Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-17 / 240. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 .■■■...........................—:r ír1 ■"Twţwiii 1 im iiiiiwi Szerkesztőség és k ia>d óhü va t a 1: Cluj, Calea Motí.'or 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fi ókki adóhivatal és könyvosztály: P. Uniói 9, Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2iO( félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4® pengő. A több: külföldi államokba cs^k a portókiilönbözctte, több. JL VTíl. ÉVFOLYAM, 24 0. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ* KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 17. Ma Jélelőtt kezdődik a ioiaJoüi kenemavaíkozási bizottság ülése Eden tegnapi beszédében bejelentette, hogy Franciaország és Anglia nem hagyják a végtelenségig huzni a súlyos helyzet megoldását. - Berlinben borúlátó szemmel nézik a londoni tanácskozások lehetőségeit. — Eden és Grandi tárgyalásai Ohtáhef 30.~ra hívják össze a értekezletet 3 DEN Londonban ma délben kezdődik a be- nemavatkozási bizottság újabb ülésszaka, mély talán utolsó kísérletet képe\z> arra, hogy Spanyolországgal kapcsolatban az angol—francia álláspontot az olasz állásponttal összeegyeztessék. A bizottság összeillését megelőzőleg Eden külügyminiszter tárgyalt Grandi olasz nagykövettel, amivel kapcsolatban London politikai köreiben az a hir terjedt el, hogy a megegyezés nem látszik teljesen lehetetlennek. Más hírek viszont továbbra is borúlátó módon ítélik meg a helyzetet. Berlinben például, ahol pedig az olasz álláspontot alighanem jól ismerik, egyáltalán nem tartják valószínűnek a megegyezést, minthogy úgy a3 olaszok, mint az angol—francia csoport változatlanul kitartanak eddigi álláspontjuk mellett. Párisi jelentés szerint az értekezlet elnöke, Plymouth lord, angol külügyi államtitkár, aki egyúttal Angliát is képviseli a tanácskozásokon, mingyárt megnyitójában olyan szövegezést fog adni a tárgyalási programnak, hogy a bizottság tárgyalása nem tarthat tovább, mint a jövő hét végéig. Angol—francia részről két dolgot akarnak az értekezleten követelni. Egyik az, hogy a Spanyolországban küzdő külföldi önkénteseket haladéktalanul hivják vissza, a másik, hogy ugyancsak haladéktalanul küldjenek ki egy nemzetközi bizottságot, mely az önkéntesek eltávolítását megszervezi és lebonyolítja. Ha ezt az indítványt el nem fogadják, akkor, mint a londoni lapok írják, Anglia és Franciaország múlhatatlanul megállapodnak abban, hogv érdekeik védelmére a kellő biztonsági intézkedéseket megtegyék. A benemavatkozási bizottság tanácskozásainak nehézsége nemcsak abban áll, hogy a francia—• angol és az olasz álláspont között eddig különös közeledésről beszélni nem lehet, hanem abban is, hogy a közeledés létrejötte esetén a bizottságban szintén résztvevő Szovjetoroszorság képviselője obtsruálhatja meg ellenállásával a megfelelő határozat hozatalát. Az ülésre kibocsátott meghívó szerint a bizottság ma délelőtt 1] órakor ül össze, a Foreign Officeben, hogy „újból megfontolja az önkéntesek Spanyolországból való elszállítására irányuló angol tervet“. Anglia álláspontját Spanyolországra és a spanyol válsággal kapcsolatos földközi- tengeri kérdésre vonatkozólag Eden külügyminiszter egy tegnap tartott beszédében megint körvonalazta. Hangoztatta, hogy Angliának vannak ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban feláldozhatatían érdekei is. Különbséget kell tehát tenni a benemavatkozás elve között, melyhez az angol kormány továbbra is ragaszkodik és Anglia feláldozhatatían érdekeit n spanyol válsággal kapcsolatban érintő kérdések között. Anglia nem maradhat közömbös sem Spanyolország területi épségének, sem a spanyol kormány jövő külpolitikájának kérdésével szemben, sem azokkal a bonyodalmakkal szemben, melyek más hatalmak beavatkozása nyomán a Földközi-tengeren felmerülhetnek. Nem