Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-06 / 230. szám

IP 3 7 október ti. & LEBW Z ß K Végeíérí a Marosvásárhely! Találkozó Marosvásárhely, október 5. A! Vásárhelyi Találkozó hié-ttfö este befe­jeződött). A hétfői tanácskozás, aíltetve gyű­lés meggeji 9 óraikor .kezdődött az Apolló nagytermében, áholl Vita Sándor Közgazda­ság! politikánk címmel tartott értekeza'ettleit. ■Megálliaipiitásaiiban 'kifejtette, hogy gazdasá­gilag szorosan össze Ikelll zárkózzunk', mert cslalkj igy illámogjaillhatljiuk egymást. (Ezután arról beszéli, hogy a székely földről. 1920— 1930 között 33.276 lellek vándorolt ki, akilk proletár sorsba jutottak!. A nagy bánik j aim k- nai vár az a szerep, hogy fi.nansziirózzák a miagyar nagyiparosokat és nagykereskedő­ket! a középbankokra az iparos és keres­kedőosztály etilá'tásai, a szövetkezetek pedig a faint kellene megfelelő bilteflell ellássák. A Ik.Lfejlődöbt vita során Arató András ihii.r- llaplró .is felszólal* 1!', aki a.z’t hangoz'!alta, hogy Erdélyben1 többezer olyan zsidó ifjú van, aki magyarnak vallja magát. Ezt a kérdést azért vetetitfe fel, ment Vitiai Sándor azt a kifejezési' használ la előadásában, bogy a^ kereskedelem nagy része nálunk, id/egen fa.j kezébe került Ezek » zsidó valláisu magya­rok meg is szenveditek magyarságukéiul, ő is például egy éves bőr!ünbünteitesti tkiapotit azért, mert .magyarnak vallóba magáit. Hi­vatkozott Ungár Adolf esetére, vá’.iamli,n;t arra., hogy az 1934. eszvendei népszámllálás­nál többezer zsidó m.agyairnak vallotta ma­gái!. Azt kívánta a iMarosvásárhelyi Találko­zó lói, hogy öintbézzeni kiáltványt a .romániali miagyarnyélvü zsidósághoz: vizsgálja meg Telkiistmeretén'ék a magyarsághoz valló viszo­nyát, Viitiai Sándor válaszában k.ij eternitet te, hogy ő a kérdésles kijelentést' arra a zsidó­ságra értette, amely nem azoniosiitjia magáit a imagyaT kisebbségi törekvésekkel A továb­biak során azt hangoztatta, hogy ha egy zsidó magyarnak vallja ma.gát, alttól meg­követelhetjük, hogy áljon a magyarság ér­dekvédelmének szóligálaitiáhai és a ikis>efbbségi magyar sorsot minden következmiéinyéve] és veszélyével együltlt vállalja'. Gróf Teüeki: Ádám Mezőgazdasági polii i- kánk oimmid KatrtoUt rendkivül érdekes elő­adásit. iRámuitafotf arra, hogy nemzeti éle­tünk alapja a. .föld, hiszen a magyarság 85 százaléka a főid ntán él'. Ennek ellenére nem törőditek kellőleg a fáin népével, sőt mondhatni, hogy a magyar falukról meg- Ifeledklezetí a miagyar Itársadalom). Teleki gróf a fogyasztási szövetkezetek létesítését sürgeti, majd ki jelente litte, hogy a magyar­ságnak kőtelességle- a legmesszebbmenőleg támogatni iaz egyházaknak azt a mozgalmát!, amely gazdaságii iskolák létesítésére irányul, végül plédig a birtokvédelemről beszéllti. A Vásárhelyi Találkozó ezután elfogadta azokat a határozati javaslatokat, amelyeket isizombati és vasár napi1 előadásokkal kap- csoHafbain szövegeztek meg. Elfogadták Páliffy Antal határozati javaslatát az iskola és nevelésügyi kérdésekben1, Szem!!