Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-22 / 192. szám
fíLLBNZfíK Üéi népszerű íré »mkűkpv-rwr*. mm^sLssmrm,^"7mr & Ez a TESTSÚLY 1 (J 3 7 H n u u * 2 1 u H 2 2. : Tmr* wz?* ■■EflpnMrmW' T Dóioe és Beec. cr Stowe — uj rneüí'üáfii'ásban wmmmyfw- ■ — •jjjjO Kg feszélyezi és elcsunyitja A SulsÄgoi kövérség illandó keserűség okgzóje. Ter|e- delmes pocakja groteszkké teszi meg|elonóiét. Állandóan ki van tóve barátai tréfáinak. Azonban mindez jolentóktolen opizód, azon súlyos ne’nézsógek mellett, amelyeket a kövérség a mindennapi életben okol önnek. Ha még megemlítjük, hogy a kövérségre való hajlamosság nemcsak feszólyozö. hanem veszókyos is, belátja, hogy logelsörendübb érdoko ettől e kellemetlen tehertől megszabadulni. Mindezek dacára bizonyos soványitó módszerek nem ajánlatosak. Kerülnie kell a logyengitő étrendet, amely kifárasztja a fizikai ellené llóképességét. Ugyancsak őrizkednie kell a túlságosan energikus eljárásóktió, amelyok átalakítják a zsiradékot és magukat a szöveteket is megtómadják. A kövérségre való hajlamosságot természetes eszközökkel kell kezelni, amelyek támogatják a szervezetet a feleslegos zsiradék kiválasztásában cs eltávolításában, és amelyek megaka- kadályozzák ezek felhalmozódását Az Urodonal negyszerüon megfelel ennek a célnek mart nemcsak oxidálja a felesleges zsiradékot hanem fokozza az anyagcserefolyamatot és Így mogakadályozza a zsiradókfejŐdést. Vesse alá magét őzen te- rapeutikus foyamatnak és tapasztalni fogja, hogy fokozatoson visszakapja egykori elegáns megjelenését os mozgékonyságát. E. Faivro profesor a Poitiers-i belgyógyászati klinika hírneves egyetemi tanára a következőképpen magyarázza meg az Urodonál kitűnő hatását: A kövérségre való hajlamosság eseteiben kitűnő eredményeket ad az Urodonal. A nitrogén tertalamu anyagok eltávolításával megakadályozza a vértolulást és vórpangást, küzd a hasi vérbőség él a máj huzamosabb várpangása ellen. Oxidálja és elégeti-e szerveket tulterhalő és átitató zsiradékokat. URODONÁL megakadályozza az idoelötti megöregedést A tarsadalombiztosUó-intézet orvosi kara in rendel VRODONAL-t. KAPHATÓ: GYÓGYSZERTÁRAKBAN és DROGÉRIÁKBAN >1 mwwö márka f Két világhírű íróról jelrnt meg csaknem egyidőben két uj életrajz. A 'két Inss könyv angolnyelvü, de valószínű hamarosan magyarul i.s olvashatjuk őket. A? egyik a Robinson Crusoe írójáról, Dániel Defoeről .szól, .szerzője James Sutherland s Londonban jelent meg. A másik .könyvet nő irta, Catherine Gilbertson s főszereplője Harriet Beecher Stowe, a Tamás bátyja kunyhója írónője, aki egyetlen könyvvel többet lett az e meri kai négerekért, min;, száz más haladott sze lemii amerikai együttvéve. Ez az életrajz New- yonkban látott napvilágot .s máris igen nagy közönségsikere van. Az életrajzok nagy divatjában is külön értékel jelent a kér érdekes Író munkája. Mert Íróik, ha a világiroda-omlxm nem is, de népszerűségben lege ső helyen álltak es álla- nalk ma is. Fogalom a Robinson Crusoe .9 a Tamás bátyja kunyhója is legkedveltebb olvasmányai közé tartoznak az ifjúságnak. Úgy Defoct, mint Slowet az ifjúsági irók közé sorozzák általában. De könyveik hallatlan sikerei nem a szokásos ifjúsági regény siker volt annakidején s