Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-14 / 237. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 fflPIWFl^ llllWilillNIIWMIIWIIIiliWi^iiMi.PIMih ...........mi....mi....... 11 Szerkesztőség és ki a. dóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. ezám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztüy: P. Uniri-i 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évent« - Magyarországra: negyedévre I0; félévre 20, évente 4° többi külföldi államokba csak a portókülönbözeDtel több. JL VIII. ÉVFOLYAM, 23 7. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 14. London megegyezési határidő szabásával újabb tárgyalásokat akar kezdeni Olaszországgal —aBB«gl Ha a tárgyalások nem sikerülnek, Anglia is lépéseket tesz „a benemavatkozás hatályossá tétele,vagy a beavatkozás egyensúlyba hozása érdekében“.« Döntő minisztertanácsok Londonban és Parisban.« Öt évre megújították a francia-jugoszláv barátsági szerződést Németország iinnepélyesen vállalla Belgium semleges­ségének tiszteletben tartását Nincs nap jelentős külpolitikai esemé­nyek nélkül, anélkül azonban, hogy ezek az-'események sokat változtatnának a nemzetközi légkör állandó feszültsé­gén. A tegnapi napnak két diplomáciai megállapodás képezi a fő eseményét. Egyik a francia—jugoszláv barátsági szerződés megújítása újabb öt évre, ami igen meleghangú kommünikék és tuda­tosan barátságos nyilatkozatok között ment végbe. A második a belga semle­gesség újabb ünnepélyes elismerése Né­metország részéről. Ez a lépés, bár már jóideje valószínűnek látszott, a nyugati diplomáciai helyzet kényes egyensúlyi viszonyai miatt azonban érthetően nagy feltűnést kelt. Londonban ma tárgyalja az angol minisztertanács az dlasz jegy­zékre adandó választ. A tanácskozás eredményét előre természetesen London­ban sem ismerik. Annyi azonban előre is bizonyosnak látszik, hogy a londoni kormány már elérte Párisban, hogy bi­zonyos határidő megszabásával a fran­ciák által tervezett ellenrendszabályokat egyelőre elhalasztják és újabb kísérletet tesznek az olaszokkal való megegyezésre. Szélsőkeleten japán repülök újra bom­bázták a kínai angol nagykövetség gép­kocsijait. Ezúttal szerencsére emberben nem esett kár. A kimagyarázkodás már megindult, az újabb incidens azonban nem járul hozzá az angol—japán viszony szívélyességéhez. Tegnap kezdetben olyan hírek terjed­tek él, hogy a belga semlegesség Né­metország által történő újabb elismerése a két ország közötti kölcsönös megnem­támadási szerződés alakjában fog meg­történni. Ennek, tekintve Brüsszelnek Londonhoz és Párisho: való viszonyát, kétségtelenül valamelyes éle lett volna Franciaország és Anglia ellen. Röviddel rá azonban megjelentek a helyreigazítá­sok. Berlinből hivatalosan cáfolták a kölcsönös szerződés hírét és megállapí­tották, hogy csak egyodalu német nyi­latkozatról van szó, mely tisztázza, hogy Németország háború esetén is tiszteletben fogja tartani Belgium semlegességét. Ez a nyilatkozat, német felfogás szerint, megegyezik az 1937 április 2í-i angol— francia nyilatkozattal, mely Belgiumot felmenti a locarnói szerződésben vállalt katonai kötelezettségei diói. A most meg­jelenő német nyilatkozat, amint Berlin­ben mondják, kiegészíti a- április 24-i angol és francia nyilatkozatot. A Havas­ügynökség brüsszeli hírforrás alapján a berlini magyarázattal teljesen megegyező ielepitést közöl. Nincs szó Németország és Belgium között létrejött külön egyez­ményről, csak arról, hogy a berlini kor­mány leszögezi Németország magatartá­sát Belgiummal szemben. A francia hír­ügynökség ebből az alkalomból emlé­keztet arra, hogy Spactk belga külügy­miniszter csak nemrég hangoztatta a belga szocialisták kongresszusán, hogy a brüsszeli kormány hü marad a Nép- szövetséghez és a külpolitikában vállalt kötelezettségeihez. Németország a belga semlegesség tiszteletbentartásáról szóló nyilatkozatot ünnepélyesen teszi közzé, amit a belga parlament két házának ha­tározatával ünnepélyesen fognak tudo­másul venni. A megyegyezés maga nem jelent lényeges változást a külpolitikai helyzeten, a közzététel időpontjának azonban kétségtelenül megvan a jelentő­sége az egymással szembenálló nemzet­közi tengelyek jelenlegi feszültségének pillanatában. Párisban Delbos külügyminiszter és Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök írták alá a francia—jugoszláv barátsági szerződést öt évre meghosszabbító ok­mányokat. Az aláírás után a francia kül­ügyminisztérium közleményt adott ki, mely szerint Delbos külügyminiszter és Sztojadinovics miniszterelnök tárgyalá­sain megállapították a két ország közötti kapcsolatok szilárdságát s az újabb meg­állapodást annak a szoros baráti együtt­működésnek jegyében hozták létre, amely megfelel a két ország mély érzelmeinek és Franciaország és Jugoszlávia érdekei­nek. A francia középpárti és jobboldali sajtó ünnepli a megállapodást, a balol­dali lapok csak mérsékelt lelkesedést mu­tatnak. Az olasz válaszjegyzék ügyében ma dönt az angol minisztertanács, mely elő­reláthatólag újabb megegyezési kísérlet megtevését fogja ajánlani Franciaország­nak. Állítólag arról van szó, hogy az an­gol kormány minden további lépés meg- tevése előtt módot akar adni az önkén­tes-kérdés megoldására a benemavatko­zási bizottság keretén belül is. De ebben az esetben határidőt szab, hir szerint tizenöt napot, hogy a tárgyalások ered­ményhez vezessenek s az önkéntesek el­szállítása Spanyolországból meg is kez­dődjék. Erre londoni felfogás szerint a közvélemény előtt is szükség van, annak bizonyítására, hogy úgy a párisi, mint a londoni kormány még egy utolsó alkal­mat keres az Olaszországgal való meg­egyezés létrehozására. Abban az esetben, ha ez nem sikerülne, amint a Reuter- ügynökség jelenti, Anglia Franciaország­gal együtt tenné meg a szükségeseket „a benemavatkozás hatályossá tétele, vagy a beavatkozás egyensúlyba hozása érde­kében“. Az utóbbi kifejezésnek már fe­nyegető éle van,, annyit jelent, hogy más megoldás hiányában, a Páris—London- tengely is a spanyolországi beavatkozás gondolatával foglalkozik. Ez a beavatko­zás, amint már jelentettük, mindenek­előtt Minorca szigetének megszállásában s egy újabb jelentés szerint esetleg fran­cia csapatok bevonulásában állana a Spanyol-Marokkóba. És természetesen velejárna a pireneusi határ megnyitása is. A londoni tőzsde, melyen tegnap nagy értékzuhanások voltak, úgy látszik, in­kább erről a fenyegető oldaláról ítéli meg a helyzetet. Német nyilatkozat Belgium sérthetetlenségére BRÜSSZEL, október 13, [A. „Soirí£ című brüsszeli lap úgy értesül, hogy a Belgium sérthetetlenségére vonatkozó ®émet nyilatkozatra csütörtökön kerüli sor. A pap értesüléséit megerősíti egy másik brüsz- szeii távirat, mely szerint a német nyilatko­zat szövegét holnap délután nyilvánosságra hozzák úgy Berlinben*, mint Brüsszeliben. A Havas-ügynökség hivatalos belga körökből nyert fel világosi tás alapján azt írja, hogy a kérdéses nyilaökiozat nem a két ország kö­zött létrejött egyezmény, vagy szerződés kö­vetkezménye lesz, halnem csak a Belgiummal szembeni német magatartás leszögezése. Brüsszelben emlékeztetneik rá, hogy Spaak belga külügyminiszter a szocialista kongresz­szus előtt csak nemrég haingoziaíta Belg'um akaratát, hogy hü marad a Népszövetséghez s aláirt kötelezettségeihez. Németország nyi- Iatlkozata tehát ebben az irányban nem fog változást hozni. A belga képviselőház és sze­nátus külügyi bizottsága különbéin Spaak külügyminiszter elnökete alatt csütörtökön összeül, hogy tudomásul vegye a német kor­mánynak Belgium biztonságát garantáló nyi­latkozatát. A német nyilatkozat hírét egy tegnap esti Havas-jelentés hozta, mely szerint a német birodalm]] kormány (közelebbről kifejezi Bel­gium területi Sérthetetlenségének íj'JsziteleU bentartására irányuló