Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-20 / 190. szám

2 'ELLEN Z fi K 19 37 au g u MZ t u s 2 0. EGY HÁBORÚS LEGENDA MEGFEJTÉSE ÄTf ArAni! Sictiri ®erÍsntöi, Bécsen, H»u<flap>estfen /!£ fll fllilj llljfl ái Klyig műm Huszonhárom esztendővel ezelőtt mindenki fegyverrel kezében leste ama bizonyos szerb „arany autókat“ Háborúik kitöréséi a lelkesedés magasra felcsapó lángja jelzi. De ezt n lángot nyo- mom kiséri a gyanakvás alacsonyan terjengő fojtogató füstje. Az emberek mindenütt és mindönkiiben' kénnel látnak, hadicseleket szi­matolnak. Sarcey Írja, hogy a pár is iák 1870 ogy szép augusztusi estéjén lövöldözni kezd lek — Vénuszra, a szelíd fényű esbhajnaicsil lagra, mert azt hitték, hogy német léghajó. Huszonhárom évvel ezelőtt Magyarországon pedig az otthonxnanadt öreginuk és sor alá nem j utót t diákok fi éberrel, vadászpuskával vagy éppen csak riasztópisztollyal lesték az éjszakai országutak sötétjében a szerb arany autókat. Mert a/ a bir terjedt el, bogy öt­milliónyi aranypénzt prólédnak meg a szer- bek átcseimpés/ni az országon, idegen rend­számul autókon): ezt megakadályozni pedig igazán elsőrangú hazafias kötelesség! A kö- telességteljesiilésnek nem egy szétlőtt szélvé­dő üveg és felipnkk int oneumatik esett ál­dozatul: az óképpen molesztált autósok ré­széről pedig valószínűleg elhangzott néhány kaeskurimgós áldás ;i túlbuzgó önkéntes hom- mentőlk felé. Pedig a hir nem volt egészen légibőlkapott Azonban . messze k<dl kéz denn az egész, történetet ahhoz, hogy meg értsük. Két német cirxáló a Földközi-tengeren A történél tehát ott kezdődik, hogy két német cinkáló, a Goeben és a Breslau, vidi' flian us/inak kint a FBJdközi tenger tinitakék vizén, mikor a szikratávíró tudatja velük, hogy azok a francia és angol koll gák, kik­kel] eddig barátságos zászlójelekei váltottak, ha találkoztak, mától kezdve irgahíva Liánul beléjük fognak lőni, mivel a hadiállapot l>e- állott. Souchon tengernugy, a német flotta framcianevü parancsnoka villámgyorsan el- iramlott, úgyhogy a közvetlen üldözés veszé­lye — órákra — megszűnt és kikötött az akkor még semleges, sőt szövetséges Messi- nában. ahol bunkerjeit a legfinomabb szén­nel teletömve, egy ködös reggel üldözőinek az orra előtt kifutott a nyílt tengerre s on­nan egér utol kapva, beszaladt a Dardanel­lákba. Ez ugyan semleges terület volt, aho­va idegen hadihajónak nem lelt volna sza bad behatolni, de amikor az embernek busz ellenséges dreadnought vám a nyomában, nem nagyon ér rá lapozgatni a hágai dönt­vények tárát — és igy történt, hogy csak az a kiút kínálkozott: a két hajó egyszerűen török szolgálatba lépett. így beszólnék ezt tneg szikratávírón a konstantinápolyi német követtel még útközben, úgyhogy mikor az Aranyszarv kupolái és minaretjei közé be­úszott a két hajó, a parancsnok és a sze méfyzet tüzvörös fezekben pompázott, a vas- keresztes lobogó helyett félho’das zászló ien- gett a főúrbócon s a rendőrség beivelt a tö­rök admiralitás 'pasái bégjei és csauszai siet­tek a fedélzetre gratulálni az uj kollégának. Ötmillió aranymárka kell — sürgősen! Eddig hát minden jó lett volna, csak ép­pen pénze nem volt a két hajónak, egy vö­rös piaszter sem. A német papírpénzt mái nem fogadták el a Bazár és Péra görögjei örményei és zsidói ;— aranyat pedig ki ra­kott volna a zseléire, mikor azzal indult el három hót előtt Helgoland hói, hogy előíró sós, megszabott utvonalu gyakorlatéi megy, ahol még a ha jó macska ..ellátmányáról“ is szabályszerű utalványozás formájában tör tén k gondoskodás Az admirális azonnal te- legrafált haza Berlinbe: „Papírpénzt nem fo­gadják el kérek haladéktalanul ötmilliót aranyban.