Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-10 / 208. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiad óhc va tal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóinvatal és könyvosztály: P. Uniri 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS XLVIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM. Valószínű, hogy PÉNTEK «ex» Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettó több, CLUJ-OLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 10. rnntr.. ügyvédet, ..edőt. Ez a K Távolmarad tKr&r "ország és Németország a holnap összeülő iöldkézltengerl értekezletről Ma nyújtják át Londonban a két hatalom válaszjegyzékét. — Anglia minden körül­mények között ragaszkodik az értekezlet megtartásához. — Tilalmas zónák helyett hadihajó-kíséret a polgári hajózás számára Kóma cáfolja, hogy Tahiéval a német-japán meg­egyezéshez hasonló megállapodási fcoioii A földközitengeri értekezlet már holnap délután összeül a Genf melletti Nyonban, de még mindig nem lehet tudni, hogy Olaszor­szág és Németország résztvesznek-e a tanács­kozásokban. Pillanatnyilag valószínűnek megint az látszik, hogy nem, de a kérdés egymást gyorsan követő, váratlan fordulatai után az ellenkező lehetőség sincs kizárva. A tegnap tartott angol minisztertanács, melyen órákig tanulmányozták a helyzetet, úgy ha­tározott, hogy az értekezletet minden körül­mények között megtartják, akkor is, ha Olaszország és Németország nem vennének részt azon. Ebben az esetben az értekezlet nem is Nyonban, hanem a szintén holnap megkezdődő népszövetségi tanácsüléssel pár­huzamosan, Genfbe,n ülne össze. A kedve­zőtlen fordulatot Olaszország és Németor­szág részvételével kapcsolatban a Rómához intézett újabb szovjetorosz jegyzék idézte elő, mely fenntartja az előző jegyzékben hangoztatott vádakat. Ezeket a vádakat kü­lönben a földközitengeri értekezletre szóló meghívóra adott válaszában is fenntartja a szovjetkormány. Rómában, ahol a legna­gyobb határozottsággal utasítják vissza Moszkva vádjait, az újabb jegyzék után azon az állás\ponton vannak, hogy eredmé­nyes tárgyalás egy olyan értekezleten, me­lyen a szovjetoroszok is résztvesznek, szinte a lehetetlenségek közé tartozik. Az angol kormány viszont azt hiszi, hogy a Moszkva és Ráma között fölmerült ellentétet diplo­máciai utón kell megoldani, ez a kérdés ki­zárható a nyoni tárgyalásokból, melyek tisz­tán a földközitengeri hajózás védelmének ezutáni biztosításával foglalkoznának. Ha azonban Olaszország és Németország távol­maradnak az értekezletről, Anglia mint meg­valósíthatatlan dologról, lemond arról, hogy buvárhajók számára tilalmas zónákat állít­son föl. ehelyett azt fogja javasolni, hogy a hajózás szabadságát hadihajók megszerve­zett kíséretével biztosítsák. Eden külügymi­niszter ma repülőgépen Parisba utazik, ahol Delbos külügyminiszterrel folytat tárgyalá­sokat s azután vele együtt Genfbe indul. Ki- . söreiében vannak Vansitfart állandó külügyi " államtitkár és lord Chatfiehl tengernagy. Legújabb jelentések szerint Németország és Olaszország már elküldték válaszjegyzé- keiket, melyeket követeik ma délelőtt nyúj­tanak át. Az olasz válaszjegyzék tartalmáról nem számol be a ma reggeli olasz sajtó, csak annyit állapit meg, hogy az újabb szov­jetorosz jegyzék, melynek vádjait Rómában megvetéssel utasítják vissza, súlyos nehézsé­geket támasztott. A válaszjegyzék különben a német kormánnyal való előzetes megbe­szélés eredménye, mely Róma és Berlin kö­zött közös állásfoglalást eredményezett. A német sajtó viszont bővebb részleteket ad a közös álhísfoglalás eredményéről. A német válasz jegyzéket a Nürnbergben tegnap este tartott minisztertanács állapította meg s az éjjel folyamán küldték el, még pedig állí­tólag nem az értekezletre meghívó angol és francia kormányok, hanem a londoni be- nemavatkozási bizottság címére. A válasz, amint a német lapok irjáik, annyi fenntar­tást foglal magában, hogy nyugodtan vissza- utasitámak tekinthető. A német birodalmi kormány, a válasz szerint, azon a