Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-03 / 228. szám
193 7 október 3. ELLENZSK 11 2095 A Népszövetség 1936 37 érni siaiiszfihai évkönyve GIE1N1F, október ,hó. Érdekes számadatokat tartalmaz a Nép szövetség most megjelenít 1936—37. évi statisztikai évkönyve. Az évkönyv megállapítja, hogy a íöld lakosságának száma mintegy 2095 millió ember. Ez a számiadat azonban részben csupán becslésen alapul. Vonatkozik ez elsősorban Kínára, amelynek egyes adatok szerint 330 millió, más adatok szerint' 500 millió lalkosa van. Abesszínia,, S pa nyom árok- kó, Perzsia és Bolívia népességének sem lehet pontosan megállapítani a szamait. A világnak csaknem valamennyi országában növekedik a népesség, még pedig nem annyira a születések szaporulata, minit inkább a halálozás csökkenése révén. Egész sor országban mindeddig példátlan ütemben csökken .a halálozás, úgyhogy a lakosság számának növekedése párhuzamosan halad a lakosság elöregedésével. Ez elsősorban azokra az országokra álé ,ahol a tisztálkodás és általában az egészséges életmód elterjedésével sikerült csökkenteni a halálozást. Az évkönyv összefoglaló adatokat közöl a nyersanyagtermelés általános növekedéséről. 1936 ban a nyersanyagtermelés már felülntull- ta az 1929-iiikl színvonalat. A legnagyobb az arany, kitermelés növekedése. Egy évtized alatt mintegy a kétszeresére emelkedett a világ aranytermelese, A gazdasági helyzet javulásáról tanúskodik az az adat, hogy múlt év óla 16 százalékkal növeikedett .a gazdasági eletben foglalkoztatott egyéneik száma, vagyis ugyanennyivel csökkent a munkanélküliség. Az évkönyv adatai érdekesen világítják meg a légiközlekedés rohamos fejlődését. Egy év alatt több mint- hetvenöt százalékkal emelkedett a közlekedési repülőgépek által megtett útvonal hosszúsága és ,a járatok száma megháromszorozódott. A hajózási forgalom is emelkedőben van. Üvegek d Lei 62" 103" 164" 300" 475" „eV* spp- -«»tav-v o'ós o'.opd'er<'t' L «'-9 . oWosso e\ «9Y fcmlÄfl megtisztított bőr szept Ápoijcs arcborét mindönnop Scherk-arcvszzel! Szép lesz! scwtRk: PARIS • BERLIN • NEW YORK Irta: Gosztonyi Lajos A fregatt-kapitány találmánya világesemények gyújtópontjában A spanyol polgárháború már néhány héttel kitörése után magában hordta az európai, sőt viiláglkonfli'ktus csiráit. Mégis, am-ig a szárazföldön játszódlak le a dön 6 események, bizonyos mértékig e!sz:goteIodött a háború a geográf lailag elkülönülvén álló íbé-' Verdat félszigetre. Világjelentőségü esemény- nyé, az utóbbi évtizedeik legfélelmetesebb eseményévé, akkor lett a spanyolországi polgárháború, amikor az Ibériai félszigeten pusztító harc. mint iszonyú ragály, átterjedt a tengerre Is. Amikor a FötldiközLlengeren torpedó robbant. Azóta egymásután robbannak ismeretén nemzetiségű kalózlkod ók torpedói és bizonytalanná teszik a földközi'tengeri hajózást nemcsak a spanyol vizeiken, de még a görög szigetek között és az ázsiai partvidék mentén is. A londoni benemavatkozásd bzoltság tehetetlen volt ezekkel a ,,földalatti” módszerrel elkövetett vizaiatti támadásokkal szemben es most, amikor már tűrhetetlenné váll a helyzet, összeült a nyoni értekezlet. Ez a tanácskozás az európai politikának mindenképpen döntő fontosságú állomása A konferencia összehívását egy hadiszer tette szükségessé, a mult század egyik legpusztítóbb találmánya — a torpedó. Az ut — Zaharovi: A lexikon így definiálja a torpedó fogalmát: ,,Oíy vizalaífci fegyver, amely a hajóhoz ütődve felrobban és a robbanás által abban léket üt, minek következtében a hajó többnyire elmer ül!.