszéde teljes szövegét, mint az Egyesült-Államok veeztöségének véleményét, a washingtoni kormány diplomáciai utón 1 az összes többi kormányokhoz eljuttatja. Ez is kétségtelen jele annak, hogy Amerikában Roosevelt elnök beszédének további fejleményeivel számítanak. A Csiká- góban tartott elnöki megnyilatkozás jellemző külsőségei közé tartozik, hogy Roosevelt a beszéd uán Mündelein bíboros püspököt kereste föl, akinek ebédre is vendége volt. Mündelein pár hónap előtt éles támadást intézett a nemzeti szocialista Németország ellen, amiért a német diplomácia erélyes tiltakozással fordult ugy a római Szentszékhez, mint a washingtoni kormányhoz. Roosevelt látogatását Mündelein bíborosnál tehát szintén nem lehet teljesen közömbös dolognak tekinteni. Parisban mára várják a- olasz kormány válaszát az utolsó angol-francia jegyzékre. Politikai körökben elterjedt hírek szerint az olasz válasz nem lesz teljesen visszautasító. A külpolitika érdekes eseményei közé tartozik, hogy Milch tábornok, német repülésügyi államtitkár tegnaptól fogva Párisban tartózkodik, ahol koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírjára. I nyokaf és gyermekeket bombákká] pusztítanak hadüzenet nélkül és megokolatíaimul. Úgynevezett békeidőben tengeralattjárók hajókat támadnak és torpedóznak meg okI talanul és figyelmeztetés nélkül. Nemzetek összeesküsznek s résztvesznek olyan országok polgárháborújában, melyek nem teltek soha semmi rosszat nekik. Nemzetek, me- lyek szabadságot követelnek a maguk számára, megtagadják ezt másoktól. Árlallan népiek áldozatul1 esnek a kielégítetlen hatalomvágynak, mely igazságtalan s emberséges szellem nélkül való. Ha mindezek a világ más részein történnek is, elképzelhe. tieWen, hegy Amerika me vegyen tudomást róluk. Roosevelt elnök ezután Ha'ngoztiattitla! egy, a békére törekvő népek köz ötfii, megegyezés szükségességét a törvények s az '©Ivek megerősbödése érdekében, melyek egyedül képezhetik azf iaz alapot, melyen' a békét fel lehet építeni és biztositamk Hangoztatta nemzetközi erkölcsi ség «Öveit s hangoztatta, hogy kétségbevonbafatllanul fennáll 'az az (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) 1 réőién lovâbbiioff Roo$evclf-besz£d I Csikágói üzenet Roosevelt, az Egyesülő-Államok elnöke Csikágóban nagyszabású beszédet mondott. Többek között ezeket hangoztatta: — Az ököljog és a rémuralom kezdi fenyegetni a civilizált világot. Hadüzenet, figyelmeztetés, vagy indokolás niélkü] békéi polgárokat, nőket, öregeket és gyermekeket pusztítanak balomra a repülőgépek bombái. Ma, az úgynevezett béke idején buvárhajók békés hajókait sülyesztenek el minden figyelmeztetés nélkül. Meg kelj mondanom, hogy ez igy nem mehet tovább. Helyre kell áltí- I tani az adott szó szentségét és el kell ismerni azt a nagy igazságot, hogy a népeket sorsközösség és összetartás fűzi egybe technikailag és erkölcsileg és egy nemzet sem szigetelheti el magát teljesen a világ többi részében lévő politikai és gazdasági felfordulástól. Ez a nemzetközi anarchia lerombolja a béke alapjait és veszélyezteti minden nemzett (biízítonfságát Éppé® ezért az államoknak helyre kell áliitaniok a nemzetközi szerződések szentségét és érvényesi- teniök kell a nemzetközi erkölcsöt. Ezt megtenni erőfeszítésre van szükség. Amerika gj — fejezte be Roosevelt beszédét — gyűlöli a háborút, reméli a békét és ezért ezt tettekkel keresi. így a világ leghatalmasabb államáníak elnöke. Mennyi megrázó és fájó igazság csendül ki a esiktágói beszédből. És mégis mennyi keserűség és cinikus megjegyzés fűződik hozzá. Mert mind igaz, amit RooseveDt mondóit, de szerényen és határozottan kérdjük: „Vájjon az amerikai hadigy árak is osztják. Roosevelt igazságát?“ Mert a tapasztalat mást I mond. Azt mondja: igenis Amerika is bűnös abban, hogy a világ idiejutótt. Amerikai gyá- naik olajat szállítottak Abesszíniába, hadianyagot adtak el Valenciának épp ugy, mint Burgosnak és Japánnal épp ugy tárgyalnak a hadiszergyárak megbízottai, mint Kínává!, Amíg pedig ez igy igaz, addig nem ér semmit a csikágói üzenertw Hó és köd Párisi jelentések szerint a spanyol félszi- I geten a csapatok tevékenységét nagyban akadályozza a hó és köd. A szembenálló testvérek tehát — egy ideig — pihennek. A géppuska nem kattog, az ágyú sem bömböl, repülők nem nyugtalanítják a lakosságot. Egy pár napira béke van... Mindent befedett a hó, ellepett a köd ... Ember, akinéki fáj a szive mindazért, ami Spanyolországban történik, egy pillanatra örülni tud a hónak és a ködnek, örülni tud, hiába kezdődött csak most meg az ősz és éppen ezért tuikorai a köd is, a hó is... Ellepett mindent a hó Cavadonga várostól délre, ahol még tegnap gránátsz-gu volt a I levegő és még az oktalan állat is benn a nagy erdőségek mélyén, riadtan húzódott meg a repülőgépek berregése elől Milyen kár, hogy a hó is, a köd is csak pár napig I tart — és nem örökké. Milyen kár, hogy j nem hull a hó állandóan és nem sűrűsödik napról-napra jobban a köd, hogy leipjen be utat, ágyút, gélppuskát, repülőgépet és benne a gyilkoló embert is. Milyen kár ... hogy nem tőlünk függ, mikor és meddig hulljon a hó és mikor és meddig borítson el mindent a köd... I Vagy talán még is jobb igy, hogy nem függ tőlünk a természet megrendszabáíyo- zása minden vonatkozásban. Mert talán ha tőlünk, emberektől függne, akkor ez a ma embere mlég a levegőből, még q hóból, meg a ködből is hadianyagot gyártana ... És akkor nemcsak Cavadonga mellett, nemcsak Madrid utcáin és Sanghaj körül, de talán szerte a világon mindenütt ágyú bömbölne, géppuska kattogna és folyna a vér, a drága piros, meleg, gőzölgő emberi vér — amelyik ! ma, ott a spanyol hegyekben, megbuvik a ködben és a hó alatt,,,