“ Elküldte pedig ezt két példány­ban: egyet a külügyminisztériumnak, egyet — biztonság kedlvéért — az admiralitásnak Az utóbbi augusztus tizenötödikén, egv szom­bat este érkezeti lre s egy Ifiatal, ambiciózus sorhajóhadnagy kapta a kezébe. Nem sokat gondolkodott, főleg nem azon, hogy milyen formaságok szerint kell ilyen esetekben in­tézkedni — még kevésbé n főnöke, aki ter­mészetesnek találta, hogy ha a kamerádok megszorultak, a legrövidebb utón kell rajtuk segíteni. Az arany elindul Huszonnégy óra múlva a pénz, szakszerü- leg becsomagolva motorbicikli.s rendőrök kí­séretében az Anhalter Bahnhofon volt. Imgy az ott már gőz alatt váró vonat utrokeljen vele. Odáig a következő lépéseket tették meg a tengerészek: a birodalmi bank három fő- tisziiviselőjét, akiknél a páncélterem egy-egy kulcsa volt, előkeritctték. Kit az ágyból, kit egy árnyas Biergarten mélyéről. A vasút ve zetöségétől különvonatot szereztek Boden- bnchig. Az osztrák-magyar követel felkérték, gondoskodjon arról, hogy a cseh határállo­mástól az osztrák vasutak adjanak megfe­lelő szerelvényt KonsWintinápolyig. A román és a bulgár követek megfelelő vi/.umokat ad­lak a további útszakaszra. A rendőrséget ér­tesítették, hogy a jelzett időben detektívek szálljük meg a bank körüli utcákat. Gondos­kodtak a szállítmány mellé kísérőkről, tol­mácsról és pénzemberről. Így báb elképzel­hető, hogy amikor a vonat végre elsistergett a pályaudvar üvegteteje alól, nagyot léleg­zett <i fialtak ambíciótól fűtött tengerész.tiszt s mint aki egy nehéz feladatot jól elvégzett, ment haza jelenteni a Chefnek: ,.Exzellenz Souchon három nap muliva megkapja az aranyat.“ Az arany akadályversenye Pedig dehogy! Másnap, hétfőn már távirat érkezett Berlinbe. , Osztrákok által megígért kiilömvonat sehol.“ Persze, a követnek szól­tak ugyan, de az nem volt hozzászokva ah­hoz., hogy ilyen fontos dologban irás nélkül, csak úgy szépszór i intézkedjék; s talán volt azokban a napoklKin egyéb leendője is... Szóval vonat nem volt. De a szállítmány ve­zetője szintén át volt hatva attól a feladat­tól, umivel megbízták. Órák alatt megoldotta a kérdést Az északcsehországi önkéntes au tósosztag öt kocsija épp akkor indult Becs l>e, valami fiatal cseh mágnás parancsnok ságn a!.At: percek alatt vállalkozott rá, hogy az egész krőzusi rakományt felveszi és ki söröstől mindenestől elviszi a fővárosig, on nan aztán ők lássák, hogy jutnak tovább Berliniben tehát alig kezdték a monarchia követségét felhívni, máris jött a távirat , Arany útját autón folytatja Bécsig." így kezdődött a legendás aranyautók útja a Monarchia volt területén'. És persze megkezdődött a szóbeszéd is. Az autókaraván parancsnoka már gomb lyukában érezte a második osztályú vaske resztet s Becs előtt elbúcsúzott a németek 101. Berlinbe pár órával később újabb táv irat érkezett be. amit az osztrák magyar kö vétség egy tisztviselője lélek szak adva vitt át az adimiralitásna. Nem kevesebb volt benne, mint hogy a szemfüles bécsi rendőrség gya­nús társaságot csípett el, akik öt autóban ötmillió araoymárka értékű pénzt vittek ma­gukkal; felvilágosítást nem akartak adni, vi­szont legnagyobb mértékben feltűnő hogy Sí H’-ff lekébf'íí ■zörmcfczükségíetét most sze­rezze be olcsó szezonelötti áron Weisz Eb* ISO r.l á ;7.1 SZŰCS uj helyiségében CALEA REG. FERDINAND 12. (FARKAS cipőüzlet mellett.] \*& tv .< erősen idegenszerü német kiejtésük Kétség­telen: csak szerb kémek lehetnek, akik Ausz- ria-Mügyarország területén propagandát akarnak űzni. Az arany célhoz ér Csak a történet teljessége miatt kell el­mondani, hogy a berlini admiralitás erélyes Donnerwetterjei következtében az autós osz­tag órák alatt kiszabadult, a bécsi rendőrfő­nök zsákszámra osztogatta az orrokat alá­rendel tjeinek * az Ostbanhofról még az nap expresszvonat száguldott a megbolygatott aramyas ládákkal Konstantinápoly felé. Pon­tosan egy héttel azután, hogy kérését világ­gá bocsátotta, augusztus huszonkettedikén Souchon már nyugtát is adott a pénzről s az altisztek és bankhivatalnokok rövid ke­leti weekend után már csomagoltak és in­dullak haza. SZÁMOS NÓI BAJNÁL végtelen nagy meg' könnyebbüléo: szerez reggel, éhgyomorra félpo­hár n y i természetes FERENC JÓZSEF keserüviz azáltal, hogy 3 belek tartalmát gyorsan felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül pedig az emésztőszervek működését lényegesen előmozdít­ja. Az orvo.'ok ajánlják. Htinka páter a lengyel katolikusok barátságát keresi VARSÓ, augusztus 10 Hlimka páter), a csehszlovákiai katolikus néppárt vezére, tegnap a lengyel Tátrába érkezett. Hlinka páter utazásának célja a csehszlovákiai és lengyelországi katolikusok közötti kapcsolatok megerősítése. A cseh sajtó megelégedéssel állapítja meg, hogy he­lyesen cselekedett Hodzsa Milán miniszter­ein ök, mikor Hlinka páter kiutazását meg­engedte. Ez a határozat — irja a cseh sajtó — újabb bizonyitéka Prága és Varsó közele­désének. Géraldy Paul — nem szereti a pajtásságot Páris a nő él-, férfi egymáshoz! viszonyá­nak psz/iíh01 ógdlati megítélésében csak egyetlen tekintélyt ismer: Génaldy Pánit. * Ha valaki meg akarja 'Látogatni Géraldy Pánit s becsenget iái illakás ajtaján, egy ;ndo- j kiina! nyit ajtót, aki hű kutya módijára őr- ; ködiik urának magánélete fölött. A kifúr- ' kékzbeltetten kínai mosollyal utasít el a Cer­berus minden' látogatót. Csak — Gour this Jean ir.ja ezeket — miután háromszor is biztosított Ham, hogy Génaldy csakugyan vár, vezeit egy egésiz modem dolgozószobába. Az acélcsőből to rokon játszik szélei ablakokon beragyogó napsugár s elébem ugrik az iró második őrzője, egy kis fekete pekingi ku­tya, hogy megrövidítse a várakozás!' idő't Géraldy beléptéig. * A beszélgetés hamarosan arra a problé­mára fordul, mely ez idő szerint legjobban foglalkoztatja Géraldyt: arra a kérdésre, hogy a modern pajtásíkodás, ameiy férfi és nő közt a közős sportolásban, a közös mun­kában és a közös' tanulmány okban nyilat­kozik m'eg, mennyiben befolyásolja a szerel­mét. — Nem szeretem ezt a szét: pajtásság! — kiállifc fe] Géraldy hevesen. — Egy asszonnyal szemben pajtásnak len­ni nem azt .jelen!!-é, hogy egyáltalában nem minit nőt nézzük? . . . Vágy másfelől, ha- egy asszony meghívásunkat estére vagy egy ki­rándulásra ezzel a megjegyzéssel fogadja eh ;,De tudja, csak miiint pajtások...“ akkor szerelném azt a férfit látni, aki örülne en­nek a válasznak. Ezzel1 Géralldy a kérdésnek csak a tiszta paijitássági vonatkozását intézte el. A leg­közelebbi kordéi, a pajtásságnak arra a for­rná); ára vonatkozik, mely nem zárja ki a szerelmet, de ennek az érzésnek fölülik*re- bedését ki akarj.» zárni, egyszóval arra a viszonyra., amely ma Ameruka fiatalságai | sltse köz1, uralkodik. — Ez a nikotin!ól mentesített dohány — jelenti ki Géraldy. — Tudom, hogy finnek a szónak, pajtásság, a mai ifjúság szemé­ben egy második énteDme is van, melyet én a modern értelemnek neveznék. A szónak ez az értelmezése a háborús idők után kelet­kezett az ifjúság körében, amely nagyon is könnyed felfogással futott a szórakozások Után. Ez az ifjúság mindent megengedet! magának, anélkül1, hogy számot adott volna magának a dolgok igazi jelentőségéről, el aktarit menni a határig, anélkülii azonban, hogy az érzésnek valódi tártaiknál érványe­Még mindig nem akartam magamat meg­adni s ezt feleltem: — Minden éremnek megvian a maga má­sodik oldala is. Mennyi könnyet, mennyi lélektani drámát, sőt hány revolver! öv óét aikadályozotti meg a pajtáskodó szerelemnek ez a formálja . . . Hosszú ideig izgatta a kutatókat ez a probléma, amelyet megoldhatat­lannak tartottak. Mint annyi sok mást, most ezt az akadályt is legyőzte az Ember. Gromov orosz pilótának és társainak sikerült. Levanevszkynek már nem. Ott fekszik — ha még él — valahol a jégtorlaszok között gépével és várja megmentését. — Erre azt akarom megjegyezni — sza­kított félbe Géraldy — hogy a szerelem szenvedély nélkül' ugyan nem okoz fájdal­mait, de többé már nem szerelem! Géraldy Paul villánk folyamán egyre tem- penaimentumosahb lett. Idegesen ugrott Dl 'székéről, az ablakhoz ment, jóidéig nézte a házait körülvevő kertet, azután folytaitta: >— Nem és még egyszer nem! Nem szere­lem ezt a szót: pajtásság! Ha egy férfi és egy nő egymásba, alkarnak találni, annak szerelemből kell történnie. Ha ez nem lehet­séges, miikor például valamelyik fé] fjem szabad, vagy más emberiektől függ, akkor még mindig olt van a barátlság. Gondoljon Verliaiime szávaira: „A barátság nő és férfi közt is valami1 szent!“ Ha azonban férfi és nő közit sem a szerelem, sem a barátság .számára nincs hely, akkor niimcfc semmi, ami összeköthetné őket. Tudom, hogy van­nak úgynevezett pajtásságok, de ez nekem valami borzasztó. Ha a szerelem kialudt és semmiféle barátság nem ál? fenn, akkor a férfiinak és nőnek el kell egymáktó] váln-iok. Már azt hitilem. ezekkel a szavakkal Gé- rafldy befejezte a pajitáskodás elleni f iliippi- káját. mikor bucsuzás közben még gyorsan hozzátette: — És ludjb ön, mi a pajtásság? EtiIte­rek, akiket vallamiiHyem véletlen összeho-ioi emberek, akiket r-emmitféle komolyabb mélyebb érzés nem fűz egymáshoz Udvar;..: kifejezési forma, a'igely a közönyt leplén.

Next

/
Thumbnails
Contents