Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-04 / 176. szám
1937 augusztus 4. l(ELLENZÉK. Húszezer profi-tolvaj lopja a szenet Pennsylvániában Hogyan megy végbe fényes nappal a világ legnagyobb szénlopása. — Az alvilágiak gyárai. — Senki sem meri elkezdeni a leszámolást NEW YORK, augusztus 3. Évente harminckétmiílió dollár értékű szenet lopnak el a pennsyllvániai óriási kiterjedésű szémmede nőéből. Tizenháromezer ember lopja állandóan a, szemet, kétezer munkás foglalkozik azzal, hogy a lopott szenet briketté alakítsa át és ilymódon eladhatóvá tegye, ötezer ember pedig az ,.ánu“ el- .adáisiálvail foglalkozik. Teher vonataik Bal ti- moréba, Newyorklba, Eiiadelfiaba és Washingtonba futnak és vannak helyek, ahol a középületeket is ezzel a lopott szénnel fűtik. Az állandó nagy lopás Pennsylvaniában kétségkívül a viliág legnagyobb stilü szénlopása folyik állandóan. Hogy ez lehetővé vált, annak köszönhető, hogy Pennsyl'vániótxi n óriási mennyiségű szén vám jelen és ez a vidék fedezte eddig az Bszakamerikai Egyesült-Államok csaknem egész szénszükségletét. A pennsylvaniai szén úgyszólván a föld Tel - színe alatt fekszik. Szakemberek a föld színéből: és a növényzetből is megállapítják!, hal van szén 'és ezeket a területeket azonnal eiliözömük a munkanélküliek. Ásóval! és. kapával távolit jak el a vékony felső földréteget és csakhamar rábukkannak a szénre, néha fiz Méter mélyre leássák magukat. A legkülönbözőbb, de a legprimitívebb szerszámokkal! dolgoznak. így azután lassan létrejöttek az „aknák1 és ezekből régi vödrökkel emelték ki a szenet. A szenet azutáni autóra rakták és elszállították. Ma is rögtönzött valaminek néz ki az egész. A munkások eszközei és módszere középkorinak látszik. Mindamellett napról-napra tonnát t-onniám halmoznak és ami a legérdekesebb, az óriási lopás a legnagyobb nyilvánosság előtt megy végbe. ez emberek, hogy ez az állapot nem tartható fenn sokáig. A probléma csak az: mikép lehet ennek a kolosszális lopásnak véget vetni? Annakidején lehetett volna még energikus közbelépéssel valamit csinálni, amikor megkezdődött a dolog. De akkor az egész amerikai közvélemény ,„a szegény ördögök“ möSohcs ilyen szigorasúg! gé állt. akiknek nincs 'mit enniük és akiket mégis csak segíteni kell valahogy. Amerikában ipedig nagy ur a közvélemény. Nem úgy, mint másutt. Amikor pedig az alvilág pénz- sóvár elemei feküdtek neki a dolognak és elkezdtek saját zsebükre dolgozni már nem lehetett beleavatkozni az ügybe. A közvélemény' a hatóságok és a még dolgozó gyárak egy zárt védelmi fronttal ál toltak szemben. Az évek során természetesem egyre jobban kiéleződlek az ellentétek. Ma már az a helyzet, hogy valódi hadiállapot van a két párt között. A harcot azonban senki sem akarja megkezdeni, mert jól tudja, bogy ez a küzdelem élet-halálra menne. Nyolcezer tcSlföMi* sbasrnak kiutasítani ai országból BUCUREŞTI, augusztus 3. A belügyminisztérium illetékes osztályán a külföldiek tartózkodási engedélyeinek felülvizsgálatán dolgoznak. A Capitala értesülése szerint a munkavédelmi törvény alapján oly szigorú revízióról van szó, amilyenre még nem volt példa. Már majdnem befejezték az előmunkálatokat, melynek értelmében a jelenlegi törvény alapján közel nyolcezer külföldit utasítanak ki az országból. Az Informaţia szerint Lapedatu lemondott az erdélyi liberális póri eÍnöM méltóságáról BUCUREŞTI, augusztus 3. Az Informaţia azt az ellenőrizhetetlen áirt közli, hogy Lapedatu szenátusi ellök, a liberális párt erdélyi tagozatának dnöke, lemondott méltóságáról. Erre nutat, hogy egyedül Saveanu p’arlamen- i elnök vett részt a legutóbbi miniszterI