Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-29 / 250. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ

IN NUMERAR No. 141.163/1929

ARA 3

Szerkesztőrég és kia. dóhcvatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Uniră 9. Telefon: 11—99.

LVI5I. ÉVFOLYAM, 2 5 0. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonca 70, negyedévre 210, felévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba cs«<k a portókülönbözeocei több. P BBBBHMfflWBBBBPyWKWWiftf/LJiKii&ßä

PÉNTEK

I - in

CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 OKTÓBER 29.

A francia sajtó megállapítása szerint

Mem sikerüli

ékei verni a szovjeiaroszoknais London és Paris közé

A bsnemavatkozási megegyezést valószínűleg Szovjetoroszország tekinteten kivül- hagyásóval is meghozzák. — Mussolini mai nagy beszédét feszültséggel várják. «* Roosevelt újabb hadihajókat épít az amerikai eszmények megvédése érdekében

Kilenc áílamS&I hivő» meg Hiller a berlini vadászati kiállításra!

.4 londoni Times itegnapi számában nem minden akasztófahumor nélkül írja, hogy a spanyol kérdésben még mindig jobb a tökéletlen és ideiglenes megegyezés,, mint a szakítás. „Mert ha az európaiaknak már okvetlenül háborúzni kell Spanyolországért, akkor jobb ha ezt Spanyolországban magában teszik, mint ct~ Ibériai-félszigeten kívül.“ Körülbelül ez a meggondolás vezetheti a benemavátko- zási bizottságban résztvevő hatalmak képviselőit is, mikor nagy nehezen újra meg újra megegyezéseket hoznak létre egymás között arról, hogy később meg fognak egyezni. Egyedüli ünneprontó kivételnek ebben az összhangban a szovjet! oroszok képviselője látszik, aki már előre olyan feltételekhez köti a bizottság határozataihoz való hozzájárulását, amelyek alapján c határozatok létrehozása is lehetetlennek látszik. A következmény, minthogy nyilvánvalóan egyik hatalom sem akar európai háborút kockáztatni, minden valószínűség szerint a szovjet- orosz, beleegyezés tekinteten kivid hagyása lesz a további tanácskozásokban. Ha csak a kővetkező ülésig a moszkvai kormány is meg nem gondolja magát és nem hangolja hozzá álláspontját a be- nemavatkozási értekezlet többi résztvevőihez. Ellenkező esetben Grandi olasz naoukövetnek a tegnapi értekezleten lett kijelentése, hogy kormánya nem ragaszkodik többé az egyhangú határozathozatalhoz, lehetővé teszj a még nem kész, de a pénteki ülésen esetleg létrejövő megegyezés nyélbeütését S:<ovjetOroszország nélkül is.

Hogy valami ilyesmi készül, arra mulat a francia sajtó irányadó orgánumainak mai magatartása is. Ezek, a szélső- baloldali lapokat kivéve, majdnem egyhangúlag hibáztatják a szovjetoroszok londoni magatartását. A francig külpolitika vezető sajtóorganuma, a Temps, nagy határozottsággal állapítja meg, hogy szovjeiorosz résiről úgy látszik mindent megtesznek, hogy London és Páris közé éket verjenek s az általuk is keresett megegyezést lehetetlenné tegyék. A szovjet diplomácia igyekszik úgy keverni a kártyákat, hogy az ellentéteket ne lehessen kiegyenlíteni. London azonban — mondja a Temps — nem megy bele ebbe a játékba és Páris kitart London mellett. Mert úgy Franciaországban, mint Angliában megengedhetetlennek tartják, hogy egyetlen állam szeszélye elgáncsolhassa a semlegességé politikát. A szovjet kormány magatartása csak arra jó, hogy alkalmat adjon az olaszoknak és németeknek arra a kívánságra, mely Szovjetoroszországnak a tárgyalásokról való kizárását igyekszik elélni —

végzi fejtegetését a Temps. Angliában, ha lehet, még rosszabb a moszkvai külpolitika megítélése a sajtóban. Itten a munkáspárti Daily Herald is hibáztatja a szovjetorosz nagykövet fellépését és elismeri, hogy az Olaszországot képviselő Grandi rendkívül ügyesen manőverezett, amikor elejtette a határozathozatal egyhangúságára vonatkozó követelését. Más lapok megállapítják, hogy a ,,bekerítőri manővermellyel a szovjetorosz diplomácia kísérletezett, visszafelé sült el, mert Moszkva van ma. elszigetelve. „Litvinov, aki megkisérelte, hogy a nyugati hatalmaknak előírja cselekvésük irányát, túlságosan messze ment cl. Még az angol és francia engedékenység sem tudta ezt a közbelépést elviselni.“

