Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-13 / 236. szám

\ ♦ ♦ 193 7 október 13. ELLENZŐK. BB un Jugoszláv és Sranda lapok Tatarescu nagyváradi beszédéről BUCUREŞTI, október 12. | Belgrádi jelentés szerint jugoszláv politikaii körökben mély benyomást kel­tett Tatarescu miniszterelnök nagyváradi beszéde. A lapok vezető helyen foglal­koznak a beszéddel, melyből lényeges ’ részeket közölnek'. Párisi jelentések szerint Tatarescu szavai a francia sajtóban is élénk vissz­hangra találtak. A lapok hosszasan mél­tatják a nagyváradi beszéd bel- és kül­politikai jelentőségét. NEM HIÁNYOZHAT EGY HAZTARTASBŐL SEM ARAGAZ Hiteles arckép A JAPÁN CSÁSZÁRRÓL a föld leggazdagabb uralkodójáról, akit népe istenként imád LONDON, október 11. A Daily Express egyik legkiválóbb ri­portere, Emrys Jones rendkívül érdekes arcképet rajzol a lap hasábjain a japán császárról. Emrys Jones, aki egészen kö­zelről ismeri a japán viszonyokat, a mi- kádó személyét igyekszik minden vonat­kozásban megvilágítani, bár tulajdon- képen Hirohito császár a világ legma­gányosabb embere, aki a világtól szinte légmentesen elzárva él. A Chiyoda-palota falai mögül nem szűrődik ki hir arról, hogyan gondol­kozik a mikádó például a kinai hábo­rúról és mi a véleménye arról a vissz­hangról, amelyet a japán légibombázá­sok világszerte keltettek. A Menny Fia hallgat és senki sem tudja, mit szól a harctéri eseményekhez. Hirohito császár „szolgálaton kívül“ egyszerű sötét nyugati ruhát visel. Na­gyon korán kel, hatkor már talpon van és felesége társaságában megreggelizik. Narancsszörpöt, zabkását, szalonnás rán­tottét, pirított kenyeret reggelizik, mint az angol és amerikai üzletemberek szok­tak. — Azután a mikádó és felesége jó szülőkhöz illően megnézik a gyereke­ket és eljátszanak velük. Reggeli után a japán császár elolvassa a lapokat. Az újságokat nem cenzúráz­zák külön az őszámára és mindent úgy olvashat, ahogy az a nyomdából ki­kerül. 'A mikádó azokat a reggeleket szereti, amikor nincsenek audienciák, mert ilyenkor egy órát tudományos búvárko­dással tölthet. Hirohito császárnak ez a legnagyobb szenvedélye. Délelőtt 11 órakor akár van audiencia, akár nincs, megjelenik a császár magán­lakosztályában egyik vagy másik hires japán tudós. Egy órán keresztül elbe­szélgetnek egymással és a császár igy értesül a legujab tudományos eredmé­nyekről. A mikádót legjpbban a történe­lem, a külügyek és a szociológia érdekli, viszont a® igazi szenvedélye a biológia. Kedvenc fényképe az, amely laborató­riumában ábrázolja a mikroszkóp előtt. Ebéd előtt a császár néhány percig le­dől aludni. Rendszerint könnyű ételeket szolgálnak fel ebédre, még pedig az an­gol konyha specialitásait. A Menny Fiá­nak kedvenc étele a rost beef tört bur­gonyával. Azért a mikádó japán ételeket is eszik, ha nyilvános banketteken vesz részt, de a nyugati kosztot sokkal job­ban szereti. Ebéd után a császár megint alszik egy kicsit, azután sportol. Kimegy a magán golfpályájára, mert ez a kedvenc sportja, pedig nem valami kitűnő játé­kos. Néha golf helyett lovagol, de akik látták, azok tudják, hogy csak közép­szerű lovas. A késő délutáni órákban kezd a 36 éves mikádó komolyan dolgozni. A leg­fontosabb tanácskozásokat ilyenkor tart­ják, viszont ha nincs döntően fontos ülés kitűzve, üzleti ügBßit intézi, Hirohito császár nemcsak szokásaiban hasonlit az üzletemberekre, hanem a va­lóságban is egyike a világ legnagyobb üzletembereinek. A világ leggazdagabb uralkodója A japán császári ház, amelynek ő a feje, gazdagabb a Morgan és a Rotschild házaknál is. Kétségtelen, hogy a mikádó a világ leggazdagabb uralkodója. A hi­vatalosan megállapított civillistán felül is óriási jövedelmei vannak a császár­nak. Sokmillió holdra rúgnak a birto­kai, melyeknek értékét 65 millió font sterlingre, tehát közel 60 milliárd lejre becsülik. Az erdőktől és birtokoktól eltekintve is óriási vagyona van a Menny Fiának. Hatalmas részvénypakettek felett ren­delkezik, társtulajdonosa számtalan banki­nak, hajózási vállalatnak, hotelkonszer­neknek és egyéb nagy üzleti vállalkozá­soknak. Ezt a vagyonát is külön 30 mil­liárd lejre becsülik. Az olyan apróságo­kat, mint a palotáinak értékét, a jószág­állományát és birtokainak felszerelését, jóformán számba se veszi a császár, pe­dig ezéknek az értéke is meghaladja a 600 millió lejt. Halálbüntetés vár arra, aki megszent- ségteleniti a mikádóvallást. 