Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-22 / 218. szám

) 1937 szeptember 22. blkbnzék FIÓKJA : Cíiij, I. G. Dascéa -saíca 3. szárai („SELECT“ mozgószinház melleti) ax g$ei feli szesoma elsőrangú kivitelű férfi, női es gyermek rahá- zaii cikket óriási választékban hoz for galo m b a, ugyanolyan árak mel­lett, mint a bucureşti központ. A „három testőr“ és a „négerek császára“ Abexandre Dumas, VEmpereur des Négres (Dumas Sándor, a négerek császára), ezt a kissé harapós, szatirikus elmet adta egyik, >& napokban megjelent tanulmányának a fiatal belga irodolomtöTténiésiz: Morieuval Jean. Moréién val kijelenti, hogy igen figyelemre méltó felfedezést tett, megállapította, ugyan­is, hogy a nagy „Dumas pere“ nem saját maga irta A három testőrt. Azt eddig iis tudtuk, hogy abban az iro- dailmi gyáriban, melynek feje a. kalandos nagy francia ivóit, nem valamennyi miinek, amely az ő neve alatt járta be & 'világot, ő volt e.z igazi szellemi atyja. Dumas maga is bevallotta, hogy „müveimnek egy részét, el­sősorban pedig az elbeszéléseket, nem ma­gam irtaim, vagy csak részben irtani magam, a források kiadós felhasználásával.“ De éppen egyik főműve, melynek bősei Athos, Porthos, Anamis és d‘A. ringnám, any- nyiina szivünkhöz nőtt lés éppen ez a munka annyira összenőtt Dumas pere nevével, hogy Morieuval felfedezése, hogy ehhez a munká-- hoz Dumlaismak jóformán semmi köze, fáj­dalmasan bst. Az eddig sem volt titok, hogy a nagyszerű gascogneinak, dArtagniannak kalandja többé-kevésbé Courtilz de Sandras művének pompásan sikerült adoptálása volt. Courtilz de Sandras müvének elme: Mepioi- res de Mr d‘ Art ngnan, capital nelî cute nan t de Ön premiere campagnie des mous-quetaires du roi, contmant qitantité de choses parti- culiéres ej secretes qui se sont passées sous le regne de Louis ie Grand. (A királyi első testőrszázad kapitányának, d‘Artagnan ur­nák emlékiratai, számtalan érdekes és titkos dolgot tartalmazva, melyek Nagy Lajos ural­kodása alatt történtek.) Ez a munka MarteaumJ jelent meg Kölni­ben 1700-ban s Dumas kizárólagosan ezt a munkát használta forrásul. Eddig igy tud­tuk. És most Morieuval kimutatja, hogy nem Dumas merített ebből a műből, hanem Dumiais egyik leghűségesebb barátja, a néger Maquet. Ismeretes, hogy Dumiaisnak magának is folyt az ereiben: néger vér és hogy utazá­sain, melyeket mint különböző fejedelmi személyiségek — például Montpensier her­ceg —■ historikusa tett, sok feketével kötött barátságot. Egyik legjobb fekete barátja ép­pen Maquet volt. Simon Gusztáv, aki élet­rajzot irt Maquetrőt, azt állítja, hogy Du­miais alaposon kihasználta, fekete barátját. Mig az író maga előadó kőrútjain és üzleti ügyeiben álllandóaim utazva, keresztül-kasul járta Francia országot, Maquet a könytára- kat bújt:r s anyagot keresett a mester szá­mába Maquet fedezte fel Courtiez de Sandras müvét is s 'annyira fellelkesiitette, hogy azon­nal hozzáfogott átdolgozásához. És úgy Si­mon régebben, mint most Morieuval, szám- ta'Í3ini szövegrészt idézve kimutatják, hogy a mes éneit ki bő vitásé, melyet Dumasnak tu­laj doni to t bak, kéts ágbevo n ha táblámul M a q uet egyéniségének jellemző vo nihilt mutatják, így például azt hitték, hogy Porthos, a jó­indulatú óriás Dumas önarcképe. Simon ki­mutatja, hogy Maquetnek egy óriás termetű nagyiapja volt, akinek jelleme teljesen meg­felel Porthos jelemének. De a halhatatlan triónak a nevei, Athos, Porthos, Aramiis — azok mégis csak Dumas- tó]< valók? Nem, ezeknek a neveknek is Ma­quet a keresztapja s Morieuval értekezése -régén azt követeli, hogy jövőben ez a halha­tatlan munka igy szerepéljen: A három test­őr. — Irta: Maquet, na deinen temetik Masaink coll csehszlovák köztársasági elnököl BUCUREŞTI, szeptember 21. Ma délben temetik Csehszlovákia el­hunyt elnökét. A minisztertanács hatá­rozata értelmében az összes közhivata­lok ma délelőtt II és 12 óra között Masaryk volt köztársasági elnök teme­tése ideje alatt felfüggesztik működésü­ket. Az iskolákban ebben az időben a tanárok Masaryk életét ismertetik, a pátriárka pedig istentiszteletet tart, ame­lyen az összes katonai és polgári hatósá­gok képviselői résztvesznek. A Bucu- resti-i rádió ugyanekkor közvetiti a te­metés lefolyását. PRÁGA, szeptember 21. A Masaryk köztársasági elnök temetésére érkező ro­mán küldöttség, élén Tatarescu minisz­terelnökkel, tegnap délelőtt érkezett Prá­gába. A küldöttség nyomban megérkezé­se után a ravatalra helyezte Károly ki­rály őfelségének ezer rózsából álló ko­szorúját. Masaryk ravatalát a koszorúk százai borítják. A román küldöttség né­hány percig tartózkodott a ravatal mel­lett s azután Benes köztársasági elnök fogadta a küldöttséget. Délben 12 óra­kor Tatarescu miniszterelnök megbeszé­léseket folytatott Krofta csehszlovák kül­ügyminiszterrel. Egy órakor a küldött­ség tagjai Benes köztársasági elnöknél voltak ebéden. Este Tatarescu miniszter- elnök a román követség palotájában vendégül látta Hodzsa Milán miniszter- elnököt és Sztojadinovics jugoszláv kül­ügyminisztert. A köztársasági elnök ra­vatalánál tegnap hatszázezer ember fe­jezte ki részvétét. Temperamentumos angolok közt a Hortobágyon HORTOBÁGY, szeptember hó. A hortobágyi csárda előtt autónyom szánt- jó ke resztül-kasul a sarat, tele a csárda ven déggel, miéig 0 múzeumba is jutott belőlük éjjeli szállásra. Az angol—magyar tanulmá>- nyi hét angoljai érkeztek meg pusztainézni. méneslátni. Ahogy megérkeztek, félnapos kocsikázás után, szétrebbentek, neki a pusz­tának oz esőnek, szájukra szállt ize a pusz­tai szélnek. Utána nekiláttak a csálrdának, megnéztek apróra mindent, bútort, tálast, szőttest, némelyük öreg kancsó, cifra faragás előtt félóra hosszat elidőztek. A pásztorok kalapjától az ételük vitamintartalmáig min­den érdekli őket. Bort iszik az öreg bojtár A csárda „tiszta szobája“ zsúfolva ember írek Vacsoráznak az 'angolok, muzsikaszó mellétt, egyszerre eszik, beszél mindenki, nyoma sincs az angol „tartózkodásnak“ ren­díthetetlen jókedvvel ülik körüli az asztalo­kat, bele-bele kurjongatnak a cigány muzsi­kájába. Borotváltképü, szökés vörös, csupa izom csupa-csont férfi. A pucér hegyes térde majd kibökii az asztalt. Viharvert •vászomruhát, térdnadrágot visel — ez Mr. Carr Comyns, a legképzettebb angol jogászok egyike. Sört iszik és jóked'vüen brummog. Az utón, az autóbuszban a magyar vasbányák és a tű­be rk ulot ikus gyermekek arányszáima iránt érdeklődött — Németh Péterrel, a kiváló magyar g ye r mekkr lm in ab st ával és gyermek- pszihológussal volt 'hosszabb megbeszélése előző naip — most taktusra veri az asztalt és tagadhatatlanul élvezi a cigányt. Mir. Muir Ramsay fárad hatat lanul töltö­geti a vörös bort a hölgyeknek, mintha csak józsefvárosi kiskorcsmákban tanulta volna, már a hetedik háromdecit hozatja és sziivé­egészen más volt, ia parlament sem volt meg. Kiváncsi voltam rá, hogy milyen. Hát eljöt­tem. Azért igy, társasággal, mert már öreg vagyok és egyedül nem tudok utazni. Az öreg hölgy végigcsinált minden progra­mot, felkelt hajnalban, parasztszek'tren rá- zattu magát, sőt az egri várromokra is föl­kapaszkodott. Elől húzták, hátul tolták — de ott volt. — Fiatalkorom óta utazom. Akkor kezd­tem, mikor még a gőzhajók, vasutak egészen primitívek voltak. Ma már... nem vicc az utazás. De akikor... Egyszer hat és fél évig utaztam egyfolytában Ázsiába Julcsa-sose leszek-a-babámé — rikoltja a- cigány, a fiatalok verik a.z asztalt, kettő már táncol. Miss Sullivan folytatja1. — Ott voltam Palnamá'ban, amikor a csa­torna meg >sem volt. Ausztráliát és New Zee- landot is bejártam, amikor még nem volt egészen veszély télen ez az utazás ... Az el­ső tudósítást és küldtem New Zeelandból. — Mire emlékszik a legszívesebben viisz- szia? Melyik útjára? — kérdezem. VICHY ÁSVÁNYVIZEK, A FRANCIA ÁLLAM GYÓGYFORRÁSAI VICHY CELESTINS CUKORBAJ. VESE- ÉS / HÓLYAGBÁNTALMAK. KOSZVÉNY ÉS ARTRI- TIZMUS GYÓGYÍTÁSÁRA. VICHY GRANDE GRILLE MÁJBAJOK ÉS EPE- BANTALMAK ELLEN» VICHY HOPITAL GYOMOR- ÉS BÉLBANTÁL­MÁK GYÓGYÍTÁSÁRA. tAPHATÓ MINDEN FÜSZERÜZLETBCN ÉS GYÓGYSZERTA88AN VICHY Eolayfcifl fé&iér*: lUxdftft Mikié« Utódéi fimijoira-Arcd FÉNYKÉPALBUMOK nagyon s*ép kiállt* tásban. hatalmas választékban már 120 1*1- tűi kezdve kaphatók az ELLENZÉK k&ajr* ftfztáiyábaa, giaj, piát« UuirÜ, bői fájlalja, hogy az eső elmosbai, fuccs a páeztortüznek. A világ legöregebb földrajz­tudósnője Az öregek asztala. Egyetlen férfi — a töb­bi csupa nő és a legfiatalabb is legalább hetvenéves. Müfogsorok, eres kezek, besüp­pedt mellek, hervadt zisabók — 'és csillogó tör'betetlenül figyelmes tekintetek a piáipas'zem üvegje mögül. Az asztalfőn miss Sultivan. Nemcsak azért, mert ő a legöregebb — nyolcvanhárom éves — hanem mert ő a legtekintélyesebb 01 je­lenlevők közül. Az angol földrajzi társaisdg előadója — tehát kétségkívül a viliág legöre­gebb női földrajztudósa. Nincs benne semmi mu miasz erű. Nem nagyképü és nem méltóságteljes. Este félti­zenegykor, mintha nyársat nyelt volna, úgy üli az asztalnál, feketekockás selyemruhában. Sárga borostyán a nyakában. — Volt már Magyarországon? — adom föl először a szokásos kérdést. — Igen. Negyven évvel ezelőtt. Akkor még Az öreg dáma elmélázik. Úgy várja-várja- kairjábai-várja — üvölti körülötte a csárda. Csendesen, nagyon mélyről mondja: — Kina ... Japán... India... s Spitzber- gák ... Isten tudja. Amikor Kínáiban ivoOtam, remek ajánlóleveleket szereztem, kínaiak ki­sértek min den hova éts bejutottam a leglehe­tetlenebb helyekre is, templomokba, ahová európai soha be nem tehette a lábát. Mikor Indiában voltam, sárgaláz tört ki, a kísérőim mind otthagytak. Négyezer spanyol gyermek A lobogóhajó, gömbölyű kis bánna >nő, aki úgy megforgatja Boldogéban a leventéket, akii úgy ropja a csárdást, mintha Kecskemé­ten vagy Debreceniben járt volna iskolába, Arne Nelly ügyvédnő. Valami jó anyás me­leg sugárzik belőle, ősei közt norvégek való­nak, ő maga skót. Kérdem, van-e gyermeke. — Négyezer gyermekem lett hat hét alatt, rekord ugy-e? — nevet rám. Látja, hogy el­képedek, folytatja — nem hiszek abban, hogy a nő csak családi körhen találhatja meg a helyét. Akinek ez nem jutott, kiélheti alnyai ösztöneit máshol, hivatásában. Én ma­gam a spanyol gyermekvédelemnek állok az élén, az adminisztrációját csinálom, rUm könnyű dolog, hetven telepünk van ma már Amgüábain. Kérem, hogy meséljen nekem erről. — Angliában négyezer spanyol' gyermek talált otthont, azt hiszem, tudja. Társadal­mi utón gyűjtötték össze hozzá a pénzt1, az újságokban. Különböző pártok képviselői mentek k!i, hogy minden frakció képviselve tegyen szélsőjobbtól szélsőballliig. Az Atiholtí hercegné. Robert's Wilfred, Rathbone Elea­nor, Namara Mac kapitány mentek értük. A hajót a spanyol kormány adtai. — Hol helyeztek el annyi gyermeket? — Először Southampton mellett, sátor­táborban, de most már szét vannak szórva az országban, minden telepen egy-egy spa­nyol tolmáccsal. Angolul tanítják őket, 'is­koláztatják. A nagyobbak, a fiuk ipart ta­nulnak. — Tga'z, annyira fegyelllmezetilemek voltak a gyerekek, hogy botrány tört ki? — Hazugság! Az ujiságok kitalálása! -— rázza erélyesen a fejét. — Agyonfélemlltett, öt-tiz éves gyenekek ezek. A legtöbbjének fogalma sincs róla, ml van: >a hozzátartozó­jával. Idegileg teljesen tönkretett kicsikéket hajóztak ki Soutbam pilonban, -akik, amikor megpillantották a fogadtatásukra összesereg- Wett tömeg élén a fotóriportereket a kame­rákkal és kézireiflektorokkal, elkezdtek si­koltozni Azt hitték, hogy gépfegyverek és agyon akarják lőni őket. Valóságos tömeg- hisztéria tört ki szegényeken, afflig lehetett lecsillapítani őket. És ma is, még mindig, ha repülőgép húz el a fejük fölött, el akar­nak futni Amikor Bilbaóban hajóra száll­tak, repülőtámadásban volt részük, tizen­egyen meghaltak... Ezt a négyezer gyer­meket akarja Anglia visszaadni az ember­hez méltó élebnok. Pusztai csendélet Éjjeli három óra. Alszik ilyenkor már minden jólét Miiek . . . legalábbis azt hinné az ember. A ml sznbánk förtelmes virgina­la sra ébred. Torkaszakadtából énekéi egy ifáüsaiság az ivóban, reng a csárdás, rezeg­nek a falaik. Lehetetlen aludni. iA kis Hajek Sári kétségbeesetten rohan ki: — Nem tudnak az angoljaim aludni — sopánkodik műt csinálok holnap az öreg hölgyekkel? Hol1 az -a diszmófülü. aki ezt a ramazurit rendezi, hadd tanítsam móresre. Az ivóban pászlorok isznak és egy angol úriember, békés egyetértésben. Az angol összeszedte a pásztorokat, hozatott nekik egy félaikó sört és haijmalti háromkor mr. Disznóifülü éppen- a „Kecskebéka felmászott' a füccfára“ oilmü, örökéletü népballadát di­rigálja. 'Már egészen tisztességesen fújja. 'Reggel a nyolcvanhárom éves geo graphic- lady, kérdésemre, hogyan aludt, átszellemüli miosollyal feleli: aoh, jobban nem is lehe­tett volna. * Igaz — egész idő alatt egyetlen egyszer sem hallottam az angoloktól, hogy: halló, my baby, sweethart, happy end. Annál többet ezt a két szót: before the war és Germany. Before tlhe war — a háború előtt, Ger­many — Németországot jelent. Izsáky Margit. Az ELLENZÉK a haladást szolgái ţa. kisebbségi és emberi jogok előhareostí.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents