Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-17 / 240. szám

10

jmm

ELLENZÉK

I 9 3 7 október 17.

KiéCSENDES JUBILEUM

A színpadi naturalizmus félszázados fordulója

öt ven es/r> mlővie! ezelőtt a-/- egyik' I rancia napilap hu súbjaiiin e/elk a sorok je.|Vm>l>e>k meg: .Ivánok a kűiőnöf. és 111044' epeleseikben kim-enithet etilen Parisnak ni nos olvarr I s lom - löl elruguozikodot! zsákutcája almi \alaino- !vk ros'.u’ aáiródó . 11 > ..i.k. \ agv apó inogott lol no 1 oöo/hoInonők egy aillktvló vagy egy boltind álilal gyújtott lámpa mus/h.kns lény. sugarát és lohol, hogy 0/ a ténysugnr hajruil- hasadást, do chel, lu>gy liizvés/.l okoz . . . Az idézett rojté 1\ o.s szó vak nőm yilágienge- tö puliit lka: ős*-«/eovk ii v. sre vonalihoz nak. Csak egy sz.imtház. a Théaitro Libre aUrpitasá- rúl beszél 3 oiklk és ez a szánba/állapítás .hajnallvasadási“ és „tűzvészt** is j nonlot't: .1 régi szánját szó ináiniy puszin asál és a »ziu>. padi iKvtiuaiJizmus születésélv

Winces még egy művészi irány — pedig van elég! — amelyért anmyi finita folyt vök na el, mknt -a miaturáliizni 1 is védelmében — támadásában*. És nem él 111a oilyan színházi szakember, akiinek sz imparl szó ni 1 é/e I é re döntő befolyást ne gyakorolt voim» ez az. amnyi művészét teremtő „mii vesz iiet lem szándék"...

iÉs mégis csendes ez a jubileum... A matéria'ista világsz.emiléletböi kinőve, ma már vi. lúgosán tátijuk, hogy a színháznak, az »Hu- zió művészetének. az élei valósiág szim vor ólára helyezése: ellenit mondás

Die tévedés azt hinni, hogy ez a manap- ság mosolygásra késztető szinpadszemtélét valami eleiáinitcsonl torony bam k i agya h elme. let eredménye. Gyökerei nagyon is mélyen nyúltak ,a mult század hetvenesuiyoiicvanas éveinek irodalmi éleiébe és az akkori színjátszás, a rivalda-stiilus, természete visszuha- lása volt. Ez a stilus aibban állott, hogy a színészek nem nagyon törődtek egymással a színpadon, minden gondjuk az volt, hogy be szédeiket a közönség felé fordulva mondják el és mivel a színpad annak ád előnyösebb helyzietet, aki a többinél előbbre ált, a színészek mindenféle furfunggal igyekezték kö. zelebb kerülani az> aklkoriban még gázzal vi- íágiitól! rivaldához. Az ö színjátszó formájúik nem tudoct kapcsolatot teremteni az uj irók (Zola, Henri Becque, Ibsen, Tolsztoj, stb., stb.) és a közönség között. Igaz, hogy az uj ut kerns és éne sem igen volt alkalmuk: a szén ház ak vezetői mindannyian magukévá tették a Comédie Francaise akkori igazgatójának álláspontját: „Nincs szükségem uj szerzőkre. Egyik évben (játszom Dumád, a másokban Sardout és a harmadikban Augiert. Nekem ez elég.“

De a 'bermésziet nem azért terme] uj erőket, hogy elveszni hagyja. A szinpadi naturalizmus érdekében is akad!, ajki keresztül törte ia hivatásos színházi emberek frontját: .André Antoine személyében/

Antoine családi körülményeiben hiába keressük azokat ajz eseménydket, amelyekből — a magunk okosságát bizonyítgatva — következtetéseket vonhatnánk le (a, szülők, tanítóik, ikortársak rövidlátásáról1: gyermekkorában semmiféle tény, vagy körülmény sem mutatja a későbbi szinpadreformátort. ő is, mint ménden párisi, nagyon szereti a szmmháiziat és mivé1; pénze nincs, addig tón féreg a szinész-bejárók tájékán, amíg ho] mint staibiszta, hol mint fizetett vagy ingyen jegyér tapsoló klalkőr nézi végig az előadásokat. Minden vágya, mint annyi embernék, hogy ő is szinész lehessen. Keservesen ösz- szekuporgatott pénzén hiába vesz magán- órakat a dekfamállás egyifk tanáránál, a színész akadémiám nem veszik fel.