1934-ben egy magasrangu japán rendőrtiszt harakirit követeit el azért, mert a császári mene­tet tévedésből egy rossz utcába vezette. A miniszterelnök a kormány nevében hivatalosan a legmélyebb alázatossággal bocsánatot kért, a belügyminiszter pedig lemondott. A belügyminiszter példáját követte a kormányzótól kezdve az ön­gyilkos rendőrtisztviselő minden felettese Hiteles tény, hogy egy japán közle­gény harakirit követett el, mert elvesz­tette a bajonettjét, már pedig a katona minden felszerelési tárgya a császár magántulajdonának számit. Egy vasúti bakter, aki miatt Hirohito különvonata két percet késett, bánatában öngyilkosságot követett el. Ugyancsak harakirit követett el a mikádó sofőrje, amikor kigyulladt a császári autó pneu- matikja. Neve annyira szent, hogy csak a leg ritkább esetben veszik ajkukra a japá­A MIKÁDÓ A mikádó tehát a világ egyik leggaz­dagabb embere, ha ugyan nem egyene­sen ő az első a gazdag emberek sorá­ban. A japánok szemében azonban a mi­kádó sokkal többet jelent: a mikádó földreszállt Isten. Sehol a világon nincs olyan uralkodó- tisztelet, mint Japánban. Ezrekre menő tömeg szegélyezi az útvonalakat, amerre el kell haladnia, pedig az emberek még csak tekintetüket sem vethetik a miká- kádóra, amint elsuhan mellettük autója, vagy elgördül diszhintója. Amerre a mikádó elhalad, élő ember nem állhat magasabban, mint ő. Az ut­cákon letérdelnek az emberek, az eme­letekről pedig lesietnek a földszintre. Emlékezetes, hogy egy japán munkás tüntetéskép felmászott egy .gyárkémény tetejére és semmiáron sem volt hajlandó lejönni. A tűzoltók hiába próbálták le­hozni, a rendőrség hiába fenyegette az­zal, hogy lelövi, ha nem tér vissza: a halálraszánt munkás makacsul kitartott a helyén. Abban a. pillanatban azonban, mikor közölték vele, hogy a mikádó arra fog haladni, egyetlen szó nélkül azonnal lejött a gyárkémény tetejéről. nők. Ha újságban megjelenik a neve, csupa nagybetűből kell szedni. Termé­szetesen a császárt, vagy a császári há­zat egyetlen japáni sem merné a legtá­volabbról sem kritizálni. Ez a végtelen tisztelet sokszor bizony nagyon terhes magára a császárra is. Ha például beteg, az orvos még csak a hőmérsékletét sem mérheti meg, sőt a pulzusát sem foghatja meg, csak selyemkesztyüben. Japán legmagasabb rangú méltóságai sem emelik soha tekintetüket a császár­ra. Az udvartartás egyik különösen meg­becsült régi bizalmas tagja például ha­lálakor elmondta, hogy évtizedekig szolgálta a mikádót, de még soha az ar­cát nem látta. Hirohito császár teljes nyugalomban és biztonságban él, bár két évvel trónra- lépése előtt merényletet kíséreltek meg ellene. Erről Japánban soha senki sem î beszélt: ez olyan szégyenletes dolog volt, CEHOSLOVACA FIÓKJA: CLUJ, I. G. Duca-utca 3 szám. • az őszi és téli szezonra elsőrangú kivitelben férfi, női és gyermek ruházati cikkeket ® óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ. • ELEGÁNS ÉS TARTÓS Harakiri, harakiri hogy a japánok még csak gondolatban sem elevenítik fel az emlékét. A merénylő édesapja, aki képviselő volt, .azonnal lemondott a mandátumá­ról. Leányát is visszahívta a férjétől, nehogy a gyalázat, amely a család nevé­hez tapadt, másokat is beszennyezzem Az egész család elhagyta Japánt és az­óta önkéntes száműzetésben él. A