Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-27 / 248. szám
TAXA rOSTALÄ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kIa>dóhévataT. Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09, — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. 3LVIII. ÉVFOLYAM, 2 4 8- SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io^ félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portók ülönbözeote. több. CLUJ=KOLOZSVÁR, 1937 OKTÓBER 27. A Földközi-tengeren ismeretlen repülök MBiii^wMMMa3»wKw>msi»MiwiBE^3SZ^B«g»w.^.™a3ä!£at8eHBaaaa L egy framia f€ Egf néni@f és francia teresbe delifii haiót al&Slwesztett&k Borúlátással néznek a benemavatkozási bizottság mai tanácskozása elé. — A londoni szovjet-nagykövet állítólag be fogja jelenteni, hogy kormánya a benemavatkozási bizottságköltségeit sem hajlandó ezután vállalni. - További vita az önkéntesek száma körül  belga kormányválság mmtii elhalasszák cs kitenchaialmi értekezletei is Külpolitikai élet a várakozás jegyében ! áll. A benemavatkozási bizottság ma délután ül össze újra Londonban. A hangulat a bizottság munkájával szemben óvatos, de nem teljesen reménytelen. A kile ne hat almi értekezletnek szintén ezen a héten kellett volna munkába kezdeni. De külpolitikai kérdésekben ma állandóan el kell készülve lenni arra, hogy semmi sem megy simán. Közvetlenül a bizottság brüsszeli összeillése előtt Belgiumban kormányválság tört ki és a válság megoldása előreláthatólag napokat vesz igénybe. A kilenchatalmi bizottság ülését„ melyet formaszerüleg a belga kormány hivott össze, igy el kellett halasztani a jövő hét elejére. A Földközitengeren tegnap ismeretlen támadók két kereskedelmi hajót sülyesz\tettek el. Egyik hajó francia, a másik német volt. Ez az esemény alighanem arra fogja késztetni a benemavatkozási bizottság londoni tanácskozását, hogy gyors döntést hozzon létre, mert az újabb földközitengeri támadások könnyen olyan bevég- zett tényékhez vezethetnek. amelyek már azt Q komoly veszedelmet jelenthetik, amitől a spanyol kérdést eddig csak fejleményeiben féltették. Egyik földköziiengeri támadásról Párisból számolnak be. A Havas-ügynökség marseiűei jelentése szerint, az Ved Mellah nevű francia fehérhajót Barcelona előtt a nyílt tengeren ismeretlen nemzetiségű vizirepülögép bombázta, a francia hajó a bombázás következtében etl- sülyedt. Az Led Mellah bombázásának és elsülyesztésénck hire Párisban mély benyomást keltett. További intézkedések érdekében, most igyekeznek megállapítani, hagy milyen nemzetiségű volt a bombázó vizirepülögép. A másik támadást Rómán át jelentik, a franciaországi Saint Jean de Luzböl: Carthagena közelében ismeretlen búvár- hajó megtorpedózott és elsüllyesztett egy német kereskedelmi hajót. A német hajónak kettős neve volt, amiből csak anyagit lehetett kibetüzni: .Wilhelm“. Ez a jelentés valamivel bizonytalanabb, mindenesetre megerősítését kell várni. Feltűnő, hogy a francia városból szóló jelentés csak Rómán át kerül a hírszolgálatba, párisból eddig nem közük. A német hajó elsülyesztése, ha megerősítik a hirt, súlyosabb fejleményekhez vezethet. Tekintve azonban, hogy ugyanakkor ismeretlen támadó egy francia hajót is el súly esztett, a megtorlást lépések német részről nem igen lehetnek súlyosabbak, mint a franciáké. Legújabb, jelentés, szerint különbem egy francia torpedónaszádot is bombáztak. Párisi távirat szerint tegnap ismeretien nemzetiségű repülőgép szállott át a Földközi-tenger nyugati medencéjében levő Minorca sziget felett és bombát dobott egy a sziget mellett horgonyzó francia torpedónaszácíra^A bomba nyomán a hajó kigyulladt, emberéletben nem esett kár. A londoni értekezletet megelőzően teljes erővel folytatódik a sajtóvita a Róma—Berlin és a Paris—London frontok között. Olasz részről hangoztatják, hogy a római kormány elérkezett a\z engedékenység szélső haláráig, újabb engedményeket nem lehet tőle kívánni. A benemavatkozási bizottság munkájában közbejött mindem zavarért a szovjetoroszokat teszik Rómában felelőssé is emellett hibáztatják Páríst és Londont is, amiért nem állanak elég határozottam szembe Moszkva zűvartkeltő fellépésével. Angol és francia részről a vádra azzal jelelnek, hogy éppen Páris és London volt az, melyik Olaszországnak a háromhatalmi értekezletet ajánlotta, ami lehetővé tette volna, hogy a szovjeloroszok megkérdezése nélkül egyezzenek meg. A nehézségek mindenesetre elég súlyosak ahhoz, hogy amint a ,,Press Association“ jelenti, komolyan próbára tegyék Angiim türelmét is. Különösen attól a lehetőségtől félnek, hogy az önkéntesek számának meg állapit ásóira Spanyolországa küldött bizottságok jelentését egyes kormányok nem fogadják el kötelezőnek. Ilyen hajlam, angol és francia lapok szerint, állítólag mutatkozik német, olasz é-s portugál köbökben. Az önkéntesek számára vonatkozólag különben valóságos versengés indult meg az ellentétes érdekkörök között. Az olasz önkéntesek számát eddig francia és angol részről 80—100 ezerre tették, a valencia; kormány és Moszkva 150 ezerről is beszéltek. Ezzel szemben olasz részről mod hivatalosan is tudatják az angol és francia kormánnyal, hogy az olasz önkéntes csapatok száma Spanyolországbay 40 ezerre tehető. A római Slejani-ügynökség pedig most ezzel a hírrel szemben, hogy a köztársaságiak csapataiban viszont legfennebb 8—10 ezer idegen önkéntes harcol, azt az értesülést közli, hogy már 1931 első hónapjaiban 148 ezer idegem önkéntes volt a köztársasági Spanyol- országban és azóta több hónap telt el, ami calau y francia—katalán határon, mely sohasem volt teljesen lezárva, még nagyszámú önkéntes juthatott át. A helyzet tehát most az, hogy az önkéntesek visszahívásának arányos végrehajtására vonatkozótag francia és angol indítvánnyal szemben ciz olasz félhivatalos hírügynökségnek az az álláspontja, hogy ez az aránylag osság, Róma felfogása 'Szerint, a köz tár sas ágiak hátrányára kelt, hogy érvényesüljön. Ribbentrop lo>ndoni német nagykövet római látogatása tomíbbra is nagyban érdekli a külpolitikai közvéleményt. A világsajtó egész sor kombinációt fűz hozzá. Legtöbb lap továbbra i.s a berlini japán nagykövet egyidejű 'római időzésével hozza összefüggésbe Ribbentrop útját. Más lapok azt hiszik, hogy Ribbentrop római látogatásán a szélsőkelsti helyzet melleit, Középeurópa kérdése és első sorban a Berlin és Prága között kifejlődött rendkívül heves ellentét képezte megbeszélés tárgyát. Egyik párisi lap, a „Jour“ viszont arról akar tudni, hogy Ribbentrop római megbeszélésén a pedesziinai kérdés is szóba került. A valószinüllenül hangzó hir szerint Németországnak Olaszországgal egyetértésben az volna a kívánsága, hogy a palesztinai ernyőt mandátumot függesszék fel és helyébe léptessenek olyan nemzetközi kormányzatot, amilyen évekig a Saar-vidéken volt. Ebben a nemzetköz; kormányzatban, Anglia, Francia- ország és Olaszország vennének részt. A hftr nyilvánvalóan az angol érzékenység izgatására törekszik. Londonijain ugyanis nagy idegességgel szemlélik, hogy olasz részről újra feltűnően sokat foglalkoznak Palesztinával, sőt. hogy a borii mdióleadóáUomásnok egyidejűleg beszüntetett keletre irányuló angol- ellenes propagandája is újra kezdődik. MalsEkw utasításikap a ş* e LONDON, október 25. Á londoni bc'nem avatkozás? bizottság «ia délután ül össze ismét. Valószínűnek tartják, hogy az illésen most is Edén külügyminiszter fog elnökölni. Corbi’m londoni francia nagykövet, aki hétfőre virradó éjszaka tért vissza Párisból Londonba, tegnap dél tájban látogatást tett Edén külügyminiszternél. Hir szerint a ni a délutáni ülés napirendjéről és ia francia álláspontról volt szó közöttük. Eden külügyminiszter különben Corbin francia nagyköveten kivüf tegnap fogadta Grandi olasz nagykövetet és Wörroiann német ügyvivőt. Az Evening Standard“ értesülése szerint Maiszky londoni szovjet orosz nagykövet utasítást kapott Moszkvából, hogy közölje Plymouth lorddal, mint a benemavatkozási bizottság elnökéivel!, valamint Edén angol kül99 Semmi ügyminiszterrel, bogy Szovjetoroszország nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve, hogy hozzájáruljon a semlcgességi bizottság fizetési kötelezettségeihez. Moszkva felfogás* ' szerint ugyanis a benemavatkozás egész szervezete csődöt mondott. A lap szerint Maisziky Londonban most arról tanácskozik. hogy melyik a legalkalmasabb pillanat a jegyzék átnyujtására. BERLIN, október 