A: utolsó értekezleten létrehozott indítvány pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra, mert a pénteki újabb összejövetelig ezt crz indítványt az egyes államok képviselői kormányaik elé terjesztik. Úgy látszik azonban, hogy nagyjában megegyezés jött létre a Spanyolországba Liküldendő szakértő bizottságok kérdésében. Valószínűnek láts:ik az is, hogy lemondanak egy első önkéntes csoport szimbolikus jellegű visszaküldésélről s a visz- s zab ív ásít a szakértők jelentése alapján rendelik csak el. A szakértői megállapításokat azonban minden állam kötelezőnek ismeri el magára nézve. Angol részről azt hiszik, hogy Olaszország képviselőjének az utolsó értekezleten Hamisított engedékeny magatartása után, most a franciák és angolok kötelessége, hogy lehetővé tegyék a Spanyolországból való olasz—német visszavonulást n két hatalom presztízsének veszélyeztetése nélkül. A nehézségek olt kezdődhetnek újra, aminek a lehetősége természetesen szintén nincs kizárva, ha ez a visszavonulás, annak ellenére,

BÉCS, október 28. Ä „Wiener Neues* te Nachrichten“ azt a feltűnést keítö hirt közli, hogy Hitler kancellár kilenc államfőt meghívott vadászati kiállításra. A lap szerint a meghívást eddig hat államfő fogadta el: a belga, a dán, a svéd és a görög király, valamint Horthy magyar kormányzó és Pál jugoszláv kormányzó-herceg. A hirt hivatalosan nem erősítik meg, így fenntartással közük.

RÓMA, október 28. A Ştefani-ügynökség jelenti: Megerősítik a hirt, hogy <a francia fivormjáday hat Rcquin-tipusu kuvánlvajót adott esi a valenciai kormánynak. A tengeralattjárók Brestben. vannak, ahol különböző váltói- l.Másoltai eszközölnek rajtuk.

LONDON, október 28. A „Daily Express“ értesülése szerint, az angol kormány elfogadta a Sanghajban megölt

hogy lehetővé teszik, a valóságban nem következik be. . &

Olaszország további magatartására vonat- I kozólüg mindenesetre újabb felvilágosításokat g fog tartalmazni Mussolini mára vád beszéde, Q melyet a fasizmus hatalomra kerülésénél: lő. évfordulója alkalmából tart. Ez az ünnepség megint nagyszabású demonstráció lesz az olasz—német együttműködés mellett is, aminek Mussolini szokott erélyes kijelentéseivel ' bizonyára épp úgy megnyilatkozást fog adni, mint az olosz kormány többi külpolitikai cél- | jóinak. Hitler helyettese, Hess Rudolf ódám- g miniszter tegnap nagy kísérettel Rómába ér- | kezelt, hogy az ünnepségen szintén részt ve- 1 gyen. A Führen helyettesítő német állammi- B nisztert nagy melegséggel fogadták az Örök- I városban. . /

Norman Davis amerikai nagykövet, az Egyesült - Államok képviselője a ki lene hat almi éVtckezletre tegnap megérkezett Parisba, ahol csütörtökig fog tartózkodni, Párisból valószínűleg Londonba megy, mielőtt a november 3-án kezdődő kii en cha Hetim i értekezletre

Brüsszelbe utaznék. Roosevelt elnök megbízott jónak Európába érkezésével egyidejűleg felhasználta nz Egyesült-Államok haditengerészeti ünnepét, hogy az amerikai külpolitika újabb aktivitását érintő üzenetet intézzen a köztársaság népéhez. „4c Egyesült-Államok fegyverkezésének korlátozására irányuló minden óhajuk ellenére — mondja az üzenet — kénytelenek olyan tengeri erőt fenntartani, mely elég nagy ahhoz, hogy meg- védhesse az amerikai eszményeket és fenntarthassa a békét“. S e kijelentései mellett mindjét tudatja is az elnök az amerikai néppel, hogy a kongresszustól az eddigi tengerészeti programon kívül, kél uj Hadihajó építésének megkezdéséhez kér újabb hiteleket. A hadihajók egyenként GO millió dollár- B ha fognak kerülni. jj

MacOven angol katona ügyében felajánlott japán elégtételt: a bocsánatkérést, kártérítést és a bűnösök megbüntetését.

TOKIO, október 28. Hirota japán kiilügy miniszler, akit tegnap a mikúdő fogadott, 3 délutáni minisztertanács után hivatalosan kö- zöé'te, hogy Japán nem vesz részt a Brüsz- ®zelllben összeülő kilenohetalmi értekezleten. A jegyzék, melyben Japán ezt tudomásra adja, rámutat arra, hogy o ,Népszövétség csők egyik fél meghallgatása után s anélkül, hogy tekintetbe vette volna, hogy Japán Kínába mindösS'Z'e önvédelmi célokét követ, elitébe Japánt. A jegyzék további részében megállapítja, hogy Japán ‘véleménye szerint harmadik hatalom beavatkozást a kínai—japán viszályba esek bonyolítaná a viszályt.

Ffancia buvárEiafői kap Valencia ?

Sarki kérdésünk

A kisebbségi jogvédelem ügye fő most -a kormányok „boszorkány üstjében“. H)at almas tűzben és ál landóan. Mi tagadás se szorítja el és hasztalan vitatni, bogy ez a kérdés egyszerűen belpolitikát dolog vagy a kész fények mai politikájában, ahogy Amerika elnöke mondta: e nemzetközi törvénytelenség korában csak igy-ugy mellőzhető, miként a totaütásos mozgalmak elmúlt ko- rab's-n egyes szélsőjobboldali vezérek sürget ték a kisebbségi szerződés szétszakításának módján. A kisebbségi jogvédelem végre ten ge'ykérdés lelt. Nem a „Berlin—Róma tengely“ értelmében, amely nz adoma szerint nyárs, hogy Austriát pecsenyévé süssék vele, hanem a béke-tengely értelmében, amelynek 'két sarkán ott szikrázik az utódállamok biztonságának az ügye és a kisebbségi sorsba kerüh népelemek emberséges gazdaság! megélhetésének, szellemi és értelmi szabad ságának, valamint jvoliiikai érvényesülésének a kérdése. E pillanatban, bármijy villamos és robbanó leit a világ légköre a spanyol polgárháború és a keletázsiai vérözön folytán, a nagy európai politikának még van annyi független érdeke és egészséges ideg. zete, bőgj- Bun-a-Európa gyökeres rendezé sének megva’iósifásával foglalkozzék. Most már tagad hatat tan, hogy ennek a történelmi rendezésnek egyik föfeltétele a kisebbségi jogok becsületes végrehajtása.

A nagy mozgalom különben kitűnő alkalom, hogy a 'kisebbségi kérdést az eddigi tüskés ágyból kiemeljék és csafáncsipéstől és k így ómarást ó t mentes, mindenként veszélytelen szabadakra átültessék. A kisebb ségi tragikum eddig az ösztönszerii heotvasz. fási hiúságon túl azért fokozódott, mert megalázónak és megoldhatatlannak érződött, mert a uagy békeértekezJeten csak az utód és legyőzött államok fgy részét kötelezték reá és junktimba kapcsolták ta területi rendezéssel, amit az államok szuverénitásuk súlyos megcsonkításának hirdettek. E tragj. kum másik forrása pedig a feszély volt. a bármily tökéletien pauuszjog és bármily hatástalan népszövetségi eljárás miatt, melyek, aztán alkalmat adtak a szubálytalan jogi és politikai kezelésre, valamint annak hajtogatására, hogy a kisebbségek előjogokat él veznének és államot alkotnának az altiamban, ha komolyan vennék a nemzetközi törvényeket Ezekre a sa.jgatő gazdaállami érzésekre kívánt Mell« Franco balzsamot önteni, amikor a Népszövetség egyik régi ütésén velö-trázó hatássá] fejtegette, bog^' a kisebbségeknek beje kell olvadni a „naiion- ba“ és ezt Austen Chamberlain megfelezte másik szerencsétlen és később visszavont tétellel: a kisebbségi jogvédelem rövid időre gondolt átmeneti intézkedés, amíg a kisebbségek be nem olvadnak államaik egységébe. Duna-Európa tárgyalásai most úgy látszik uj a'tapot lelnek, amelyen a párisi egyezmény és népszövetség; határozatok fölött általános érdekű szerződés épülhet föl és ezt majd talán minden egyes népszövetségi tagállamra kiterjeszthetik!. Ez az uj szerződés az önkéntes és szabad akarat alap ján az összes dunai államok megaíázás és feszély nélkül létesülő megállapodása lesz és igy a kérdés minden tüskéjét kihúzza Egy jelentős svájci lap szerint — mint az Elenzék tegnap megírta — a dunavüigyi államok egy közös nyilatkozatáról tárgyalnak most, amely a kisebbség] kérdés önkéntes „Lorarnoj«“-t jelentheti: kisebbségi jogvédelem független vállalását és a Parisban ISí 9 íren megkötött kisebbségi egyezmény általánosságát és pontatlanságát helyettesítő szabados rendelkezéseket.

Hogy a dunai tárgyalásokkal kapcsolatban a kisebbségi jogvédelem valóban az a tengely és sarki kérdés lett, aminőnek mi érez. zük és hogy a S*naiába» kezdett. Genf ben felfüggesztett tárgyalások ebben a mederben továE»b folynak főleg Bucurestiben. már ismételten jelentettük. Lényegükre éles. de nyugodt fényt vetett Darányi magyar miniszterelnök, aki újabb nyomatéket adott a szerb miniszterelnök londoni kijelentéseinek,

(Cikkünk folytatása az utolsó oldatait}