“ A víz alatt működő fegyver gondolata nem uj. Már a múlt században, az orosz-török háborúban, kisénleteztek kezdetleges fajtájú torpedókkal, de csak nagyon kevés eredménnyel. Az akkori torpedókkal felszerelt hajóknak ugyanis hét méternyire meg kellett közeliteniök a hajót, amelyet meg akartak 'torpedózná, hogy eredményesen használhassák az akikor még fantasztikusnak Játszó fegyvert. Modern 'torpedóval elsőnek egy osztrék- magyar fregattkapitány, De Luppis Balázs kísérletezett, a mult század hatvanas éveiben. De Luppis apja is lengerésztiszt volt és őt már gyermekkorában csak a háború és a tenger érdekelte. Természetes, hogy tengerész- tiszt 'lett és mivel hajlamainál fogva alkotó ember volt, szinte természetes az ii®, hogy sokat foglalkozott a tengeri háború eszközeivel. Újat akart alkotni ezen a, téren és már fiatalon 'kísérletezni kezdett az úszó akna egy fajtájával. Évekig fejlődött: benne ez a gondolat, amig eljutott a torpedó alapötletéig. Fiatalon nyugdíjáztatta magát, hogy kizárólag találmányával foglalkozhasson. Néhány év alatt elfogyott minden pénze és ekkor kísérleteinek eredményét az egykori közös hadügyminisztérium elé társa, amelytől anyagi segítséget kért, hogy befejezhesse munkáját. A segítséget megtagadták, merő a. minisztérium konzervatív vezetősége nem fartotta valószínűnek, hogy eredményre vezethetnek a kísérletezések. A nyugalmazott fregattkapitány eikikor a legmagasabb helyre fordult a torpedó érdekében. I. Ferenc József kihallgatáson fogadta de Luppist, de — ő sem ismerte fel a találmány jelentőségét. Egy Fiúméban letelepedett ango' hajógyáros, Robert Whitehead, volt az első, aki ráeszmélt, milyen hatalmas -stratégiai és — last not least — üzleti lehetőségeiket rejt magában, az 5 tőkéjével folytathatta kísérleteit De Luppis és 1866-ban már használható torpedóik kerültek ki a fiumei üzemből. Szinte természetes, hogy később ezt a gyárat bevonta érdekkörébe a hadianyagok titokzatos életű fejedelme, Sir Basil Zaharov. A De Luppis-féie torpedót, amelynek szabadalmát hatalmas összegért mégiscsak megvette -az osztrák-magyar hadügyminisztérium, hosszú ideig csak a Whithead-féle gyár készítette. Azután a világ valamennyi tengeri hatalma felismerte a találmány jelentőségét. Európában, Amerikában egyaránt óriási arányokban megindult a torpedógyártás. A hadügyminisztériumokban már több, mint harminc esztendő óta ismerték a torpedó jelentőségét, amikor e'őször játszóit ez a hadieszköz döntő szerepet egy nagy küzdelemben: az orosz-japán háborúban. Európa és Amerika gyártotta előbb a 'torpedókat, mégis ázsiai állam. Japán, volt az, -amely el- sőizben alkalmazta jelentős eredménnyel a találmányt. Fantasztikus gyorsasággal támadta meg 1904 február nyolcadikán éjjel Togo japán 'admirális torpedó-flotillája a Port Arthur kikötőben horgonyzó orosz hajóhadat. Két orosz sorhajót és egy nagy cirkálót tett harciképtelenné ez a támadás, amely egy időre biztosította -a háborúban a japán flotta fölényét. Néhány hónappal később, május huszon- hetedikének éjjelén, a csuzi-mai tengeri csatában ismét japán torpedónaszádok mértek döntő csapást Oroszországra: három orosz sorhajót, két cirkálót és több kisebb hajót süllyesztettek el s ezzel véglegessé tették jal pán győzelmét. Togo tengernagy neve és a torpedóval való háborúskodás .együtt vonult be a világtörténelembe. Még ma is — sőt ma különösen — érezzük a jelentőségét a csuzi-mai tengeri csatának: tulajdonképpen ez az ütközet, amelyet a torpedók döntöttek el, volt az, amely világhatalommá tette Ja pánt. Döntő szerepe volt nemcsak Japán világ- hatalommá válásában, hanem a történelem több más, felmérhetetlen jelentőségű eseményének kialakulásában, illetve kirobbanásában is. Az USA közbelép A torpedó második fénykorát a világháború hozta meg. Enneik tengeri eseményeiben mindvégig rendkívüli szerep jutott, a torpedónaszádokinak és a torpedóval felszerelt tengeralattjáró naszádoknak Már 1914- ben egymásután torpedózták meg német ien- geralattjárók -az angol hadihajókat, úgyhogy a tengeralatti harc és a torpedótalái'atok óriási hatása a nagy csatahajóikat és cirkálókat úgyszólván tétlenségre kényszeritette. A világháborúban a rorpedókkal felszerelt német tengeralattjáró naszádok sorozatosan süllyesztettek e