Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-05 / 229. szám
193 7 október 5. ellenzék Oibemdaté elé-^gy nagyobb társaságban irodalmi kérdésekről vitáznak. írói műhelytitkok kerülnek szőnyegre, regényalakok és szindarabfigurák alteregóit keresik s ha rábukkannak, irgalmatlanul Jeteritik; olyan társasjátékfféle ez, amelyben valamennyien szívesen vesznek részt. így került szóba többek közi az elismert, kitűnő iró, Pjotruska, Tavaszi ballada, Uj élet kapuja és a Naipos oldal nagy sikert ért regények szerzője. Nincs messze tőlünk: itt él, itt lakik (Kolozsváron, itt dolgozik fáradhatatlan szorgalommal. Abból az alkalomból ültek törvényszéket felette, hogy most tizenötödikén a magyar színház bemutatja A rut kis kacsa című zenés vigjátékát. A társaság szigorúbban bíráló tagjai valami olyasfélét mondtak, hogy vájjon egy ilyen, komoly regényíró, nem e követ el bűnt maga ellen, ha könnyebb fajsúlyú színpadi munkával áll elő? A mérsékeltebbe.k, akik általánosabb szempontokat helyeztek előtérbe, természetesen. más véleményen voltak s hevesen kitartottak álláspontjuk melllett. így jutott eszembe felkeresni a kiváló írót, hogy közvetlen tőle kapjak feleletet a nyitva maradt kérdésekre. íróasztalánál találtam meg Karácsony Benőt. Dolgozott. Egy nagyobbszabásu Robin- son-regény acélvázát épp most állítja össze. Asztalán jegyzetek, gépirt oldalak s szerte- j szét temérdek papir fehér ősze. Nem merem ! megmondani, hogy mért jöttem, mert ismerem Karácsony Benőt: ha kipakkolok a lé- | nyeggel, egy kukkot sem szól. Rossz interjú- Ş alany és nem adminisztrátor, önmaga dől- £] gairól hallani sem akar. Művész. Szerényen, csendesen dolgozik tapétás négy fala közt, hogy zavartalanul formálhassa betüipiaszie- linj'ét. Diskurzus közben mondom neki: két hét múlva nagy premier lesz a színházban, ami iránt szokatlanul nagy az érdeklődés s mindenütt felfokozott kíváncsisággal várják, — Mert ősbemutató? — Nem. Mert Karácsony Benő irta. íiÉattgy poinpával fogadták a iegaiap SSucurestibe érkezett Gamelle francia vezérkari főnököt BUCUREŞTI, október 4. Gamelin tábornok, francia vezérkari főnök, tegnap délelőtt 10 órakor érkezett Bucurestibe, hol diplomáciai és katonai előkelőségek élén Theodorescu tábornak, hadügyi államtitkár fogadta. A délelőtt folyamán Gamelin tábornok látogatást tett a Bucuresti-i francia követségen, majd a királyi palotához hajtatott, bej irta nevét a vendégkönyvbe s délben I résztvett a hadügyminisztériumban rendezett díszes fogadtatáson, hol ílasievici nemzetvédelmi miniszter beszédet mon- dlott. A fogadás befejezése után ebéd volt a Gapsában. Este a francia követség rendezett díszes fogadást, melyen a román politikai élet vezető személyiségeit is bemutatták Gamelin tábornoknak. /I Kolozsvári Ref. Nöszöveíség október hó 3, 4, 5, 6, 8, 9 és 10.-én 10 dekás hetet rendez it Vú zsilipet nehéz felhúzni, pedig szeretném, inert üdítő forrásvizet zár el. De kemény kéz szorítja vissza; ám az a kevéske, ami átszökák a desen, gyöngyözik, mint a pezsgő. A darab egy Andersen-mesének változata. A aagf dán óriás édes-bús története a vidéki majorban, élő szürke kacsáról, mely megunja a sok gúnyt és érdemtelen kínlódást s kilopódzik a városba, ahol csodálatos varázslatba] hattyúvá vedlik át. Nos: a darab nut Ids kacsája Mari, vagy Marianne, elhagyatva éli színtelen életét a vidéki rokonok közt, mindaddig, amíg — amig ráeszmél, hogy különb 'életet érdemel. Mért ne lehetne a szerény; kacsa hófehér- büszke hattyú? Otthagyja környezetét, nagyvárosba rohan és világi nő lesz. A rokonságban nagy a riadalom: Mari rossz utón van. No'sza, üldözőbe veszik s: nyilazzák: visszatérni a sziik erkölcsök közé — vagy pusztulni. De késő. Sebesen száguld. A képzelt volánnál a szerencse ül. Mire rábukkannak, a pálya ive a zenit csipkéjét súrolja s a botor kezek odáig- nem