Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-17 / 240. szám
s ELLENZÉK 19 3 7 o kt óbor 17. A rendőr halála Mielőtt Iciiltem volna gepem he:, mar előre tisztában voltom azzal, hogy szinte lehetetlen mindent elmondani úgy, amint az akkor történt azon a sokszínű, mos. őszi fővárost estén, amikor a leytőbl) tréfás fintorát küldte lekeni a: élet, amikor egyszerre barátkoztam ördögi es angyali mosolyu emberekkel, s amikor ott a: útkereszteződésnél egyszeri! és mindennapi hősiességgel meghalt a rendőr. A kiábrándító emberi tehetetlenség ledöntött szobraként feküdt az utón, s talán sajnálatból megálltak előtte a villanyosok és dgyujtotta biciklije lámpáját az a kis pék- tin is, aki egyébként meglehetős közönnyel ment el az eset előtt. Kis idő múlva be sötétedett, kijött a bizottság, amely ilyenkor ki szokott szállni a „helyszínéres egy rendőri riporter elkattantotta mágnéziumos kodakját is, az özvegy tragikusan néma megadással nézte ezt a hétköznapi katonát az úttesten, egyszóval minden úgy folyt le, ahogy az ilyen „esetben“ müveit államainkban szokás. /A tolongó tömegtől illő messzeségben tartottam magama! nem siránkoztam és különösebb érdeklődést sem árultam el, mégis én voltam az, aki .egyedül tudtam meg rövidesen, hogy ki volt ez a barnaruhás ember, akinek a létezéséről sejtelmem sem volt halála előtt, hogy ki voit ez a barna és halálában jelentéktelen arcú férfi azonkívül, hogy rendőr volt és beosztása szerint a Nagy-Park előtt posztolt, ahol a közelitő télben előszűr tör be a körutak felé a csípős pusztai szél, de tavasszal az ibolyákkal egyszerre jönnek ki kéz a kézben a fiuk és a lányok. Amikor a fuvarvállalat nyolckerekű óriási teherkocsija elütötte, fekete vászontokba bujtatott hegedű repült ki kezei közül s egy kék papírba iskolásán burkolt kotta füzet tárta ki Mendelsohn Tavaszi dalát az ucca porának. A bizottság feljegyezte a nevét, viszont a név azután is ismeretlen marad, hogy ezen túl, belülről és emberileg ki volt ez az ismeretlen, arra a bizottság nem volt kiváncsi, tehát gépkocsiba ült és elhajtatott. A langyos őszi esti szél rozsdabarna leveleket küldött a halottnéző kopott kocsija után s akkor derült ki, hogy ez a szabaddélutános rendőr, ez a szürke András, a belügyminisztérium önkéntes gázvédelmi tanfolyamát hallgatta, sőt mi több, pontos jegyzeteket készített a halálgázak rejtelmes képleteiről s a tanfolyam végeztével kezébe vette egyszerű vászontokban a hegedűjét, hogy le ne késsen a rendőr zenekar hangversenyelőtti utolsó próbájáról. íme itt akart átmenni előttem ezen a sarkon, ahol én most izgalmamban húszszor is átkelek, ő, aki hivatása szerint is a forgalom és a személyek biztonságát őrizte egy ehez hasonló sarkon és mielőtt kiléptem volna én az úttestre — legázolta a fuvaros kocsi. Mi történt közben, a belügyminisztérium palotája és a sarok közt ezzel a szelíd, közrendü emberrel, hogy egy nehány pillanatnyi éberséget igénybevevő átjárónál kihullott belőle élete kenyerének értelme a Forgalmi Szabályzat s özvegye most kártérítésre sem tarthat igényt, :mert a fuvaroskocsi vezetője szabályszerűen haladt és előírásosan dudált. Miféle rejtett konfliktus, a léleknek micsoda elkalandozott üteme hajtotta ezt a „szakembert“ szabálytalan oldalon a kocsi kerekei alá, ki mondaná meg ? Egy pillanat volt, ami száz és száz más emberrel is megtörténik, hasonló ahoz, amikor a gyógyszerész elvéti a méreg adago- ’ását, a matematikus belevét az elsőfokú egyenletbe s a cukrász