Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-06 / 178. szám
ELLBNZÉK, 193 7 augusztus 6. Idegenek Irta: VÁNDOR IVÁN Uj könyvek Aurora kegyelmes asszonynak olyan kicsi volt a keze. miint egy gyermeknek. Középső ujján simára csiszolt égő piros rubinkő fiény- lett. Övében csipkés zsebkendő bevert. Szeméből hullottak a könnyek. Aurora elmúlt ötven éves, de ezt senki sem akarta elhinni, bár az utóbbi Időben .a toalettjeibe, hajviseletébe igyekezett bele- stiitózálni, hogy már nem fiatal. Úgy ült, bánaltba merülve a XV. Lajos korabeli karosszékben, izgalmában pihegve, mintha a kastély egyrik mestermüve lépett vof'na ki a keretből és elevenedett volna- meg — egy szép szomorú kép. A -szőnyegen egy eldobott levél heveri. Felemelte, újra o'Vasmi kezdte: Megragadtam- a kedvező alkalmat és pár napra felutaztam a fővárosba, Meg akartam sürgetni a (kinevezésemet. Ha most sem sikerül, hátat fordítok az egész világnak és visszavonulok egy kolostorba...“ A levél újra behullott a földre. A feketeruhás asszony izgatottan felugrott és megrántotta a csengő zsinórjait. A folyosót, a szobákat betöltötte a csengő finoman éneik lő hangja. A kosztellán megjelent az ajtóban: — A nevelő urait kérem. — Igenis, kegyelmes asszonyom-. A nevelő ur olyan nesztelenül lépett be, hogy a kegyelmes asszony csak akkor vette észre, mikor összeszoritotc szájjal, finom, ideges kezét egymásba kulcsolva ott áhott előtte. — Vette ön. azt valaha észre, hogy a foam hazudni 'szokott. A nevelő értelmes arcán árnyék suhant keresztül. *— Minden ember hazudik,, ha fél -megmondaná az igazságot. — Fél, — fél — azt akarja mondani, hogy a fiam gyáva is. Csend líett. A nevelő a- levelet nézte a földön. Nem látta a betűket, de mintha mégis olvasná a tartalmát. — György rajongó •természet, de se nem hazug, se nem gyáva. — Most még is meg akarja csalni, az anyját. Olvassa kérem. Azt írja bevonul egy kolostorba... Gondolja, hogy György ezt komolyan irja. — Nem gondolom. — Hát mit gondol... — Azt gondolom, hogy nagyon szereti az anyját-, de —. Elhallgatott. Aurora olyan heves zokogásba tört ki, hegy nem mert egy •szót -se többet kiejteni. — Hallgasson, hallgasson, nem szeret többé a fiam. Egy idegen asszonyt -szeret... Egy idegen asszonyt jobban szeret,, mint engem, az anyját... A nevelő bűnbánó arccá’ nézte a siró asszonyt, aztán halkan, óvatosan mondta: — Nem az asszonyról van szó. Tulajdonképpen nem az asszony volt az oka... — Nem — csodálkozott Aurora — hanem? — Aurora kettő. ( — Nem értem... — Aurora kettő, mindennek az oka. Ebben a pillanatban a levegőn ezüstös hangocska szűrődött keresztül. Aztán kinyílt az ajtó és egy tenyeres-tol pás asszonyság karján belépett a szobába egy gyermek, rózsaszín ruhácskában, karján -kis korall kar költő — és 'körülnézett. — Ki ez? — kérdezte Aurora felháborodva, elképedve, ellenségesen és védekezve. — Azt hiszem ez az a gyermek, ez az az Aurora kettő, ki; az imént említettem. Most egymás szemébe nézett a két Aurora. Aurora -kettő a hódítók biztonságával ült a dada karján és fontosságának tudatában se félelem, se zavar nem látszott rajta. Â nevelő mereven, -kifejezéstelen arccal szemlélte az idegen teremltvény bevonulását. Bent a sötét ruha alatt nyugtalanság dobogtatta szivét. Izgatottan várt, mint a művészi gonddal megszerkesztett