Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-14 / 211. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és ki&dóhcvátal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivacol és könyvosztily: P. Uniná 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, évente 840 lej. — M’a'gyarorsziágra: negyedévre io> félévre 20, évente 4® pengő, A többi külföldi államokba csAz a portókülönbözettél több* JLVIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM. kedd A nyerni értekezlet szombaton nagy lé­péssel előrejutott. Szombaton este létre­jött az elvi megegyezés. Ennek főtételei a következők: 1. a földközitengeri hatal­mak a felsőbbségük alá tartozó s legkö­zelebbi vizeken felelősséget vállaljanak a hajózás szabadságának biztosítására; 2. minden tengeralattjáró, amely nem tisz­teli a Londonban kötött tengerészeti egyezményt, kalózhajó lesz; 3. Francia- ország és Anglia általános ellenőrzést kap a Földközi-tenger egész területén. A megegyezéshez fűződő magyarázat sze­rint az egyezmény a spanyol polgárhá­borúval szembenálló felekre nem terjed ki. Kereskedelmi hajóiknak biztonságá­ról ezek maguk tartoznak go^ndoskodm s az ellenséges szándékú tengeralattjáró­kat nem kalóznak, hanem támadó fél­nek minősíthetik. Az idegen hatalmak nem nyújthatnak védelmet hajóiknak. Ha a spanyol hajókon kívül bármely más hajót a tengeralattjáró a viz alatt elsülyeszt, akkor kalózhajó és bármely hatalom a saját és neki kijelölt körzet vizein elsülyesztheti. Ha pedig a tenger­alattjáró a viz felszínén saját lobogója és jelvényei alatt sülyeszt el nem keres­kedelmi, hanem hadihajót, akkor hadi- tényt követ el s mint ilyen, békebontó. Az értekezlet határozatai kedvező ha­tást gyakoroltak egyrészt, mert minden Földközi-tenger melletti hatalomnak he­lyet adtak az ellenőrzésben, ellenben a nem földközitengeri hatalmak, mint a szovjet, Németország és Portugália nem jutnak szerephez. Portugália ezt elégü- letlenséggel állapítja meg. Kormánya hi­vatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben kifogásolt ja, hogy nem hívták meg a nyoni értekezletre. Ezt a nyilatkozatot megküldték az angol külügyminisztéri­umnak is. Jó hatást tett, hogy Litvino- vot újabb olaszellenes támadásoktól visz- szatartotta Eden s most már csak az orosz rádió izgat. A nyoni megállapodá­sokat vasárnap a szakértők megfelelő formába öntötték és hétfőn írják alá, de előbb közlik Olaszországgal és Németor­szággal előzetes hozzájárulás céljából s ha ezt megkapják, a határozatok a be- nemavatkozási bizottság elé kerülnek, hogy Németország és Olaszország képvi­selői kötelező módon elfogadják. A né­met és az olasz sajtó magatartása alap­ján mind a két lehetőséget valószínűnek tartják. Ebben az enyhült hangulatban ma dél­előtt ti órakor kezdődik meg a Népszö­vetség őszi, úgynevezett közgyűlési évad­ja, a tanácsülés első megbeszélésével, a melyen a valenciai spanyol kormány el­nöke, Negrin fog elnökölni. A közgyűlés napirendjének és munkatervének a meg­állapítása után megkezdődik a közgyű­lés. A legnagyobb érdeklődés nyilvánul az abessziniai, palesztinai és a dunai kér­dés iránt, de nem lehetetlen, hogy Kína kívánságára a Távolkelet kérdései is vi­tára kerülnek. Érdekes, hogy a japánok szükségét érzik a mosakodásnak Európá­ban és Amerikában. Az Európában tar­tózkodó gazdasági küldöttség parancsot kapott, hogy ismertesse meg Európával Japán igazi szándékait és eddigi cseleke­deteinek alaki és tárgyi jogosultságát. Yskhi volt külügyminisztert Amerikába küldik, hogy ott folytasson igazoló tár­iPÁjR'IS, szeptember 13. Â francia sajtó, a nyeni