az idők távlatából nézve különösen nem az. Mindkét könyvnek határozott célja, tanulsága és mélyen emberi értelme van. Robinson a semmiből élete; teremtő vasakaratot, a Tamás bátyja az emberi szenvedést, ágazság-kereésl, sz-ivet s a néger-kálváriá? tárja az olvasó elé. Defoe — aki reményjelenségében lett világhírű íróvá Ha Cervantest nem küldik börtönbe Bu- nyanban, az emberiség szegényebb lenne az álmodó kóbor lovag, Don Quijolte f.igurá jával. A magány, a keserűség és a reménytelenség erős lelikeknél inspirál s termékeny- nyé tesz» a zsenit. így vagyunk Dániel De foévaij is, aki hatvan éves koráig pamflettek és újságcikkek tömegét irta s az ujságiró- robotba belefáradva, minden reményét, ifjúságát eltűnni látva ‘belefogott egy könyv írásába. Úgynevezett népszerű könyvnek szánta, amelyet a nagyképü íkrr.ikusok megvetéssel kezelnek ugyan, de amivel talán egy kis pénzt fog majd keresni., Defoe lelke mélyén egy merész kalandor élt, akit sose elégített ki szürke, egyhangú élete. Szigorú protestáns elvek szerint nevelték 9 kereskedő;, akarlak belőle csinálni. Ifjúsága vad kalandokban te’-t el. Politikai kalandokban és spekulációkon át börtönbe került. Résztvet;. a hirhedt Monmouth-láza- dásban spanyol és portugál kémekkel barátkozva eljutott mindkét déli országba, ő maga is politikai ügynök, kém lett. Aztán a Tory-pártban játszott Londonban jelentős szerepet. Nagy barátságban volt Defoe Har- ley-el, a hires Tory-párti miniszterrel, akt Defoe csillogó intelligenciáját a maga céljaira használta fel. Ezek vo'-tak Defoe vad ifjúságának főbb eseményei. S ez a változatos és izgalmas élet elszürküli, megváltozóit. És az öregedő kalandor nem birta az egyformaságot. Ha nem lehetett többé kalandokban és veszélyekben része — könyvet irt kalandokról és veszélyekről. Megteremtette Robinsont, iskolásfiuk és álmodó felnőttek hősét, ő maga azt mondotta, hogy Robinson történetének szimbolikus jelentősége van. És csakugyan. Defoe az individualista, puszta szigetnek »ézte a világot s szerette volna lángolva és fanatikusan paradicsommá változtatni. James Sutherland könyve nemcsak azért érdekes, mert hü képet ad Defoe életének eseményeiről, hanem főleg azért>, mert ezt a különös és izzó lelket remekül megvilágítja az utókor számára. A hatodik Bccchcr Stowe életrajz Catherine Gilbertson, az amerikai írónő előszavában szerényen megjegyzi, hogy az ő munkája már a hatodik Stowe biográfia. Előzői- maga Beecher Stowe irta meg é etrajzát, aztán fia, Charles, aztán Mrs. Fields és még egy páran. Az uj Bccchcr Stowc életrajz azérl érdekes, mert egy mai, modern amerikai a -zony szemszögéből nézi a tizenkilencedik századbeli Amerika hires Írónőjét. Harriet Beecher Stowe maga volt a lipi- ku XlX-ik századbeli amerikai asszony. Fiatal éveiben bizony nem igen volt ideje írni, önmagát kifejezni. Óriás családja volt, neki magának hat gyermeke. A itchíioldi otthon lármás, hangos és zsúfolt volt ahhoz, hogy félrevonulva alkotni lehessen benne. Aztán túl sok dolga is volt a fiatal Harrieinek a háztartással. Lcánykorában még kevésbé e é- githette ki irodalmi ambícióit. Nővére Catherine leányiskolájában tanított 13 éves kora óta a kis Harriet. Catherine rendkívül katonás és erélyes