utasszállító és kereskedelmi hajókat is. Német torpedólövés eredménye volt Írország déli partvidékén 1915 májusában a Lusitania elsüllyesztése is. Eklkor amerikai állampolgárok is tömegesen vesztek a tengerbe és éles diplomáciai jegyzékváltáisra került a sor -az Egyesült-Államok és Németország Iközöt't. Ez a jegyzékváltás nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Amerikában ermérgesedjék a háborús hangulat. A világháború legfontosabb tengeri eseménye, a világ legnagyobb tengeri csatája, 1916 májusában a skagerraki ütközet volt, amelyben ismét jelentős szerep jutott a torpedó- naszádoknak. Ebben az ütközetben az egész német flotta megtámadott egy angol cirkálórajt, -amely azonban a torpedózások ellenére is -addig tartotta magát, amig megérkezett az angol flotta. Ez azután visszavonulásra ikény- szeritette a német hajórajt. Ettől az ütközet tői fogva volt nyilvánvaló a tengeren az angol flotta hegemóniája. Ugyancsak 1916-ban — junius 5-én — Orkney szigetekről nyugatra német torpedó süllyesztette el a Hampshire angol hadihajót, amelyen lord Kitchener, Anglia legnépszerűbb hőse, a burok legyőzője, a világháború hadügyminisztere, titokban Oroszország (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégitő, mérsékelt áru szobát! ! Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon: 202—43, 294—34. felé utazott. Kitchener is a tengerbe veszett. A torpedózó német tengeralattjárók lehat óriási sikereket értek el a világháborúban, főleg annak első éveiben, de ezek a iorpedo- támadások eredményezték azt is, hogy had viselő félként belépett a küzdelembe — s azt eldöntötte — az Amerikai Egyesülf-Áila mok Ha váratlanul robban,. A há-boru óta most kerülnek először ismét a helyzet gyújtópontjába a torpedóik. A világ különböző részeiről torpedóna- szád floti iák és torpedóromboló-flotillák sietnek a Földközi-tengerre. Néhány kalózkodó tengeralattjáróhajó torpedóinak robbanása vonzza őket a három világrész partjait mosó beltengerre. És torpedók miata ült össze Svájcban a földközitengeri konferencia. És torpedók miatt folyt éles jegyzékváltás Szov- jetoroszország és Olaszország ..között. A torpedók nagyobb világizgalmat idéztek elő, mint a kegyetlen spanyol polgárháború és a még véresebb távol-keleti ,.konfliktus“. A -torpedók miatt remegteti most meg ,a világot a háború réme. A rettegés indoko t nemesaik azért, mert minden eddigit felülmúlóan feszült a világ- helyzet, de azért is, mer: az elmúlt évtizedek történetében, mint láttuk, már nem egy alkalommal idézett- elő szomorú történelmi' eseményeket beláthatatlan jelentőségű eseményeket torpedóik vár alfán robbanása. Gondoljunk csak Csuzimára amely világha- talömmá tette Japánt s gondoljunk a világháború első évedben elsüllyesztett kereskedelmi hajókra amelyek miatt harcbaszállt Amerika feladva az elzárkózás teóriáját, a Monroe-eivet. Most torpedórobbanisoik miatt szakit teljesen az elzárkózás politikájával — amit az utóbbi évtizedekben már egyébként sem túlságosan tartott be — az angol világbirodalom. De Luppis fregattkapitány végzetes találmánya öt világrészt tart ma izgalomban és kiszámíthatatlan, milyen következményekkel fog járni, hogy 1937 nyarán torpedók robbantak a Földközi-tengeren. HÁTHA...? Ha ura lennék tengereknek: észak-, dél-, nyugat- s napkeletnek legdrágább gyöngyit összehordnák parancsomra a szorgos-szolgák: utadba hintni mind — de mind!... Én rózsaszirmot szórnék rájok, hogy fel ne sértsék lábaid!... Ha ura lennék Éjszakának: csillagok csak ott csillognának, ahol csalogány szenderegve szimfóniát a bűvös éjbe: Rólad, csak Rólad zengeneI... Én szivem tenném szordinónak, hogy fel ne keltsen e zenet.. . Ha ura lennék bús szivemnek: hozzád szaladnék — (mint a gyermek, ki anyja térdét át&lelve, mindent elmond e némajelbe) — s kezembe fognám kis kezcá: hátha elmondja kéz a kéznek, amit én szóval nem merek!1?... Középlak 1937. GYÖRGY S ÁH DÓR