akaratát. London határidőre kiszabot! mérsékletei mâni LONDON, október 13. Ma összeül az an­gol minisztertanács és tanulmány ózni fogja a háromba talmi értekezleten való részvétel olasz részről történt megtagadásával]' szem­beni francia álilásfoglalási tervet, melyet Corbin londoni francia nagykövet tegnap is­mertetett Edén előtt. Pârisban csütörtökön lesz Lebrun köztársasági elnöklete altatt szin­tén minisztertanács, mely az angol állásfog­lalást tanulmányozza!. Bár illetékes körök nem adnak felvilágosítást, valószínűnek tart­ják, hogy a pireneusi hlatár megnyitására és Minorca sziget ideiglenes amgol—francia megszállására vonatkozó francia javaslat nem talált támogatásra az angol kormány­nál, mely inkább a mérséklet felé hajlik. A jelek szerint, Páris és London között a kö­vetkező pontokban jött létre egvetértés: a ne némává tko zás i bizottság októberi 15-én, pénteken való összeülése, az önkéntesek kér­désének tárgyalására; a hadviselési jog elis­meréséi az önkéntesek visszahívásának alá­rendelő júliusi angol terv újra vitába' helye­zése; kétheti határidő kiszabása ezekre a tárgyalásokra & a külföldi önkéntesek haza­szállításának megkezdésére. Nem tartják le hetetlennek, hogy a.z olaszok elvben elfogad ják ezeket a javaslatokat s mindössze any nyit fognak kénni, hogy a benemavatkozási bizottság össze ülésének határidejét távolabbi nap™ tűzzék ki. A'rra űz esetre, ha a be nemavatkozási bizottság vitái eredményié lenek lesznek, Anglia hajlandó Franciaor szágga! együtt tanulmányozás alá venni a szükségessé váló intézkedéseket, a benem­avatkozás hatályossá tétele, vagy a beavat­kozás egyensúlyba hozása térdekében. LONDON, október 13. A „Yorkshire Post“, melynek Eden kühigyminszterhe: való kap­csolatai közismertek, az önkéntesek vissza­hívására vonatkozó angol—francia jegyzék­re adott olasz válasszal foglalkozva, sejteni engedi, hogy az angol kormány ezidőszerint a római kormány válaszában foglalt eluta­sító javaslattót elférő más indítványt tanul­mányoz. Olaszország, mint ismeretes, azt kérte, hogy az önkéntesek visszahívásának ügyét a benemavatkozási bizottság elé vi­gyék. LONDON, október 13. A Reuter-ügynök ség egy távirata szerint, miután az angol kormány mai minisztertanácsa megvitatja, a francia állásfoglalást, az angol miniszterek véleményét azonnal közölni fogják a francia kormánnyal, mely valószinüleg még csütör­töki 'minisztertanácsán foglalkozik vele. Szükség esetén — folytatja a jelentés — ké­sőbb diplomáciai utón további megbeszélé­sekre is sor kerülhet. Angol hivatalos kö rökben cáfolják az állítást, mely szerint a londoni kormány foglalkozott volna a. gon­dolattal, hogy megkíséreli rávemni Francia országot, hogy ne kérje a pireneusi határ megnyitását. Nagybritannia — mondják —• csak arra' várt, hogy megismerhesse Fran­ciaország állásfoglalását, melyet jelen pil­la nb than tanulmányoz. Az angol külügyminisztérium szakértői most tanulmányozták a Corbin francia nagy. követ által nyújtott jegyzéket, melyben a francia kormány felsorolja a háromhatalmi értekezleten való olasz részvétel megtagadá­sával szembeni szempontját. A francia jegy­zéket, a Foreign Office szakértőinek meg­jegyzéseivel és a kérdés tengerészeti vonat­kozásairól szóló jelentésekkel együtt az an gol minisztertanács elé terjesztik. Vansittart külügyi államtitkár, áld a francia nagykö­vettel tárgyait, megbeszéléseinek tartalmát tegnap ismertette Eden külügyminiszterrel, aki ezután Neville Chamberlain miniszterel­nökkel találkozott. Angol diplomáciai körök benyomásal szerint az angol kormány hajlik a jegyzékben javasolt megoldás felé, mely nem egyezik a, Spanyolországban küzdő ide­gen önkéntesek visszahívásának iigj-ét a be nemavatkozási bizottság elé vinni akaró olasz indítván nyal. Szó van róla, hogy h - táridőt fognak kitűzni, melyen belül a tár­gyalásoknak be keli fejeződniük,. ^

Next

/
Thumbnails
Contents