25. Hess Rudolf. Hitler kancellár, helyettese, kedden indul Rómába. Az olasz kormány hir szerint, meghívta. Hess Rudolfot, hogy római tartózkodása uián tölt- sö\n néhány niO\pot DéMaszországban. Hess valószínűleg eleget tesz a meghívásnak. Talán lesz mffl.jd történetiró, slki sötét korunkat a rémdrámák időszakának fogja nevezni. Soha niég annyi megrendítő, olykor érthetetlen, olykor elkerülhetetlen tragédia •nem történt, mint napjainkban A világháború megszoktatok az étet értékének semmibe vételére, a békekorszaik aranytermelésével az élet értékének túlbecsülésére. Mind a kettőből, mind a két túlzásból egyazon válság keletkezhetik, az embertelen magatartás. mely az életet bűnös könnyelműséggel vagy bűnös megfontoltsággal eldobja leértékelés vagy fölértékelés címén. Az egyikből a hősi halál istenitése sarjad és ez most a szélsőjobboldali egyénietlenség és közszolgálat egyik erényeként tündököl, a másik az élet elviselhetetlenségét vitatja, mert nem lehet folytatni a küzdelmet, ha egyszer elvész az anyagi alapzat és hiábavaló minden, ha nincs más ut, mint ujra kezdeni, »mit elveszítettünk. A japán bushido uralkodik itt és hat a római stoicizmus Mind a kettő hasonlít egymáshoz az igazi tárgyilagos valóságról való lemondásban. Mert a valóság, hogy az élet komoly értéik, legtöbbször a magányos és egyetlen érték, amelyet a legnagyobb s'amyarpságban is fogni és szeretni kell, mint valami teist; és lelki öröm forrását, miint megmagyarázhatatlan, de sejthető küldetésünket. Valamiért csak vagyunk itt és valamiért csak érdemes életnek lennie'?! . tömérdek megrázó tragédia korában s az élet valószerii értékelésének nagy hibái közt ,a legnagyobb tragédiák egyike és hibás bölcselkedés özönében talán a leghíbá- saibb döntés volt most Vastag Jánosé, aki az elmúlt napokban még viruló tulajdonos1» veit az egyetlen kincsnek, a szép és csalogató emberi életnek és mert huszonegy éves korában, tanáéi tanulmányai során semmiféle biztositékát nem látta, miért érdemes nl?(kii az élet kjnesét őrizni és megbecsülni, a halálvonat elé dobta magát. A sötétségben egy komor gondolat még „fölvillant“: a halálba menők gyakori pózává] azt hagyakoz- ta, hogy sírjára egyetlen borzasztó szót írjanak: „Semmi“. A budapesti városligetben évtizedeken keresztül egy névleien öngyilkos sírkövén is elrendelt szavaeska állott: „fűit-volt“. És ez a két kicsi szó rettenetes halárelveket foglal magában. Az egyik az élet homályos történését, a másik a sötéten- látás bölcselet1} princípiumát jelenti. Egy rossz történet és rossz bölcselet rettenetes következtetését Megtudjuk érteni, hogy beteg idegzetével a szegény öngyilkos Vastag János: — minden öngyilkos, még a rettenetes 'kényszer, politikai megfontolás, vagy bölcseleti meggyőződés öngyilkosa is beteg idegzet hordozója — megunt minden további életküzdelmet és a kékes ködben öit- inaga részére csak a reménytelenség és céltalanság semmijét látta. De az emberi tömeg részére nem igazság ez és nem lehet jel- mondat a sirkövön se. A tömeg alapjában mégis csak egészséges idegzetű és hinni tartozik a reményben és a célban. Az ő részére az élet és az érte folytatott küzdelem: nem a semmi, hanem: a minden. A drága minden, amelyért csak a végén értékes és kötelező a halál, műkor az élet kimerítette tartalmát. Természetesen Vastag János tragédiája több, mint amennyit az első pillanatban fölmutat. Nemcsak az ideges, beteg, nemcsak a meghasonlott ember, nemcsak a kisebbségi sorsban bukdácsoló árvának esete, hanem a inai fiatalságé is. Ez a fiatalság a bánatból a szomorúságra született, egy vajúdó és határozatlan világban a bizonytalanság, a késő kezdés és a bo’dog befeje- „ zés valószínűtlenségének tudatában*. Tragr- I kus idők tragikus ifjúsága ez, önmaga természetének és hivatásának akaratlan ellen- mondása, amjlnő a történetemben, a folyton megújuló idő e tudatos áramában eddig még sohasem komorlott. Jogosult a lemondásra és a kétségbeesésre. De mégis meg kell ragadnunk öngyilkos kezét és figyelmeztetni, hogy az élet örök és megbecsül betétién, bizonyára van benne ifjúságunk részére is megoldás. Ha talán piMtonatnvilág (Cikkünk folytatása az utolsó (tfdaJonJt
