Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-09 / 207. szám
193 7 szeptember 9. /ellenzék GYERMEKRABLÁS MOTORCSÓNAKON J A LUBOIL OLAJ EGYFO^AGA «” ^“"‘Zt ü,» utíM « B««Ugyanazt az olaja t minden restiben vásárolt tartany , ^ crszăgban más tartányban, ameye töltöállomámM,„m umZ.ímUtM vârf"» V fm Ssőfííientse az OLAJOZÁS KÖLTSÉGEIT LONDON, szeptember 8. Különös „gyermelkriablési“ botrány foglalkoztatja rruosit már napok ót,a az angol sajtó 1 hasábos közleményein ke rés Zitái 1 az angol közvéleményt. A ilegujabb kidnapper-ügynek az az érdekessége, hogy a ,,gyermekrabló“ a kisfiú anyja, akii az apáitól hurcolta el saját gyermekét. lEz azonban nem ment simán, vad üldözés folyt le közben tengeren és a levegőben. A történetnek két amerikai házaspár a főszereplője. Mimdkléit férj, Air. Abell és Mr. Pearson ismert amerikai újságírók. iPearson felesége előbb Ábelt felesége volt, azonban a hires válóperes városban, Remoban ,a bíróság felbomlottá a iháztasisárukárt’. Va,n egy ötéves kisfiái is, a kis Tyiler, akiit ,a v álló peres ítélet az anyának Ítélt, de azzal a kikötéssel, hogy az év három hónapjában az apáé legyen a gyerek. Miikor n-emsökkal a renón válás kimondását követően az előbbi Mrs. Abelil újból férjhez,me,ni, a bíróság hat hétire mérsékelte az apának a gyermekihez való jogát. Az eiső hat hléit most következett el. Mr. Abell elvitte a gyereket, elutazott véle Kanadába, ott pedig hajóra szállt és Liverpoolba mentek. A kővetkező állomás London volt, majd pedig Sark szigete, ahol tudvalévőén nő uralkodik, a Dame of Sárik, akinek az angol birodalomhoz tartozó, de mégis független szigetecsiktén évszázados tradíciók .ail’apján van felségjoga. Mrs. Pearson hamarosan tudomást szerzett arról, hogy volt férje a gyereket Európába vitte, annak ellenére, hogy a bírósági Léiét egy pántja értelmében a kis Tyler nem hagyhatja e| apjával az Egye sült-A Harn ok területét. Nem sokáig gondolkozott hah, hanem a legközelebb Európa felé induló hajóval átjött az óceánon és férjével együtt a gyermek felkutatásába fogott. Az európai kikötőből repülőgépen menték Yerseybe, onnan Guernseybe, majd miikor megtud táj ki, hogy az apa a gyerekkel, a Dame of Sark birodalmában húzódott meg, oda is követték őket. Gyorsjárásu rendőrmotoroson, detektívek és ügyvédeik társaságában közelítették meg a kis szigetet. A parányi hotellel szemben lévő kis ligetben húzódtak meg vailameny- myien és vártáik a pillanaihot, amikor a* nurse sétálni viszi a kis Tylert. Abban a percben, amikor a nevelőim a gyerekkel együtt elhaladt mellet tiük, elsőnek az anyia ugrott ki a bokrok közül, elkapta a rémülettől holtra váló gyereket az ugyancsak halálra ijedt nevelő nőtől és már futott j« vele a motorcsónakhoz. Közben a detelktiveik és az ügyvédek köz- reífogták a nur set és felmutatták ellőtte a hivatalos okiratokat, amelyekkel igazolták, hogy az anyának joga volt a gyermekrab- lá'síhoz. Aztán valamennyien szintén a csónakba ugrottak és percekkel később kinn jártaik a tengeren. 'Mire a nurse értesíteni tudta a mit sem sejtő apát >a történtek roll és miire Mr. Abelll telefonon érintkezésbe léphetett a yerseyi rendőrséggel1, addig Mrs. 'Pearson férjével és a gyerekkel már újból repülőgépen ült, amely Londonba vitte őket. Hamiarosan Londonban termett azonban Mr. Abelll is és megkezdődött a harc az angol bíróságok előlit az amerikai apa és anya (között a gyerekért. Wrotlesley bíró. aki a különös „gyermek- rabiási“ pert tárgyalta, végül is az anyáinak adott igazat és arra kötelezte az apát, hogy egv hétig meg se merje közelíteni gyermekéi, annak anyját, vagy a család bármlely tagját a kíis'fliu visszaszerzésének megkísérlésére. Egy hét mullvia a bíróság újból határoz az ügyben. A bírói Ítélet után az anya gyermekéve! 