Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-07 / 205. szám

ellenzék Szerkesztik: DR. VERESS EMDRE fia WftTRfll 3AH03. >■1—11 I MIHIBIHÉHÉMHIIIII1 Megjelent az uj ipartörvény végrehajtási utasítása Ríszieles «fásítás a cüunua €§ mesÄiapeS öscseréííse, valamiül 3 áanoisc és vízsga-ügyaen. Ki a kisiparos és saiSycn kedvezményekre tarthat jogai CLUJ KOLOZSVÁR, szeptember hó. Megírtuk már, ho,gy a szakmai képesí­tésről szóló, 193(\ április 30 iki törvény­nek most jelent meg a hivatalos lapban a végrehajtási utasítása. Általátnos vára­kozás előzte meg a végrehajtási utasí­tást, mely, ha nem is lelel meg minden­ben a hozzáfűzött reményeknek, el kell ismernünk, hogy a törvény több homá­lyos intézkedését megvilágítja és annak alkalmazását megkönnyíti. A végrehajtási utasítás első része az általános intézkedések, amelyek azt ír­ják elő, hogy milyen vállalatoknál alkal­mazandó az uj törvény. A törvény első része a pszichotechnikai intézetek felál­lításával foglalkozik. Az errevonatkozó intézkedések alkalmazása azonban csak fakultativ jellegű. A íiiiofioh fogai és kötelességei A tanoncszerzödésről szóló, második fejezet szerint a tanoncidő nem lehet rövidebb. mint három év és hosszabb négy évnél a tanoncszerzödés megkötésétől számítva. Tizennyolc évnél fiatalabb tanoncok szegődtetéséhez szülői vagy giyámi bele­egyezés szükséges. A tanonc belépésétől számított harminc napon belül kötelező a szerződésnek a munkakamara előtt va­ló megkötése. Próbaidő legalább egy hónap. Ha külön nincs kikötve az idő­pont, a próbaidő három hónap. Tanonc csak 14-ik életévét betöltött és legalább négy elemi iskolai végzettséggel rendel­kező, egészséges állapotban lévő egyén lehet. A tanoncok számát az érdekeltek ké­résére a munkaügyi felügyelőségek a vállalatoknál a képesített munkások számának arányában csökkenthetik. A tanoncnak évenkint legalább tizenöt napi szabadság jár a törvényes ünne­peken kívül és a tanonc csak az ipar­ral kapcsolatos célokra használható fel. Kimeritően foglalkozik a végerhaj- tási utasítás a tanoncotthonok működé­sével, valamint a tanonciskolákkal. Mesterkönyv, munkakönyv és a különböző vizsgák ság, csak akkor működhetnek, ha szak­képzett mérnök, építész, vagy munkave­zetőik vannak. Ha több szekció műkö­dik, minden szekciónál legalább egy szakmabeli mester-vezetőnek kell lenni. Az özvegy jog Azok a munkaadók, akik a végrehaj­tási utasítás életbeléptetésekor régebbi törvények alapján mesterkönyvvel, ipar­igazolvánnyal, iparengedéllyel rendelkez­tek, kötelesek hat hónapon belül kérni a mesterkönyv és iparigazolvány becseré­lését, amelynek fejében 50 lej és 200 lej illetéket kell fizetniük. A szakmai kép­zettséggel rendelkező munkaadó elhalá­lozása után az özvegy tovább folytathat­ja az ipari üzemet, ha a halálesettől szá­mított három napon belül nyilatkozatot ad. hogy a műhelyt szakmai képzettség­gel rendelkező mester vezetése alatt to­vább is vezeti. (Itt nyilvánvaló elirás tör­tént, mert a törvény harmincnapi határ­időről beszél. A halálesettől számított három napon belül nem kívánható, hogy az özvegy a bejelentést elvégezze.) A végrehajtási utasítás a kisiparosok­nak nyújtott állami kedvezményekkel is foglalkozik. Ezek szerint a közintéz­ményektől 500 ezer lejig terjedő munkát árlejtés nélkül kaphatnak meg, míg ha szövetkezetekbe tömörülnek, azok öt­millió lej értékig terjedő munkát vállal­hatnak. Nyilvános árlejtéseken 5 száza­lékos árelőnyt élveznek a kisiparosok és az óvadékként előirt összegnek csak egy- harmadát kötelesek letétbe helyezni. A vállalkozási szerződések másolatát meg kell küldeniük a munkakamarának. Munkaanyag- és szerszámszállitásaik- nál 50 százalékos fuvardijkedvezményt élveznek a kisiparosok és 50 százalékos vámkedvezménnyel importálhatnak kül­földről szerszámokat, ha azok belföldön nem készülnek. A különböző illetékeket is pontosan előírja a végrehajtási utasilás. A tanonc- szerződés illetéke 30 lej, a munkaköny­vé 300 lej, a mesterkönyvé 500. az ipari munkásigazolvány kiadási illetéke 20 lej, a kereskedelmi és ipari munkaadók a szakmai képesítés alapja javára min­den biztosított munkás után 2 lej illeté­ket fizetnek, a képesítési könyv kicseré­lése és az elveszített képesítési könyv he­lyett uj könyv kiadása 50 lej, míg az iparigazolvány kicserélésének illetéke 200 lej. ugye A végrehajtási utasítás második része munkásképesitést szabályazza. A mun­kás munkakönyvét, vagy mesterkö’ny- vet kaphat. A munkakönyv vizsga nél­kül, vagy vizsga által nyerhető el. Vizsga nélkül munkakönyv kapható, ha a munkás a tanoncidőt kitöltötte és az előirt szakiskolai végzettséggel rendelke­zik. Vizsga alapján akkor szerezhető munkakönyv, ha a munkás elvégezte ugyan tanoncidejét, de tanonciskolába nem járt. illetve a tanoncidőt szüleinél töltötte. Mesterkönyv szintén vizsgával, vagy vizsga nélkül szerezhető. Kaphatnak mesterkönyvet mérnökök és építészek is, ha kérik, valamint speciális iskolákat el­végzett munkások. Vizsga alapján mes­terkönyvet azok nyerhetnek, akik a ta- noncidőn kívül legalább három évig dol­goztak a szakmában. A vizsgákat minősítő bizottságok foly­tatják le. Ezek működését részletesen szabályozza a végrehajtási utasítás, mely a továbbképző tanfolyamok ügyével is kimerítően foglalkozik. Ki a kisiparos? Kisiparosnak tekinthető a végrehajtási utasítás szerint az, aki legfeljebb tiz al­kalmazottat foglalkoztat a tanoncok ki­vételével, vagy pedig 20 lóerőnél kisebb energiával működik. Ha hat hónainál Külön fejezet foglalkozik a törvény el­len elkövetett kihágások ügyével. Esze­rint ezer lejtől tízezer lejig terjedő pénz- büntetéssel sújtják, aki tanoncszerződést köt, holott erre nincs joga; aki több ta- noncot tart, mint amennyit a törvény megenged; aki tanoncait nem engedi tanonciskolába; aki munkakönyv nélkül munkást vesz fel; aki dovada nélkül nem szakmunkást alkalmaz; aki mester­könyv, iparigazolvány, vagy üzemvezető nélkül üzemet állít fel, illetve azok a vál­lalatok, amelyek meghaladják a kisipar munkakörét és nem alkalmaznak mes­terigazolvánnyal rendelkező munkaveze­tőt; aki munkát ad kisiparosnak (meg­rendelő) , vagy munkásnak anélkül, hogy az iparigazolvánnyal, vagy munka­könyvvel rendelkezne. Tízezer lejtől százezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntetik azt a munka­adót, aki külföldi állampolgár tanoncot, munkást, vagy mestert alkalmaz anél­kül, hogy az megfelelne a törvényes elő­írásoknak. Visszaesés esetén 5—30 na­pig terjedő börtönbüntetéssel sújtják ezt a kihágást és ugyanakkor 6-tól 12 hó­napra megvonják a működési engedélyt. Az a munkás, aki szakmai képesítés­sel nem rendelkezik és gyárakban, vagy üzemekben dolgozik, köteles dovadat (dovada de muncitor necalificat); besze­rezni. Ezeket a dovadákat vagy a mun­kás, vagy a munkaadó kérésére adják ki a munkakamarák személyenként 20 lej illeték és két fénykép ellenében. A jelenleg működő kisipari munka­adók kötelesek a végrehajtási utasítás kihirdetésétől számított négy hónapon belül a munkakamarától iparigazolvá­nyaikat (brevetul de meserie) kikérni. A végrehajtási utasítás végül részlete­sen. felsorolja azokat a törvényeket, ame­lyeket a szakmai képesítésről szóló tör­vény életbeléptetésével egyidejűleg hatá­lyon kívül helyeztek. Közli még azokat a kereskedői és ipán szakmákat, ame­lyekre a törvény, illetőleg a végrehajtási utasítás intézkedései alkalmazandók. Beszerzési és termelő szövetkezetei ataki- töbtak a kolozsvári csizmadia iparosok. A műit hétien „Inciartaimiiinit>ea‘‘ néven' megala­kult városai nlkíban a kolozsvári esi zónáddá iparosok beszerzési1 és <ter nyerési szövetkeze­te. A szövetkezetnek célja az, hogy anyag­gal lássa e]i a sző vetkeztet tagjait, később kö­zös eladási szervezetet létesítsen'. A szövet­kezetnék Muresao iNicotoe az elnöke, Balo- geanu alelnöke, tagjai pedig Vescan Vaisáute, Gtertan loon, Roman. Lazar, Russo loan, Pop Marco, Cirlea Nd'cofae és R eb rea nu T.i- beriii. Pénztárnok Csabai György, titkár pe­dig Bjalogh János, A képesítéshez kötött ipari műhelyek és az üzemvezető alkai mazásá­nak kérdése Az LparUörvlénynek a képesítéshez kötött iparokról szőló szakaszainak egyike úgy in­tézkedik, hogy az egy két munkással dol­gozó iparos üzemvezetőt nem taríhat Ez az intézkedés sérelmes és leheliebLem hely­zetbe hozza mindazokat az iparosokat, akik nem rendelkeznek megfelelő előképzettség­gel ahhoz, hogy műhelyeiket üzemvezető nélkül is vezethessék. A nagyváradi Keres­kedelmit Csarnok a konfekciós iparosok ér­dekében moist újabb memorandummal for­dult a kormányhoz és azt az értesülést kap­ta, hogy az iparügyi minisztérium hajlandó a séneLnies szakaszt a végrehajtási utasítás­ban olyképpen módoisíilami, hogy az üzem­vezető kérdésében a törvény tiszteletben tartja a szerzett jogokat, de a jövőben kért iparengedélyeknél a képesítésit megköveteli és üzemvezetővel való helyetitesMést inéin en­ged éily ez. A záróra rendelet, a nyolc órai munkaidő és a kisiparos Az Országos Kisipari Szövetség a záróra rendelettel kapcsolatban felhívja tagjai fi­gyelmét arra, hogy a zárórarendelet nem vonatkozik azokra az iparosokra, akik mun­kások nélkül dolgoznak és akik műhelyeik­ben csak családitagjaikat foglalkoztatják. — Ugyanezekre a kisipar üziemékre a 8 órai munkaidő sem vonatkozik. Rámutat a kör- irat arra is, hogy jogában áll az ipari mun­kaadónak a 8 órai munkaidő letelte után kazánját tisztítani, műhelyét takarítani, a gé­peket a másnapi munkára előkészíteni és hasonló tevtékenységet kifejteni, vagy azt végeztetni.. Megindult a mozgalom a helyi marosok egy­séges megszervezése érdedében CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember hó. Városunk iparostársadalmának meg­szervezése örvendetesen halad előre. Az uj munkatörvény életbeléptetése óta már több ipari szindikátus alakult meg, ezek között az ipán szindikátusok között azonban nincs meg a megfelelő kapcso­lat. Egymástól elkülönítve dolgoznak a szindikátusok és dolgoznak a már meg­levő ipari szervezetek is. A Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja ép­pen úgy, mint a magyar párt ipari szak­osztálya és a zsidó iparosok szervezete, nemkülönben a Román Iparosok Szövet­sége egymástól szeperálva dolgozik s ahelyett, hogy az erőket összpontosíta­nák, szétforgácsolják szakmákra, fajra és felekezetre. Éppen ezért örömmel ér­tesülünk arról, hogy a kolozsvári iparo­sok egyezséges megszervezésére komoly mozgalom indult meg. A közel múltban I az ipartestület helyiségében értekezletet tartottak az összes ipari szervezetek el­nökei. alelnökei és titkárai, hogy meg­beszéljék azokat a módozatokat, ame­lyeknek igénybevételével egységes szer­vezetet lehetne teremteni. Már az első ülésen még meglehetős nagyok voltak az ellentétek, mégis remény van arra, hogy sikerül ezeket kiegyenlíteni és a kolozsvári iparosok egységes szervezetét megteremteni. A fllozúHa Ms führe Diiszkiadás, ízléses vászönkötésben, könyv- ~ - napi áina most még 99 lej (később 198 lej/, az Ellenzék könyvosztáüyában, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyymapi könyvek jegy­zékét. - ~ - - * * v hosszabb ideig nagyobb a munkáslét­szám, a kisipari jelleg megszűnik akkor is, ha 20 lóerőnél nagyobb a gépi be­rendezés. Kisipari munkaadó csak az lehet, aki mesterkönyvvel és iparigazolvánnyal rendelkezik. Tiz munkásnál nagyobb létszámmal működő, illetve 20 lóerőnél nagyobb gépierőt foglalkoztató üzemek­nél ha azok tulajdonosai nem rendel­keznek szakmai képesítéssel, valamint akkor, ha az iizemtulajdonos jogi sze­mély, társulat, szövetkezet vagy társa­Áll ami hetlvezfnsny sh a üisipar számára Súlyos Uttnleíéseh a hiíiágásf elKövefOhrc

Next

/
Thumbnails
Contents