értekezlettel foglalkozva megállapítja, hogy az értekezlet sikerére döntő befolyással volt a Franciaország és Anglia közötti hiány­talan szolidaritás és az a tény, hogy a két állam habozás nélkilül vállalta a teljes felelős­séget. Berlini jelentések szerint a német saj­tó tartózkodással fogadja a nyoni megegye­zést. Mindössze amiatt elégedett, hogy Szov- jetoroszország nem vesz részt a földköziten­geri ellenőr zésban. Francia diplomáciai körök és a francia sajtó nagy megelégedéssel fogadták a nyoni értekezlet eredményeit. Kemelik, mint ahogy azt Saint Brice aláírásával a „Journaléban megjelent cikk is teszi, hogy „a Balkán-szö­vetség közbelépése valóban döntő jelentőségű volt, mert ez a szervezet kiküszöbölte a ve­szedelmes rendszert, mely szerint a francia— angol ellenőrzés a Földközi -liengejrnek csak nyugati medencéjére korlátozódott volna“. A lapok hasonlóképen hangsúlyozzák, hogy az értekezlet hidat nyújtott az olasz együtt­működés felé. A „Journal“ igy ír: Most már az szükséges, hogy az olasz együttműködés elé olyan feltételieket állítsanak, melyekkel a visszautasítást el lehessen kerülni. Nagyon jelientős élőbbrejutás lenne, hia a tengeri szolidaritás a nyugati hatalmak Összefogásá­nak ujraszületését készitetné elő. A „Temps“ h ásótól ó hangon ir s miután sajnálatosnak nevezi Liívhiovnak az értekezlet első ülésén elhangzott kijelentéseit, kifejezi azt a remé­nyét, hogy „Olaszország, mint nagy földközi- tengeri hatalom, csatlakozni fog az együttes védelmi rendszerhez“. 'MOSZKVA. szeptember 13. Hivatalos szov­jetorosz körökben semmíit sem tudnafci ar­ról, hogy a 'Márviáiny-temgerani orosz hajók foglyai! ejtíeüitek volna egy olasz t'engerealiatt- járó't. Gibnalltári jelentés szerint a Föld közi- tenger én: ezt dös zertrat két elsővomaiB hadi­hajó, hat páncélos cirkáló, egy repül őgép- ainyaJhajó, hároan nehéz cirkáló, négy köny- nyü cirkáló, hét tenge ralialt tjáó, huszonkét) törpéd óromboló, hat torpedóba jó és 'több an­gol k'i'sérőha'jó tartózkodik. GENF, szeptember 13. Deibos francia kül­ügyminiszter megbeszélést folytatott Negrin spanyol köztársasági miniszterelnökkel. Ma kezdődik délelőtt 11 órakor a Népszövetség 18-ik közgyűlése a tanács gyűlésével. Az el­ső ülés napirendjén a hatalmakat igazoló bizottság összeállítása, az elnök megnyitó be­széde és az igazoló bizottság jelentése szere­pel. Ezen az ülésen felmerülhet ci kényes CLUJUKOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 14. kérdés, hogy Abesszínia tagja-e még a Nép- szövetségnek, vagy már nem. A rtégus, hogy a ránézve kedvezőtlen határozathozatalt el­kerülje, nem küld delegátusokat a közgyű­lésre, ezzel szemben levelet küld, melyben távolmaradásának okait ismerteti. Nem lehe­tetlen azonban, hogy ez a levél is okot szol­gáltat majd vitákra, melyek hihetőleg tisz­tázni fogják a jelen bizonytalan helyzetet s megkönnyítik Olaszországnak a Népszövet­ségbe való visszatérését. Hasonlóan élénk vitákra számítanak Spanyolország, a Föld­közi-tenger és a távolkeleti konfliktus kér­désében. A közgyűlésen Negrin, valenciai spanyol miniszterelnök fog elnökölni. GENF, szeptember 13. A kinai kormány az alapokmány 17. szakasza alapjiáln a Nép- szövetséghez fordult panaszával. A 17-ik szakasz arról az esetről intézkedik, ha a Népszövetség egy tagállama és egy nemtag között merül fel konfliktus. A kinai kor­mány beadványában kéri. hogy a Népszö­vetség vessen véget az atrocitásoknak, blo­kádnak és bombázásoknak, melyek a világ békéjét fenyegetik. BÉCS, szeptember 13. Kína bécsi megha­talmazott minisztere egy osztrák újság mun­katársa