hagyhatja azt sem, — mondta Eden, — hogy a benemavatkozási bizottság lassú munkája következtében a súlyos helyzet megoldása a végtelenségig elhúzódjék. Beszéde további folyamán az angol külügyminiszter Anglia békés céljait hangoztatta s a mai kort az aggodalmak, zavarok és borzalmak korának nevezte. Hozzátette azonban, hogy akik abban reménykednek, hogy a nemzetközi aggodalmak súlyossága csökkentheti nemzetközi jogszabályok melletti kitartást, azok tévedhetnek. A nemzetközi jogszabályok melletti kitartás említésénél kétségtelenül Angliára célzott Eden s a kitartás meglazulásának remélőiben Anglia ellenfeleire. ^ A semtegességi bizottság ülésével pár huzamosan még mindig kisérf Londonban a baromit dalmi értekezlet terve is. Ez az értekezlet, melyen az olaszok csak a németek társaságában hajlandók résztvenni, a franciák viszont ragaszkodnak a németek távolmaradásához, a Földközi-tenger nyugati medencéjének kérdéseivel foglalkozna. Mert ez u kérdés ma már inkább érdekli az angolokat és franciákat, mint a spanyol polgárháború kérdése. Itten ugyanis a Bolgárokról és Spanyol Marokkóról van szó, ahol Paris és London állítása szerint az olaszok és bizonyos fokig a németek is már elhelyezkedtek. Francia és angol részről viszont szilárdnak látszik iaz elhatározás, hogy ezt az elhelyezkedést nem engedik meg. Amint a francia középpártok vezére, Reynaud volt francia pénzügyminiszter tegnap budapesti külpolitikái előadásában mondta, „az angolok annakidején egy admirálisukat vízért lövették agyon, mert a Balearokat elvesztette. A mai helyzetre átfordítva ez azt jelenti, hogy Angiba most sem tűrhet a Balearok tényleges tulajdonjoga tekintetében változást ‘a Földközi tengeren". A spanyolországi önkéntes-kérdés megoldása tehát még nem is hozza meg w válság végleges megoldását, mert az igazi összeütközést a spanyol válság kapcsán ct Földközi-tenger nyugati medencéjében fölmerült kérdések terén lehet várni. Amint Brüsszelből jelentik, a leitenchatalmi értekezletet október 30-ra hívják ö*$sze. A betgi kormány, mely előbb az érdekelt hatalmaknál tapogatózó lépéseket tett, most hii/aMas közleményben tudatja, hogy a maga részéről elfogadja Brüsszel kijelölését az értekezlet helyéül. Az értekezleten a hatalmak többsége valószínűleg külügyminisztereivel fogja képivesltetni magát. Edén beszéJe LONDON, október 16. Eden awgoS! külügyminiszter ®z este jelentős beszédei mondott a nemzetközi helyzetteli kapcsolatban. A spanyol kérdésre vonatkozóan hangsúlyozta, hegy Anglia hive marad a benemavatkozási gondolatálhoz, a benemavatkozás azonban nem jelenti egyúttal közömbösségét iS, mert nem maradhat közömbös Spanyolország területi épségének fenntartásával szemben, sem a spanyol kormány jövő külpolitikájával szemben, bármilyen legyen is ez, sem azokkal a bonyodalmakkal szemben, melyek mások beavatkozása nyomán a Fölidlközktengerem fölmerülhetnek az itteni angol életérdekek előtt. Különbséget kell temui a spanyol ügyekbe való benemavatkozás és az Angliát érintő kérdések között. Az olasz válasszal kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki, amiért az otaszoöc az önkéntesek kérdését vissza akarják vinni a benemavatkozási bizottság elé, mely lassan dolgozik. Anglia és Francia- ország mégis elfogadta ezt az indítványt, de nem fogják hagyni, hogy a súlyos helyzet megoldását a végtelenségig hozzákdrulasz- szák. Nem fogunk elítélni egyetlen nemzetet sens, ha vissza akarja venni cselekvési szabadságát, amennyiben a mostani körülmények folytatódnának — mondotta. Beszéde további részében Eden hangoztatta a távolkeleti eseményekkel kapcsolatos ki- íöDchatailmi értekezlet eredményeibe vetett bizakodását és hangsulyozta az angol—francia viszony megerősödését. Anglia nem törődik más országok kormányformáival — mondotta —, de kéri, hogy más politikai rendszerek se akarják a világra kényszerite/ni tételeiket. Ha Anglia meg akarja tartani demokratikus rendszerét, áld őzt ok at kell! hoznia g ezért üd- vözl’öin az angol fegyverkezés haladását —- folytatta beszédéi: Eden külügyminiszter — Anglia nem vetheti teljes súlyát a mérlegbe a Népszövetség javára. A Népszövetség nem indíthat szent háborút, mert tagjai haboznak a felelősségek vállalásában. Ang'ia azonban a Népszövetséget sem hagyhatja el. Igyekszik lecsillapítani a németekkel, olaszokkal és más országokkal! való minden ellentétet, anélkül azonban* hogy a helyzet javulása egy irányban, más irányokban hozzon súlyosbodást. Anglia ellene van a bosszú politikájának. A mai kor az aggod állmaik kora s ezdku uek az aggodalmaknak előjátéka a Népszövetség tekintélyének megfogyatkozása volt. Örök kisebbségi kérdés A Du na vidék rendezésének kérdése az égetően súlyos, nagy európai kérdések között is állandóan előtérben van. Nem lehet háttérbe szorítani, mert dunlaí egyensúly nélkül nincs európai egyensúly, nincs igazi európai béke. Még akikor sincs ha, ami valószínűtlen, a Földközi-tengeri, a Rajna-vidéki és más nagy európai kérdésekre nézve megállapodásra jutnak. A Dunavidék rendezése pedig a kisebbségi kérdés, első sorban a magyar kisebbségi kérdés rendezése nélkül lehetetlenségek közé tartozik. A kisantiant-állainok tárgyalásai Magyarországgal is főleg e körül a kérdés körül forogtak. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök legalább formájuk- batn engedékeny hangon szövegezeft kijelentései a kisebbségi kérdés hátraszorithatatlan jelentőségét bizonyítják. Tatarescu minisz- teceluölk, ha fönntartásokkal is, szintén ennek a parancsoló igazságnak áldozott nagyváradi kijelentéseivel, melyek a méltányosságon és igazságosságon alapuló lörvények keretei között szabad fejlődést ígérnek a ki- sebiiacgeknek. És most Sztoijadinovics miniszterelnök párisi és londoni tárgyalásai alkalmából írják a világlapod, hogy úgy a francia, mint az angol kormány élénk érdeklődést mutatnak a kisantant áflamok Magyarországgal folytatott tárgyalásainak eredményei iránt. Ezek a tárgyalások pedig, amint már említettük, első sorban a kisebbségi kérdés körül forognak. őszinte megegyezés csak akkor jöhet létre, ha a kisebbségek elemi jogaira nézsve is megegyeznek A jugoszláv miniszterelnök- bein erre vonatkozólag kétségtelenül bizonyos hajlandóságot lehet [tapasztalni Remélnünk ke.ll, hogy ez a hajlandóság, melyet az európai nagypolitika érdekei ils támogatnak, ia kisantánt-államok másik két vezetőjénél sem fog hiányozni Erre val’il a jólértesüiségü „Neue Zürcher Zeitung 4 egyik tudósítása Is, mély hangsúlyozza, hogy november második felében, vagy december folyamán a kisantant és Magyarország közötti tárgyalások minden valószínűség szerint gyorsan és eredményesen fognak eJőhailadni. A lap nagy vonalai ban már jelzi is a megállapodás keretét, mely a következő voflna: Megegyezést nem imák alá, ehelyett az utolsó nehézségek elhárítása utátn három nyilatkozatot bocsátanak kii az érdekelt államok kormányai. Az első nyilatkozatban a kisantant elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A másodikban Magyar- ország, valószínűleg a KeEog-egyeznuényre való hivatkozással, békés törekvéseit fogja hangsúlyozni. Ezt követi a harmadik nyilatkozati, amely kisantant részről a kisebbségi kérdés feszültségeinek kiküszöbölését Ígéri. Még nem llehet tudni, a nagy svájci lap szerint. hogy ezt az utóbbi nyilatkozatot egységesen tesffii-e ta (kisantant, vágj' a három fcis- atnitaonltLállam külön-külön, A megoldást azonban, a lap értesülései szerint, az igy jelzett keretek között készítik elő. Magunk részéről, ami a kisebbségi kérdést illeti, mindenesetre még volna egy szerény kívánságunk, Egyssze - riien az, hogy a külföldön' sok reutémykeöé*- sel már majdnem biztosnak, hitt megegyezésben a kisebbségi egyezmény őszinte betartására vonatkozó Ígéret is benne foglaltass ék.