kor­mány nyomban lemondott és azóta erről a szörnyű esetről senki sem beszél. Pül Iß A ROHÂN SAJTÓ VIITORUL: A jele elégj körülmények s a politikai pillanat különleges jelentőséget atí- tak Tatarescu miniszle rieLnök szavainak, me­lyekkel a határerőditések jelentőségét h ' és védelmezés szempontjából1 méltatta. Erő­dítést és fejlődést bizltosfA a munka az jó­szágnak. Tatarescu miniszterelnök beszéde a Magyarországgal való viszony enyhülésé­nek bevezető része a kisantant politikájá­nak és közös elhatározásának szellemében, mely lojális együttműködés, jogelismerés és az érdekek összhangba hozatalával egyen­súlyra törekszik. Tatarescu mSÍniszterelaök épp úgy, mint előzőleg Hodzsa és Stojadino- Vics m)i)niszterelnökök békés felfogásának adott kifejezést. Lojális tevékenységre hi via fel a kisebbségeket, melyeknek érdékük, hogy a román állam érdekeit és célkitűzéseit magukévá tegyék és őszinttén dolgozzanak az ország fejlődésén. UNIVERSUL: Minden jó románnal csak helyeselni tudjuk a határ erődítési munká­latok kezdetét. Többször rámutattunk nyu­gati határunk veszélyes voltáéra, mindig han­goztattuk, hogy a béke legjobb biztosítéká­nak tekintjük megerősödésünket. Siessetek, nehogy az események meglepjenek. Békés nép vagyunk, békében kívánunk 1élni min­denkivel, főleg szomszédainkkal. Nem áldoz­zuk \fel azonban soha e célból területünket, egy barázdát sem, tehát semmit az egységes román nemzeti állam jogaiból. Mindenek­előtt oly békét kívánunk, mely tiszteli ha­tárainkat. A Magyarországgal való kibékü­lést s az enyhülést mindenki óhajtja Romá­niában, nem rajtunk, de a revizionistákon mult, hogy ez eddig nem történt meg. Két feltételünk van az együttműködéssel és kibé­küléssel szemben: 1. őszinte és lojális le­mondás a trianoni békeszerződés revíziójá­nak kéréséről s megfelelő garancia arra, hogy az örökös román határok elleni közve­tett, vagy közvetlen támadások megszűnnek. 2. Az irredenta jellegű mozgalmak beszünte­tése s a magyar kisebbségnek az egységes román nemzeti államba való őszinte és lojá­lis belehelgezkedése, mely keretben békésen élhetnek törvényeink és nemzeti követelmé­nyeink tiszteletben tartása mellett. Enélkül semmiféle közeledés, kibékülés nem lehet­séges. íDIMTNEATA: Tait'arescu leszögez lb Romá­nia pollliitiilkáját a Ikásebbségekikel szemben. Szükség volt 'erre a mali1 tuHíül/ota belpoiil'i- k'ali hélyzetíberr, midőn egyes eseményeik bű arra lehetek kövelkeztlelri, hogy a kormány eltűri a kisebbségellemes támadásokat és !ü- relklv ásókét. T a: tané se u miniszterelnök íeszö- gezţlie, hogy a kormány normális együttélés- rte ifőrökssziik. azokkal a kisebbségekkel, me­lyek 'nemzeti államiunkba örökre bel e van ­n.alk kebelezve. A míiinisztenelhök feléHösség- giel tartozik. Nem lehet ktintlajnjü a kisebbsé­geket, az összes áMam-polgári jogok m)egil- ■ letiík őket, ez>eik!ke*! szemben azonban el keli' ismerjék kötelességeiket. Türelem és meg­értőé® ballotlálk át Talt)ares)?u szavait, melye­ket tefeiktiv munka keit kövessen, hogy ki­sebbségiek és llöbb'séglielkl együttműködését! és barátságát megkönnyítse. A gyűlölet és civakodás rém jár eredménnyé!. Az 'álltaim' meg kell védje a kisebbségeket, ezek pedig mulassák meg, hogy szorosan állanak a ro­mán állaim melllé, tnedymeik örökre megvon­ták határait. CURENTUL: Tatarescu miniszterelnök be­szédéinek második része oly külpolitikai kér­désit ériintett, mely kapcsolatban volt Anto- nescu és Kánya külügyminiszterek genfi megbeszéléseivel. Románia változatlan állás­pontjának adott kifejezést a kisantant türel­mes polliltIlkájának szellemében. A közeledés azonban feltételhez van költive. Ne pillantsa­nak a határon túlra a kisebbségek, no néz­zék Románia fejlődését közömbösen, tegyék meg kötelességüket azzal a nemzettel szem­ben, mely htíyet ad részükre.

Next

/
Thumbnails
Contents