ér .Ferenc javaslatát színház és tudományos kérdések­ben, Ráeső Sándor java®’.at át uj szövegezés­ben a magyar és román nép békés 'együtt­éléséről, Gagyi -László é;s Nagy István javas­latát is. Vita Sándor és gróf Teleki Ádám határozati javaslatait, tékinltve, hogy mind a ketltő gazdasági kérdésekkel foglalkozik, egyesítették. A délin tán folyamán arra vonattkozólag történitek fölszólal ások, hogyan lehetne a Vásárhely] Találkozó haitározatöalít gyakor­lati életben kivívni. Délután1 6 óraikor dr. Metz István fiatal vásárhelyi orvos köszön­tötte Tamási Áront, a Vásárhelyi Találkozó din ókért, dr. Asztalos Sándort, aki levezette a találkozó gyűléseit, a különböző bizöttsiá- gokat, va’armiinit a megjelen'ttkeü, Tamási Áron meghatott hangon köszönte meg az üdvözlést, kijelentvén', hogy örvend a talál­kozó sikerének, mert őszintén szóival nem remélte, hogy sikerülni fog megteremteni azt, amii megtörténi, létrehozni az 'erdélyi magyar ifjúság széliem'] egységét. Ezután' felolvasta a Vásárhelyi Találkozó záróíbaltározaltát, amelynek „Hitvallás“ a cinné. Á Hitvallás kifejti, hogy a három napig Körégőkemencéhez gyakorlott ||| egetömesferf iceresünh Cernoviiz&a. Ajánlatokat: ing. P. Gärtner, Braşov, Căs. Poştală 73., jeligére. tartó tanácsit ozás ok azt bizonyítják, miszerint az .'étrcitl magyar ifjúság átérzi a közös sors és nemzeti felelősség gondo­latát. A véghatár ozat (kimondja, hogy ;lz erdélyi magyar nép kisebbségi irányítása csakis a keresztény erkölcsi és a demo­krata nemzeti követelményeik szerint lür- tlénlhetlük. Megállapítják, hogy a nemzet­nevelés egyetemes magyar kiscbcbségi fel­adat. Ennek eliső tényezője a család és ezért szükséges ennek a szerepnek a ma­gyar családokban való öntudat osltása. Az irodalom és sajtó kérdésében fontos, hogy a magyar népkisebbség érdéi keit érintő kérdésekben a magyar nyelvű sajtó telje­sen azaynos állásponton legyen. A Vásáaf helyi Találkozó kijleleniti, hogy az alkot­mányt és a törvényt védi, amikor tiltako­zik a cenzura alkalmazása és fenntartása «liléin. A véghatámzat szerint a gazdásági élclltehclőségek biztosítása és a munka szabadsága a legelemibb joga mindéin nép­nek. Ti! fiák óznak azon mozgalmak éltén, amelyek arra irányulnak, hogy mega/kía dályozzák az országban élő népek békés összhangjának kialakulását. A munlkásikér- déssel foglalkozva kimondja a végliatáro- zat, hogy a magyar munkás és kisiparos egyenlő jogú és szükségességii eleme az; ailtkotó magyar kisebbségnek és éppen ezért a munkástöinegek és kisiparosok er­kölcsi és kulturális nevelésének és a nem­zeti önvédelemben való szerepének betöl­tése érdekében vállalja a közvetítő szere­pet a munkásság és a többi társadalmi 'ré­tegek között. A határozat végső része a románság és a magyarság közeledésével foglalkozik, majd igy fejeződött be: ezt a hitvallást, nemkülönben a Vásárhelyi Ta­lálkozó összes határozati javaslatait ma­gunkénak valljuk. Mint becsületes és egy nép előtt felelős férfiaktól illik, fogadjuk, hogy mindazok, akik a találkozón rés át­vettünk, azokat őrhelyeinken és munka­területeinken szolgáljuk és megvalósítá­sukért küzdeni fogunk. A iHi:!vallási nagy tapssal fogadta, ai Vá­sárhely] Találkozó, amely ezzel be is feje­ződött. Estig az Apolló éttermében bankett vollt, amelyen 180-a.n vetlek rész'!; AZ ELLENŐR, Tóth Sándor politikai, kritikai és közgazdasági lapjának legújabb számát a szer­kesztőnek „Magyar napok után“ cimü cikke ve­zeti be. Az Ellenőr kapható az egész országban, ahol újságot árulnak, Magyarországon