érnek el. A tehetetlen, áldoitlelkii rokonok leeresztik magasban tartott ökleiket, kigörbitik ujjai- kat és kérőn nyújtják szemérmetlen tenyerüket Mari felé: segíts minket valamivel. Mély szatíra, amit keresztül-k-asul sző a humor finom hajszálere. Egy csomó elhallgatott, eltitkolt, gyarlóság szabadul itt fel; emberek, akikkel napmintnap találkozunk ®z utcám, de nem vesszük észre, hogy kifordított ujjasaik mögött nem szív dohog, hanem zsebóra ketyeg. Ez is csak a látszatért. *Szemközt ülök Karácsony Benővel. Egy külföldi lapszemelvényről beszél, amiben azt olvasta Franco tábornokról, hogy .. . Aztán nehezen viisszaiviszem: — Hogy lehet az, hogy ilyen abszolút csendben várja a bemutatót? Jól belémnéz: — Mit tegyek egyebet? A darabról nem nekem, hanem a közönségnek kelj véleményt mondani, ő illetékes erre. Azt kér'di, hogyan született meg bennem a gondolat? A kéziratot fiókomból dr. 'Kádár Imre igazgató bányászta ki. Ha sikerem lesz, neki fogom köszönni. Az ő tanácsára Schreiber karnagy rendkívül hangulatos muzsikát irt hozzá és ütemes verseket Nemes Ferenc. így lett zenés vígjáték. CLUJ-KOLOZSVÁR, október 4. Sokat hallottunk már a kolozsvári ref. Nőszövetsóg öntudatos, rendszeres és soha el nem fáradó munkájáról és küzdelmeiről, amellyel jótékonycélu intézményeit, Aggmenházát, Napközi otthonát, Menzáját fenntartja, szegényeit ellátja és szegény tanulók iskoláztatásáról gondoskodik. Mindezekhez nincsen más anyagi eszköze, mint a szakadatlan munka és a jó, áldozatra kész emberek segítsége. Kolozsvár társadalma mindig meghallotta a ref. Nőszövetség kérő szavát és mindig segítségére volt azoknak, akikről tudta, hogy nyomorúságon eny* hitének, súlyos betegeket gyógyítanak, tehetetlen öregeket gondoznak és gyermekek iskoláztatását segítik elő. Amikor kérő szavát ez évben is. felemeli Kölozs- vár áldozatkész társadalmához, szives figyelmüket felhívja arra, hölgy minden ételnemül:, ruhaneműt, zöldségfélét, fűszert, stb. hálás köszönettel fogad. Tiz dekát kér csak mindekitől, mert tudja, hogy ennyiről mindenki le tud mondani anélkül, hogy az terhes volna, vagy anyagilag volna érezhető. Tiz dekát kér csakj mert a sok kis tiz dekás csomagból öregeit, szegényeit, gyermekeit hoszszahh időre el tudja látni. Tiz dekát kér csak, mert ki ne mondana le szívesen 10 dekányi ételnemür&I, ha tudja, too.gy ezzel betegeken, szegényeken és elhagyatottakon segit? A tizdekás napok egy egész héten át tartanak, október 3-tól október 11-ig, azért, hogy bőven legyen idő a szeretet- adományok elküldésére. Kérjük az ajándékozókat, szivesked- jenek adományaikat az alább felsorolt gyűjtőhelyekre küldeni: Ref. Napköziotthon, Str. M. Foch 67. Vidovszkyné, Str. A. Muresan 9. László Dezsőné Str. Cogalniceanu 17. Radó Andrásné Str. P. Malőr 11. Keresztessy Kálmánná Str. Cogalni- ceanu 23. Rudblf-uti ref. iskola. Monostor-úti ref. iskola. Maigyar-utoai ref. Iskola. Ref. kollégium elemi iskolája. A gyülekezeti otthonba a felnőttek és az iskolába a gyerekek, Reg. Ferdinand 86, Calea Decebal 38. Dr. Buttyka Aladárné Reg. Carol II. 71. Deák Ferencné Motilor-uti lelkészi hivatal. Török Ferencné Măcelarilor 5. mS^rmmnwnmm (Harmadik oldalj cikkünk folytatása) hogy egy kisebbségi nép pártja szük'ségké- pen a demokráciáért harcol ... Magától adódó kötelessége, hogy néfpii erőit szükség esetén, a többségi .nép demokráciájának támogatására és megerősilésére használja fel... Az is előfordulhat, hogy a román demokrácia pártjai nem vállalják velünk a politikai közösséget. Ebben az esetben, még a közvetlen politikai siker, néhány mandátum feláldozása árán is, inkább a magyar .nép erkölcsi erejére és igazságára támaszkodva csak, önállóan kell vállalnia tovább a harcot abban a tudatban, hogy egy kisebbségi nép a maga demokratikus harcában egyedül soha nem maradhat, mert láthatatlanul bán, de