Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-31 / 252. szám
193 7 október 31. EELJ5NZGK 11 HONFOGLALÓK az óceániárók fedélzetéi A Bremen fedélzetén, október hó'. A minden lizébeini 'modem óc ©áinij'á róini a szokott kép foglaldljia a> Hamburgban felbsizállLó utasít. A ragyogóan Iliisz tla> fedóízteben vastag lieveszőptaikiairióba bunkoDózolt 'beingei netmluli uíiais'olk élvezik aiz utolsó öiszl tniap-sug'arlalkait és taiz emberinék fiillmimietstek jutnak aiz eszébe, aimélyek haisoinl’ó 'luxuisgőzösöikiöin kezdődnek vaMitíl a 'Southampton—iNewyomk közöblli u'tvonallon. A uy-dlc termetet magassá gbaini fekvő leglflelső kis fedélzeten ö regiek, fi/aillaflölk a szórakoztató 'tengeti' beniniiisizj-áHékbai merüit- «melk ék Niaigy buzgallomimiall) [loilloigiaibjiálk a sjmia ha jó'paidl'ón bosszú fiaiból okkal: a 'lapos ko- rongakat, amelyek aiz larnnyira .niéliküílözbetéf- lén fehér gof.lfillalbdát pót oílljálkl. Az ebképesizitőenj gazdag berenídezéisü első osztá.íy utasai -főkénit aimieiriíkaiialk, angólolk,, riitkábbat.T gazdag bnaiz'illlilaiilaik viagy argemli- nok. Kényelmes, solkipénzü emberek, -alklik emóciók miéillkül járják a világot. 'Már nem csodáik óznak a. hamburgi. viagy brémai kikö- Hőki roppaintl' tiszibaságán, unoit'tlain mézük a hajó körüli uöpködö örök tengeri u'létánsialklat, a k'i'terjiesztfteibt számnyiail repülő fehér elráilvokal- 'éis fej sem itielklilmbeinieik a lepedőmiagyságu uyságból, miikor aiz oWigáil whiskyt vagy brandyt k.nálja a nesz'bdlien sbewmrd. ’Nein, csodá.'ikozmia.k a do wert kiriétaparlO'k. klilsénte- itieis fehérségén sem és önkény Halién ül is felmerül a kérdés: viaijijoui irmiiérü utazgaitina-k a viOágréisizelk között ezek' a splleenes angol viagy .amerikai mlii.Hliiálrdosok, alkiilk csak akikor mos’cuyodnlalk él, ha külöinösem- jóf sike- rü'llfc -tréfált olvasnak kedvenc 'lapjulklbam. Talefonăsszek&îtatâs a Ws^-Sízeeff®# A márvánnyal, toimipiafényü aOumJiniium- mia'l bunkóin és a modern ülmterüeu r - művészet tegnaffiiináTtabb fogásaival berendezetlt hajóbárban máin vidámabb élet u Patkod ik. A miagais bárszékeihen dúsgazdag pa'pák nagyreményű csemetéi ültnek és egymásután fogyasztják a küllőin, recept sziarilal készüli cockibaii'lokaiíi. A férfiak a viliág legifmomabb anyagából készült flauenuhábhri uibaznak s csak az él'ma nadhabaf itan barka seiyemsál1 különbözteti meg őket egymástól. A nők valóságos szín orgiákban pompáznak s úgyszólván óránként váltogattják lolalliebbjü- klek A •legtöbbjük megjmla SÍ. Monilzot, ChamonixOt, egész vagyonokat költ ve Enga- diinibaini vagy Kiiitzbühelben. amely Windsor hercegének első 'láibogiaHlásn óta kedveik tálát]- kozó helye az aimenilka.i féltső 'tízezernek1. Öltözködni pedig — hanyagul, elegánsan s igazán csillogóan esteik a téli sporthelye- ken és a nagy óceánjárókon lehel. Német hajón vagyunk s ügy nem hiányoznak a németek -sem. Ezek legtöbbje aizontan a turista-osztályokon utazik, az elisob csak a nagy essend és raj na vidéki acéiigyárosóknialki az amerikai fiailMiokuál! százszor fegyelmezettebb gyermekeik láthatók. Kvssé 'tlaOán merevebbek: >az aingolistzá- sz óiknál, kevesebbet esznek, liegtöbbjie vékony aranyk/ere'bes pápaszemet hord, de éppteil'y otthonosain mozogtalak a bangtalüain szőnyegeken, minit a kisponlöllt fuzmiu angol vagy amerik'a'i utlittiánsia ikt. A bamna 'böllgyfávatl boritbott dohányzóban! méltóság'teljes csend homok. A kényelmes klubfotelokbain a neworki Wah-Street és kapcsoílí részeinek bankár- fejedelmei ülnek. A fehér egyenruhás rád-ó tiszt negyedórám- Jkliint hozza ia különböző színű, kulyanydl- vekre nyomott alntgoií, 'firiainciia és ame-rilkai bőrzeá rfor'yamcika:'! é9 szenvtelen aifc-ciaiü itio- vábbiibja 'a sürgönyöket, amelyek bálán kisebb pánikot idéznék elő ia nyüzsgő iái’tetü tőzsdéken-. A hajóról' a- tőzsdét'erem sem hiányzik: sziikmtávinóval!1 és egyéb hirközvetítő eszközzel felszerelt szobában taiz európai és aimer-káli 'tőzsdék élteiének nuilnden. mozzia- niaitáról' értesülhetnek a hajón' utbazó pénz- f el jied'et írnek'. A szoba három belief on fülkéje áióand-óan fogialt és bár 15 ezer 'lejnek megtféliellíő pénzekbe klerüf egy tiizenikéb perces rádliióbieiS'Zitilget-és, a jiéietnitlkezők szinilie egymásnak a-diják a- ki'Lilncsel. A mélyü'lésü foibekok felett' valóságos szivünkéményeik füstölögnek, a nyilib Hengeren úszó hajó 'nem- z'íközl vámmeinltes terüillef és a hajó trafjJkijábaR a világ összes remokbe- késziili szivarja:) és cigarettái beszerezhetők. Mé'g pediiig intevetségesen olcsó iáiron. Az üvegtokba csomag'oit. gyermekkar vastagságú Henry Ollay-iszlivar m.ndöss'ze három shilling. Londonban HaUiszor -ainnyiiili kénnek érte, iEsitie nyolc órakor tompa gongütés j-elziii a vacsora, vagy hiivattaíosiain a „diiner“ kezdetét s a hangra, mindem közönyt 'Heveik őz ve, mteg.ndul a népvándorlás a villanyfényben úszó, csodáiilafois pompával benemdezplit bar Ven dégmkí Cukrászdák! Házlassz©m©>k • Papírszalvéta gyári éren az Elenzék ikönyvosztályában, Cluj-Kolozs- vár, Piata Uruirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak való negyedes fehér szalvéta ára: iooo darab 45 lej, 500 darab 50 lej. Háztartásokba való egyszerű fehér cakkozo:t nzélü 32x32 cm. nagyságú 50 drb 12 lej. Egyszerű fehér zsursz-alvéta 17x17 cm. nagyságban 100 drb 15 lej. Mintás szalvéták ázléses ösz- szeállitásban csomagomkint már 14 lejtől kezdve, ibalmais étterem .fell'é, ahol1 a s z éles hü f félsz- ballon fehérrühás szakácsok adiagoljálk 'a hel- goiDainidi humánt és a ikörülliméinyes utakon lidékierüillb, fiilnom voiligia'i k-aviárti. Szárazföldi ember elől} felfcghatatHn 412 ételieknek az a roppant változatossága, 'amit ilyen óceánjáról! felszolgálnak. Útlevél, amellyel nincs visszatérés A bajóraiszárásikor kia.pobb ebédilőijegyem a nagy étterem 6-os asz! tállá hoz sízóli. A cs'i'illio- gó ezüst ébsz'ereklkel disziitebb -asabafJon. h'aib uibas számára lierlitablielk s az teliső élkiezésniéi mliíndenk i érdteklődésisiei) figyelne szomszéd jót. Az fenne rtk'edléisek ebben a- bel yiilségbam ind almaik meg a so-rs szeszélye szerimt, merít senkii sem tudja, bogy klü Desz ia.-z asztallársia. A 6-os 'asztalinál' már mindenki elfoglalnia' he- llyéfi. Én értkieztem uibolisónalkl. Röviid hemul at kozáis, ismeretlen nievelk vJlCóznialk a levegőben és abogy én> nem énbetbem meg utitár- sa.m nevét, rövid fejlő-rés u'báin Valószfilnüiieg ők is naipiirtendre 1 ér lék az én ntevern fölött. Közvetlen szomszédom egy 'negyven év körüli amerkiaii fial allem bér volt, jobbra és- halira pedig — mliintt- k'éisőbb megtudtam —, berlini és lübecikli- zsidók -üi'Jtdki. Három férfi és egy nő — volll 1 iihetek 1 acélgyáros felesége. Vallatni ennyien Ame rikába uitazibak. A há- riam fogásból ái'IHó teiőébel uitáin kissé felengedett -az első piiilfliainaüolk ünniepéiyes merevsége és ba vonibaito-btain is, — de megindult a itá rsiaQlgáisi. A Wiilllsonirla emlékez belő aimer ikali elmonidoliba., bogy két hóniaipig tar- lózlkod.att Némiebonszágbain, ré-szibvebt a nürnbergi pártn'aipoikoin, -miegcsodiâflta a rioppainit fegyelmet éis megiigérte, bogy másniap meg- miurtiabja a nemzeti szociálisba Nénietomszág batallmas épiilkezései'rő5 kész.tett felvéteilleiiH. Vaiiószii'nüleg nem voHit biszibátíam' a fájd sa- játis'ágoklka'l, — mint amerikial, valószínűleg csak 13 néger kérdésben t-iObakozíik -a: fajtáik •egyeinllőségé ellem — és megjegyezte, hogy véleménye szerint a hitleri Németország nemcsak poíiiikai. de művészeti é® kul- furáilis téren is sikerrel vívta meg a XXCíu$,Sír. Generai Necuîcea No. 2. (Renner-palota) FIÓKÜZLETEK hl ORSZÁG MIKIDEN JELENTŐS VAROSÁBAN század legnagyobb forradalmát. Kijeién beset sir. csend követté, amely egészen a feiketékádéig 'bántott. Ekkor ismét feloldódtak a kedélyek, megered! a 'társalgás éls megtudtam, hogy -a berlllilnii és lübeciki volt .német polgárok örök időkre hátat forditottaik Németországnak. Megtudtam, hogy érdekes lasz-taitáHsaim, — a horogkeresztes lobogó latliaitit fuió .Bremen u'taeaii, — olyain, útlevélnél hagyták eil Némietí- országo't, 'amely a határátlépés után minden kapcsolatot elvág az útlevél tulajdonosa és a harrnai- dik birodalom között. Aki o küuönileges jelzésű uitltevélllleli dlépd át a niéimiet határt, soha Hőbbé nem 'térhet vissza a germán remgeiteghe. Ilyen útlevelet csak az állampolgári jogoktól' megfosz'bo'bb zsidók (ka-pnialk, akik' 'az emigrációt vállaszHják. Hiáöa Ifalráetik angol ‘ '5 — Nehéz a belyzelünk, — mondoftai két aiigameHHia között az egyflk berlimi kivándorló, akiinek ezelőtt négy esztendő veil' még ba'talmias íilmpaillobája: volll a beniíimlil Zoo •környékéin, — és érezzük,, bogy Némeitoin- szágibaini örökre elveszitelltüiki a csatát. Leg- okol-abb, ha. kivándoirillunJk — folytatta az őszinte önvallomást A — de sie-lnüinlk' keHT, mert lassan mindenhonnan elkésünk - . . Vacsora uHám fellmenHünk a fedélzetre, ahol a panaszokból lassan vádak illettek, — Ja, — vette át a szól a lübecikli mo- t orgy ár os, — Délafrika már lezárta előttünk a határokat Hiába hirdetik az angol liberalizmust, az, Union