lány volt, teljesen uralma alá tartotta a nőiesen gyöngéd cs finom Har- rietet. Mikor a negyvenlkétéves özvegyember, Calvin Stowe megkérte a fiatal lány kezét, az nem annyira a házasságén magáért, mint azért lett a felesége, hogy megszabaduljon Catherine félelmes anyáskodásátó’. De férje házában aki teológiai professzor volt, a gondok, felelősségek és köteles égek uj terhe szakadt rá. Aztán sorban jöttek a gyerekei. Nem csoda, ha csak nagyon ritkán volt ideje írni egy kicsi-:*. Lopva, a konyhaaszta on, a gyerekszobában, ha egy perce volt. Néhány no veilájác és exsay-át leközölték a lapok s akkor Stowe professzor urnák az lett a véle menye, hogy aki tizenöt perces munkával PÄRIS, augusztus 21. A nemzeti lapok hiradásaí szerint a Franco csapatai 27 köztársasági csapattestet bekerítettek. A 18 ezer köztársasági katona közül legtöbb megadta magát, csak egyeseknek sikerült a hegyiösvényeken elmenekülni. A spanyol nemzeti hadserege nagy győzelme után a santamden harcvonal kiinduló pontjától mintegy 30 km. szélességben 55 km.-t haladt előre s összesen 1500 négy- zelkilométer területet hódított meg. A nemzeti hadsereg csapatai már csak 20 kilométerre állanak Torre la Vegatól. A legújabb nemzeti forrásból eredő hirek szerint a nemzetiek egyik csapata Santa Olallánál áll, egy másik csoport csapatja eljutott Arieslához, ahol Sänket dollár; keres, az csak keressen minél többet. Ebben a véeményében az is megerősítette, hogy tanári fizetése nagyon kicsi volt, de családfenntartó gondjai annál nagyobbak. Harriet kiadta összegyűjtőit novellái 1 s a kötetnek olyan nagy sikere volt, hogy az anyagilag jódarabrg függetlenné tette az ;ró- nőt. Akkor irta meg a Tamás bátyja kunytamder vízmüvei vannak. Egy harmadik csapata a nemzetieknek San Pedro del Romeránál véres küzdelmeket vív. A nemzetiek általában kezükben tartják a santanderi harcvonal csaknem minden harcászati pontját. Bayofnneiben a francia hatóságok kiutasítottak 9 spanyol alattvalót Francia- ország területéről. Indokolásuk az volt, bogy a kiutasított spanyolok politikai tevékenysége túlhaladta a megengedett határt. Legújabb párisi jelentések szerint a nemzeti csapatok néhány napon belül elfoglalják Santandert A köztársaságiak élet-halállal védekeznek, Santanderben már azonban alig van élelmiszer, a viz- szolgálat jóformán megszűnt, minthogy hóját, amelynek .sikere lélegzete állitóan hatalmas és meglepő volt. Neve világhírű lett s könyve, amelyben Amerika lelke él, a világ minden nyelvén millió és millió példányban forog közkézen. A Connecticut! Litchfield, szülővárosa Harrietet. leghíresebb szülöttjét ma is büszke .szerelettel emlegeti. Marton Lili» a vízvezetékek a nemzetiek hatalmában vanmak, úgy, hogy a város kétségbeesett helyzetéből egyetlen kivezető ut Santander feladása. Viíágadfisz 90"- letéri I A lipcsei Hermann Pfahl könyvkiadó kiadásában megjelent uj kiadásban a HANSA WELTATLAS, mely rendkívüli olcsóságánál fogva minden ember számára könnyen megszerezhető. Tartalmaz 63 teljesen újonnan rajzolt térképet, 50 statisztikai táblázatot diagramokkal együtt, valamint egy ÁBC-bs osztott városmufató táblázatot, mely 100.0»» várost öiel fel magában. A kitűnő, tartói nyersvászonba kötött atlasa 90 lejért ka»haíu az Ellenzék könyvosztályábám. Cin) CSAK NAPOK KÉRDÉSE Santander eleste A nemzeti csapatok SeliartózhafatSan lendülettel törnek előre. - Teljesen felbomlott a közlársaságmh védővonala Nem kell beleheszélni Irta: TÖRÖK SÁNDOR — Szervusz. — Szervusz„ öregem. Csakhogy egyszer téged is lehet látni. Mi szél hozott? Ülj le. Beszélj. Hogy éltek? Mi van veled? Csend. — Mi az?... Csak... nincs valami baj? ■— Hiút kérlek... neked elmondom... Nézd... legjobb barátom voltál mindig. — De kérlek, kérlek. — Hát én... kérlek... Válók a feleségemtől. — Ugyan! S ez komoly? — A legkomolyabb. — Nahát, öregem... — s a vállára tette a kezét, ahogy sorsfordulatnál egy jó- barátnak ezt tenni kell, Mire a másik sóhajtott. — És most itt állok az elrontott életemmelt — Ugyan! Ne beszélj csacsiságokatl Elég fiatal vagy még, semmi az egész, jobb előbb, mint később. — Á, kérlek, nem olyan kicsi dolog, mit tudod te. — Na jó, hiszen... és kérlek, hát nem tudom megkérdezhetem-e... mi az ok? — Az ok? Semmi. Nem értjük egymást, nem bírunk egymásra találni. — Hát azért ne lógasd a fejed, nézd már! Negyvennyolc óra az egész. Aztán kész. Fontos, hogy végre megjött az eszed. — Hogy érted ezt?! — Egyszerűen úgy értem, hogy végre magad is belátod: nem való hozzád ez a nő! — Mire érted ezt? — Mire értem? Általában. Én már akkor láttam rnikm s\-oe, ru hogi ic való hozzád. És már akkor meg is mondám Miskának, hogy ebből baj lesz. — ügy! Szóval pletykáltál a hátunk..- a hátam mögött, ezt nem is tudtam! — Kérlek, én már akkor... — Ugyan kérlek, amolyan utólagos próféta vagy. Akkor láttad, akkor láttad, nagyszerű! Mért nem szóltál akkor? — Na hallod, akkor, mikor fülig szerelmes voltál? Mindenki maga tudja a dolgait, ki mit főz, egye meg. Nem jó kérlek belebeszélni az effélébe. Én sose beszélek bele családi dolgokba. — De igenis, belebeszélsz, amint látom! — s kissé élesen felkapta a fejét —, egyébként a közmondásaid kissé kopottak és laposak s hogy ugg mondjam, nem is érdekelnek és különben is... — De drága öregem, ne izgasd magad! — Egyáltalán nem izgatom magam, de mindenesetre szeretném, ha leszögeznéd appertén, tulajdonképpen mit értesz azalatt, hogy „nem hozzád valóie‘ — Hát kérlek, azt nem lehet igg, tudniillik.. egyszerűen„ általában nem való hozzád! Na jó, nézd. neked esetleg, hogy egészen durván mondjam, testileg, külsőleg nem tetszik. Ez más. Te egy másik ember vagy! Azonban lehetnek ugy-e, bizonyos belső összetételek, amelyek egymáshoz kötnek két embert és... — De kérlek nem igy értem, biztosi- ialakl Én ettől függetlenül mondom, hogy nem való hozzád és igazán örülök, hegy végre megszabadulsz tőle. — Nanama! Mondd, ha igazán igg érted a dolgokat, akkor mit tudod te, hogy ki való. mi való én hozzám és hogy mersz ítélkezni? Nem lakói a hasamban, mit tudod te, hogy én... milyen összetételű ember vagyok, hogy nekem, mi kell és mi nem kell, ilyen egyszerűen elbizakodottan csak úgy pálcát törni a dolgok felett, egyszerűen nagyképűség! — Mindenesetre furcsa, hogy... — Mindenesetre furcsálom, hogy még mindig nem feleltél egynesen arra: mit értesz azalatt, hogy nem hozzám való? — Kérlek egy ilyen felületes nö... ugye... — Felületes? Kérlek, te nem ismered