De aki egyszer már jegyet váltott színház, zal, irodalommal, ha még olyan robot rabszolgája (is, a lelkében hordozó vágyak érvényesülést1 keresnek. És ez -a nyolcvanas évek Párnában nem is volt olyan nehéz, meri a városban hemzseglek a műkedvelő társaságok. Egyik hivatalnoktársa: is tagja a Gál iu- sok körének (Cercle Gaulais), amelyben kis hivatalnokok, munkások áldozták szabadidejükéit a szinljiálts'zás örömeim'ékr Antoine belép a társaság tagjai közé és megjelenése rövidesen nagy forrongást idéz elő. Korántsem azért, mintha tudatos szinipadreformátori te. vékonyságét akart volna kifejteni. A személyéhez fűződő és később az egész európai szimjátszás'ra kihiató mozgalom indító oka: hiúság ... 1 Völt a szomszédjukban egy másik műkedvelő társaság, a Cerc e Piga!le és mivel ennek tagjai gazdag kereskedők, bank hivatalnokok: pénzük és összeköttetéseik ré. vén olyan sikereket tudtak elérni, hogy még a nagy kritikusok is irtaik róluk, amiig a Cercle Gaulois úgyszólván -a nylvánosság kizárásával működött.

Antoine versenyző temperamentuma hamarosan rátalál a győzelem útjára: szakítani kell az eddigi szokással, hogy mindig csak a hivatásos színházak sikert aratott darabjait adják elő. Ha annyian szórakoznk színjátszássá!, bizonyosan vannak olyan emberek is, akik darabirással töltik idejüket . . . Fel kell kutatni őket!... Hamarosan egy kis irótábor csoportosul körülötte, megszerzi Zola egyik dramatizált novelláját és úgy érzi, Zola nevével teljes 1 program, hibátlan u/. in dulás

Hol >volt még akkor Antonie a/ indulás tói? Aimg ö a Cercle Gaulois felvirágozlalé sán dolgozott, o társaság kelletében megim dűli ellene a színházak természetrajzához tartozó intrika. A társaság elnöke kijelenti hogy a/ ilyen kockázatos vállalkozáshoz sem a társaság nevét használni, sem a próbákat az ü helyiségükben tartani nem enge di. De Antoine nem csügged. Mindenekelőtt prólwihelyot teremt: egy kis vendéglő bil- liárdszobájáDin kezdik meg a munkát. Az egyik darab írója — négy egyíelvonásossal indultak — Théatre Li'bre-nek kereszteli el 1 társaságot és 1887 március 30 ára kitűzik az első előadást. A próbán megjelenik Zola és miután az első darabot végignézte, felmegy a színpadra, odaáll Antoine elé és rá formed: ..Kicsoda maga?!“ — Antoine majd elsüllyed szégyenlotéhe.n. pirul, dadog Zola hagyja dadogni, néz rá. mintha keresztül akarná fúrni a szemével és végre megszólal: — „Hát, hallja, ez nagyon jó! Nagyon jó! Holnap is eljövök“* — És a következő napon már Alphonse Daudet is ott iil Zola mellett.

A bemutatkozás nem sikerült a legjobban, csak Zoli dramatizált novellája (Jacques Damour) hozoti teljes sikert Anyagi eredmény sem volt. de mii törődött ezzel Anto- •ine. Előkészíti a következő előadást és két hónap múlva. május 31-én Paris szellemi arisztokráciájának legkiválóbbjai előtt bizo

nyitja be, hogy .a naturalista színjátszás nemcsak «1 hétköznap prózájára, hanem az. tin 1 nep 1 köntösbe öltözött szó. a vei s interpretálására is alkalmas

Iis csak miután .1 második próbálkozás is sikerrel végződött, alakult ki Antoineben :l Théatre Libre hivatása, az. állandó színház létesítésének gondolata. Mindenekelőtt darabokat szerez, majd megkezdi a bérlők gyiij ti sél. Ezerháromszáz sajátkezűkig irt levélben ismerteti a Théatre Libre tiz estére Ier jedö előadássorozatát. Amikor látja, hogy íz előkészületek nem hajadnak előre a kellő lendülettel: otthagyja a gázgyárat, ahol hi vnlalnok volt hosszú hosszú ideig. Miből élt az elkövetkező hónapok alatt, emlékirataiban ö maga sem tudja megmondani, de 1887 október 12-én megnyílt az önálló és ha nem is mindenma/p, de rendszeres előadásokat tartó Théilre Libre. Hét esztendeig állott ez a kis ház. Az általa felnevelt uj francia iró- generáció mellett bemutatta Parisnak Ibsent, Tolstojl Hauptmannt és követésére buzdított 1 Európa minden nagy városát (Berlin: Freie Bühne. Budapest: Thália társaság, stb ) Andre Antoine ma is él, mint Paris egyik legsúlyosabb szavú színházi szakembere, kiütik usa.

A szinpadi nnluralizmus ma, a formák, külsőségek világában, inkább vád. mint érdem. mert ma még nem lehet felmérni Antoine jelentőségéi. csak tisztelettel adózhatunk előtte, hogy az európai színjátszás történelmét. emberileg és művészileg egyaránt, 1 legszebb lappöl ajándékozta meg.

.Vor/)/ Adorján.

COIECTURH

A következő nagy nyereményeket nyerték e sor jegyárudánál az e Ró 15.-iki nagy húzáson :

A COLECTIIRA OflCIALAnál fíiiiiHoif íiijercnié- liuch s I4-IK sorsjálch

4-îh oâzIălQâEjan

s6.000. 000 No

1.00 0 000 No

1.000. 000 Nr

1.000 000 No

400.000 No 4 00.000 No

400.000 No 400000 No 200 000 No

200.000 No 100 000 No 100 000 No 100 000 No

számos más

65882 S III !a Bucureşti 261731 S I Vi Bucureştii.

188985 S 111 la S bin 150490 S II la Bucureşti. 43186 S I la Cluj 43186 S II la Glutj.

43186 D II! la Bucureşti. 46948 S III la Bucureşti.

7663 S I 111 ia Bucureşti. 24564 S II la Bucureşti.

55320 S I la Cluj.

68332 S II ha Cluj 31607 S II la Cluj, úgyszintén nyeremények.

C0LECTURA OFICIALA

FIÓKÜZLETEK AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN

Ardeali központ :

C?ui, Sir. retina Plaria 46.

FORGÓSZINPAD

Bernhard Shaw nem beszél többet. El sem tudjuk képzelni, bogy a világ legnagyobb csacsogója, a szellemi sziporkákat röppentő jó öreg szakállas, ezután néma maradjon. Pedig ígéri a legfrissebb levelében, — mekkora lelki

küzdelmébe kerülhetett neki, amig rászánta magát, hogy az utókort megtisztelje még egg sajátkezű és kiadói pénzeket nem hozó skripturával/ —

amely levelet Brit-lndiába küldött, természetesen egg meghívás visszautasítására. Arra kérték a nagy dzsibi-t, hogy tartson előadást a: indiai kérdésről. Hát megkapták rá a választ'- Ez igy hangzott: ,,Szíveskedjenek nevemet a felkért előadók listájából törölni, mert Mr. Shaw nem óhajt többé kiállításokat és jótékonysági bazárokat megnyitni, szónokolni vacsorával összekötött gyűléseken, elfogadni diszelnökségeket, mulatságok védnöki tisztét, nem intéz felhívási kórházak és jótékonysági intézmények támogatására stb. Mr. Shaw magas korára való tekintettel kénytelen beszüntetni a szónoklatokat és Indiáról már csak azért sem beszélhet, mert ehhez a témához nem ért.‘‘ Nyolcvanegy éves korában — úgy látszik — mégis csak megöregszik az ember. még ha S. B. Shawrtak is hívják, spórolós a beszéddel és kénytelen bevallani, hogy van olyan dolog is a világon. amibe: nem ért. Reméljük azért, hogy mint annyiszor, Shaw hamarosan ismét rácáfol önmagára. Jókai azt tartotta, öreg ember, nem vén ember. Igaz, akadtak olyan kajánok, akik még hozzátették: ,,hanem . .

*

Vajmi ritka dolog., hogy az embernek csillag essen a fejére. -Olyan ritka, hogy akadt egy tudós, Niningernek hívják, a Colorado-egyetemen tanár. Denverben, aki ki is számította a dolog valószinüségét Kimutatta hogy tekintetbe >>ei / a világegyetem roppant nagyságát vita midii a:i a korul menyi, hogy főtanul, leltdele mindössze I>H) millió negi/ till lométer, a lakott helyei: kiterjedt' -e a hallatlanul sok áceánviz miatt, emu I. /*> csak töredékrésze, továbbá azt is, hogy az emberek rókán sétálnál: világunk ama pontian ahová történetesen egy meteoi bocsátkozik alá, átlagosan minden nyal endik évszázadban következhet be cm pán a szenzáció, hogy valakit egg csillag kapán üt. Alig jelent meg nyomtatásban ez a remek szakértői vélemény és már; kapja! a hirt, hogy két munkás került túl közel érintkezésbe egy meteorral nméig földünket megvizitelte. Croxleg Green ben Watfordban történt as eset, egg építési társaság udvarán. Szerencsére a baleset nem halálos, de mégis olyan feltűnő, hogy a két jó ember családja bon a: egész lemenőiigi rokonság erről fog beszélni — nyolc évszázadig. Ha csal: közbe,, nem kap Mr. Nini nyer egg újabb csal tanús cáfolatot a csillagos c* bál.

*

Ha már épitötársasagot említettünk, nem hagyhatjuk szó nélkül a forradalmi osztrák találmányt amelynek alkalma zása esetén — ismét egy csomó ember muriul kenyér nélkül. Ki akarják küszöbölni a maltert! Évezredek óta kavargut- ják a jó kőművesek a falak ragasztékát és eddig azt hittük, hogy igy marad ez a világ végezetéig. De nem. A malteros- kanálnak végleg bealkonyult, megmarad szimbólumnak, aminek a szabadkőművesek szánták. Valljuk be őszintén, eddig is sok baj volt a moherrel, csak nem vettük észre, annyira hozzászoktunlc. Most azonban felvilágositanak bennünket. Iwgg a malter az oka az uj házak nedvességének, miatta nem lehet építkezni télviz idején, rossz tulajdonságai miatt kell füstölni a kokszkályháknak a bérpalotákban. amelyek november elsejére parancsszóra megnyílnak a lakók előtt és igy tovább. Mind e bajoktól megment bennünket a ,.heraklili{. Ezt a masszát vékony szalagokban gyártják, ráteszik a téglasorra, aztán jöhet a másik, malter- kavargatás nélkül. Hát igy. Heraklesz valamikor ciklopszfólakat épített egymásra rakott kövekből és ezek máig is állanak. Most itt van a heraklit. Úgy összeragasztja a pirosra sült téglát, hogy a malteroskanál a lomtárba lódulhat szégyenében.

*

A házassági probléma mégis csak a legfontosabb a világon. A történet Pe- nangban játszódott le, a malá i félszigeten, ott valahol Szingapúrtól északra, a törvényszék tárgyalótermében. Mr. Southern válóperében ítélkeztek és a szigorú* hirá az asszonyt elutasította tartásdij iránti keresetével. Sietünk megállapítani, hagy nincs semmiféle erkölcsi defektus a-\ ügy hátterében, hanem egy egész különös eset, amelyet jelenleg széltében- hosszában tárgyalnak a világ nővezérei. Mr. Southern házasságkötése idején egy hajóépitő vállalat jól fizetett alkalmazottja volt, állását azonban — manapság nem csoda — elvesztette. Az álláskeresés során elvetődött a Straits Settlementbe. a maleiji félszigetre és jobb hijján elvállalta egy lepratelep gondnoki állását. Felesége kereken kijelentette, hogy férjét az- uj helyre követni nem hajlandó, még akkor sem, ha igazuk von a szakértőknek és kellő óvintézkedés mellett a lepra nem veszedelmes., megbetegedéstől tartani nem kell. Hiába biztatta Ăír. Southern feleségét. hogy autó áll rendelkezésére és motorcsónak. minden harmadik évben nyolc hónapig szabadságot élvezhetnek, hiába mutatta be neki a legkiválóbb trópusi orvosok szakvéleményeit, amelyek a lepra- fertőzés veszélyének kicsiségét bizonyították. az asszony válni akar és tartásdijat követe!. A hölgyek körében óriási felháborodást kéltett a penangi bíróság elutasító ítélete. A hires nőjogász. Mrs. Cecil Hamilton, fulmináns cikkeket ir az újságokban és az asszonytársadalom túlnyomó része igazat ad neki. Elvégre nem azért megy férjhez, valaki, hogy leprások közé kerüljön. De az ellentábor is illusztris szószólót kapott a kitűnő iró. Ellinor Glyn személyében. aki azt állítja, hogy a jó asszonynak kötelessége férjét mindenüvé követni és legalább annyit kockáztatni. mint az ura teszi. Nehéz ebben a: ügyben igazságot tenni és ismét bebizonyosodik, hogy — veszedelmes vállalkozás a házasság.- - KQVNClS-