Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-19 / 216. szám

1937 szep iémb er 19. etZENZÖK A kiegyezés korának két legnagyobb cigánya: Rácz Pali és Paimárus Ferké Színfoltok két nagyhírű cigányprímás változatos életéből. — Rácz Pál a brilliáns technika, Patikárus Ferkó a magyar cigánystilus utolérhetetlen mestere CLUJ—KOLOZSVÁR, szept. hó. Azok a -sókat emlegetett! ,,r-égd idők“ ter­melték iki a cigányzene aranykorát s a nagy cigánymuzsiikusokait, kiknek hite-neve a késő utókorra is átszálllotto. Elevenítsük meg a múlt század derekának s a kiegyezés utam éveiknek néhány nagy cigányát. A kioai hadsereg cigany-kairmesiesre emigrációban ottélő Reményi Ede. „Kossuth hegedűse“ és Neruda Ilona, a hires hegedü- müvésznő, akik igy váltak ismertté London­ban s igy kerültek az udvari zenekar tagjai közié. A bandában egy félév múlva felütötte fejét a torzsalkodás. Feloszlott s egyrészük haza­jött, egyrészük Angliában maradt. Kálozdit az Alhambra két évig karmesterének alkal­mazta. Itt kapta a meghívást a kínai császári hadseregbe, ahol három évig volt fő katonai karmester. Innen Angliába került vissza, az első lovas testőrezred, majd az udvani palotaőrség 'kar mestere volt. Tizenkétiévd szolgálat után nagy szerencsétlenség érte: elvesztette hallását. Ha­zaiért s ettől kezdve a ritlkaszép, több nyel­vet beszélő hires cigány élete már csak ár­nyékélet volt. itenadta tehetsége mellett roppant akaraterőre és szorgalomra voik szüksége .. . A tanulás évei Először Vácon telepedett meg s csak 1863- ban iköközött a magyar fővárosba. Eleinte, amíg vagyona roncsaiból telt, mulatozott. A már szabadabb levegőben élő Pesten hamaro­san feltűnt egy atlétatermetü, barnaarcu ob­sitos bakaőrmester, aki' a „Zrínyi“-ben, „Kóo huszárában s más efajta renomés helyeken muzsik áltatott magiénak és nem húszast, de aranyat hajított a bőgőbe. A ,,Zrinyá“-ben hallotta először Patikárus Fertkót. Sirva fa­kadt, kétségbeesett, mert- átérezte, átértet­te Patikarius művészetét, Irigyelte nagyságát s emésztő vágy támadt a lelkében, hogy mé tó ellenfele legyen valaha. Most már éjjeli-nappal tanult, gyakorolt. Hosszú éjszakákat virrasztóit, tanulmá­nyozta a magyar zene természetét, eredeti stílusát, behatolt a titkaiba s azon volt, hogy a magyar nóta szépségét eredeti tisz­taságában mutathassa be. Az ő példája mulatja, hogy nem elegendő az Istenadta tehetség: ,solk munka, ömklnzó el­mélyülés kell hozzá, hogy a zenei előadómű­vészeiben valaki nagyra vigye, akkor is, ha csupán a sokaik által lebecsült cigánymuzsi- ról van szó. Száztizennégy uj és uj nóta Kiváló erénye volt Rácz Palinak az úgyne­vezett cigány-memória. Akinek ő egyszer el­játszotta .a nótáját, sohasem feledte el többe. Emlékezetes az az eset, amikor 1874-ben egy­szer az „Arany Sas“-ban játszott a mulatozó képviselőknek. Simonffy Kálmán fogadott Bariba Miklóssal, hogy Rácz Palii egymásután eljátszik száz nótát, anélkül, hogy valamelyiket ismételné. Rácz Pali is rá állott, Simonffy feljegyezte a nótákat szövegük szerint és Rácz Pali elját­szott nem száz. hanem száztizennégy nótát'. Egyike,0 sem ismételte. Húzta volna még to­vább ds, de Bartba Miklós meg volt győzve. Első külföldi útjára 1873-ban indult. Lip­csébe, majd Kálózd! Jancsi indítványára Lón donba ment s az angol főúri körökben szer Gárdonyi Patölááres Feriké Mi sem veszünlí mási es jj a beavatottak, csakis a legíinomabb é; a p legbiztosabb Brilliant — Extra — Pri.nissbna s és Luxus—Silken—• Finest óvszereket. zeot híveket a magyar cigányzenének. 1875- ben Szempétervárott ragadta el játékával az orosz arisztokráciát. Mint ember is kiváló volt. Igazi grand seig­neur. Szeretett jól élni, vendéglátó házat 'ár­tott a ‘tehénutcán (most Kinizsy-utca) s látó gatóinak kedvtelve mutogatta büszkeségé . pipa gyűjteményét. Egy-egy névnapi ünnep ségén ott voltak az irodalmi s művészei ele. legjobbjai. Sokáig emlegették az 1869. évi Pál-napot, amikor Jókai Mór, Blaha Lujza s partnere Tamásy József, „akinek ajkán zené­vé olvadt a próza is“, a nemzet bárójának nevezete Bizsay, a 160 kilós Mohácsy bíesi s Bernáth Gazsi voltak a vendégek. Az öl“' magasságú Rá'cz Pali jókedvében hegedű he­lyett gordonkát szorított az álla alá a Káloz- dy Jancsival meg Patikárus Ferkóval igy ját­szotta el a Kállay-ketlest, mire kezükben pulykacombbal Mohácsy bácsi és Bernáth Gazsi ‘táncra perdü tek . .. Lehullott a rezgő nyárfa, _. Amikor meghalt, ezren és tizezren siratták. A véletlenül Pesten állomásozó 33-ik ezred, amelynek őrmestere volt, katonai diszpompá- val kísérte utolsó útjára. Temetésén ott volt Edelsheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Haltán altábornagy. Berkes Lajo primás vezetésével 120 tagú zenekar játszotta menet közben kedvenc szerzeményét, a „Le­hullott a rezgő nyárfa" cimü dalt. A felejt­hetetlen T. Rácz Pál díszes síremlék ala ! ott pihen a budapesti Ke repeső-1 em etőbe n Arany János sírja mögött. Vele egyszerre kell megemlékeznünk a hat­vanas évek nagy prímásáról, akit ő mesteréi nek tartott. a Zrínyinek, & Komlónak és a Beleznai-kert­nek voll a körülrajongott muzsikus cigánya. Eredetileg Dudásnak hívták. A Palikárus-név úgy ragadt rá, hogy a hatvanas évek elején a Velencei-tó mentén egyik kastély ura „lelki beteg" volt. Dudás bűvös játéka annyira el­ragadta a beteg földesurat, hogy igy szólt hozzá: — Te gyógyítottál meg engem Ferlkó, le­gyen ezentúl Patikárus a neved. A hegedűjével muzsikálta ki maginak Boka Károly gyönyörű Róza nevű leányát. Az öreg egy alkalommal Pesten volt s a Vadászkürt­ben szállott meg. Patikárus éjjeli zeniével lep­te meg, eljátszotta Bóka kesergőit s a hites debreceni cigány leánya kezét ajándékozta neki. Két napig tartott a lakzi a debreceni Fehérlóban, Lisznyai Kálmán és Vachot Imre volt a násznagy. Patikárus Ferkó hire sem állott meg az or­szág határánál. 1867-ben a párisi világkiállí­táson ő játszott a magyar csárdában, több­ször hegedült III. Napóleonnak. Bandája olyan erőkből állott, hogy a Biharié után az övét tartották a legjobb bandának. Érdekes volt az 1868. évi verseny (közte és Rácz Pali között. A Komlóban, meg a régi Licinusban miértek össze hegedűjüket. Művé­szetüknek teljes erejével játszottak mind a ketten. Rácz Pali akkor már teljesen kifej­lett technikájának csodálatos virtuozitásával kápráztatta el hallgatóit. Patikárus nemes, cikornyat'an eredetiségével, zamatos, tősgyö­keres magyarságával bűvölte el a kritikuso­kat. Ráczban több volt az erő, Panik árusban több az eredetiség. Ketten egymás mellett a legnagyobbak voltak, Patikárus Ferkó 43 éves korában ha' t meg. A Komlóban nagyobb társaság ünnepelte 1870. március idusát. Patikárus mámorában egy szál ingre vetkőzve mulatott. A duhaj if­júság felkapta s kivitte az udvarra, hol körüi- táncoltatták. Három hétre rá tüdőgyu ladás- ban meghalt. Jtemjfemrfartó Alkotmányellenes-e a parlament J.18 V L3 S - • BUCUREŞTI, szeptember 18. Tegnap Incul et helyettes miniszterei nők vezetésével minis'ztertianácsőt tartottak, ame­lyen Pap Valér, Camcicov és Ilasieuici tá­bornok minisztereik vettek részt. A tanács­kozások során megvitatták azokat az intéz­kedésieket, amelyek költs égvetés ©Ilikalma zá­sára vonatkoznak és tanulmányoz ták a 'tisztviselők fizetésemelésének, kérdését is. Ezután bizonyos 'rendfenntartó intézkedések­ről tárgyalt a minisztertanács, -majd annak' befejeztével Inculet a 'belügyminisztériumba ment, afho! kidolgozta azokat a rendfenntar­tó intézkedéseket, amelyek bizonyos pártok utcai tüntetésére vonatkozinák. Elrendelte, hogy is-zigoruan lépjenek föl azon- pártok ellen, amelyek a falvakban meg nem engedett propagandát űznek. Ma délután utazik Tatarescu miniszterelnök Prágába Tatarescu miniszterelnök tegnap este hosszas megbeszélés folytatott Radulescu Victor külügyi államtitkárral, este pedig lakásán tanácskozott kormánya vezető tag­jaival. Ezek a tanácskozások ma délelőtt folytatódnak. Ma délután a miniszterelnök a román delegáció élén Prágába utazik, hogy résztvegyen Ma-saryk temetésén. A Bucuresti-i sajtóban nagy vita folyik afelett, hogy ös'szehivják-e ősszel a parla­mentet vagy se. A kormány ebben a kér­désben még nem nyilatkozott, azonban ab­ból a cikkből, amelyet a napokban jelente­tett) meg Djuvana igazságügy miniszter, azt következtetik, hogy a kormánynak mégis szám dókában áll a-z őszi ülésszakot megren­dezni. A nemizeti-parais'ztlpárt foglalkozott ez­zel a kérdéssel és arra- az álláspontnál he­lyezkedett, hogy a képviselők megbizá's-a le­járt és a parlament összehívása alkotmány­ellenes lenne. Mihalache pártelnök ebben az ügyben a jövő héten nyilatkozni is- fog. Azok ai hirek, amelyek arról szólották, hogy Miilhalache pártelnök lemondani készül — mint a Lupta írja — tévesek. A lap han­goztatja, hogy Miha'llache -a nemzeti-pan-aszt- párts összes tényez ölnek bizalmát bírja és a párt vezetői meg vannak győződbe arról, hogy a kormányutódllás során a nemzeti- pairasztpárt kerül hatalomra. Az erdélyi prefektusok Gyulafehérváron A belügyminisztérium szeptember 18-ra, mára- Gyulafehérvárra rendelte Tordai, Hu- nyad, Kalóz s, Bihar, Arad és A'l'sófehiémme- gyék prefektusait, hogy megbeszéljék a Ho- rtiia, Cilósca és Cnisan ünnepségeik előkészí­tését. A temesvári közigazgatási értekezlet A „Curentul értesülése szerint a kormány a közeljövőben Temesváron közigazgatásit értekezletet rendez, amelyen különböző h - lyi kiédéseik megoldását kísérlik meg. Mire vonatkoznak a rendfenntartó intézkedések A belügyminiiS'ztérium az alábbi körrende­letéit Intézte a prefektusokhoz: Az augusztus 12-én kell 856. számú ren delelünk kiegésziléseképen közöljük: A kü ionhoző politikai jellegű alakulatok álltai ren­dezendő zavar'.kettő demonstrációk, felvonu­lások, menetelések, amelyek sokszor tu rísz- filklai kirándulásiak formájába vannak buj­tatva, az ostromállapoton knvü 1 eső zónák­ban csak a belügyminisztérium előzetes hoz­zájárulásával engedélyeztetn ek. Az őst ram- állapot alatt ál Hó vidékeken mindenféle ma- nliif-esz'táció csak a helyi katonai parancsnok­ság «próbálásával történhetik. Ké-jiik, hoz­zák a 'S'zóbanforgó alakulatok váz ölnek tu­domáséira, amelyek megrögzött r:\ion kez­deni én yez nek ilyen manifesztál.-' ik;.:. hogy •a törvény szigorát fogjuk ajlikia'Ilmazni velük szemben, ha nem tartják tisztelteiben a jelen intézkedést. A cigány világjárása a harmincas években kezdődőnk A világosi fegyverletétel után a magyar cigányzenészekben is megnőtt 'a ván­dorlása hajlam. Egyre-másra keresték fel az idqgen országokat és hamarosan az egész vi­liággal megkedvelt ették a magyar cigánymu­zsikát. A világjáró cigányok egyik leghiresebbike a fehérmegyeii Kálozdi Jancsi volt. Rendkí­vüli zenei tehetségét Rózsavölgyi vette észre s herceg Esterhazy Pál figyelmébe ajánlotta, aki a becsűi konzervatóriumban tanitatta. A szabadságharc alatt Dembinszky hadseregé­ben szolgált, mint tábori zenész. 1851-ben Pnileszky Tádé későbbi országgyűlési képvi­selő kezdeményezésére bandát alapított Sár­közi Imrével s azt külföldre vitte. Ilyen jeles erőkből alakitól cigányzenekar külföldön még nem volt. Angliában a bandához csatlakozott az akkor Ă lláez Pali fiegedlíje - . A cigányzenében a Racz-nevnek különös valőrje van, & Rácz-dinaszuia valamennyi tag­ja hirnévre tett szert, de a legnagyobb közöt­tük nagygéci Rácz Pá] voll, akiről Lehár ze­ntó fantáziája a „Cigányprímás“ című ope­rett megalkotására inspirálódott. Mint annyi más hires cigány: 6 is nógrádmegyei s ágy igazolja azt a léteit, hogy Nógrád cs Gömör földje termelte ki Oinka Panna kora óta a legnagyobb cigánymuzsi­kusokat. 1815-ben született Nagygécen. Fiatal évei igen regényesek voltaik. Egy gazdálkodó kur­ta-nemest leütöttek s a 15 éves Rácz Pállá is ludas volt a dologban, ezért bujdosásba esett, Két év müiva a Rozsnyón verbuváló bizott­ságnál katonának csapott föd, elhitetve, hogy 22 éves. Az angyalbőr akkoriban jól elrejted mindenkit üldözői élők Az aradi 33-as Gyu- lloi-ezredhez kerüli, mint: újonc. Az ezred ak­kor Milánóban állomásozott. Rácz Pali csak­hamar husztagu cigányzenekart szervezett az ezredben s Milánóban megkedveltette a ma­gyar muzsikát. De kitört az 1848-as olasz forradalom, amely Rácz Palit Veronában ta­lálta, mint káplárt. Benedek ezredes, a későb­bi köniigrätzl vezér. kémkedésre használta Rácztít, mint ahogy régi katonai 'tapasztalat szerint a cigány pompásan beválik spionszolgálatra. Olyan hasznosan spionlkodotr, hogy hamaro­san őrmesterré léptették elő. Egy Ilyen kém­kedési kaland alkalmával kiszabadította Vla­dimir orosz nagyherceget, miért később a Szent György-rend keresztjével tüntették ki. A háború után újra Milánóba került a Gyulai-ezred, ahol a feltűnő szépségű, délceg őrmester sok szívfájdalmat Okozott a milánói asszonyoknak és 'leányoknak. Egy kalandja azután komolyabb következményeikkel járt. Megismerkedett egy dúsgazdag háztulajdonos leányával, Ferraris Gluditával, A fiatalok egy­másba szerettek s Rácz Pali, mint kérő je­lentik ezett. Amikor Giudiita atyja megtudta, hogy a kérő cigánymuzsikus, brüszken kiuta­sította házából. Csakhogy Rácz Pali nem azért volt katona s magyar cigány, hogy vlsz- szariadjon. Társai segítségére voltak1 s igy egy szerelemre hivó holdas éjszakán meg- szöiktette a leányt. Az apa megtört, beleegye­zett a házasságba s 150.000 lira hozományt adottt a leányával... Tizennyolcévig katonás­kodott Rácz Pali, aztán polgári életet kez­dett. Saját háromemeletes házában lalkotit, fo­gatott tartott és urasan élt. Feleségéneik szü­leivel is kibéküli. A hozomány azonban fogy­ni kezdett ® Rácz eltökélte, hogy hazajön. Kéziébe veszi a hegedűt s mint muzsikus ke­resi meg a kenyerét. Itt van a határkő, amely Rácz Pali élőé­ben 3 a magyar cigánymuzsikában is uj korszakot jelez. Ettőil kezdődik az a pálya, amelyen annyi di­csőséget szerzett magának s a cigánymuzsiká­nak. De nem könnyén jutott a csúcsra. Is­intézkedésekről térig!! főpap éjjel a minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents