Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-15 / 238. szám

1937 október 15.

BnsnMnm

ELLENZÉK

I A ló becslése

Irta: HARSÁNYI ZSOLT

Rejtvény mindig volt a világon. Legalább is azóta, mióta a szfinksz feladta a találós kérdéseket Edipusznak. Az emberi elme mindig szeretett játszani is, nemcsak dolgozni. A keresztrejtvényről sem kell azt hinni, hogy a mi korunknak vadonatúj szerzete. Olvastam, hogy egy kutató megtalálta a keresztrejtvényt messze a mult században, amerikai lapokban. Akkor a divat hamar elmúlt és nem lett belőle világjárvány. Most erősebben tartja magát. Felteszem, hagy a japáni lapokban is van keresztrejtvény. Meg a kínai lapokban. Persze szótagos.

Találtam másirányu keresgéléseim közben egy háromszáz éves számtani feladatot. Ártatlan kis elme játék volt, de akik találgatták, nem tudtak megegyezni felette és döntő tekintélyhez fordultak, a kor legnagyobb matematikusához, Galilei Galileohoz, akivel egy országban laktak. Galilei 'tudományosan hozzászólt a feladathoz. így került bele a rejtvény a tudományok történetébe.

Élt ezelőtt háromszáz esztendővel egy Nozzolini nevű falusi plébános, a feljegyzések szerint kitűnő és igen müveit egyházi férfiú, aki szeretett elmecsiszoló kérdésekkel foglalkozni. Volt neki egy barátja, Gerini, előkelő firenzei nemes. Mikor egy ízben találkoztak, Gerini igy szólt:

— Kegyelmednek való kérdést hallottam, atyám, fejtse meg. Első pillanatra elég együgyünek látszik, de sokat lehet rajta vitatkozni. A kérdés ez: ha egy ló száz aranyat ér s ezt a lovat gazdája megbecsülteiig melyik becslő téved nagyobbat, az-e, aki ezer aranyra becsüli, vagy az-e, aki tízre?

A plébános gondolkozott, aztán igy felelt:

— Ha egyik becslő azt mondta volna, hogy a ló százöt aranyat ér s a másik azt mondta volna{. hogy kilencvenötöt, mind a ketten egyformán öt aranyat tévedtek volna. Ha az egyik százkilenc- venet mond s a másik tizet, mind a ketten kilencven aranyat tévednek. Az egyik mondott is tizet, a másik azonban nem százkilencvenet mondott, hanem ezret. Tehát az ezret mondó sokkal nagyobbat tévedett.

Gerini fejét rázta.

— Nem igy van atyám. A Tó ugy-e, száz aranyat ér. Pia az egyik becslő ötven aranyra becsüli, akkor felére leértékelte. Ha a másik kétszáz aranyra becsüli, akkor kétszeresen túlértékeli. Induljon el ezen a nyomon, egészen más eredményre fog jutni.

Ebből hosszas vita fejlődött. Nem tudtak megegyezni. A plébános hazament kis falujába, Santa Agaiába. A probléma nem szűnt meg köztük, most már levelezni kezdtek róla. És mivel álláspontját mind a kettő fenntartotta. Gerini gondolt egyet és magához Galileihez fordult: döntse el a vitát. Elmondta magát a kérdést.

— Mi a két álláspont? — kérdezte a tudós.

— A plébános azt mondja, hogy az egyik becslő kilencszáz aranyat tévedett, a másik meg csak kilencvenet. Ennélfogva a napnál világosabb, hogy az első tizakkorát tévedett, mint a másik.

— És mit mond kegyelmed?

— Én azt mondom, hogy az egyik ti- zedrészére becsülte a lovat,, a másik tízszeresére. Tehát pontosan egyforma arányban tévedtek.

Gatlilei igy döntött:

— írja meg a plébánosnak, hogy tisz- teltelem, de nincs igaza. Kegyelmednek van igaza. A tudomány a kérdést igy fogalmazza: tiz, húsz, harminc, negyven, satöbbi, ez számtani haladvány. Azt nevezzük számtani haladványnak, mikor a növekvő sorban minden következő szám ugyanannyival nagyobb az elsőnél, Jól jegyezzük meg a szót: „ugyanz történik Oroszországban

Egy magyar mérnök beszél a Szovjet rémségeiről

BUDAPEST, október hó.

— Hogy mi történik Oroszországiban?... Uram most jövök Moszkvából öt esztendő lidércnyomásával. Kiint voltam a falvakban, a gyáraikban dolgoztam... Én láttam, hogy mi történik Oroszországban.

Tarján Gyula magyar mérnök idegesen jár— Pontosan öt és fél esztendővel ezelőtt | szerződtetett a Szovjet a beton- és samo-l- j tröszt gyáraihoz. Romániában tartózkodam ( éppen, onnan utaztam Moszkvába három j magyar mérnök kollegámmal együtt. Ez az első ötéves terv idején volt, a Szovjet ipara a kezdet nehézségeivel küzdőit. egész hadseregre való szakmérnököt szerződtettek 'külföldről.

— Az első esztendők különösebb események nélkül 'teltek el, az orosz mérnökök tanulni akartak tőlünk, megbecsülték bennünk a mestert. Aztán hirtelen minden megváltozott. A gyárak nem tudták teljesíteni az előirt ,.plánt“, nyilvánosságra kerültek a kedvezőtlen statisztikái adatok, egyre sűrűbben felbukkant a szabotázs vádja... ettől kezdve üldözni kezdték a külföldieket.

— Hozzájárult az ellenséges hangulat növekedéséhez az a hihetetlen arányú

politikai hisztéria,

amelynek tragikus következménye, min: hallom, azóta is állandóan foglalkoztatja Európát. .Hát uram, Írhatnak akármit, nem 'szárnyalják tuíl a valóságot! Sztatiinék elvesztették a fejüket, mindenki gyanús, aki é!, a a GPU. fáradhatatlanul szedi áldozatait... s az áldozatok között, sajnos, sóik a magyar.

— Két hónappal ezelőtt letartóztatták & kaliinánl vagóngyár magyar 'származású igazgatóját. Kalinin gyárváros a Volga felső fogyásánál, -azelőtt Tver volt a neve, a Szovjet nevezte el Kalininrő-1. A letartóztatott igazgató, Lipschitz -nevű vo’t pesti- ügyvéd, a világháborúban orosz hadifogságba került, azután szovjet-karriert csinált, feleségül vette az ottani -kommunista párt titkárnőjét, egyre előkelőbb pozícióba jutott, végül a ha-- tcdmas vagóngyár igazgatója- lett.

— Ráfogták, hogy szabotál, ezért tartózJ kál a belvárosi- penzió szobájában. Néhány i hét előtt hagyta el Moszkvát. Sovány, nyugtalan ember a mérnök. A Szovjetunióban töltött öt esztendő izgalma, láza remeg a hangjában. És ez a hang halk és óvatos, a mérnök Szovjet-Oroszországban elfelejtett hangosan beszélni.

'látták le. De ezzel nem elégedtek meg. A GPU kinyomozta, hogy 1933-ban a gyárnak három magyar mérnöke volt, Lipschitz szerződtette őket. Tehát spion is! Keresni kezdték a három magyar mérnököt. Az egyiknek szerencséje volt, időközben elhagyta Oroszországot, a má-sl-k kettőt megtalálták és letartóztatlak. Sajó Lászlónak hívják az egyik szerencséién::, ha jól tudom a közúti villamostársaság főmérnöke volt- itthon & háború előtt. A más-ik egy Eckstein nevű mérnök. Mind a kettőt jól Ismertem... Letartóztatásuk után beszéltem kétségbeesett családjukkal. .. Semmi: sem tudtak róluk,

eltűntek, elnyelte őket a GPU.

Egy Hauer nevű miskolci mérnököt is lelar ! tóztaittaik. Ö is eltűnt nyomtalanul. És a' moszkvai magyar követség hiába érdeklődik utánuk, a GPU semmiféle felvilágosítást nem ad.

— Meg. kell mondanom, —- folytatta a mérnök —, hogy a szabotázs, amelyről annyit beszélnek, tulajdonképpen csak szovjetürügy a letartóztatásokra. Az orosz mérnök és

az orosz munkás nem szabotál.

közvetlen tapasztalatból tudom, hisz együtt dolgoztam velük. Hogy a gyárak mégis keveset termelnek és a gépek egymásután mondják fel a szolgálatot, ennék legfőbb oka a hozzánemérlés.

Az orosz mérnökök tudatlanok, a munkások hanyagok, ha egy gép elromlik, nem képesek kiijavítani, megáll az üzem. Legutóbb Boroviciben dolgoztam egy samotgyárban Akármit mondtam, bizalmatlanul 'hallgattak utasításaimnak nem engedelmeskedtek. Ott hagytam őket. Elég volt. Én az: hiszem, ép pen -idejében hagytam ott őket. Napok kér dése volt, a GPU engem is felkeresett volna

ieilemzo apróság®

A mérnök ezután néhány je-lemző apróságot mondott el -a- -mai Oroszországról. Csak látszatra apróságok azonban, látni- lehet mögöttük Sztálin színpadát.

„Ocsered.“ Ez volt az első szó, amit a mérnök megtanult. Annyit- jelent: sorba ál-ni. Az orosz munkás mindenért sorbaáll. Annyira vérévé vált. hogy délben az újságért is sorba áLl.

Tartózkodási engedély. Egyik rovata igy hangzik: kikkel levelez külföldön?

GPU. Mindenütt éjszaika jelenik meg. A moszkvai GPU egyik főnöke magyar.

Utazás. Távoli vidékeken napokig kell várni vonatra. Helyfoglalás sorrendje: elsőit a GPU emberei, utánuk következnek a Lenin- ordererek -s csak azután -a közönséges utasok.

,,Őszinte kritikát kérünk.“ Ilyen tábla virít minden gyár kapujában. A tábla üres. Ki mer kritizálni?

Műveltség. A mérnök megkérdez.e egyk orosz kollégáját, milyen francia várost isCEHOSLOVACĂ

FIÓKJA: CLUJ, I. G. Duca-utca 3 szám.

®s az őszi és téli szezonra

elsőrangú kivitelben férfi, női és gyermek ruházati cikkeket

• óriási válasz iákban

hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ,

% ELEGÁNS ÉS TARTÓS

annyival:“ Viszont tiz, száz, ezer, tízezer, százezer, satöbbi, ez mértani haladvány. Azt neveztük mértani haladványnak, mikor a növekvő sorban minden következő szám ugyanannyiszor nagyobb az elsőnél. Tehát nem „ugyanannyival“, hanem „ugyanannyiszor.“ Érti kegyek med?

— Pontosan értem.

— Már most: a plébános számtani haladváinybcin gondolkozik. S ezen belül teljesen igaza van. Kegyelmed mértani haladványban gondolkozik s ezen belül kegyelmednek is igaza van. Felmerül azonban az elvi kérdés: vájjon az ilyen becslési eseteket számtani vagy mértani haladvány alapján helyes-e megítélni. Én azt állítom, hogy mértani haladvány alapján.

— Tekintélyi bizonyítéknak ez elég.

tudós uram. De milyen érvvel lehet ezt alátámasztani?

— Azzal, hogy a számtani haladvány alapján való megítélést „ad absurdum“ j lehet levezetni. Mert tegyük fel, hogy egyik becslő a százaranyas lovat kétszáz aranyra becsüli, a másik pedig azt mondja: ez a ló nem ér többet egy aranynál. A plébános felfogása szerint az első becslő annyit tévedett, amennyivel a kétszáz több, mint száz. Tehát száz aranyat tévedett. A második becslő tévedése annyi, mint amennyivel a száz több, mint az egy. Tehát ő csak kilenc venkilencet téved - ' Kevesebbet tévedett, mint a másik o tehát a számtani haladvány alapján indulnánk ej, azt kellene elfogadnunk, hogy az a becslő, aki kétszáz aranyra értékel egy százaranyas lovat, sokkal rosszabb becslő, mint aki

mer? ,,Paris...“ mondta tétován, bizonytalanul az orosz mérnök. Még egy francia városnevet nem tudott mondaná.

Szovjet adminisztráció. Négy ember végzi egy ember munkáját. A munka: kimutatás, kimutatás, kimutatás. £s kimutatás a -kimutatásokról.

Propaganda, Antikor az orosz repülők átrepülték az Észak-i sarkot, a lapok különkiadást adtak ki. A tudósításból csak egy hét múlva derült ki. hogy az Északi sarkot mások már régebben felfedezték.

Selyemharisnya. Tavaly elárasztották vele a Szovjetet. Az idén eltűnt.

Beszélgetés a moziban. Chaplán-f.ilm, a becsipett Chaplin mókázik. „Te. mi-yen emberek ezek az amerikaiak?“ „Hát nem látod, mindig részegek.“

Ejlőernyőugrás. Elrendelték, hogy az Iskolák növendékei tanulják meg. A rendelethez minden városban .gyorsan építettek egy tornyot. Csupán az ejtőernyőkről feledkeztek meg.

,.Mit szól ehhez Sztálin?“ Tarján mérnök kérdezte egyszer orosz -társaságban. Mindenki megdermedt, senki sem fele t. Sztálinról nem beszélnek, Sztálinról hallgatnak Szovjet-Oroszországban.

Útlevél. Legritkább énték-papir. Orosz ember nem hagyhatja el Oroszországot, csak állami kiküldetésben.

És még egyszer a GPU. E utazása előtt Tarján előirás szerint jelentkezett a helyi GPU-ná-1. Egy tisztviselő sajnálkozva faggatta: ,.Nem fél hazamenni, hiszen maguknál kapitalista terror van?“

A mérnök öt esztendő után ekkor először nevetett Szovjet-Oroszországban.

Komlós Jenő.

ugyanezt a lovat egy aranyra becsüli. Plolott a józan ész ítélete szerint az első becslő csak tévedett, de a második becslö képtelenséget mondott. A számtani haladvány alapján tehát képtelenséghez jutunk. Következésképen a kiindulás sem állhat meg.

— Köszönöm. Megírom a plébánosnak.

Meg is irta. De hiába irta meg. Forrásaim elmondják, hogy a plébános Galileivel szemben is tovább ragaszkodott a maga igazához. Egy igen régi Galilet- élctrcijz ezt mondja: „A tudós azonban nem folytatta a vitát többé, mert ez semmivel nem mozdíthatta elő az emberiség haladását.“

De folytatott egy másik vitát. Ott nem plébános lett az ellenfele, hanem pápa. A többit tudjuk.

i

ül égy siaagya^ méfoöli aa'lfia