'Parisba utazott, Mr. Abelll azonban London- , ban maradt, hogy a .legközelebbi árgyalásiig • olyan bizonyítékokat gyűjtsön, amelyeknek I segítségévtől meg tudja változtatni a biró- ■ ság határozatát. akavitsa meg LUBOIL áltat A gyár évekig dolgozott azon a kocsin, amelyet On megvett, de minden fáradtsága kárbaveszett, ha az On kocsija nincs uqy olajozva, ahogy lennie kell. Az olajnak rendkívül nehéz a feladata. Meg kell akadályoznia a fémrészek súrlódását minden hőmérséklet és minden sebesség mellett. Hogy giztositsa az olajréteget, amely megvédi autójának motorját, az olajat endszeres időközökben cserélni kell. Hgy a karterbe jutó por és egyéb a javitásoitat tisztátlanság, valamint a sebesség folytán az daj „elhasználódik“. Ha Luboilt használ és azt minden 1200 km után cseréli, bizonyos lehet abban, hogy megtakarítja a költséges javításokat. EZ A JEL MUTATJA, hogy Unirea töltőúllo- más közelében ven. A Luboilon és az Ethyí- Unirea kékbenzinen kívül megtalál minden anyagot, nrnely autója táplálására szükséges. Ugyancsak rendelkezésére áll gyors és lelkiismeretes szolgálat is. Egy nap Makkfalván, ahol haimiiciiai íaaikifteles gyermek közül csupán huszonötöt szakad a felekezeti iskolába felvenni I iratkozás, de több községben máris a visz- j szaélések egész sorát követték el az állami , iskolák igazgatói' hogy megakadályozzák az iskolás gyermekeknek a hitvallásos iskolákba való behatását. Megtörtént az is, hogy a behatás megkezdésének lönvényes határideje, szeptember elseje előtt önkényesen már beírták az iskolaköteles gyermekeket az állami iskolába, anélkül, hogy o szülőknek erről tudomása lett volna, holott a törvény világosan megmondja, a szülőké a jog el- j dönteni, melyik iskolába akarják járatni 1 gyermekeiket. lyezték el az épületbe, az alsóbb osztályok pedig egy újabban épített, szép oszlopos bejáratú iskolában nyertek elhelyezést. így működött a református hitvallásos iskola zavarta!anul egészen 1934-ig és itt tanult a község valamennyi tanköteles gyermeke. Ekkor azonban megérkezett Angelescu közoktatásügyi miniszter szigorú rendelete a községhez, hogy azonnal állítsanak fel állami iskolát. A tanfelügyelőség nyomban hozzáfogott a megívaílósitáshoz, azzal az indokolás- i sál, hogy a felekezeti iskola (két hatalmas épület) nem elegendő a gyermekek befogadására. És most ugyanez a két épület elegendő nemcsak a felekezeti, hanem az állami iskola befogadására is és ott, ahol a három tanerős felekezeti iskolának a tanfel- iigyelőség szerint nem volt elég nagy hely, most elég nagy az épület még egy három tanerős állami iskoláinak is, a régi mellett. A kezdetben egy tanerős állami iskolának már előre a Wesselényi-féle épületet szemelték ki. A tanfelügyelőség egyszerűen magának követelte az épületet, azzal az indokolássá], hogy a Wesselényi-alap a háború alatt elveszett, az iskola gazdátlanul maradt, tehát az állam tulajdonába megy át. A református egyház vezetősége természetesen jogi alapom bizonyította ennek az állításnak alaptalanságát, de fölösleges volt minden lépés, amely törvényesen akarta tisztázni ezt a kérdést, mert a csendőrség egyszerűen leverte a lakatot az. egyik teremről és elfoglalták állami iskola számára. Következő évben még egy másik termet foglaltak el, tavaly ismét egyet, úgyhogy ma már csak egyetlen egy szoba maradt meg a felekezeti iskola számára az egykori Wesselényi „ko légyom“-hól. (■egyedik lasie^o; engedélyezne TG.hMURES-M.-VÁSÁíRíHELY. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megnyíltak az iskolakapuk, folynak a küzdelmek a bei;ra tások körül. Minden esztendő meghozza a maga meglepetéseit a magyarság számára az isko- lanyitás körül, különösen azokban a községekben, ahol állami és felekezeti iskola van egymás mellett. Ünneplőbe öltözött kisgyermekek 'és szülők szorongva várakoznak a kapuk előtt, hogy vájjon sikerül-e bejutni a felekezeti iskolába, vagy pedig előre láthatatlan okok miatt átkényszerülnek az ál lamiba, Alig pár napja kezdődött meg a beEgy napot Makkfajlva községben töltöttünk igy volt alkalmunk látni, miképen történik vidéken a beiratkozás. Az 1.800 lélekből álló község a székelyföldi reformátusoknak egyik erős vára. Itt állította fel száz 'évvel ezelőtt a 'nagy Wesselényi Miklós a hires népiskoláját, amely