Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-24 / 246. szám
19 3 7 október 2 4. BILE N Z S K ILÄH lonum fa: SSJKÁSZ IS¥V lA múltban ai .máit kereisö erdélyi irodalom előszeretet tét fordult az 1437 -es fornud'alom eseménye)! feta. Elég ha csialk a Sípos Domokos "méHy történiellmi tiainulságiu. nagy no- vteOliájjáwa: o> /Vajúdó i dők11 - re, vagy Kós Károly legutóbbi müvére: * ,,.Budatii Nagy AnitalL1“-ra utaló n-k Kevés olyan esetnenye vain az erdélyit mimlitimalk. m-ellty olyan ®°k' oldaliról szolgáltatnia. kaposolló pontot olyan sok szempontból volna felhasználható analógiának, minit ez aiz 500 év előitltiii fónrö- datam és hozzártrapcsoló szövetis’égköt és> ©ísz z eves sofsrsdlaäöBii Mielőtt azokkal iái refleikxiókkat foglalkoznánk, amelyekéit rendszerint hozzá szóiknak fűzni ehhez a régi eseményhez, szükséges —- és íalán, a. félezeréves évforduló af- kiaillmiábó! hasznos fis — összefoglalni egészen ■röviden eminielk a régmúlt esztisndőmdk az eseanényeiit. iAz 'eseményeik kezdeteire hilven rávilágít az a szerződés-, 'amelyet 1437 julius 6-án kötöttek -a Ikjofozsmonosltoni káptalan előtt ,a,z egymással sz-emiben fegyverben lálltló uraik és parasztok. „A magyarok és románok, Erdély bárkinek birtokain tartózkodó fakói, egyrészt azért, mert Krisztusban főtisztelendő atya. Lépes György erdélyi püspök ur a magyar lakosok részéről! neki járó tizedet, a cséké-lyértékü folyó de- nátokban beszedni nem akarván, majdnem három évig nátaik összehalmozódni hagy ta s újabban nagyr és súlyos pénzben akarta volna kizsarolni; majd őket nyilvánosan és méltatlanul súlyévá — a tizedek be nem fizetése miatt — igazságtalanul interdieiumot vetett rájuk (egyházilag kiátkozta); másrészt pedig azért, mivel uraik általi mint vásárolt rabszolgák nehéz szolgaságra voltak vetve, mert midőn valakinek birtokairól — tartózkodás végett — más helyre akartak költözni, még összes javaiktól és birtokaiktól megfosztóiva sem mehettek el; ezek miatt, a terhek elvisei’ihefetleur igájának letevése és visszautasítása végett, egymásközt jól megfontolt szándékká] az Alparét (Belső Szolnok megye) határában fekvő Bábolna hegyére összegyűlvén, saját ügyeikről komolyam íanácsikozván, küldött követeik által a te^alázatosabban azt kérték uraiktól., hogy a szent királyoktól adott régi szabadságban hagyassanak meg. Uraik azonban kérésükre fülükét bedugták, követeiket Csáky László erdélyi vajda elfogatta, lenyakazhatta és szétda- naboíltattia, azután pedig őket az a Hald a és a két székely ispán hadaival megtámadta, mely harcban mindkét részről; sokan estek eí/‘ iRövid összefoglaifásai e Köz ép-Erdélyt átfogó parasztioirtradai om kezdetiének és érdekes részlet egy orttyaln kontraktusból, melyben egyenlő tárgyaló fóílkónft álih egymássál1 szemben az úri rend és -ai paraszt-tömeg. A foirradailmart előidéző okok egy részét teljes vi'Oágiltásba helyezi ez a dokumentum: a püspök kapzsiságából1 előállítani sulliyos adóteher, az országrészre kimondott egyházi átok e’keserirtő, izgató hatása, -a jobbágyság szociális helyzetének