közi tanácskozáson, melyen a kormá legközelebbi programja felől tárgyalt: I Lapedatu elhatározását a lap néhány délyi liberálispárti tagozatban uralko állapotokra vezeti vissza, ömaga elha rozását az akadémiai elnökséggel jé munkával indokolja. A sicrö @rfni@x egyház meg aüaria HuKfalni a Szfotadlnovics-kormánii! így kezdődött... Évekkel ezelőtt kezdődött. A bányatársaság megengedte a muníkásoknaik, hogy házi szükségletükre ingyen vigyenek haza szenet. Nemsokára annyi szenet vittek haza a bányászok, hogy azzal fizették ki a fűszerest, meg a tejesembert. Végül' aztán jött a gazdásági 'válság, szomorú következményeivel. Jött a tömegelbocsiá'- tás és a nagy munkanélküliség. A munkanélküli tömegek azonban arról a gazdaságról álmodoztak, ami, mint tudták, egyikmásik helyen csak néhány centiméterre van a föld alatt. Éjszaka kezdtek hozzá. Kivonultak kocsikkal és hazatvitték az első lopott 'szenet. Pár centért adták el ismerősüknek, meg a rokonoknak. Eleinte csak néhány százan voltak, de azután ezrekre szaporodott a számuk. A barátok, meg a rokonok is velük jöttek szenet lopná. A szén azonban csak akikor válik igazán jól eledhia tónak, ha brikettnek préselik ki. így azután jelentkeztek a „tőkések“, akik az alkoholtilalom megszűntetésével állásnélküliekké váltak'. Szabályos gyáripar keletkezett. A szenet megmosták, kipréselték, be- vagonirozták és eladták. És mig a környéken egyik gyár a másik után csukta be kapuit, a széntohvajok gyára nagyszerűen prosperált. A műnk a néSciMKek ezerszámra kaptak alkalmazást. Igen csekély a kereset A széntolvaj -bányászok keresete nem valami sok. Talán csak éppen arra elég, hogy ében ne haljanak. 31U dollárt fizet a „társaság“, holott a reguláris bányatársaságok által adott fizetés 5—6 dollár között váltakozott naponta. Épihagy az életre elég. De viszont nincs más munka. Családjaikat pedig mégsem hagyhatják óhenveszoi a bányászok. Ezzel igazolják áháispontjukat az alkalmazott tolvajok. Természetes, hogy a még dolgozó bánya- társaságok óriási módon felháborodtak a horribilis szénlopás ellen. Nem annyira az évi 32 millió dollárt sajnálják, amit tőlük ellopnak, hiszen a pennsylvaniai szénmezők egyelőre kámerithetétleneknek látszanak, hanem azt a versenyt, amit a lopott holminak piacra való dobása jelent. A bányatársaságok egyszerűen 'nem tudnak versenyezni a lopott spénnel^ már csak azfért sem, mivel kénytelenek lényegesen magasabb munkabéreket fizetni. Ehhez jönnek még a nagy adóik és azok a hatalmas tőkék, amelyeket különböző biztosító berendezésekbe kénytelenek 'befektetni. A széntolvajoknak minderre .nincs gondjuk. Egyszerűen elkótyalvetyéLik a lopott holmit. Nem mehet tovább ... M* már egész Pemtsylváziiába n tudják BUCUREŞTI, augusztus 3. Belgrádi hirek szerint a jugoszláv kormány és az ortodox egyház között kirobbant harc teljes erővel tovább to miből. Az egyház határozata szeriint nem tölti-k be az elhunyt Várnává patriárcha helyét, mig le nem mond Sztojadinovics kormánya. A választás szabályai szerint ugyanis az egyház által kijelölt három jelölt közül az igazságügymlniszter kell kijelölje az uj patriárcha személyét. Ezt akarják kikerülni s igy akarnak nyomást gyakorolni a kormányra. Szó van arról is, hogy a napokban eltemetett Várnává patriarchát szentté avatják. ON IS CSAK Eumpa iá r sas- uîazân&i log a párisi világkiállításra utazni ha áttanulmányozza a legjobban összeállított programmal és mégis a legolcsóbb részvételi díjjal kalkulált részletes tájékoztatónkat! ! f2 napos melyből 7 nap Paris, Î nap K#- Bánó'lnap lelencében minden költséggel együtt: 9.900lei! (Utazás Clujtól—Clujig, kitűnő lakás és ellátás, vízumok, belépti-dijak, borravalók, stb., stb. !) Kérjen azonnal részletes prospektust a Cluj-i képviseletektől : Ellenzék könyvosztálya, Piafa Unirii. Telefonszám Í09. Economia Menetjegyiroda, Piafa Unirii 23. Tel. 4-77. Vidéki érdeklődésekre azonnal válaszolunk! j Napoleon anyjának ismeretlen magánlevelei n,Miéin pazarló voltti vélem szemben éte amit adott, újra vikiseaivetlbe tőlem .. .