és az utód­államokban OJi 9 Az „ARAGAZ" emeiyeí ezelőtt „Shellgas" néven árusitottak,- egy gáznemü tüzelő anyag,szon­dagázból állítják elő és alacsony nyomás alatt cse;. folyóssá teszik. Az „ARAGAZ" nem mérgező és nem robban. Az „ARA.GAZ" nagyon egysze­rűen szerelhető fel, nincs szük­ség semminemű vezetékre, órára, és a lehető legköny- nyebben kezelhető. Az „ARAGAZ" szagtalanul ég, nem füstöl és az edényeket tökéletesen tisztán tartja. Az „ARAGAZ" erősen lezárt acéltartályokban, a megrendelőnek azonnal házhoz lesz szállítva. Gazdaságossága, tiszta, kényelmes, idömegtakaritó kezelési módja, állandó zavarmentes működése ideá­lis konyhai és fürdőszobai fűtőanyaggá teszik az „ARAGAZ"-t, ezenkívül kitűnő világító anyag és számtalan ipari célra is felhasználható. RÉSZLETEZÉSEK ÉS KÍSÉRLETEK; FISCHER S. A. CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND 6, CLUJ. NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM JÉZUSFARAGÓ EMBER Nyirő József színmüvének bemutatója a budapesti Nemzeti Színházban BUDAPEST, október 4. Aki a természettel oly testvérien meghitt, olyan mélységesen baráti közösségben éli életét, mint Nyirő József, abban ki kell hogy viruljanak előbb-utóbb szükségszerűen e vi­lág legrejtettebb misztériumai, az emberies­ségnek ily magasztos, rajongó hite, az em­ber ily prófétikus szenetete. Akinek egy Uz Bence a ,,Doppelgänger“-e, másik énje, attól nem lephet meg, ha megérzi, hogy a termé­szet végtelen csodája, az élet káprázatos gazdagsága végső fokon mind csak szimbó­lum, tulajdonképea csupán jelképe egy na­gyobb, minden fölött sugárzó, hatalmas erő­nek. Nyirő József hőse, Ajnádi Ferenc, a küz- ködő művész, valóságban fából faragja Jé­zust, feszületéit, melyek egy keserű, harcos, fájdalmasan eltorzult arcú Krisztust ábrá- 1 zolnak. A szenvedő, a Golgotán vérző em­berét, saját képmását, aki nagyot akar al­kotni, a magasba tör, de 'aki elbukik és szárnyaszegetten vergődik a földi lét kietlen­ségében, sivár reménytelenségében. A fafe- szület anyaga las’san-lassan elhomályosodik előttünk, eltűnik szemünk előtt és ime: a fájdalmak tisztítótüzében csodálatosképen megenyhülnek, megszelídülnek, felderülnek előttünk a láthatatlan feszület komor voná­sai. A művész felismerte Krisztus másik ar­cát, a szeretet és békesség sugárzó képvo­násait saját megtérésében. Különös, hogy Nyirő József novellája és színdarabja között úgyszólván a legcseké­lyebb közösség sincsen a cimtől eltekintve. A 3 felvonásból és 4 képből álló drámához a novella egy forgácsnyi motívumot szolgál­tat: a félreismert lángész tragédiáját, mely egy pillanatra felvillan a darab elején is. Akkor, midőn a pap a bizottság élén meg­döbbenve retten vissza a számára vissz a- riasztó feszület előtt és megtagadja annak átvételét a falusi templom számára, elvéve a családjával nyomorgó művész utolsó re­ménysugarát is. Ebben az expozícióban a zse ni, az egyéniség és a kispolgári tömeg örök harcának első ütközetét véltük felismerni. De Nyirőben az egyén csak mintegy <vi- rágkelyhe a nagy eszmének, melynek gyönge hordozója csupán. A lázadó ember megtörik, mondja az iró, összeroskad és megbékél a sorscsapások súlya alatt. Ajnádi, miután szobrait senki sem veszi meg, beáll Éltes Dávid havasi favágó jószí­vűségéből hozzá