atz utolsó 10O év alatti nagymérvű romlása., -aimli főként a szabad íköJllíiöizfködiéisi? jog karnáitoziásábaim álUlotrt — voltlak -azok a. tényezőik, ame’yek kiiváltatták a föld népe -felkelését, bábolnai, gyülekezésért, hairoált, irészílieges dliiadaüáli és ezit' az •egye s:s égert!. Müved 'a' vett 'idéz et egy es-ség-dk- mánybö) vata, a-z okok közül' cöaik ai legálisukat "Világilíij-a meg s azokat Is oly oldaliról!, •ho'gy -aiz alllkiailimias legyen1 -az egyesLség megkötésére. Ezért mem beszél arrór a. tényezőről, mély ha ai forradalom kirobbanta sában nem is, de iá -Mlkldk előkészítésében kétségtelenül, döntő szerepet játszott: ez oi -huszüitizimus ta- maiilmaílc, szieffitaménidki, gyakorlatának erdélyi elterjedése volUH. Más forrásokból tudjuk, hogy ez az élőreformátoirii irány aninyiina hó- diltoitt mi iközöttüniki, hogy imántilrokat iis 'termiéin e mozgail'om és bit számaira. A k-oiiözsimomost'orl egy esség eltör Ili* a föü- de<suraknak fizetendő killienoedet', -a Róbert Károly ótia szokásos kapuadöt 18 dénárröl 1 dénárra szálllliiltja. lé, megnyirbálja aiz egyházi tsiiziedet, megengedi a szabad költözködésit s laiz 'egésznek ai biztoslltására megengedi, hogy ai jobbágyság é-venltie gyűlést -tarthasson a Bábolna hegyen, s hogy ott meg- viizsgiálíja aizt, hogy a' memösiség megtartja-e ezt a kötést!, vagy sémi. Az egyezségbe — minit ttamtulllmábóll' sieij-t- hető — ősük kényt ele ns-égből 'egyezeti belé a vajda és a nemesség). íEr.melk -az állandó be- 'tar-tásia1 az állami és ilársad'alllmii rend teljes- felforgatását jetiemitett.e volna. A nemes-ség vallójábani csialk a-z 'egyess-óg megkötésié után készülődött fe’i a harcra s ia> parasztságnak első győzelme után lett; igazán kérdésessé a helyzete. A f orrad altom máls-odí'k szakasza 1437 szeptemberében és októberében játezó- dilk! lie. A nemesség szövetségre lép a szászok“ kai és a székely eíklkelli s megerősöd ötl hadaik újból m-egtámadiják a még mindig szét nem oszlott jobbágytábort. A győzelem most sem áll egyik oldalinál sem s az összeütközést uj egyesség fejietzd be, melyei Apátiban kölneik mieg 1437 október 6-ám. E második béke okmány már báitrálnyo- saibb a jobbá gyiságra, de azért még .mündig Heh etet Mein volt a m-a-ga iaríásia- s Így ikő vetkezik ell1 az 1438 januá-r—'februári haitim ad ik üs'S-ziecsapás, aimelynek .a, során az uiralk és szövetségeseik teljesen lleverilk a ],áziadóka.t. a vezéreiket kivégeztietiik, a lázadó tömegen véres bo-'saut áiillanak és megfenyillik azokait a város'Clkait ís (pl: N'agyeiíyed). -amidlyelk a 1 á zadólklalt tá mogaioják. (Helytelen magyarázat lErdéi'y törtémeliii élietébeni niltikán- fordult ellő .lázadás, böllső forradialom. Kivülliről bató -erők, külső 'támadásdk, rnagybaitiallmiil politika befo’yása. volt -az, arnii étkelte i folyamán vállítoziálsokaifi, forduiióponitokail hozott Oléitne. 1437. — szinté magában álló .történelmi' je- liáhisiég. Ezért vointia a legkülönbözőbb o'dai- loikoin álllő embereik figyelmét és önkényes maigyiairázó-'érliellm.ező ik'edvél' magára. S zenei line nik litt e hibás maigyarázaitolk n-ehány feltűnőbb eijietévej szembe nézni,. A román töri énei írásban és ikiözvéJHemény- bein áltlailá.n'Oe ma Hs az a ba'lliltétali, hogy 'az 1437->eis forrad'altam nem votllt máé, mint hairc, melyben a- hóin foglalta miatgyairság — egy időre — viógleges győzelmiét araitotit az ősfelkó románság féltéül. A magyarság —• © felifogás szerint — -ez allkiailo-mmiallí és éppem a szász ok-ka.1; és székelyeikkel kötlött szöv-et.- s>ég, a kápolmalii unió álltai!' na-gadta- miagához lErdólly vezetését és foisztdttá meg a romáin- ságoiti attól a pollübikia? szereptől és azolkóii a1 politikai jógáktól’, ameiiyeik'elt Traiján c-sászár id-eji? óta háiboni.t at Hanul birtokolit Dácia1 -főid jóm. Aniéllkü'I, hogy enimeíkl a. ikérdíésnek 'a ,kontinuitás“ kérdésével valló összefüggéséből származó érveket elősorolnák, csak röviden utaillunlki Jancsó -Berned elkre, akii imegálilaipfflt- ja, hogy e panasztlf or radial om két -egyessé- gébem, a Ik-ol-o-zs-monostoriiban és <aa aipábii; ban, a feisordlt 10—42 panaszt vezér neve között egy sínes- román — ba csak a második ilrtatlbn széreplő viiiágosbeiikil Oláh Mihályt és Olálh Gálit vezeléknevülk után mem vesszük amimak. Ugyan-osialk ő muitaifja ki azt, hogy a Va.jdialháziii 'Nagy Pál rnevie után levő méltóság megbatározáisbó!-: „iMiaigyairország ezen 'fejedelemsége magyar ás romiáin- lakosai universtaiils'-ámaik zászilótla-rtöja“ — ebből az uraiiversiitias szó egyszerűen csak- összességet és mem szervezett rendiséget jelenít!. Sőt Jancsó 'Benedek kritikai átvülágitiálsia után az is kétségtelen, hogy a románság — ba részit n/s A mik ar mindezeket elmeséljük és kimondjuk 500 év rt-ávf altéból, vfesziaemitélkieziésünkel! vezeti az évforduló 'aiikatmábói. szotkásos kegyes Tmi'Jt feiié fordulás, érdeklődés szükebb pátriánk 'lörtémetie iránit. De ezen túl nem rtiaigadhartjuk. hogy él mi bennünk s olyan llöliridkvés, mely szeretné a múlt baipjiaiiit jövőt mondó oirakullu.mkéiirt megszótattaitni. Mali kérdésdkndk, aktuális helyzetnek a mu litlak való össz-dk'apcsolú&a egy esetben jogosul! t, hia. a múlt Ott nem minit kienyre-lkiegyrte klilkapotit iiklüszitiráciió és amatogiia szerepeli, hanem minit k*i nem sza- MfibaJtó láncszeme egy olyan soroz'aitiniak, melynek iái végén álltunk Trui. Van-e Ilyen jelentősége 1437-imdk? Belenőtt-te iszierv esen abba a so realalk ulásba, mely meghatározza mialí mi voltunkért? Hia: Így — tehát nem aiz előzmények és az önmagában valló jéllanlfése oldaláról nézzünk ezt a pa r a szrtiforrada limait, bainem a következmények, baitásai oldaláról — tekintjük, úgy jelentőségét egyeltlen egy pontom -találtjuk meg. A pairaisizillforradialom Elndélty összeverő- döitt és széthúzó népéteméit először szervezi vett ebben a forradalomban — résztvevőinek, számla, szerepe nagyon' kicsi Helheitetti Hú szem Budai Nagy Andalítói és Vajdaházi Nagy Páltól kezdve a vezéreik szintié mind magyarok s az ok, mélyből 3 forradalom előá .itortlt, — első sorban . a miagyajr parasztságban lobbia.nlbaitta