Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-15 / 186. szám
1937 augusztus 15. ELLENZÉK iV VASÁRNAPI KRÓNIKA ÍRJA MÄRAI SÁNDOR tiiJe helyesbíti [női e ríinutn 052010 ■^S-Oq lv3;!od ivynöi jaggaa --snirißl 2[vos2 íaszé-ii sovnóri idbnai ■n íies isjansj inoif 3 .rég 31 ídLfc íc3 im i 33m dißSD,. 3 dag is lias?, üí jlal £23231 man >2£2U1 isflss? > nsb umxii 7Ö/f> £ hókv sjotO riEszb rlüri : A eon iSíOm siqsri ’dßg :bVi .Dsl í'íOm saem waial 51320 VÍIGV isod rmri nsd )Z£m ßd.Iiß lód [3Í32 nad sd km Yga jlob ann :s>lv diri oyl •kg TT :qt tan im %. sqii ral ,31 aí iß >V s Néhány hónappal elébb magemlékeztünk a könyvről, melyben Andre Gide, a kommunista érzelmű francia1 Író beszámolt oroszországi útja benyomásairól. Gide, akit a polgári kultúra csúcsairól vezetett tévútja a bolsevizmus képzelt „Paradicsoma“ fék, e könyvében kegyetlen és leplezetlen őszinteséggel 'tárta fel szovjetoroszországi ikirándu- ilásának tapasztalatait. A hires frandia Írót a Szovjetben természetesen rendkívüli lelkesedéssel fogadták. Elsőrendű szállodáikban lakott, kiilönkocsiban utazott, lépten-nyomon kényeztették és bűvölték. De mikor Gide e rendkívülir potemkiniádák 'közepette is józan maradt s megint« kiábránduilásánaik 'történetét, az oroszorsziági és európai bósevista front felhördült és az „áruiló“-ra vetette magát. Egyszeriben „fasiszta kutya“ lett az fiira, aki tegnap még a „proletár tömegek szellemi eszménye“ volt. Első 'könyvében Gide még nem tért el a bolsevista világnézettő': • „csalódásának okát éppen az orosz tömegek életszínvonala, a szovjet társadalmi és szellemi nívóját jellemző állapotok körül észlelt tünetekben jelölte meg. Gide, ritka őszinteséggel, megmondotta, hogy a Szovjetben nem talált mást, miint uniformizált nyomorúságot), terrorra] félemltitett 'irodalmat és szellemi életet, szabotázzsal enyhített, minden európai képzeletet meghaladó bürokratizmust. Személyes tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet nem valósította meg a „forradalmi doktrínát“ s Oroszországban ma egy kisebbség s néhány elszánt és kegyet'en egyéniség skrupulusnél- küli diktatúrája uralkodik. A szovjetsajtó s a vele rokonszenvező, azonos világnézetű európai szellemi front természetesen rögtön megtagadta s a tetejébe képtelen és aljas vádakkal ihlette a „renegát“ Gidet. A „renegát“ most uj könyvben feleit-, vádlóinak. Ez az uj könyv „helyesbítés“, pótlás az előző közleményhez; Gide most tárgyilagos adatokkal iparkodik megtámaszkodni első közleménye .szubjektív“ észleletéit. „Helyesbítéseit“ úgyszólván egytől- egiyik a hivatalos szovjetsajtóból s a hétpecsétes cenzúrával jóváhagyott szovjet-kliiad- ványokból meriţi. Ez adatokkal nehéz vitatkozni. A „Pravda“ például ezerkilencszáz- harminiahait novemberi és decemberi számaiban a következőket állapítja meg: „Ez év második negyedében a jaroszlavit gépkocsialkatrész-üzem termelésében négyezer darabot kellett mingyárt a gyár kapujában kiselejtezni. A harmadik negyedévben már 27.270 darabot. Az acélfeldolgozó üzemekben február—márciusban az érc 4.6 százaléka veszett kárba, szeptember—októberben már 16—20 százaléka... A teherautóbalesetek egy részének oka, hogy a vezetőket agyondolgoztatják, de Igen tekintélyes része származik a kocsik rossz minőségéből is. 9992 vizsgáztatott kocsi közű] 1958-at szerkezeti! hiba miatt vissza kellett utasítani. Egy helyen 24 gép közül 2 3-at nem lehetett a forgalomnak átadni!, egy másik helyen 52 közül 44-et...