mögötte van az^egész világ demokratikus ereje és r ok onus zen ve. Nagy kötelesség tehát ügyelni arra, hogy kisebbségi harcainkban a világ demokráciájának ezt a rokonszenvét el ne veszítsük. — Gondoskodnunk kell arról, hogy a dunai összefogás eszményének gondolata gyökeret verjen a román népben is. Mi tehát nem a románság politikai pártjaihoz fordulunk elsősorban, hanem a román néphez. Ehhez pedig az ut a román írókon és közírókon, a magasabb eszményt képviselő román politikusokon keresztül vezet.. . E történelmi feladat elvégzése a román demokráciára vár. Szellemi szövetségünket, munkánkat és jóakaratunkat neki kell felkínálnunk. Tudnunk keil azonban azt is, hogy mi, kisebbségi magyarság, önálló állami életet nem képviselhetünk, tehát nem határozó, hanem csak közvetítő szerepet kaphatunk a két önálló állami életet élő nép között. Ez a szerep kötelességünkké teszi, hogy kapcsolódjunk azokhoz a magyarországi demokratikus mozgalmakhoz is, amelyek a dunai öszszefogás gondolatát már is erőteljesen képviselik. össze kell hoznunk ezt a két egy cél érdekében harcoló oldalt és munkájuk eddigi eredményeit ki kell cserélnünk közöttük. Komoly és szép törekvést láthatunk abban is, ha a magyar demokratikus erők fokozott támogatásával, erősítjük a gondolat magyarországi képviselőit 'és munkásait hitükben és akaratukban s erősítjük őket a magyarországi közvélemény előtt is azzal, hogy a mi fennmaradásunk és fejlődésünk biztositóit bennük látja. — Ez a mi műinkánk és bizony nem is kevés — mondotta előadása végén Kacsó Sándor, aki a vita nyomán visszavonta határozati javaslatát, miután a Találkozó résztvevői bizottságot jelölt ki uj határozati javaslat megszövegezésére. Az uj javaslatot vasárnap délután bocsátották megvitatás alá. Vasárnapi előadások Vasárnap délelőtt 9 órakor az „Apol'lo“- ban folytatódott a Vásárhelyi Találkozó előadásai. PáJfi Antal az iskola népnevelő hatásáról és az iskolán kívüli népnevelésről mondott előadást. Fejtegette, hogyan lehet a falusi népet az iskola ügyeiben kioktatni s hogy a városi ifjúságnak milyen alapokat kell leraknia falumunkája közben. Fel kell keresnie a falut és meg kell mutatnia a lehetőségeket a magasabb kultúra elérésére. Mindenekelőtt jó piap, jó tanító kell a faluba, a városi társadalom részéről pedig elengedhetetlen a jóakarat és a támogatás. A kérdésben hozott határozati javaslatot bizottság elé utalták, mely hétfőn délután dönt felette. Ifj. Szemlén Ferenc „Tudomány, irodalom, színház, zene, művészet“ cimen tartott előadást, hangoztatva a bevezetésben, hogy mindezek a fogalmak kissé távolesnek egymástól, nem lehet közös nevezőre hozni ők'-i a szabadság azonban mindannyiunknak léi feltétele. Eddig a nagy középosztály volt / a réteg, mely fejlettebb zenei és művészeti életei élt, fejtegette. Ma már ez az osztály kifogyóban van, megfelelő uj rétegekről kell tehát gondoskodni. Itt kerül előtérbe a falu. Föl kell keresni, meg kell ismertetni a magyar irodalommal, ami pedig a színházat illeti, műkedvelő előadásokon keresztül kell hozzájuttatni a színműirodalmat. A zenét il letőleg elég megemlíteni Bartók és Kodály munkáját. A zenében és művészetben különben nem lehet tiilságos eredményekre számítani, mert mindkettő magasabb kulturális fejlettséget igényel. A kérdésben hozott ha tá roza ti javaslatot szintén bizottság elé utalták, mely hétfőn délután határoz. Délután, a Magyar Iparos Tanonciskola ban, Gagyi László ,,Az erdélyi magyar napi és időszaki sajtó a háború után, mostani ál lapota és jövőbeni szerepe" cimü előadási következett. A kisebbségi sajtó megszervezéséről beszélt s az események erkölcsös és igazságos feltárásában jelölte meg az újságíró hivatását. A sajtónak öntudatot kell éh reszenie, de nem szabad ferde tükröt adnia a helyzetről. Az előadást követő vitában Halas László dr., Botár Istvám és Venczel József szólaltok fel elsőnek. Botár és Venczel szerint szükséges, hogy az erdélyi magyar sajtó részére központot szervezzenek, mely egységes tükörben mutassa meg a magyar kisebbségi sorskéndéseket. Arató András szerint a több ségi sajtó meglehetősen ferdén ismeri o kisebbségi mozgalmakat. Ennek oka a tudósítók felületessége, néha rosszakarata. A szerkesztőségeknek nem áll módjukban ellenőrizni a vidékről érkezett tudósításokat s ezért a román sajtó kisebbségi ügyekkel kapcsolatos tájékoztatására állandó bizottságot kellene alakitani. A következő felszólaló Jan- csó Elemér dr. volt, aki sajtóakadémiát sürgetett. Demeter Béla az újságírás háború- előtti és háboruutáni történetét ismertette. Balogh Edgár szerint a kisebbségi újságíró a nemzet legfelelősebb napszámosa. A sajtónak magas etikai felelősséggel kell szolgálnia a nemzetet. De nem külföldi, hanem a kisebbségi ügyeket és érdekeket kell szolgálnia. Több indítvány alapján elhatározták, hogy a kérdésben hozandó határozati javaslatot az Ujságirószervezet elé fogják terjeszteni. A határozati javaslatot különben, mely megállapítja, hogy a magyar sajtó az ifjúsággal együtt népnevelő szolgálatot teljesít, a felmerült indítványokra való tekintettel szintén csak hétfőn délután véglegesítik. A következő Nagy Istvánnak az iparos és munkás tömegek nevelésérői szóló előadása volt, mely körül élénk vita támadt. Az előadás a késő esti órákig tartott. ÁLDOTT ÁLLAPOTBAN LEVŐ NŐK, IFJÚ ANYÁK ÉS TÖBBGYERMEKES ASSZONYOK a régbevált enyhe, természetes FERENC JÓZStF kererüviznek már mérsékelt adagokban való használata által ip igen könnyű és hig ürülést úgyszintén rendes gyomor és bélmüködést érnek el. Az orvosok ajánlják. Tartalékosok behívói az őszi hadgyakorlatokra BUCURESTÍ, október 4. A minisztertanács felhatalmazta a hadügy. minisztert, hogy október hó folyamán az 1928—1929—1930. korosztályok tartalékosait a királyi hadgyakorlatokon résztvevő egységek kiegészítése céljából behívja. Az erre vonatkozó minisztertanácsi jegyzőkönyv tegnap jelent meg a hivatalos lapba.n. lörincztj €§ ifi. Sir® purkeffczOK uj parkett lerakását és javításokat, gyalulásokat jutányos árban vállalnak. — %ír. ©rábírni m. !Ö>. Amit a kutyáról min- denk inéit tudni kel!-» Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabarátnak sokszor legmegbízhatóbb „barátjáról'1 tudnia kell! Nagyon szép kiállításban, rengeteg fényképpel 144 lejért kapható az Ellenzék kömjvosztáhjában, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjükl A szereplőkről beszélgetünk. Finom mosoly közben mondja Karácsony Benő: — E pillanatban orra gondolok, hogy a vidéki gazdász hálás szerepét Tompa Pufira osztotta ki a színház. Magam is kiváncsi vagyok, hogy mit fog csinálni ebből a figurából ez a .nagyszerű színész. Itt tobzódhat \ a jókedvben és humorban. Csak' győzze. Marianne Sólymosán lesz. De játszik benne Mik- lóssi Margit, Coppán, Pál Magda, Benes Ilona, Csóka, Tóth Elek, Deésy, Jenei, Nagy István és Gróf László is. Huszonhárom szereplő van, ami szokatlan a mai vígjátékoknál, de gondolom, ez előnyére fog válni. Az embernek sokminden mondanivalója van, ami hangosan kikivánkozik s erre valűho- j gyen alkalmasabbnak tartom a színpadot mint a regényt. Itt nemcsak ábrázolni lehet, de oda tudom állítani a hus-vér embert, hogy fülünk hallatára mondhassa el élőszóval azt a valamit. A forma? Meggyőződésem, hogy a zenei aláfestés és színezés könnyíti a mag súlyát, de azt is akartam. Ha a gyógyszert ostyában nyeljük le, csak a hatását érezzük, de az izét nem. P jotruskát, ezt a remek regényt, most hozta ki ragyogó köntösben Pesten Révai. Sz'éj- jelkapkodták. Jön az uj kiadás. A Napos oldalnak meg páratlan sikere volt. Karácsony Benő nevét ma karállal mérik. „A rut kis kacsa“ már fémjelzéssel indul. És ez Ígéret nekünk: habtisza hattyú ’esz. L t