előtt kijelentette, hogy Japán nem­rég Szovjetoroszország elleni támadó egyez­ményre tett indítványt Kínának. SANGHAJ, szeptember 13. Kínai forrás­ból jelentik, hogy a kínaiak visszafoglalták Kalgant. Fénye* ünnepség köz? lelavídlák a belgrádi ralntavásár romáé pavilionját BELGRÁD, szeptember 13. Fényes ünnepségek közepette avatták fel Belgrádban a mimtavásár román pa- villonját, mely egyike a kiállítás és min­tavásár legszebb épületeinek. A felavató ünnepségen jelen voltak Donescu Bucu­reşti főpolgármestere, Berceanu iparügyi államtitkár, Sergiu Dumitru, a turiszti­kai hivatal elnöke, Cădere belgrádi ro­mán meghatalnazott miniszter és nagy­számú jugoszláv előkelőség. mondott Mihalache aTatarescu-kormány működéséről A kisebbségi, a zsidó és a jobboldali pártok kérdései is szóbakeriiltek BUCUREŞTI, szeptember 13. Vasárnap a nemzeti parasztpárt ifjú­sága Topoloveniben, a pártelnök, Miha­lache lakóhelyén, kongresszus keretében nagy tüntetést rendezett Mihalache esz méi mellett. Ugyanis erre a tüntetésre az adott alkalmat, hogy most volt ötödik évfordulója annak, amikor Mihalache pártelnök felvetette a parasztállam esz­méjét. A nemzetiparasztpárti ifjúság kongresszusán megjelent a pártnak egész vezérkara, élén Virgil Madgearuval, Ar­mand Calinescuvail, Ion Raducanuval, Petrei Amdreivel és Mihail Railaval. A tulajdonképenf kongresszus után az ifjú­ság diszmenetben vonult el Mihalache előtt és ezután Mihalache ismét beszé­det mondott, amelyben hitet tett megint a parasztállam mellett és kihangsúlyozta az ennek megteremtésére irányuló moz­galomnak munkarendjét. Mihalache a továbbiak során kemény bírálatot mondott a Tatarescu-kormány munkájáról, majd foglalkozott a divatos politikai áramlatokkal, amelynek iránya a szélsőjobb. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy amit a jobboldali pártok csinálnak, az nem igazi nacionalizmus, mert a nemzeti megújhodás csak a pa­rasztság nagy tömegei által jöhet létre, csakis paraszt tömegekből indulhat ki a nemzeti mozgalom, mert a parasztság a nacionalizmus igazi forrása. Mihalache foglalkozott a kisebbségi kérdéssel és a zsidókérdéssel is, kijelent­vén, hogy azokat sürgősen meg kell ol­dani a nemzeti szempontok figyelembe­vételével. Ezen kérdések megoldásánál elsősorban a gazdasági kiegyensulyozó- dás kell játsza a főszerepet. Gyűlés után a kongresszus résztvevői lelkesen tüntet­tek Mihalache mellett és ezzel a Topo- loveni-i ifjúsági összejövetel befejeződött. Argeseanu tábornok Tát ár esc un ál Tatarescu miniszterelnök tegnap hosz- szu ideig tartó kihallgatáson fogadta Argeseanu tábornokot, a II. hadtest pa­rancsnokát. Politikai körökben úgy tud­ják, miszerint a miniszterelnök a cenzu- rára és ostromállapotra vonatkozólag ta­nácskozott Argeseanu tábornokkal. — Ugyanis szeptember 15-én lejár a kivéte­les intézkedések határideje és tény az, hogy a kormány megint hat hónappal fogja meghosszabbítani az ostromállapo­tot és a cenzúrát, azonban a cenzúránál mégis némi enyhítést kiván alkalmazni. Mit iff a nyesi! értek ez üetffol a francia sajt© gyalásokat. rA japán—orosz viszony nap- ról-napra romlik s kalandos hirek sze­rint a kínaiak orosz segítséggel nagy lé­gitámadásokért fognak végrehajtani To­kió s a japán kikötők ellen. Viszont az angol—japán feszültség egyre inkább enyhül. A nyoni értekezlet sikerrel kecsegtet Oroszország enyhítette ál láspontját s a német- olasz sajtó nem zárkózik el a hozzájárulástól. Japán szükségét érzi, hogy Európának és Amerikának magyarázatot adjon A Topoloveni-i ifjúsági gyűlésen Kemény bírálatot

Next

/
Thumbnails
Contents