“ Ez ulóbbii adatokat Gide a „Pravda“ 1936 augusztus 8-i számából közli. Már csaknem groteszk, ami például a nogjimszki gra- moforaternezgyárban történt. Ugyancsak a „Pravda“ közlése szeri rp ebben a gyárban az ipari népbiztosság által rendelt négymillió lemezből mindössze kétmillió készült el időre, a készlet első negyedét azonnal kiselejtezték, a lobbit az év végjéig el bef’ett dobni, mielőtt egyáltalán használatba kerültek volna. A „Munka Hőse“ armü gyárat a fégre sikeren lAini 0 legmegfelelőbb üngpovoldú-szerű Mindazok a különféle sók, amelyek a ki nem választott hugysavfelesleg folytán előállónak, lerakódnak az izületi izmokban, ahol arthritist és köszvényt okoznak, továbbá az izomzat-idegekben, ahol reumát okoznak és a vese, máj és epe-csatornákban, ahol vese és epeköveket termelnek. UROFAN az egyetlen gyógyszer, amellyel ezek ellen a betegségek ellen eredményesen lehet felvenni a küzdelmet, mert UROFAN a hugysav valódi oldó és kiválasztó szere- Ára 105 lej. Kapható: gyógyszertárakban és drogériákban. Lerakat és vezérképviselet: E. & Lc. Cáora Bucureşti, III., Strada Sperau tei 32, közoktatásügyi népbizottság megbízta, 2 millió iskolai' dolgozat-füzet készítésével. E produkció 99 százalékát hajították el, miimt teljesen használhatatlant. („Izvesztija“, 1936 november 4.). A székek, melyeket hivatalok számiára rendelnek, nagy többségükben összetörnek, miikor először leül e gyártmányokra valaki. A sebészeti műszereik mind hasznavehetetlenek. Burdenka tanár, a híre? sebész, megállapítja a „Pravda“ 1936 november 23-ái számában, bogy ,,a kések műtét közben a kezében törnek el, a tűk elgörbülnek és hegyük benne marad ® szervezetben...“ Az adattoík tára korlátlan. Mindenfelé „szabotázs“. De mi hát e szabotázs oka? Oroszország gazdag nyersanyagokban az ipari termelésnek nincsenek anyagi, akadályai. Miért szabotál az orosz munkás a Szovjet-Paradicsomban, ha csakugyan oly jól megy ont sora, mint a propaganda irodák hirdetik? Ha megvan mindene, lakás, ruha, élelem, emberhez méltó életfölt'ételek, ugyan mii oka lehet a szabotázsra a munkásnak, akii, a kommunista tankönyvek szerint, nem az átkos kapitalizmus kizsákmányoltja többé, hanem a profitnéikülii szovjeütermelés önkéntese? Miért szabotálja ezt az önzetlen termelő-rendet, melynek állítólagos egyetlen célja, hogy emelje a dolgozó tömegek életszintjét? A szabotázs vádját végre is nem a „hazug kapitalista sajtó“ vetette fel; a hivatalosan cenzúrázott szovjet-lap>ok kürtötlik tele e váddal a világot. A kérdésre a szovjet vezetői óvakodnak felelni. Nehéz elképzelni, hogy munkások midlióiiit és mii'iláóit a bolsevizmussal nem rokonszenvező államok ágensei 'késztetik e minden európai elképzelést meghaladó méretű, közösségi-ellenes szabotázsra. Gide megfelel uj könyvében e kérdésre ás. Szerinte éppen úgy, mint az angol megfigyelők szerint, kiknek adatait idézi, a szovjetmunkás lakás- és kereseti viszonyai a leggyászosabbak. Gide megába pil ja. hogy „a szovjetben a munkás fizetéséből egyszerűen nem tud megélni“. Ezért a munkateljesítmények csökkent minősége, ezért a használhatatlan iparcikkek tömege, ezért a „szabotázs“. Nem sokkal rózsásabb a helyzet a szovjet iskoláiban. A szovjet nemcsak nem szüntette meg az analfabetizmust, hanem az „Izvesz- 'tája“ szerint, ott tart a népoktatás terén, hogy például a moszkvai iskolák növendékeinek 75 százalékát kellett ebben az évben osztályismétlésre utasítani. A diákok tömegesen szökdösnek meg az iskolákbób A hivatalos bolsevikl kiadóvállalatok térképein Írország az Aral-tó, Skócia, mint a Kaspi-tó szigete szerepel. Az iskolásgyermekek dolgozatfüzeteinek belső lapján közök szorzást ©veoapjae néhány telefonon mondott szó sokkai több örömet szerez, mint bármely más figyelmesség. Szerezzen azoknak, akiket igazán szeret, néhány valóban kedves percet. Hiv|a fel őket telefonon! Csak aki ismeri a rokonoktól és barátoktól való elválás fájdalmait értheti meg, mit jelent, ha hallja telefonon azok hangját, akiktől a kilométerek százai, sőt nem ritkán tengerek és országok választják el. táblákon ilyen — nyomtatott — szorzás! eredményeik találhatók: „8X3 = 18“, vagy: „7X6 = 72“. A francia iiró szovjetelleneis vádiratának végső következtetése az, hogy Oroszországban „a szovjetmunkás oda van szögezve üzeméhez, miint a mezőgazdasági munkás a kollektív gazdasági telepekhez“. Az egyéni szabadság éppen olyan viszony agos és korlátozott, mint a közszabadságok. Az önálló gondolkodás gyanús, ellenforradalmi magatartásra enged következtetni. így fest a szovjet egy csalódott szerelmesének előadásában s a moszkvai lapok igazán meggyőző adattárának dokumentálásában. Gide könyvével nehéz vitatkozni. Már nem vádol, csak bizonyit. Amit mond, számunkra nem újság; a franoia Írónak s az európai értelmiség egy részének, úgy látszik, szüksége volt a csalódás élményére, hogy végre világgá kiáltsa kétségbeesett kételyeit. MODERN AMERIKAI KOLTOK: GEORGE ALLAN CROPE MARTON LILI FORDÍTÁSA INTERMEZZO A Nagy Karmester int, s a Mü életre ébred Mely úgy zeng mint a többi és mégis ; más egészen Kis zenemű. Néhány hang. A Karmester a Szerző ... O akar. O teremt. Ő int és ő vezérel. Intermezzo az uj Mü egy nagy Szimfóniában Amelyet a Karmester biztos kézzel vezényel A kezdet: a forte : egyetlen vad sikoltás S aztán következik az első tétel. Mese hangok, lágy futamok, gyerekkor Szelíd, becéző, halk álorr.világ.,. A második tétel már nehezebb S a muzsikának neve: Ifjúság... Presto-vivace — lágy dolcissimo Halk szívverés: piano, szerelem... Harmadik tétel: az élet dele Erős, zengő: forte-cantabile I Azután csöndesül a muzsika Nagy zuhanások —■ diszharmóniák Pár torz akkord — remegő szívverés De a zenekar még játszik — tovább! Utolsó tétel. Most minden lehalkul Diminuendo... vére a műnek Aztán egyetlen megrázó akkord.., Int a Karmester — vége a zenének, A zenének, amelynek neve: Élet... I a a™ á némeűoszfráh EEHE. fóviszong megi$€sil áSáIi«Z¥€ZClIí€fn€M BÉCS, augusztus 14. A DNB ügynökség jelenti: A gráci zavargások ügyében lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a Hitler „Mein Kami“ című könyvét árusító könyvkereskedések elleníi támadásokat a Hazafias Arcvonal bizonyos körei rendszeresen készítették elő és hajtották végre. Papén bécsi német nagykövet megbízást kapott, hogy személyesen hívja fel az osztrák kormány figyelmét arra, hogy a gráci eseményeket úgy kell tekinteni, mint az osztrák—német egyezmény végrehajtásának megzavarására irányuló kísérletet. e „Olaízországérf és • a fasc izmusért min• den olasz bármely áldozatra Hész“ RÓMA, augusztus 14. Mussolini tegnap gépkocsin Sziraku- zába érkezett, ahol a lakosság leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. A Duce a városban beszédet mondott, melyben a fasiszta forradalomról, az Pálra uj határait eredményező háborúról, a Marcia su Rómáról, végül Abesszínia elfoglalásáról emlékezett meg. A fasiszta Olaszországban — mondotta beszéde folyamán — nincsenek előjogok, mert a fasiszta állam szigorúan egységes. Olaszországért és rendszeréért minden olas; kész bármilyen áldozatra és bármilyen megpróbáltatás elviselésére.