“ 'N&pollteon anyjának, ,,a királyok anyjának“, „Madame Mérte“ végrendeletébe 1 vallók 'egy lassan elvérző szívnek ezek a megrendülő szavai. iMiscáaiteWr Piero moslt „Madame Mére“ eddig ismeretlen (flevfeiieiböii egy kötetre valót adoltt 'kti s a itlönténéjiirók számára gazdag bányát jeülemrtő s egy hatstonflifhatialtüiau asszonyi élet megráz óan igaz képéit adó d okú meritum - sorozatból1 blem/ultla'tunk 'négyet, amelyek igy a miaguk harminchét esztendőt áti ölelő táv- lialtukibam megrendítő dilusztrációuii szolgálnak a végrendelet leüti kért! sorához. * Az első TevelBeti Aljecciióbain’, 1784 június 2-án dir ja Leticia Briiienmebe a magávái elited vad tiszti növendékhez;, Napóleonhoz: , .Megkaptam leveledet, fiiam és ha kézírásod, neved aláírása nem bizonyiltotltláík volna, hogy illa Írtad, isioha el nem hittem volna, hogy te vagy e Kévéi szerzője. Gyermekeim közüli te vagy az, akiit legjobban szeretek, de ha. valaha is még egy basoníló levéllel kapók tőled, mem fogok többet szóba áíiilani Napóleoninál. HállHoltttad-ie vallaha isi. fiatal! ember, hogy egy fiú, bármilyen helyzetben legyen, úgy Írjon atyjának, miilnltahogy te intál. Hálát adhatsz a-z égnék, hogy atyád nem volt itthon. Ha olvasta völina íiieveüiedetb, ilyen Sértés után azonnal Brienmiebe utazóit volna., hogy a szem télén & büntetbendö fiút megfenyítse . . .“ S * > A másik levelet már Madame Mére Írja, Pánilsban, 1806 május 9-én, császári fiához: I „Sire! Miikor Felséged félsz óla'toltt, hogv tudassam, miit örv|endiezitet)ne m;eg, először azt gondoltam, hogy az ön bölllctsessége és szeretői éré bízom magaim... Mát kérhettem volna altitól, aki mindent tud, mindent előre lát éá mindenit el tud rendefinii? . . . (Ezután rész- üetes felsorolása következik Labieila kirántsa- gaiimak háztartására vonatkozóan.) A levél a következő szavakkal záródik: . . . Ha őritől azt óhajtom, hagy nagyobb pompává] vegyen körül, nem üres játékos- kodás ez, amiben, 'beidvem lelném; be fogja lláltnii,. hogy gondolataimat anyai érzés vezeti, amely az ón nregtüsiz'tleltlettésem és az ön miegtlilsztelitlétiélse közt nem tesz különbséget. Madame Mére“. * A harmadik (levél! már a megtört anya levédő Rómiából, ISI8 augusztus 29-én. Kérő- levél a három szövetséges uralkodóhoz Aachenbe: ,,. . . egy anya. akii mélyebbre hajlott, mint azt !ki' "lehetne fejezni, régóta, .remélte, hogy császári és királyi FeÜségtieikneki összejőve- bélié boldogságát vissza f ogja adni! . . . Annak a óévében, akinek lényege a jóság és akinek császári és királyi EetUséglléilk a: képei, lépjenek közbe, hogy fiiam stzienvedésiei véget érjenek; lépjenek közbe, hogy szabadságát ismét visszanyerje! Istenihez kömyörgök és Önökhöz,, akik helytartói Itt a földön. Az âillTami órdekJeknlek *s vaninak hiatáraik . . « I És a negyedük Térvé!, a Heroikus tragéd'Sa vége. Casitlereagh lord, Londonderry maivpiis- nak, Nagy-Rriilamtniia Iküilűgymíniilíizterének) .inja Madame Mére 'Rómából 1821 aug. 15-én: „iMyl'ord! Napoleon amyjia követeli 'ellensége tői fiának hamvait. . . Fiiamnak nincs I szüksége megliisiztiettelésre, neve elegendő híréhez; de nékem szükségem van rá, hogv a Öedkehugyotíb manadványóklat átöiliéljem . . Madame Móré“,