jelenetek alatta színházban a hallgatóság. — Oh Istenem! kiáltott fel váratlanul Aurora, — hát ezt is -meg kelleti érnem... György meg merte tenni, hogy ezt a gyermeket. — Dehát mi közöm nekem -a fiam törvénytelen... — Ez az éppen kegyelmes asszonyom, hogy Aurora kettő nem (törvénytelen. — Nem... azt mondja, hogy nem... Ez azt jelenti, hogy a fiam és az a szegédszinésznő... — Kegyelmes asszonyom tudja — .lihegte a nevelő — azonban meg kell jegyeznem, hogy már régen nem segédszinésznő... illetve nem is voll a — grófné ugyanis egyetemre járt... Aurora olyan fehér -lett. mint a fal. — A grófné... ismételte ás hisztériásain £efikaoagott, milyen őrültség... Haltszáz év óta nem volt erre példa a csatádban... Hntszáz év óta... A művészet még inkább megbocsátható lenne... Liberális gondolkozásai emberek szemében, a művészi múlt néha pótolja a családfát... de... elvenni egy polgári családból való leányt... A nevelő -szeme kerekre nyílé, agy bámult ,a kegyelmes asszony arcába, Aurora kettő dis a nagymamára függesztette szemét, kinek arcán a csendben két piros folt gyűlt Iki a rettenetes izgalomtól. Most szeme a nevelő ur bámuló 'tekintetével találkozott. Ez a bámuló .tekintet kihozta a .sodrából egészen. — Mit -csodálkozik — kiáltotta. — ön bizonyára összejátszott Györggyel és elősegítette ezt a kapcsolatot. Legyen száves es adja tudtára a fiamnak... — Már megint kiabál1. Aurora — hallatszott a szoba hátteréből, ezüstösen., gunyorosan, fölényesen. Nem akarom kiszámítani hány éve éi1 a körömben és mégse tudta megtanulni, hogy fegyelmezze magát... Rögtön kijön a sodrából, Aurora. A grófné megfordult. Az anyósa állott a háta mögött, törékenyen, kecsesen. finom ajkán azzal a talányos kis mosollyal'-, mely- lyel az őrületbe szokta kergetni Aurorát. Az öreg grófné nagyon .törékeny, nagyon magas, nagyon halk és nagyon okos asszony völt, ki hetvenhat esztendejével egyre 'több 5 fogékonyságot -mutatott az élét jelenségeivel 1 szemben. Már rég nem háborodott fel-, már régen nem akart az emberektől többet, mint amit azok adhattak, már régen nem- utált* a gonoszságot, a butaságot, már régen nem hatódott meg az önfeláldozás nagyszerű tenyere, csak szemlélődött, várakozott és- a legcsodálatosabb eseményektől -sem lepődve -meg, bólintott: ez így szokott lenni. Most ott állott bő fehér burnuszábán ezüst hajával, nemes kis fejével és kicsit összehúzva szemlét, figyelte Aurorát. A grófné finom arca égni .kezdett a dühtől. Az anyósa voilit az egyetlen ember, kit nem tudott harminc év alatt meghóditani. Ezzé;1 a mosolygó bölccsel nem birt. Sokszor azt hitte Aurora, hogy gyűlöl® ez az asszony, de később rájött, -hogy talán kineveti, de semmi komolyabb érzést nem pazarol rá. — Egy gyerek — csacsogott az öreg grófné — nézze Aurora, milyen rémülten néz magára. Egészen megijedt a hangjától. — Mama kérem, képzelje el... György és egy színésznő... — És ez izgatja fel ennyire Auróra...? Sajátságos. Csend lőtt. Az öregasszony kiegyenesedett és fürkészve nézett a menyére. Már hosszú évek óta nem lepte -meg semmi a világon, de hogy a menye ennyire lizgatott, mert a fia... ez nagyon mulattatta. Arcocskája, melyet az idő kegyetlen keze elfonmyasztott, most pajkos ;l'ett és valami benső örömtől egyszerre megfiatalodott. — Úgy szólóit kissé nyújtva a szót — szóval ez a baby. — Ugyan ne mondja, Aurora, ez a maga unokája és az én dédunokám... Kislány — no nem baj... egészen csinos — azt hiszem, magára hasonlít, Aurora... A gyerek -komolyan nézte a két nőt, amint ot; ült a kővédermedit dada karján. — György kiskorú még, nem érvényes a házassága úgy se... — A házastság. ha már megkötötték, érvényes szokott lenni... Emlékszem, az én fiam is kiskorú volt, mi-kor egy színésznőbe ! •‘beleszeretett és feleségül vette... A művésznő nagyon kedves volt, csak egy kicsit hangosan szeretett beszélni.. Gyakran idegessé tett, mert állandóan a grófnőt játszotta 'és soha se akart egy kedves, okos asszony lenni'... De mindent megszokik az ember. Igaz, nem volt kellemes az a tudat, hogy egy idegen, ki soha se lehet hozzánk hasonló... de az ember megoldja ezt is... Mindent meg lehet oldani., Aurora... Az -ember udvarias, de soha- se bizalmas... leereszkedő, de érezteti, hogy nem tudja elfeledni a jövevény származását... Soha iki nem ejti az ember ezt a kicsi •szót: (te... Valószinülieg maga se fogja menyét tegezni, Aurora... A grófné odalépett a gyermekhez és ujja hegyével megérintette arcát — Ha idejön a fiatalasszony, kérem küld je be hozzám. A nevelő lesütött szemmel állott. Aurora megsemmisül-ten gondolta: j — Mit tehetek mást — én sem fogom tegezni soha . .. Aurora kettő zokogva boruk a dada vállára. Pap Károly: Irgalom. A halttal miagyar elbeszélők között Pap Károly egészen ikivéte- -Iieis helyleit foglal el. A költészet meleg: atmoszférája ömlik el gazdag szépségű novelláiban-, de ebből a költői levegőből az élet kegyeden .igazságával lépnek, elő -attakjai. Az elesettek, a gyengék, a modem élet ökölharcával sziembem itehet-ebllenek Pap Károly igiazii kedves figurái, de mind között legnagyobb szeretettel a gyengéik örök védelmezőjéhez, Krisztushoz fordul. Krisztus-nővelláií egészen párad an ok á rodailmuinkban és egészen uj, egyéni módom ragadják meg Krisztus örök arcát. A gazdag tartalmú novelllás- köbeít az Athenaeum njovelilaisoiriozaítában jelent meg, ára 53 lej minden könyvkereskedésbein . Kérje az Athenaeum újdonságok teljes jegyzékét. Opálszemü asszony. Trónt szerelemért. Irta Daniel Pearson. Az utolsó évszázad legnagyobb világérdeklődést keltő (szerelmi regénye. VIII. Edward, a világ leghatalmasabb birodalmának uralkodója -az első az angol királyok hosszú sorában, aki önként hagyta el trónját Mrs Simpson, egy amerikai hölgy kedvéért. Ki ez a nő? Hol született, hogyan nevelkedett, milyen környezetben élt a világ sajtó eme legtöbbet szereplő figurája? Mindezekre a kérdésekre válaszol Daniel Pearson. A szerző személye ismeretlen, de ez az ismeretlenség szándékos és nem véletlen. A Pearson név alatt Mrs. Simpson -egy közeli hozzátartozója rejtőzik, aki: ilyen módon kívánta megóvni iníkognitóját. 240 lap. Pan- theon-kiadás. 92 lej minden könyvikereskedésben. Kérjen Piantheon-jegyzéket. Rose Macaulay: A két Daisy. Rose Macaulay az angol irólk -első sorába tartozik; regényei bejárták az egész világot s most elérkeztek a magyar közönség elé is. A két Daisy című regénye az a tnü, amellyel diadalmas bevonulása; tartja, s ez a regény az uj angol irodalom egyik legeredetibb és legfinomabb alkotás-a. A két Daisy két angol lány, nagyon közelii rokonok és mégis egy világ választja el őket egymástól. Az egyik fiatal, merész, modern, oko-s és szép, — a másik kissé idősebb, félénk, kispolgári, jelentéktelen. Az egyik otthonoson mozog >a legelőkelőbb társaságokban. sikere van az életben, a szerelemben, — a másik is szeretne olyanná 1-enn.i, vagy olyannak látszani, de visszahúzza kispolgári lelke és mindennapi külseje s minden vesztett csatája után riadtan menekül a magány szomorú elszigeteltségében. S a végén mégis ő marad felül, mert -sikerül maga mögött hagynia a -szigetet', a korlatokat, a félelmeket. Rose Macaulay: A két Daisy cimü regénye az Athenaeum kétpengős regénysorozatában, 53 lej minden könyvkereskedésben. Kérjen ingyen jegyzéket. Uj sakk-könyv. Bedő Ödön: A gyakorlati sakkozás. Régen nélkülözött könyvvel gazdagodott ismét a magyar sak-kirodaiom. Bedő Ödön neve jólismert nemcsak a magyar, de a külföldi sakkörökben is. Nemrégen jelent meg a nagy sikert aratott müve, a „Bástyavégjátékok vezérfonala“ és ,,A gyakorlati sakkozás“ cimü könyve már régen elfogyott és ritkaságként szerepelt a magyar könyvpiacon. Ez utóbbi könyvének első kötete került ki a napokban sajtó alól teljesen uj átdolgozott és lényegesen bővített kiadásban. Az első -kötetben — amelyik az alapismeret-eket, egyszerű végállások és középjátékokat. tartalmazza, a modern sakkjáték szellemében —, először találjuk feldolgozva a tisztek egymáselleni hatóerejét. Közli a Magyar Sakkszövetség játék- és versenysza- uj, átdolgozott és lényegesen bővített ikiadás- magyar sakkirodalom jegyzékét is. A köny- nyedén kezelhető könyv értelmes magyarázatai remélhetőleg hozzá fognak járulni ahhoz, hogy újabb híveket szerezzen szépen fejlődő sakktáborunknalk. A kifogástalan nyomdatechmkaiíag kiállított Bedő: Gyakorlati sakkozás ízléses könyv kiadása a Népszava könyvkereskedés érdeme. Ára 66 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Nép- szava-kiadványok jegyzékét. Kolozsvári Grand picure Emil: A nagy ember. Kolozsvári Grandpierre Emil uj regényében kelt fiatalember párhuzamos pályája van elmondva. Az egyik tehetséges ifjú; inkább a gondolat, miitat a cselekvés embere, szellemi fölényével olyan befolyással van tor látóit, de vad-erős akaratú, erőszakos barátijára, hogy7 szinte a maga teremtményének 'tekintheti. S a végén. — ez a regény ironikus tanulsága — az akarat embere győz a tehetség felett, a nyers erő a gondolát felett: az erőszakos ember lesz ,a nagy filímváJllálat elnöke és a barátját, akiinek mindéin ötletét köszönheti, -rabszolgamunkába fogja válialHartánál, A cselekmény első fele egy vidéki egyetemi városban folyik, a diákélet, eredeti vonalakkal rajzolt képével, a -második fele a film-üzlet érdekes világáról ad jellemző képekeit. Kolozsvári Grand- pierre Emil regénye mint olvasmány érdekes, .izgalmas és érdek feszi tő. Ára fűzve 185 lej minden k Ön yvkeresk e désben. Lázadás az elmegyógyintézetben. A strass- bourgi állami elmegyógylntézetlben súlyos következményekkel járó lázadás tört ki. Mintegy 80 főnyi ápolt botokkal felfegyverkezve egyszerre támadta meg az intézet valamennyi szobáját és valósággal dühöngve mogsemimisi- te-uék annak teljes berendezését. Az ápolóik kénytelenek voltak a dühöngök rohamát megfékezni és .a rendőrséget értesítették, amely három órai közelharc után tudta csak megfékezni az 1(ö6sziemkhyóket‘f
