Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-22 / 218. szám
> taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 gr ARA 3 LEJ 5: mal a: MM m Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, poscafiók 80. Fiókkiadóhivacal és könyvosztály: P. Unirii 9, Telefon: 11—99. kV III. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csalk a portókülönbözettél több. —MMBaaBE j r-'^uwanailB CLUJ-KQLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 22. lljra leegaiiacfiaK az aaigol—francia csoport iáfgya^ásai Olaszországgal Róma Franciaország és Anglia kezdeményezésére vár. — Eden ma Páris- ban tárgyal Chautemps miniszterelnökkel. — Szüntelenül növelik a Földközi-tengeren levő angol és francia haderőt Japán Nanking légi bombázásával akarja megfélemlíteni a kínaiakat Az a bizakodó hangulat, mely Ciano ? olasz külügyminiszternek a római angol í és francia ügyvivőkkel folyatott tárgyalásai nyomán keletkezett, mára valamivel alábbhagyott. Tegnap semmiféle uj tárgyalások nem voltak. Eden genfi beszédében szintén meglehetősen tartózkodónak mutatkozott, ami Rómában nem keltette a legjobb benyomást. Az angol 1 külügyminiszter ugyanis egyetlen lako- nikus mondatban jelentette ki, hogy ha a földközitengeri helyzetben valamilyen uj elem nem merül fel., a nyoni egyezmény állmai készen állanak az uj tárgyalásra. Ez, olasz felfogás szerint, még nem jelent annyit, hogy Anglia és Franciaország aktiv módon akarják tovább vinni a tegnapelőtti római megbeszélés által újra utmiak indított tárgyalásokat. Az a látszat, hogy Anglia az erre irányuló indítványt továbbra is Rómától várja. Ciano olasz külügyminiszter viszont, amint félhivatalos közlemények mondják, azon a véleményen van, hogy Olaszországnak több mondanivalója nincsen. így könnyen meglehet, hogy a Földközi-tengerrel kapcsolatos diplomáciai felszültségben újabb esemény Mussolini németországi látogatásáig nem történik. Ebben az esetben pedig szinte biztosra várható, hogy a Duce erélyes kijelentéseket fog tenni Berlinben. Eden a népszövetségi közgyűlésen tartott nagy beszéde után, mely a szokott általánosságoktól egyetlen pontban sem tért el„ tegarnp elutazott Genfből, ahova pár nap múlva visszatér. Elutazása előtt hosszasan tárgyalt Delbos francia külügyminiszterrel és ma Párisban tárgyal Chautemps miniszterelnökkel, aki villás- reggelit ad tiszteletére. Valószínűnek látszik, hogy londoni megbeszélései az olaszokkal szemben követendő további állásfoglalásra vonatkoznak, ami eddig még nem látszik végleg kialakultnak s inkább csak halogatásból áll. Genfi körökben feltűnt, hogy Beck lengyel külügyminiszter, aki pár napra szintén elutazik Genfből, mégpedig Olaszországba, elutazása előtt hosszasan tárgyalt Delbos francia külügyminiszterrel. Beck utazását magánjellegűnek mondják, diplomáciai körökben azonban nem tartják lehetetlennek, hogy a nyoni határozatok által keltett viszállyal is kapcsolatban áll. Közben az angol és francia haditengerészet ellenőrző állásában elhelyezkedik a Földközi-tengeren, melyet már valósággal megszállott. Tegnap közölt adataink még alatti maradtak a Földközi-tengeren megjelent angol és francia tengeri erő arányainak. Újabb jelentések szerint a két hatalomnak 250 hadihajója és 500 repülőgépe vesz részt a földközitengeri ellenőrzésben. A londoni admiralitás pedig tegnap közzétette azt a 13 útvonalat, melyen az angol polgári hajózásnak a Földközi-tengeren haladnia kell. 'Az útvonalak egyike sem érinti a Tyrrheni, vagy Adriai-tenger környékét, melyet tudvalevőleg az olasz ellenőrzésnek szánt a nyoni megállapodás. Eden genfi beszédével kapcsolatban újra a viták előterébe került a szélsőkeleti válság kérdése is. Az angol külügyminiszter szavai újra megerősítik azt a meggyőződést, hogy a japán—kínai viszályba külső közbelépés legalább egyelőre nem várható. Edén Genf- ben csak annyit tudott mondani, hogy Kirta kiküldöttjének beszéde mélyen meghatotta és hogy a hatalmak nagy erőfeszítéseket tettek a háború meggátolására, ez azonban nem járt eredménnyel. Roosevelt elnök rendelete, mely a szélsőkeleti harcoló felek számára megtiltja a hadianyagok további szállítását, szaftéin aera mutat, hogy az Egyesült-Államok sem akar összeütközésbe kerülni a kínai vesztegzárat végrehajtó Japánnak Viszont Kína ellenállása a japán támadással szemben, váratlanul erősnek mutatkozik. Tokió a gyorsabb döntés kierőszakolása érdekében ezért a megfélemlítés eszközeihez nyúl. Sem Sanghajnál, sem Északkinában döntő eredményeket nem tud egyelőre elérni. Ezért repülőgépeivel folyton ismétlődő bombázásnak veti aM a kínai nemzeti kormány székhelyét, Nankinyot. Tokióban ma már kijelentik, hogy az északkinai harctéren, melyet kezdetben döntő jelentőségűnek tartottak. lehetetlen a végleges győzelem, minthogy Kína óriási kiterjedése miatt csapatai még hassza ideig húzódhatnak lassanként vissza a belső területek felé. A \pár nap élőtt I jelentett hír, hogy egg 100.000 főnyi kínai I csapatot körülvettek és rövidesen elfognak, I szintén téves reménykedésnek bizonyult. A I körülkerítettnek látszó kínai hadsereg elmenekült a harapófogóból, anélkül, hogy lényeges veszteséget szenvedett volna. Nanking légi bombázásával azonban borzalmas veszteségeket okoznak a kínai fővárosnak. A támadásokat ezért napról-napra megismétlik, abban a hiszemben, hogy igy szétzülleszt hetik a központi ellenállást. A mai napra különösen erős támadást jelentettek be, amivel kapcsolatban fölszántották a kü!fö‘Idi követségeket is, bogy távolítsák el alattvalóikat Nankingból. Hír szerint 200 japán repülőgép fogja bombázni ,a kínai fővárost. A tegnapi bombázásban résztvevő 40 repülőgép borzalmas pusztításai Ízelítőt adnak arról, hogy mi várható a mai támadással kapcsolatban. Tegnap egész sor középület rombadölt, teljesen elpusztult a nankingi egyetem is. Nem acdószinü azonban, hogy japán részről ezzel döntő eredményeket érjenek el. Ha tarthatatlanná válik a helyzet a kínai kormány valószínűleg egy belsőbb kínai városba fog visszavonulni Nankingból. Csnng-Kaj-Sek tábornok tegnap egyik nagy francia lQp tudósitójának kijelentette, hogy mindaddig, amíg a japán cscípcrtok el nem hagyják Kina területét, a legsztlajabb ellenállásra számitHat- nak. Japán — mondta Csang-Kaj-Sek — egész Kínát el akarja foglalni és egymaga akar uralkodni nemcsak Ázsiában, hanem imperialista céljai vannak a többi földrészeken is. A többi hatalmak vezetői jói teszik, ha még idejében védekeznek ez ellen, Amerika és képviseleti magát a távoík eleti bizottságban WASHINGTON, szeptember 21. Hivatalosan jelentik, hogy a Népszövetségnek a távolkeleti eseményeket tanulmányozó bizottságában Harrison svájci követ által az Egyesült-Államok is képviseltetni fogja magát. GENF, szeptember 21. A Népszövetség tegfnapi (közgyűlésién, miután, a tanács két megüresedett helyére Iran és Peru megbi- zottaiit választották be, Eden angol külügy- miiniiszter beszélt, aki a nemzetközi helyzet elemzése után, magyarázó s igazoló érveket sorakoztatott fel az angol fegyverkezési program mellett. Anglia — mondotta — nem maradhatott fegyvertelenül q fegyverben álló világ közepette. Mindaddig, mig a fegyverkezések korlátozását nem szabályoz za egy általános megegyezés, Nagybritánnia minden szükséges hitelt megad fegyverkezési programja megvalósítására, nemzeti védelme érdekében1, A nyoni értekezlettel foglalkozva, Eden külügyminiszter ezeket mondotta: Az utóbbi időben uj problémák me rülitek föl a Földközd-temgeren. Nem volt csak egy kivezető ut s ezért, a sürgős megoldás érdekében, haladéktalanul össze kellett hívni az értekezletet. Kezdeményezői őszintén kívánták, hogy a nyoni értekezleten az összes hatalmak részt vegyenek, ezt azonban sajnos nem lehetett elérni. Csak késést eredményeztek volna a részt nem vett államok együttműködése érdekébem további tárgya láisok, holott az értekezlet célja éppen a sürgős határozathozatal volt. Ha azonban újabb tényező merül fel a kérdésben, mindannyian készek leszünk az újabb tárgyalásra. — Gazdasági kérdéseikről beszélve, Eden külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a. helyzet legutóbbi javulása felett s tiltakozott az igaztalan bírálatok éllen, mely szerint Anglia túlzó kereskedelem véd 5 politikát folytat. \z angol piac tárva-nyitva áll minden ország előtt — mondotta s felemlítette, hogy az Egyes ült-Államok és Anglia közötti kereskedelmi egyezmény, mely a legnagyobb ked vezmény elvén alapszik, a vámtarifák csökkentésére irányul s nemcsak a kiét ország, hanem az egész viliág hasznára, egyike az eredményekben leggazdagabb egyezményeknek. >;$& (Beszéde további' részében a spanyolországi benemavatkozás szükségességét fejtegette, a távolkeleti helyzettel kapcsolatban pedig ki- jellenfette. hogy Kina, megbízottjának beszéde mélyein megrendítette. — Meg kell állapítanunk '•— mondotta — hogy a hatalmak mindén erőfeszítése eredménytelen maradt ebben o kérdésben. Annál inkább sajnáljuk ezt, mert éppen akkor támadt Kínában háború, mikor ott az együttműködés jelei feltűnni kezdtek1. Most azonban leírhatatlan 'szenvedéseknek vagyunk bánul a távoHke- leteo. 150 év Az amerikai alkotmány 150 éves létét ünnepük Sokféle jogcímen. Először kora meg sorsa miatt, az úgynevezett írott alkotmányok sorában ez a legrégibb, ez a változatlan és ez a legtekintélyesebb. A legtökéletesebben fogalmazta meg és alakította ki a fölvilágosodott 18-ik század eszméit és min- altképe leltt a francia forradalom törekvéseinek, valamint a 19-ik század állam és társadalom berendezéseinek, anélkül, hegy a legtöbb utolérte volna nagyszerűségét vagy pedig a maii vérzivatarok utáni eszelős világban jobbra vagy balra át ne csapott volna rajlta. Mindenekelőtt való jogcím pedig az ünneplésre, hogy ez az alkotmány egy végzetesen bonyolódó, de aztán bámulatos szerencsével véget érő szabadságharcból született és annyira az idő és a hely valóságán épült föl, hogy egy bámulatos politikai, társadalmi és főleg gazdasági nagy virágzásnak létrehozója lehetett, amelyet korúink szellemi és anyagi válságai csak éppen fölbor zol - tak, de még csak megrendíteni sem bírtak. A 150 éves alkotmány a gyarmatosító angolszászból, a menekült keltából s a kivándorlásra kényszerült minden,félte kalandor vagy szökevény elemből nagyszerű uj germán fajt olvasztott össze: a yankeeí, kitűnő demokratikus és szabadelvű vállalkozó erényekkel, de éppen úgy hibákkal ékeskedő!, aki ma szinte késégtelenül egyedüli megraentője lehet a fehér fajnak és a fehér művelődésnek «jng'p testvérével és skandináv barátaival együtt. Mentőövének a neve: demokrácia. Érthető, ha ennek az alkotmánynak, államinak és népnek igazi fajképe, az érdekes és izgató Roosevelt most a nagy ünnepély középponti pilla na iában, washingtoni ünnepi beszédein keresztül ezt a lényeget emelte ki és az alkotmány történetéből sugárzó eme hitvallás mellet} fogadkozolt. Az ilyen em- bieír, az ily helyen és ily pillanatban joggal tiltakozik az ellen, hogy a népuralomnak idejb és joga véget ért volna. Természetesen szembefordul minden oly életszemlélettel és politikai rendszerrel, mely a demokrácia mögött esetleg érthető átmeneti parancsuralom- ra, mint örök s tökéletes' alakzatra esküszik. Joggal mondta: „a mai embereket nem lehet elcsábítani, begy gondolkodás nélkül rábízzák magukat egy esendő emberre, vagy egy korlátlan hatalmú csoportra. Ilyen uj kormányformák a világtörténelem áramát végzetes pontra sodornák, ahol az egész büszke poígárosiilíságunik elpusztulhat“. Ez annál is inkább érdekes, mert Roosevelt nagy gazdasági és pénzügyi felhatalmazását, melyet a döglöit csirke hírhedi pőre után a Supreme Cur} különben fenékbe furt, a zavart ité- letü Európa fíókparancsuralmí módszenn/ek bélyegezte. Roosevelt ugyan a demokrata pánt embere, amely az Uniót a beteg Wilson politikája révén a világháborúba lökte, amelynek aztán sie békéjét, se Népszövetségét nem fogadta el ,habozás nélkül megtagadja szerepének eredendő forrását és így megbélyegzi sötét szavakkal a támadó háborúk és forradalmak réméi, amely ellen a« Unió csak elzárkózással és semlegességgel véd ele éghetik. Beszédében ott csillogott az a bizonyos szociális olapcsepp is, amely nélkül még a legragyogóbb népura Imi és szabadelvű rendszernek olyan óriás és aránylag kitűnő gépezete, miint az Egyesült-Állam ok, sem élhet már meg. Az ötnapos munkahét és a fogyasztási válság meggyógyitásának ez a hős embere tiltakozott az ellen, hogy a munkaviszonyok terén a múltba forduljanak vissza és ne valósítsák meg egyre jobban a 'nagytömegek anyagi követeléseit. Igazán szociális elnök ő, ahogy nevezték már a Kék madár mozgalom első idejében, amikor kényszeri ette a kapitalizmus a munkással való megegyezést és szociális elnök ilyen 150 éves alkotmány parancsára. Nekünk is tanulság, hogy a komoly alkotmány komoly érvénye a jólét és a béke igazi fogantyúja még ott is, ahol miint a Duna medencéjében síkos a talaj és bizonytalan a pillanat: az emberiség részére mindenütt csak 150 év gyakorlati eredményeinek hűséges megértése lehet igazi és megbízható menedék.