cukorliszt helyett sót tesz a csokoládékávéba. Mint iskolásfiu ült egész délután az előadóterem padjában, s noteszébe szorgalma- san jegyezte a kék és sárga keresztes gázak vegyi összetételét, de a bromaceton és a clo- racetophenon rejtelmes alávalósága, Maróénak, mint a gázak premierjének emlegetése, hogy ne került volna természetes összeütközésbe az iskolásán bekötött kottafüzetben meghúzódó romantikus Schumannal, s az életvidám Offenbach dévaj musiquettjeivel ? Hat óra tájban karórájára nézett, felnya- lábalta holmiját és mint a kényszerű kon- doleáló a gyászházból, kisuhant a teremből a hangversenypróba irányában... Alig egy negyedóra múlva találkoztunk, de akkor ö már csendes ember volt. Fejét a törzséhez, mint többé kevésbé eltépett ösz- szefüggések szimbóluma úgy kapcsolta néhány véres cafat. Mielőtt a fuvaroskocsi testében is eltépte volna az eddigi összefüggéseket, megszakadtak már benne lelkileg a kapcsolatok, s ahogy a langyos őszi alkonyaiban végigjött a Kisasszonyok Fasorán, s lábai alatt finoman sercent a kavics, s a Oijü2Q@!c$éí€i€ií és gsyers- főzefléfóeü A táplálkozás mint természetes gyógytó- nyező! Ára 50 lej az Ellenzék könyvosztá- lyábaa, Kolozsvár, Piaţa Unirii, Vidakra utánvéttel iá azonnal, szállítjuk, I Untak »iá tóban ring mindig pompásan virítottuk a sárga tavi iorsók, kivilágosodott előtte a sejtelem Schumann és az yperite örökre kibékithetetlenek maradnak. Öffenbuchot és a villanüos halálsugarakat nem India ősz- szeegyeztetni. Még kötelességből sem. S vájjon k i tudja lesz-e még alkony, mikor visz- szatérnek a madarak, hogy a f asorban el- dúdolhassa nekik a Tavaszi dalié... Egyszerit ember volt Közrendőr. Es egyszerűen szétestek benne az elemek. Akaratlanul is a villamos elé lépett Idegszálainak titokzaios folyosóin olyan gyorsan végzett a vész tanács, hogy az egész még tudatába sem ér he lett. Egyszerűek voltak a díszletek is Ugv halt meg, mint a katona, akinek már a zsebében van o szabadságos levél.. . SZABÓ ISTVÁN. A XX. század höskölleménye Hogyan dolgoznak az európai orvosok és ápolónők az összebombázoti nankingi kórházakban? a* .Pe™cióS i,«» ^ Önfeláldozó és csodmaíos munkaié? jesJmény. — Napi 90 100 súlyos sebesüli egy kórházban LONDON, október hó. A Na/nkiug bombázás« után megjelent hivatalos és nemhivatalos tiltakozásokkal kapcsolatban több oldalról fülhangzott az « komoly kívánság, hogy a szerencsétlen kínai városoknak nem tiltakozással, Ivánéin a i vöröskereszt munkájának megkönyitésével | Emberfeletti Az egyik levélből megtudjuk, hogy Nanking bombázása alatt milyen volt a helyzet j u város kórházaiban. A Broadwayn és a j Nanking Roadoii egy egy becsapó bomba ’ több, mint kilencszáz embert sebesitett meg. ! Egy légi'bomba a Sincers-street sarkán két j száz embert megölt. Ilyen körülmények kő- j zött szinte elképzelhetetlen az a munkától- j jesitmény, ami különösen az európai orvo- j sokra és ápolónőkre hárul. Majdnem min den sebesülés rendkívül súlyos, a kórházak és a segély telepek előtt életveszélyes a tolongás. Egyetlen kórházban naponta kilencven- száz súlyos sebesültet szállítanak be, ezeknek legnagyobb része koponya, nagy hOslöué&t szenvedett. Amikor a közeli napokban csak 75 volt az átlag, akkor az áipolónők nyugodt napról beszéltek. Elképzelhetetlen, hogy mennybe nem volt Nanking felkészülve a háborúra. A kórház készletei már -az első napokban kimerültek és azóta az öszes újságokban hazafias fölhívások olvashatók a lakossághoz, hogy elhasznált lepedőket, ingeket és ■ általában fehérneműt juttassanak el a kór házak vezetőségeihez. Mindenesetre el kell ismernf hogy nagy j az áldozatkészség. Minden oldalról adományokkal halmozzák : el a kórházakat, de, sajnos, az adományok * legnagyobb része hasznavehetetlen. Van- nak természetesen értékes adományok is, j igy például legutóbb valaki tíz láda kondenzált tejet küldöLt az egyik kórházba, másvalaki ezer font gyapotot küldött. Sajnos, orvosszerekiben a legnagyobb a hiány, az egyes kórháziak orvosai egymás között versengve minden elképzelhető módot fölhasz nálnak, hogy 'fölhajtsák a szükséges meny- » nyiségü morfiumot. Egy nap: hetven halott Az egyik levélíró többek között a következőket Írja: A szállodám tetőterraszáról az Avenue Edward VII. és a Tibbet road sarkán hatalmas emberíömegef láttam és rövidesen már megfigyelhettem, hogy a mellettünk lévő kórháziba áldozatokat szállítanak. A legkülönbözőbb jármüvek bosszú sora tar tott a kórház felé. Azonnal a kórházba siettem, mert előttova'Jó nap megígértem a kórház európai főorvosának, hogy segítségére leszek. Ettől a perctől kezdve, hogy átléptem a kórház küszöbét, egészen késő éjszakáig szakadatlanul szállították a kórházba a sebesülteiket. Azokat az idegeneket, akik a kórházban feküdtek, felöltöztették és átszállították egy másik kórházba, tekintettel arra, hogy állapotuk nem igényel olyan gondos ápolást, mint a súlyos sebe- í sülteké. A kór\ház, ahol én dolgoztam, négyszáz | és orvosokkal, gyógyszerekkel és önfeláldozó ápolónőkkel kelj segítségükre sietni. Az angol lapok úgyszólván nap nap melleit közölnek leveleket, melyeknek legnagyobb ré sze Sanghajból származik s amelyekből ineg- döbbentü kép alakul ki a szanitécszolgál it nehézségeiről a Távol Keleten. teljesítmény sebesültet vett ápolás alá, q Paulus-kór húz százat és a francia St. Marié kórház ugyancsak körülbelül négyszázat. A négy vezető orvos szakadatlanul éjszaka tizenegy óráig súlyos műtéteket hajtott végre. A kevésbé súlyos sebesülteket elküldik azzal, hogy jöjjenek vissza másnap, terme szelesen a legsúlyosabb esetekben azonnali műtéti beavatkozásra vjp szükség. A meg- oiperúlt sebesülteket a közeli ideiglenes kisegítő kó-rházbain helyezik el. Csak a legsúlyosabb eseteket kezelik a kórházban Ennek a napnak hetven halottja van a mi kórházunkban. A halottak lent feküsznek o kórház hulla- lou'Darájában, de nincs, aki elszállítsa őket Elöttevaló napról még 105 holttest fekszik a hulkikamrában. A legnagyobb veszedelem: a íömegféleíem A kisegítő személyzet, főleg európaiak, akik hivatásuknál fogva tartózkodnak a ki nai fővárosban, aránylag rövid idő alatt megszerezték a rendkívül nehéz kórházi szolgálat ellátásához szükséges nyugalmat és hidegvért, egy-egy bombázás után azonban olyan tömegű sebesültet szállítanak be a kórházakba, hogy a legnagyobb akadályokkal kell megküzdenie a segítő orvosi kéznek A városban állandó káosz uralkodik. Megnehezíti a helyzetet az is, hogy a se- besülek között rengeteg a gyermek és <n asszony és ezeknek kezelése sokkal nehezebb, mint a férfiaké. A nem veszélyes sebesültekkel ugyanakkor nagyon nehéz megértetni, hogy az ö esetük elbírja a halasztást, mig vannak életveszélyes sebesültek, akiket azonnal kezelni kell A nem súlyos sebesültek átszállítása a kisegítő kórházakba a legnagyobb bonyodal- voso ki jelen létté, hogy a bombázás alatt annyira túl voltak halmozva munkával és olyan kimerültek voltak, hogy szinte elnyomta az álom őket operáció közben Borzasztó hatással van az orvosokra és a? ápolókra a hozzátartozók folytonos jajveszékelése. A kórházak folyosói zsúfolásig tömve vannak érdeklődő, siránkozó és kétségbeesett hozzátartozókkal. Közben a bombázás nem kíméli a kórházakat sem. Egy-egy támadás alatt több kórház a sebe sültekkel és a súlyos szolgálatot teljesítő orvosokkal együtt bombazápornak volt kitéve. Az egyik levélíró megdöbbentő részleteket ir le arról az idegpróbáról, amit egy- egy ilyen támadás alatt a kórház személy zetének ki kell állni. Egyik nap hajnali négy óra tájban megszólaltak a vészszirénák és a. kórház személyzete megtudta, hogy a japánok gázbombákat dobtak le a magasból. Azonnal légmentesen el kellett zárni az ablakokat, dehát ez. kevés védekezést nyújt, mert ha másként nem, a gáz a kéményen keresztül beszivárog a helyiségekbe A pánikot fokozza még az is, hogy a kínai lakosságnak szinte megmagyaráz hatalma]n félelme van a japán kémektől, akiknek működéséről a legfantasztikusabb legendák vannak forgalomban. faj annak, akit gyanúba vesznek, hogy konspirá! q japánokkal. Amilyen békés és jólelkü a kínai nép, olyan féktelen gyűlölet él benne a japánok iránt és ha valakiről el terjesztik, hogy a japánoknak kémkedik, azt a nép haragja elöl semmilyen hatalom nem tudja megmenteni. Mindenesetre, állapítják meg egyöntetűen az angol lapok, hogy azok az európai orvosok és ápolónők, okik vállalkoznak arra, hogy a veszélyeztelett kínai lakosság segítségére sietnek, a legnagyobb áldozatot hozzák, amit ember vállalhat. FEJEDELM FÉNYŰ iMDmS TÁRSASUTAZÁS Londonból jelentik: Az uj indiai utazási vállalat fejedelmi fényű indiai társasutazási hirdet. melyre csak húsz szigorúan válogatott jelenikezőt fogadnak pl. Részvételi dij fejenként ngolcszáz font. Minden résztvevő egész indiai tartózkodási ideje alatt külön hindu szolgát kap, a- ul ndiai részét o legfényesebb külön vonalokon teszik meg, ha: indiai fejedelem személyes vendégként fa gadj a fővárosában ,n társaságot és tiszteletükre a legpczarabb keleti fényű ünnepsége két. tigris-, oroszlán , leopárd- és vaddisz- nóvadászatokaf rendezik. A: ünnepségeket a fizető vendégek dúsan a vmyozott szerszámú elefántok hátáról nézik végig gylrmekrablási kísérlet BRAILÁBAN Bucurestibö! jelentik: Rendkívüli gyermeknablásj kísérlet színtere volt az elmúlt napokban Braila, ahol az egyik utcában sípjának, egy vasöntönek lakása előtt játszadozott a 10 éves Costica Stanescu a negyedik elemi-sta kisfiú. Egy adott pillanat ban egy nagy luxus gépkocsi állott meg a ház előtt s a benne ülök s-étakocsikáz^ásra csábították a kisfiút, aki mit sem sejtve, beszállóit a kocsiba. A gépkocsi nagy sebességgel kezdett rohanni, nemsokára elhagyta a várost is és a kisfiú csak akkor vette észre, hogy a kocsiban még két leánygyermek is vám, de eszméletlen állapotban. A megijedt és a segítségért kiáltozó fiúnak bekötötték a száját. Az. egyik falu közelében a csendőr járőr, mivel a gépkocsinak a lámpái-) nem égtek, feltartóztatta őket és egy óvatlan pillanatban a fiúnak sikerült a kőlést a szájáról levennie és segítségért kiáltani. A csendőrök meg akarták vizsgálni a kocsi belsejét, a vezető azonban hirtelen in ditoft és nagy sebességgel elrobogtak a gyermekrablók. A gépkocsiban a csendőrjárőr észrevétele szerint igen előkelő urak ültek. A ’vizsgálat a titokzatos gépkocsi gazdáinak kéz reker it és éré megim d ul t. Az ELLENZÉK a haladást szmgaipt. *> kisebbségi és emberi jogok elffharcosa»