Jack alatt élő domíniumokban is szivesebben látják a szőke bevándorlókat. mint bennünket. A 'hinteni- uralom ó'bai ötviefnhaitezer zsidó vân- dorol'i ki N'imefországbóT, de különös, hogy a k vándorlási láz napi ól-napra csökken és a zsidóság inkább vállalja a, megváltó, zott viszonyokkal járó hátrányokat, minthogy bizonytataln jövő felé induljon. Paris már nem tud többet fölvenni és Palesztinában is bajok vannak. — Aniniakíiddjáni jót muilaittuink 'Kunt Tu- chollsk^rmaiki Anmólid Zwei'gbez liimtézelt búcsú- leveliién, — szólt közbe •» k-eoskesz-akálllas negyedik, 'alki eddig csak a ftetettünik szikrázó esi Magokat: nézile. — Mondottal voí|nia> Ön egy á Mag z síid ónak 1933. 'tavaszán, — for- du'.ít biir'belten a lübecki 'aeélgyároshoz szeni- vedél'ytőií fűlött baingon, — hogy bizonyos feltéttelek mieltelt hagyja, el 'Németországai. Ugy-e nem? És mobt szégyenszemre, lopva, minit tolvajok, hagyjuk ej az orsz'ágol', még hozzá pénz nélkül... LLgyje eill nekem, a heroimus jobb üzíllet lelt volima. Valtijuk be öszinitén., Középeurópábam vereségeit szén - vedtülnk. Pár észténdövel ezelőtt még a kezünkben voltaik az összes ütőkártyák és mégis úgy megvertek bennünket, ahogyan még senkit. És most mi a teendő? A ilegn'agyoíbb komié- leUfielmséggeíl és őszinteséggel kell szembenéznünk' a dolgokkal!. A figyeltem, liaissan a. füHöHHhaing'u negyedük nőtársra lertelődölt, -aki ékkor már csak önmagával beszélget élt. sajáf mágiái telőtit Hiiisziláz'la a mémetországii zsidóság tirlagédiájáit. Sokszor átgondalt mondáitok föntefk’ elő ■a leikéből. Vai'Jlolt. . . — Kísér tellies jelenség az is, aimiit a páriisiii emigráns óik cselekednék: játszanak vaJiaitni- vefli, ami' már megszűrni, 'ami nincs. Még mindig németeknek mondják magukat, de a németek már1 nem tudnak róluk. És ezt .az emiigiriántsolkf niem akar j ák észrevenni. És hiába mondjuk, hogy a hitleni Né- meilország egyáüitiai’.án nem képviiteieli a német lelkiek Azt a „másik“ Németorsiziágot mii: sohasem fogjuk megérinti. A felketeszaikálitas kis bediiitn.ii elh'alílgaitotl és csak a hajó gépéiniek monolom dübörgése nem égéit bele az é jsziakába. Az angol paritok feíőil hűvös szél borzcinigaibla’ meg a fedélzeten sélál'gaitó U't'asokait, a lübeckii há- zaispár: és a volt moziiltiulialjdonos IkliiSisé bizonytalan iszomorusággal' gondóllkozolt Lsme- rellem kiivándonlólársük őszinte vaiMomásán'. (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát! ’ Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telef on: 202—43, 294—34. Höii «ÍívaítapoSí az 1937—38. évi őszi és léíi szezonra EJite 170 lej, Paris Album 90 lej, Stelte 80 lej, Iris 120 lej, Lyon, s Moden Album 100 lej, La Mode Favorite 70 lej, Juno 170 lej, Astra 150 lej, La Mode Feminine 92 lej, Sil- houltes Leminines 80 lej, Jolies Parisienne 50 lej, Saison 45 lej, Elegance Praktique 52 lej, Catalogue des Modes 38 lej. Kaphatók' az Ellenzék könyv osztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii,' Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