fel .aiz ellenállási, A közvetlen ok, mlilnil láttuk, a tized-ügy volt', már pedig íiilzedifiizelésre a katolikus egyházhoz 'tartozó magyar jobbágyság voJlt kötelezett. Az ékkor még .nagyon gyér számú hava® i pászítom románság 50-edfdt fizetett i3i ju- baiiiból s a nagy cin kedvező adózási rendszer miiaitt igaizán nem volt oka. a* lázadásra. iUgy, hogy vailősziinii. hogy ,a. románok közül azok iláizadítak fel, latkíik ictt-ofit bekölitöz- ve a> magyar parasztság közé, miaguk is ifllized fizetésre voltaik kötélezive. A magyar népi főriénetszemléletnek is vám bizonyos .túlzó megállapítása e forna- d alom mail tkiaposoliaitbant. Ennék legutóbb Kovács Imre: .Néma forradalomé' ctimü könyve adótt kifejezést. E szerint az áliás- pomt szerint a forradalom leverése után a magyar urnáik olyam kegyetlenséggel irtották j óbb ágyak ailit, hogy egés z vidékek népte- flénedltek el és azok helyére azután könnyen bhöd-ulbartotl a muniténiiiai és moldovai román parasztság. Túlzás. Kétségtelen', hogy ez a forradalom s a vele jáiró vérveszitleség Ls segített Erdély elmeim án ásod ásáinlalk. Azonban ez a folyamat vallójában nem akkor járt,szód ol/t le. S bármennyire szeretnék lits, .a töntémellmii: bünit nem lebett kizárólagosan a miagyar dőrténeí- m;i osztályok, a rendiség nyalkába varunk Az igazi 'tényező a1 török volt. — A közvetlen umalllmia akadd' álló balkáni országokban- és a román fiejiedelemségiekben' IIbií® iri&isrei natáo filtra egységbe és ind irtja meg azon, .a maii napig s?m befejezett ufón. mely az önáillő és zárt erdélyi társadalom, knálak irtása. felé halaid. Kért ponlbn indult meg akkor ez a dálrsa- dallommá allaikulásl? folyamat. Bábolnán a magyar parasztság be ludja> ildeiszdenit harcos sarak közé az ország román né pel emelt, cs érdelkeikef (iái román1 jobbágyság élnddkeiit) hűségesen, a szövetséges és sorstársnak iklijá ró következetességgel képviseli a későbbi tárgyalásokban és egy ességek ben is. 1437 szeptember 16-án megkötött kápolnai unióban, pedig az összes külső és belső 'dllFeiniségeik efFJemt védelemre, önmaigulk' életének és egységének kifelé és befelé egyaránt való megválás irta sálra szövetkeznék ,3 magyar nemesek, a székelyek ás szászok. Szövetkezésük nem egy negyedük versenytárs teszo- firtása erdőkében- rtöntóniilki, hanem -iga.zi. mély itörténeillmii bölcsességtől áthatva — az akkori összes erőcsoportok fegy'ven-es, lársa- dia-limiii, gazdasági és kulturális erőt, haital- maili j'elHenrtő rendek egymás közt megaillko- itotit, iszaibályozött és összemüködő hartiailmi egyensúlyát jelentette. Ez az unió volt az, ugya-n-is a török 'kormányzás, befolyás és adóprés ollyan helyzele! terem-telt, hogy 4*a-- kó:ik,: szerbek., eziTovénbk, románok mindani alkalmat megragadva tódultak a sokíka-1 ren- deziettebb -lársadialmi és gazdasági viüszonyu tönténeimii M-agyamországba és Erdélybe. A másuk következménye a lörök uraa'mnaik az 1658—62. közötti négyszeri! -török—tatár du lás volt, amelynek az eredménye: 250.000 erdélyi lalkőis, na-gy részt magyar, a-z or-szág egy -negyedének megölése és elhurcolása. Ez a négy év az erdélyi magyarság igazi temetője. Ildidkor fordul', meg .'gazában a nemzetiségi -alráln-y Erdélyben. A halóid a'j vi-'ágszemíeie} természetesen az erdélyi proíetátíatus első önitndatr-a übre dési ny-'lván jlásának tartja u parasz'^orra- daImát, az oszlálybairc első erdélyit sz-aka szát jelenti számukra 1437. Törrténetszemilé- letülk nem más, -mint .anachronizmus. A XV. században élő jobbágyságról és vezéreiről fiöUJételzmil az't, hogy uj társadiaümi berendezkedés szenvedélye mozdította meg karjukat-, hogy feiemellkedjé.k benne a kasza — naivitás! ígeniis fűtötte ilellkülket a husziltiz- nrusban m-egnyi Ivá-nuló kienesztyén bill és katalk-omba faimatlízmus, az egyházi szolgálat beszüntetése és a momentán elviselhetetlen adóteher miatti elkeseredés — de legvérme- sebb célk-iitüzőseikben sem alkiaJtak mást, mint Szent István király régi jobbágy-törvényéül áiidiitami helyre Nem kiszabadulni a jobbágysoirból, baniem csupáin nendeznii azokat a jobbágy viszony okát, amelyeket meghatározták a „szent királyok-“ törvényei, ápoltálkj Zsigmond ik-inály humánus rendelkezései, de felforgatlak a helyi 'kiskirályok, -a pallós joggal rendelkező urak. amelyik az alapját képezte az erdélyi fejedelemségnek, Erdély dörténé’jmí sorsaiialk u - lásai egyik legszerencsésebb megoldásának. Nem ,,éndélyi liber á&umis“, nem általános humiainiiitárrus szellem — hanem külső és belső szükség kényszieriitette ki a három nemzet unióját, mely nem volt más. mint mindegyek, jól körülhait árollt erdélyi bárt almi csoport erő egyensúlya s annak, a kere- tében megindított tálnsadailomszerveződés; megaillkolöja pedig a magyar nemesség er- délytvez-ertő bölcsessége volrt. Nem tagadható, hogy Erdély népei — más elrendeződés s'zieniint — mia' iis külön .társadalmi gazdasági, kulturális erőt jelen tendk; — ma is a széthúzás erdéliyli ős-álla- portában. Történelmi emlékezésünk végén felvetődő kérdésünk: vájjon mii lesz az az uj külső vagy belső ellenség, mely egymás melóé :kjényszieniilti e ma egymással szemben álló csoportokért s vájjon hol fog megszületni az az uj, Erdélyt-kormányzó bölcsesség, mely építésre. egységes társ ad állom szervezésére fogja össze a csoportokéit s úgy basziná'i'j'at ki a szülkségihelyzetet? A férjes nőknek is van SZÓFIA, október 23. Az uj buil'gár választójo-gli. törvény tegnap jelenít meg a hlvaba'tos lapban. A törvény leglényegesebb pontjai a következők: Egész Bulgária területét 160 választóike- rületbej otszitollták és minden válaiszitókerü■lof -egy ké-pvisielőli küldhet'. Választó jagotsullisággai' bür mindk ét nem - belli 21 éveit, betöltő huligán- állampolgár; a' nők azonban csialk abban az esetben, ha már férjnél vannáki, IÜlhetve voltak. (Özvegyek, vagy elváültaik.) Választható m-nden választói joggall biró 30 'é'vdli betöltött egyén, aki katonai, vagy kötelező munka-szo lg állatának elegei lett, avagy felmentve voll. Nem választhahók, akik állani-elien-eis eszméket, hirdetnek, vngv péliiitlilkái célból erőszakos eszközök hó nyuUmaik.