vélemé­nyen van, hogy az egész kérdés a benem- avatkozási bizottság hatáskörébe tartozik s egg külön értekezlet összehívásának sok ér­telme nincsen. A benemavatkoiási bizottság újabb előtérbe helyezése így valószínűleg fon­tos szerepet fog játszani a Berlin—Rá­ma-tengely további játékában, mely ha újabb váratlan fordulat nem változtat a helyzeten, nyilvánvalóan szembe fog szállani az angol—francia irányítás alatt tanácskozó földköNtengeri értekezlettel. A helyzetre jellemző, hogy a belini kül­ügyminisztérium félhivatalosa, a Deut­sche Diplomatisch-Politische Korrespon­denz egyik cikkében, mely felháborodás­sal utasítja vissza a szovjetoroszoknak Olaszországhoz intézett jegyzékét, eré­lyesen hangoztatja, hogy az európai kül­politika mai helyzetét nem szabad köny- nyen venni, mert ivlágbéke komoly ve­szedelemben forog. Genfbe a népszövetségi ülésen részt­vevő külügyminiszterek eggrésze megér­kezett már. Holnap reggelre várják Eden és Delbos megérkezését. Rendkívüli fe­szültséggel tekintenek a földközitengeri értekezlet elé, melynek résztvevőiről még mindig nem tudnak biztosat s amely az olasz és németek távolmaradása esetén "alószdnüleg nem Nyonban, hanem Genf- ben fog lefolyni. Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos valószínűleg szintén holnap érkezik Genfbe. Találgatják, hogy Olaszországnak és Németországnak a földközitengeri értekezleten nem na­gyon valószínű részvétele esetén kik fog­ják a két hatalmat képviselni. Az érte­kezlet elnöke, hir szerint, Aghnidesz gö­rög delegátus lesz. Más verzió szerint Eden külügyminiszternek fogják felaján­lani az elnökséget. A3 első ülést holnap délután tartják meg. A népszövetségi tanács első ülése ezt meg­előzőleg a délelőtti órákban fog lefolyni. Ró­mai hírek szerint olasz vezető körökben megelégedést kelt Delbos külügyminiszter ki­jelentése, hogy a francia diplomáciának a szovjetorosz lépésekről előzetes tudomása nem volt és hogy Moszkva ezirányu terveit nem közölte Párissal, Róma különben nem szándékszik válaszolni az újabb szovjetorosz jegyzékre, mely semmi uj adatot nem tar­talmaz magában. Római hivatalos körök teg­nap cáfolatot adtak ki azzal a hírrel szem­ben is, hogy Olaszországa német—japán bol- sevistaeltenes megegyezéshez hasonló meg­egyezést kötött volna Tokióval. A külpolitika napi eseményeihez tartozik, hogy Beck lengyel külügyminiszter tegnap hosszasan tanácskozott Delbos francia kül­ügyminiszterrel, akivel együtt utazik Genfbe. Schmidt Guido osztrák külügyi államtitkár pedig Berlinbe utazott „magánjellegű látoga­tásra**, ami nem akadályozza meg abban, hogy Göring porosz miniszterelnökkel ta­nácskozást folytasson. Minisztertanács Nürnbergben (BERLIN, iszeiplleimber 9. Nürnbergben teg­nap minisztertanács volt, mely után még a* éjszaka elküldték Németország válaszát a földközilelngeri értekezletre szóló angol— francia meghívásra, A válasz a benemiavat- kozási bizottságnak van címezve és annyi fenntartást foglal magában, hogy a meghívás elutasításának lehet tekinteni!. Foglalkozik az Olaszországhoz intézett második szovj/ctorosz jegyzék nyomán előállott helyzettel, megem­lékezik a Leipzig incidensről és megállapítja, hogy a benemavatikozási bizottság hivatott elsősorban a kalózkodás ügyében való dön­tésre. RÓMA, szeptember 9. Olaszország válaszát az angol—finánc la megb.viásria ma nyújtják át. Olaszország és Németország között efő- zrtes megbeszélések voltaik, melyek a két1 országnak közös állásfoglalását; eredményez­ték a kérdésben. Rómában hangozhatják, hogy ,az újabb szovjetorosz jegyzék niethiéz- ségeket teremtett1. BELGRÄD, szeptember 9. Jugoszlávia be­jelentette, hogy résztvesz a földiközi tengert érteke zielten. Előzőleg a kérdést a kisa ntant és a Balkán-szövetség többi államaival együtt tanulmányozta. RÓMA, szeptember 9. A Havas-ügynökség egy jelentése szerint illetékes olasz körök & leghatározottabban cáfolják a hirt, mely sze­rint tárgyalásaik folynak Olaszország és Ja­pán között egy, a német—japán egyezmény­hez hasonló, kommiinizimuselilenes egyez­mény érdekében. SANGHAJ, szeptember 9. Á Sanghaj mel­letti Mincsionglmi japán repülőgépeik clsü- lyesztetiek egy francia, egy angol és egy német kompot. líÍStfeiJÍCilf SMS Á csehszlovák külügyminisztérium német nyelvű félhivatalos Lapja, a „Prager Presse“ egy idő óta céljául tűzte ki, hogy rendszeres cikkekben bizonyítsa a külföld előtt, milyen türelmes és megértő politikát folytat a prá­gai kormány a kisebbségekké] szemben. Tö­rekvésének minden valószínűség szerint főleg külpolitikai okai lehetnek, mert Csehszlová­kia, mint kimondottan kisebbségi állam, min­den más államnál erősebben kénytelen érez­ni, hogy a kisebbségi kérdés számára sors- kérdés s hogy a kisebbségek ügye, bármeny­nyire is háttérbe szorítják pillanatnyilag a világpolitika nagy válságos kérdései, előbb- uíóbb újra Európa sorskéirdései közé kerül. Természetesen nem hiányzik a „Prager Pres­se“ cikkeiből sem a bűvészkedő ügyeskedés, melynek technikáját a kisebbségek helyzeté­ről külföldnek szánj többségi beszámolók­ban sikerült eddig is olyan magasra fejlesz­teni. Minekünk, a kisebbségi élet szenvedő viselőinek súlyos tapasztalataink vannak ezen a téren. Rólunk is bebizonyították már és bizonyítgat jak naprólmiapra, hogy kisebbségi létünkben valóságos paradicsom az életünk és egyebet sem élvezünk, csak kiváltságokat a többségi népek hátrányára. A csehszlovák félhivatlalos mindenesetre ügyesebb és tapintatosabb ezen a téren, mint azok a laptársai, akik a kisebbségeket a több­ségi népek privilégizált parazitáinak állítják be. Szintén nem tudja azonban elkerülni, hogy ne állítsa be nagyon is átlátszó statisz­tikai ügyeskedéssel a csehszlovákiai magyar­ság iskoláinak helyzetét jóval kedvezőbbnek, mint a többségi pép iskoláztatását. Megálla­pítja ugyanis, hogy bár a többségi nép húsz­szor népesebb a magyar kisebbségnél, csak tizenötször annyi felsőbb iskolája van, mint a magyarságnak. Ebből a megállapításból: természetesen csak azt felejti Iki, hogy a többségi nép felsőbb iskolái között egész sor dúsan ellátott egyetem és más felsőbb intéz­mény szerepel, míg a magyar felsőbb isko­lák csak néhány szegényesen ellátott tanító­képző, vagy kereskedelmi aikadémiáig men­nek. Az ilyen statisztikák kigúnyolására me­sélte valaha Eötvös Károly hires adomáját a miagyar méhészeti felügyelőkről. Összesen négy ilyen méhészeti felügyelő volt és a szá­zadvég egyik évében a négy közül három meghalt. A negyedik levonta a statisztikai következtetést: borzasztó foglalkozás ez a mienk, 75 százalék a halandóság évente. A csehszlovák adatokból, melyet nincs mó­dunkban ellenőrizni, annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség, ha az iskolaügyei terén tá­volról sem ál] előnyben a többségi néppel szemben, mi védünk, romániai magyar kisebb­ségekkel szemben határozott előnyben van. Az állam hozzájárulása a magyar nyelvű is­kolák fenmílartásához, hogy enyhén szóljunk, Csehszlovákiáiban aránytalanul erősebb, mint nálunk. Fenntart az állam egy magyar nyel­vű .ipariskolát is és negyvenhat tanoncisko­lát, amely ni clk tannyelve szintén magyar. A rtémeteknek egyetemük Is van Prágában, nagy tradíciókra büszke egyetem, melynek létét nem próbálta eddig veszélyeztetni a cseh naeionializmus sem. Ez természetesen szintén nein jelent annyit, hogy a csehszlo­vákiai német kisebbségiek különös megelé­gedésre volna oka azzal, ahogy többségi részről bánnak vele. Kisebbségi népek sorsa ma tövises mindenütt s a szudéta németség folyton ismétlődő panaszai bizonyítják, hogy tövises Csehszlovákiában is. A magyar kisebb­ség helyzete pedig, mint mindenhol, itt is súlyosabb a német kisebbségénél is. Össze - hasonlítást azonban jogosan tehetünk a mi sorsunk és inás utódállam magyar kisebbsé­gének sorsa között. S ez az összehasonlítás, bármilyen elfogulatlansággal is végezzük azt, távolról sem üt ki a mi javunkra. Bucurestiböl jelentik: A derült, m leg idő tovább tart, a hömérsékletbt lényeges változás egyelőre nem vá ható. ' v " ■> ' v > 1 ’ 7

Next

/
Thumbnails
Contents