a régi időkben kollégiumszámba ment, az öregek ma is ,,Ko- ílégyom“-nak nevezik és az egész környéken dicsekszik vele a székelygazda, ha valaha ide járt iskolába. Mert nemcsak az idevalósiak tanultak a Wesselényi-féle iskolában, hanem a tehetősebb gazdák a messzi falvakból is elhozták ide gyermekeiket, hogy többet tanuljanak. De köziben nagyot fordult al idő, az iskola lehanyatlott. A szép épület még ma i's áll és nemrégen még olvasni lehetett homlokzatán a márványtáblába vésett érdekes feliratot: ,,Adták a székelyek hazafiságáért Wesselényinek, adta ha-jctfiság kifejtésére a nemes székely nemzetnek Wesselényi“, A szerény tábla fölött hatalmas 'hetükkel már ez állott: ,Şcoala primara de Stat“. A Wesselényi adományából, a református felekezeti iskolából lassanként, észrevétlenül állami iskola lett. Igen, észrevétlenül csúszott ki ez a nagy- multu alapítvány a magyarság és a református egyház kezéből, úgyhogy jóformán a község lakói sem vették észre. A háború után a felekezeti iskola felső osztályait heA református egyház többször adott be kérvényt, hogy engedélyezzék uj tanerők beállítását a felekezeti iskolánál, de a mult év novemberében megjött az egyszerű válasz, mely minden indokolás nélkül nem engedi meg a negyedik tanerő felállítását sem. A református iskola növendékeinek létszámát először 155-ben állapították meg, de az idén már csak 130 tanuló felvételét engedélyezi az állami tanító. A minisztérium külön törvényeket hozott az állami és külön a felekezeti iskolák számára. Mivel a felekezeti iskolák már évekkel ezelőtt kénytelenek voltak annyira leapasztani tanulóik számát, amennyire a tantermek hivatalosan megállapított befogadóképessége korlátozta, a minisztérium, most újabb rendeletet adott ki, de csak a felekezeti iskolák számára. 36.253—1937. szám alatt, amely megtiltja több tanuló beírását, mint amennyit a törvény osztályonként megszabott, még akkor is, ha a terem nagysága megengedné. Ilyenformán a felekezeti iskolákba még annál is kevesebb tanulót lehet beirni, mint amekkora az iskola befogadóképessége, viszont az állami korlátlanul vehet fel tanulókat, létszámra és teremre való tekintet nélkül. Makkfalván egy osztályba csak 25 tanulót vehetnek fel, noha a napfényes, világosi teremben negyven is elférne. Megható jeleneteknek voltunk tanúi, amelyek azt mutatják, mennyire ragaszkodik a székely nép iskoláihoz é's mennyivel szívesebben járatja gyermekeit a bit vallásos intézetekbe. A szülők már a nyárom érdeklődni kezdtek, hogy miképen lesz a beiratás, nehogy gyermekeik valamiképen kimaradjanak a felekezeti iskolából. Harminchat tanköteles gyermek van az első osztályban, de ebből csak huszonötöt vehet fel az iskolai. igy megindult a versengés a szülők között, hogy melyiknek gyermeke jusson be hamarabb. Szeptember elsején, amikor a behatások megkezdődtek, a késő éjszakai órákban valósággal megostromolták a tanító házát a szülők, hogy bejelentsék gyermekeiket és hogy holnapig el ne késsenek. Mégis elkerülhetetlen volt, hogy másnap sírva ne táCSOKOLÁDÉ A TÖKÉLETES HASHAJTÓ vozzanak az iskolából. Mert ivalakinek csak ki kelleti maradni. A szülők is mindnyájan eljöttek a behatásra. holott ez csak az első osztálynál kötelező. Ott állnak csoportosan az iskola előtt és találgatják, vájjon mi lesz. Simára fésült hajú élénk szemű, mezítlábas leánykák és piros mellényes kis legénykék fogóznak anyjuk szoknyájába és élénken várják, mi lesz a sorsuk. Egy elsőosztályos kislányt sírva visz el az anyja, ő már kimaradt, betelt a létszám, hiába jelentkeztek még tegnap éjjel. Testvére, a harmadik osztályos bekerült, de ez nem vigasztalás számára, hanem keserűség, hogy miért nem járhat ő is oda, ahova a testvére jár. És megindulnak az állami iskola felé... Ingyen tankönyvet és ruhát ígérnek az állami iskolába, de ez nem csalogatja a gyermekeket. A felekezeti nem igér semmit, sőt még tandijat is kér. Egy kis kép a magyar falvak iskolai kérdéseiről. Egyetlen egy falu képe, de egy kicsit valamennyié. B. Gu Ez6 Hakfcf alván