segítőtársnak s tragikus mó­don ügyefogyottságában éppen jótevőjének halálát okozza egy rosszul kidöntött szálfá­val. Éltes Dávid nyomorúságos fekhelye kö­rül hangzanak el a darab legszebb, legsziv- bemarkolóbb, nemes drámaiságuk mellett is bámulatosan egyszerű és természetesen el­mondott szavak. A haldoklót körülállja a havasok népe, a favágók, családja s ki a túl­világra küld izenetet — szinte egy népi mi- thosz színjátékét tárja itt elénk a költő — a másik csak egy egyszerűen kirobbanó ,,'szervusz“-szal búcsúzik, Ajnádi f>edig, vég­ső kétségbeesésében az úristennel pöröl. Mellettük Üdő Márton, az agg bölcs, mint egy tulvilági portás igazgatja el e halandó lélek dolgait utolsó útjára, félig e földön, félig már a túlsó parton állva. E jelenetben remek művészettel a megrendítő és fájdal­mas alaphangon is átüt a költő remek zama- tu, őserejü humora, igazi székely derű, mely még a halál kapujában sem lapul meg, még saját elmúlásától sem retten meg igazában véve. Az ezután következő harmadik felvonás szinte már csak epilógusként hat. Ártó Mi­hály, aki régi vetélytársával, ellenlábasával, Eltes Dáviddal utolsó pillanatban kibékül, megfogadja a haldoklónak, hogy családjának gondját viseli. A gyermekeknek éppen mennyből! ajándékot farag, mikor megakad munkájában: nem tudja, hová tegye a szivet, kivülre-e, vagy bévülre. Ekkor odalép hozzá Ajnádi Ferenc átveszi és befejezi a munkát, feltámad a művész benne, de ráeszmél arra is, hogy ebben a derűs, gyermeknek is örö­met hozó, békét hirdető Jézusban találja meg igazi nyugalmát. Nem tudjuk hirtelenében megmondani, a Jézusfa rágó Ember mennyiben felel meg a dráma, a színdarab szabályos követelményei­nek. De minden dramaturgiai hajszálhaso- gatásnál többet mondunk, ha úgy érezzük, aki ennyit hoz nekünk, aki ily roskadásig, csordulásig telt szívvel lép elénk, ily bőke­zűségtől elszoktatott hallgatók elé — aki a költői szót ily nemesen ,,szépimves“ k öl tői - séggel formálja színművé — mérhetetlenül többet adott, mint sok kortárs legvirtuózabb for mamii vészete. A budapesti Nemzeti Színház szép elő­adásban hozta ki Nyirő darabját, nemcsak reflektorsugara ibam és külsőségeiben, de ben- ső megértésben is. A címszerepben Tímár József — már régen nem láttuk ily meg­győzőnek, őszintének művészetét. Senki sem csavarta ki ezúttal igazi mivoltából s igy sok megkapó mozzanata volt. Hosszú Zoltán, a-z erdők ősapjaként, mint Üdő Márton, egy da­rab erdélyi levegői hozott magával a szín­padra, derék és rokonszenves alakítást nyúj­tott Lebotay Árpád is (Éltes Dávid), ezzel szemben Somogyi Erzsi élettől duzzadó egyé­nisége elevenen tiltakozott a müveszné sa­nyarú sorsa ellen. Horváth János díszletei gyönyörű, üde havasi tájaival tapsviharokat váltottak ki. Németh Antal rendezése művé­szi, megértő, egyszerűségében megnyugtató svolt. Pataki László. ROYÂLSLÁGERMOZGÓ Ma, kedden a ROYAL slágermozgó bemutatja az 5 világrész leghatalmasabb filmalkotását. Pearl S. Buck világhírű regényének filmváltozatát. Az édes arayaföld I Főszerepben: Paul Mani és Luise Rainer. — A film hosszúságára való tekintettel az előadások pontosan 2.30, 5, 7.30 és 9.30-hcr kezdődnek. Monopol Metro Goldwyn film. — Előte Fox Journal. 553

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents