Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-18 / 215. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 L£J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvoszt'&ly: P. Unind 9. Telefon: 11—99. LVIIl. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZOM BAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa(k a portókülönbözeotél több. CLUJ^KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 18. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumból tegnap Egyelőre hetvenkét erdélyi, bánáti és bukovinai nagyvállalathoz intézett levelet a miniszter. — A körlevél felszólítja a vállalatok vezetőit, hogy három hónapon beiül nyilatkozzanak: hajlandók-e bevezetni az etnikai arányosítást? Amitől már honlapok óta. félünk — meg­történt: dr. Pop Valér kereskedelemügyi mi­niszter az ipari vállalatok belső életébe igen mélyen beleavatkozott. Távol álil tőlünk, hogy ezt a miniszteri rendelkezést olyan tó­nusban kritizáljuk meg, amely tónus az ügynek ts igy elsősorban a kisebbségi válla­latoknak ártana. Azonban úgy érezzük, nemcsak kötéliességünk a kérdéshez hozzá­szólni, de elsősorban jussunk is van Pop Valér gazdasági rendelkezései felett vitába szállni, 'éppen nekünk, akik nemcsak eszten­dőkön át, de éppen a mrii vezető cikkünk­ben is hitet teszünk amellett, hogy a több­ségi és kisebbségi népek kölcsönös .oegé1*- lése nélkül nem képzelhető el a dunai népek békéje, amely béke egyben alapja :az általá­nos európai békéinek is. Hetvenkét levél — három hónap. Egyelőre ez az a két szám, amely élesen rá­világít dr. Pop Valér kereskedelemügyi mi­niszter gazdasági elgondolásának hibájára. Hetvenkét lévél érkezett — egyelőre — er­délyi, bánsági és bukovinai vállalatokhoz, amelyektől az etnikai arányosítás bevezeté­sét követeli. A forma — a legszelídebb: le­vél. Ha van valami szigorú hang a. levélben, úgy ennek utolsó mondata, amely igy hang­zik: Kérjük, hogy október e'sejéig közöljék hozzájárulásukat o fentebbiekhez, mórt 1 a válasz hiányát visszautasításnak fogjuk te­kinteniHetvenkét erdélyi, bánsági és bu­kovinai vállalat tisztviselői, szakmunkásai és mumkásiai gondolkodhatnak október else­jéig azon, hogy vájjon a vállaltaitok vezetői adnak-e választ erre a körlevélre és1 ha igen — milyent. A lévél végén levő fenyegető mondat ,a'zt sejteti, hogy a válaszok legnagyobb részt be is futnak. Jól tudjuk, hogy jelen pillanat­ban egyetlen egy csatolt területű vállalat sincs abban a1 helyzetben, hogy dr. Pop Va­lér kereskedelmügyi miniszter levelét válasz nélkül Hagyja és* kitegye magát esetleg oly retorzióknak, amely megrendítené az egész vállalatot. Az is bizonyos, hogy a legtöbb 'vállalni rámutat azokra a nehézségekre, me­lyek elő állanának az esetben, ha ennek a körlevélnek száz százalékban eléget tenné­nek. Mert mit kíván Pop Valér levele ezektől a .ntegyvállalatoktól? Nem kevesebbet, mint nzt, hogy rövid három hónapon belül annyi kisebbségi tisztvis'e’őt és munkást bocsássa- nak el, amennyinek elbocsátása esetén hely­reállana az az , „iga z sá g Öal’ aus ág “, amely ed­dig ezeknél a vállra Hat oknál megvoT. Három hónapon belül kellene ezt a — Pop Valér szerint — nyugalmi helyzetet1 megteremteni és az úgynevezett „átcsoportosítást“ véghez­vinni. Tegyük föl, hogy ezt mind 0.1 hetvenkét vállálat meg is tenné, mi következnék ebből? Áz, hogy a munkások ezrei, tisztviselők szá­zai perelnék a vállalatokat s a vállalatok perbe hívnák az államot, mert az elbocsá­tásokat miniden jogi alapot nélkülöző körle­vél állapján hajtották végié. Nem hisszük, hogy ez államérdek lenne. Nem hisszük, hogy hozzáértő szakmunkások ezreit máról holnapra nélkülözhetné éppen az az ország, amely oly hatalmas lendülettel indult meg az iparosítás terén. De különben is ezeknek a kisebbs'égi szakmunkásoknak & helyét je­len pillanatban — de még hosszú időn1 ke­resztül — nem tölthetné be a többségi nép gyermeke, mert hiszen a többségi néphez tartozó szakmunkásokat a vállaJátok már régen elhelyezték. Azt sem hisszük, hogy az államnak az lenne az érdeke, hogy az elbo­csátott és máról holnapra kenyér nélkül álló munkások tizezreivel éppen azt a proletariá­tust akarná megsegíteni, amely proletariátus ellen küzd. Igen elhibázottnak — mondhatjuk igy is — felületesnek és alkotmány ellen esnek tart­juk tehát azt a kívánságot, amely bár kör­levél formájában, de mégis miniszteri szig­nóval jutott el az erdélyi, bánáti és buko­vinai nagyvállalatok vezetőihez. Ugyanakkor azonban tovább kel! vinni a gondolatot és fel ikelll fenni a kérdést, vájjon miiért csak hetvenkét és csak erdélyi, bánáti és bukovinai vállalathoz íródott ez a minisz­teri körlevél és miért éppen most, kormány­kérdés választások előestjének megoldása előtt? Nem jósoluintb, csupán megállapítjuk: uj választások esetén Pop Valér körlevélének hangja mindenesetre kedvező visszhangot kelt azoknak a soraiban, aklik a nemzeti totalitás elvének' hangoz tat ói. A másik meg­állapításunk pedig az, hogy az ókirályság- beli nagyvállalatok — amelyekhez semmi­nemű körlevél nem érkezeti1.' — olyan kül­földi összeköttetéssel rendelkeznék, amely arra a meggondolásra késztette Pop Valért, hogy ezekhez a váll aliat okhoz semminemű levélét mié küldjön. Mtai, amikor újból megindult annak a gon­dola tnalk a valóra válása, hogy éppen a ki­sebbségi népek sorsának enyhítésén keresz­tül] igyekezzenek egymáshoz közelebb jutni a dunai nemzetek, nem hisszük, hogy Pop Valér dr. ikereskedelemügyi miniszter kör­levele ennek a közeledésnek hasznára válna. Különösén ma, amikor Genf ben Bárdos sy Bucurestli-i miagyar követ is megjeleni), hogy rendelkezésre álljon azokon a megbeszélé­seken, amelyek a ikiisantant külügyminiszte­rek közölt már Siuaiiábain' megkezdődtek és amelyek a Mépszövetség székhelyén folyta­tódni fognak. Azonban mi rendű,letílenül hiszünk abban, hogy Pop Valér körlevele csak vihart vert fel, de ez a vihar hamar elül éts csendes békében meg tud egyezni egymással a több­ségi és kisebbségi nép épp úgy, mint a dunai, államok miindenik nemzete. Csiaik sajnáljuk, hogy ezt a béküiési folyamatot hetvenkét levél megzavarta. Sajnáljuk, azonban hi­szünk abban, hogy maga Tătărescu kor­mányelnök sem engedi meg ezt az alkot­mánysértést, amelyet Pop Váler dr. körle­vele elleplez. BUCUREŞTI, szeptember 17. Dr. Pop Valér ipar- és kereskedelemügyi miniszter tegnap aláírta azokat 0 körlevele­ket, amelyek hetvenkét erdélyi, bánáti és bukovinai nagyvállalat címére mentek ki és amelyekben 0 miniszter a,zt követeli ,a válla­latoktól, hogy három hónapon belül a tiszt­viselői személyzetnél 50, a munkás személy zetnél 75 százalékra' szaporítsák az etnikoi román e’em számát. Pop Valér körlevelé­nek szövegét — amely a Rador utján vált nyilvánossá — az alábbiakban közöljük: A körlevél szövsge „A román J\p\ar fejlődése jelentős mértékben az állam közvetlen és közvetett segít­ségének köszönhető, amely 1 a hazad ipar határozott támogatására irányuló politikát foly­tatott, A múltban >a hazai ipart csak a vámtarifa és al- 1912. évi iparpártolási törvény, gyámolította, A/la azonban erőteljesen védi törvényes és közigazgatási intézkedéseknek egész sorozata (kontingentálás, kartelltörvény, stb.), amelyek biztonságba helyezik bár­mely külföldi konkurrondával szemben és monopolfsztikus helyzetet teremtenek szá­mára a belföldi piacon. Ez az ipar párt olást politika a fogyasztóközönségtőt jelentős ál­dozatokat követelt, melyeket az ország meyhozott, tudatában az iparosítás fontosságá­nak, Románia gazdasági emancipál ódásának ifolyamatábcm. A fentiekre való tekintettel úgy hisszük, az Önök kötelessége, hogy mindezekre az idő parancsiatnlak S:)él es vonalú megértésével válaszoljanak és kűlönösképen igyekezze­nek minden utón — még anyagi áldozatok árán is — a vállalat személyzetében előse­gíteni a román etnikai származású elemeket. Ennek megfelelően felhívjuk, intézkedjenek, hogy ezen év végéig román etnikai száimazásu alkalmazottaik arányszámát legalább öt­ven százalékra emeljék fel a következő kategóriáknál: 1. Felsőbb adminisztrációs személyzet. 2. Alsóbb adminisztrációs személyzet. 3. Szakmunkásokkal egyenrangú személyzet. é. Felsőbb technikai személyzet. 5, Alsóbb technikai Személyzet. 6. Szakmunkások. A tanulatlan munkásoknál a román etnikai elem aránya hetvenötre emelendő fel. Kérjük, hogy október elsejéig közöljék hozzájárulásukat a fentebbiekhez. A válasz hiányát visszaút asitásitak fogjuk tekinteni A Curentul ho A „Curentul“ mai száma1 foglalkozik Pop Váler Ibörieveiével és a többek közölt 01 kö­vetkezőket híja: Pop Valér körlevele nem1 mást, miint felhívás a in agy váll álatokhoz), amelyek meg kell értsék a helyzetet és tel­jesíteniük kell az uralkodó nép kívánságát. A levél nem alapul semmiféle törvényen, de kifejezi a hivatalos álláspontot, melyet te­kintetbe kell vemni. Nincs szó itt arról, hogy azok ell'len, akik nem teljesitiik a felhívási', szankciókat alkalmaznak, de érthető, hogy az állam elegendő eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megszorításokat alkalmazzon. Kételkedés és habozás nélkül mondhatjuk, hogy a Bur-a-medcnce zavart helyzetének és veszélyes állapotainaik megszüntetésié 18 év óta égető kérdés Miután most Anglia figyel­me is végre jelentékeny módom ráirányult, az egyik legfontosabb cikk lesz a külpoliti­kai forgalomban. Nincs időnk és nincs te­rünk, hogy a legfontosabb megoldási terve­ket ismételjük, amelyek létrehozhatják a Duma-völgyben a gazdasági és politikai szö­vetkezést. Elég, ha nevüket idézzük: a dunai konföderáció, Duna-völgy gazdasági egységé­nek, a dunai vámuniónak, a Duna-államnak neveit. Legjobb volna Duna-Európának elke­resztelni, mert létrehozásában döntő szerep­hez kelll jutnia egy nemes lelki lefegyvene- zésnek, amely az európai humánumból táp­lálkozik. Mi moist csak ama politikai mód­szerről akarurtk itt beszélni, amelyet jó né­hány év előtt az Ellenzék ajánlott a kérdés megoldásában Romániára háramló feladatok tekintetében. Ez az elgondolás akkor általá­nos támadásban részesüli, mégis emlékeze­tessé vált és politikai, sőt olykor irodalmi és társadalmi száiióigekép szerepelt. Ez a mód­szer a kisebbségeket kínálta föl a régi osz­trák-magyar monarchiából keletkezét: ujra- trák-magyar monarchiából keletkezett álla- szerepére, amelynek érvénye után preferen- eiális alapon kétoldalú vagy körzeti szerző­dések jönnének létre s igy idővel gazdasági és pénzügyi egység alakulhatna ki, mig az egész nagy müvet betetőzné a megoldott ki­sebbségi jogvédelemből rendszeresen kifej­leszthető politikai szövetség az egyenjogúság szellemében és a történelmi perek félretiéte- lével. Az Ellenzék most elégtétellel állapít­hatja meg, hogy az elgondolása, illetve ez elgondolás egy-egy részlete hol itt, hol ott felbukkan a fejtegetések és a történelmi je­lentőségű tárgyalásokban, amelyeket a duna- európai megoldás érdekében folytatnak. Amit a magyarországi és romániai közvélemény, főleg a kisebbségi vezérpolitika elutasított, kezd a valóság alkateleme lenni. Legalább is erre következtethetünk első- sorba , Eekhart Tibor magyar kisgazdlapárti vezér előadásából, melyet az angol—magyar tanulmányi hét utolsó értekezletén mondott. Eckhart nyilatkozatának a végével kezdjük,, mert ez az Ellenzék-i „hidverés“ kezdeti pontja volt. Eckhart kifejtett?, hogy a ki­sebbségi helyzet Jugoszláviában javult, ke­vésbé kedvező Csehszlovákiában, legnehe­zebb az együttműködés a bánásmód miatt Romániában. De nem volt szabad a remény­ről lemondani, Ezért Bárdossy magyar követ Sinaiábaio átadta a kisuntant külügyminisz- tereinsk a magyar emlékiratot, amelyet —• ezt mi mondjuk — az előzetes olasz és len­gyel tanácsok előkészitetteik és ebben az együttműködés magylar fel tételeként a jog­egyenlőséget és a kisebbségi szerződések vég­rehajtását jelölte meg. Eckhart szerint a kül­ügyminiszterek azt válaszolták, hogy előbb és inkább tárgyalnak a kisebbségekkel, sze­rinte azonban ez is jó kezdet lehet, ha ered­ményre vezetnek a tárgyalások, amelyekről fölteszi, hogy a kitűnő alkalmat most nem fogják elmulasztani. Eckharf ezt megelőző­leg a gazdasági megegyezés körülményeit vizsgálta: Miagyáronzág kijelentette, hogy nem tekinti a gazdasági alapot politikai kér­désinek és rajta óhajtja megteremteni a du­nai államuk együttműködését. A magyar fel­fogás szerint a legmegfelelőbb módszer céléi­ból a preferenciális rendszer, melyet ötéves haladó terv keretében lehetne megvalósítani. Imié a mi kárhoztatott álláspontunk erkölcsi győzelme mindakét oldal egy-egy pontján. Ezeknek az alapclveknek a szellemében folynak Genfben a tárgyalások a kisuntant és a magyar küldöttség között is, főleg An- tomiescu irányításával. Ezekről Livin P. Nasta már némi képet küldött G?nfből a Dimi­neaţa nak. Eszerint Magyarország kéri a jog- egyenlőség alapján a fegyverkezés jogának elismerését, mind a bárom utódállamban a magyar kisebbségeket nemzetközjogilag meg­illető engedményeket, továbbá közgazdasági (Cikkünk folytatása a 3. oldalon) Hama-Eurőpa

Next

/
Thumbnails
Contents